Németh Imre - Némethné Katona Judit
A "Zöld kalandra fel" lapok az azonos című könyv szövege és képanyaga alapján készültek. A könyv a Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Alapítvány kizárólagos költségvállalásával, a Havasi Rózsa Kft gondozásában került kiadásra (felelős kiadó: Szabó Imre, ISBN: 963 04 49315).
A két kötet megvásárolható - többek között - az MTSZ központjában.
(A HTML változatot készítette: Szabó Zoltán.)
Zöld
kalandra fel!
Előszó a 2. kiadáshoz
Baráti bevezető
1. Ők, akik túráztak
1.1. Turista
történelem
1.2. Turista elődök
Petőfi
Sándor
Táncsics Mihály
Eötvös
Lóránd
Móricz Zsigmond
Berda
József
Rockenbauer Pál
2.
Mi, akik túrázunk
2.1 A természetjárás helye
2.2
A természetjárás nevelési lehetőségei
3. Ahol túrázunk
3.1.
Kőzetburok (litoszféra)
3.1.1. Kőzetek
3.1.2.
Ásványok, ásványi nyersanyagok
3.1.3. Ősmaradványok
3.1.4. A felszín formakincsei
3.1.5.
Terepismeret, térképismeret, tájékozódás
3.1.5.1 Terepismeret
A domborzat ábrázolása
Alapszintkülönbség
meghatározása
A lejtőszög meghatározása
A lejtőszög számítása
Láthatóság megállapítása
3.1.5.2.
A felszín (terep) ábrázolása: a térkép
3.1.5.3 Tájékozódás
3.2. Levegőburok (atmoszféra)
3.2.1.
A légkör összetétele, szerkezete és jelentősége
3.2.2. Tiszta
levegőt!
3.2.3. Az időjárás elemei, légköri folyamatok
3.3. Vízburok (hidroszféra)
3.3.1. A víz
jelentősége
3.3.2. Víz mindenütt
3.3.3.
A vizek védelme létkérdés
3.4. Talajtakaró (pedoszféra)
3.4.1. A talaj alkotórészei
3.4.2. A
talaj jelentősége és védelme
3.5. Az élővilág színtere (bioszféra)
3.5.1. Élőlénytársulások - életközösségek
Hazai
fás társulások
Hazai fátlan társulások
3.5.1.1. Dombvidéki és középhegységi klimazonális erdők
3.5.1.2. Telepített erdők
3.5.1.3.
Edafikus intrazonális erdők
3.5.1.4. Fás társulások állatvilága
3.5.1.5. Fátlan társulások
3.5.1.6.
Fátlan társulások állatvilága
3.6. Az emberiség szférája és a kultúrtáj,
azaz épített környezetünk
3.6.1. Turistalétesítmények
3.6.2. Erdő- és vadgazdálkodási létesítmények
3.6.3.
Települések
3.6.4. Történelmi városok, műemlékek, művészeti stíluskorszakok
A római kor emlékei
Román
sílusú műemlékek és jellemzők
Gótikus stílusú műemlékek
és jellemzőik
Reneszánsz stílusú műemlékek és jellemzőik
Barokk stílusú műemlékek és jellemzőik
Klasszicista műemlékek és jellemzőik
3.6.5.
A környezet és az ember viszonya
3.7. Környezet- és természetvédelem, környezetgazdálkodás,
műemlékvédelem
3.7.1. A környezetvédelem fogalma
3.7.2. A természetvédelem fogalma
3.7.3.
A természetvédelem tárgyai
3.7.4. A védett területek típusai
3.7.5. A természeti környezet állapota hazánkban
3.7.6. A nemzeti természetmegőrzési politika koncepciója
3.7.7.
Az MTSZ természetvédelmi szolgálata
3.7.8. Műemlékvédelem
4. Ahogyan túrázunk
4.1. Kirándulás, túra
4.2. Túravezetés, túraterv
4.2.1.
Tervezés
4.2.2. Szervezés
4.2.3.
A túra lebonyolítása (vezetése)
4.2.4. Túra utáni teendők
4.3. Táborozás
4.4. Felszerelés
4.4.1. Felszerelések csoportosítása
4.4.2.
Ruházat
4.4.3. Hátizsák
4.4.4.
Hálófelszerelés
4.4.5. Egészségügyi- és tisztálkodási szerek
4.4.6. Étkezési- és főzőfelszerelés
4.4.7.
Egyéb felszerelések
4.5. Egészséges táplálkozás
4.5.1. Mit együnk egynapos túrán?
4.5.2.
Mit nem szabad vinni?
4.5.3. Mit nem szabad enni?
4.5.4. Ha lehet kerüljük
4.5.5. Az étkezés
rendje több napos túrán
4.5.6. Az élelmiszerek beszerzése hosszabb
túrákon
4.5.7. Hol és hogyan étkezzünk a természetben?
4.6. Hogyan szemeteljünk?
4.7. Tűzrakás, tábortűz
4.8. Megfigyelés a túrán
4.8.1.
A megfigyelés általános szabályai
4.8.2. Ásvány-, kőzet- és kövületgyűjtés,
megfigyelés
4.8.3. Növénymegfigyelés, gyűjtés
4.8.4. Állatgyűjtés
4.8.5. Életnyomok
gyűjtése, megfigyelése
4.8.6. Madár- és vadles
4.8.7. Éjszakai cserkészés
4.8.8. Vízi
megfigyelés
4.9. Dalok és játékok
4.10.
Szálláshelyek
4.11. Utazás, utazással kapcsolatos teendők
4.12. Turista egészségtan
4.12.1. Jobb
félni, mint megijedni - egészségügyi tanácsok
4.12.2. Elsősegélynyújtás
4.12.2.1. Teendők rosszullét esetén
4.12.2.2. Teendők sérülés esetén
4.12.3.
Gyakrabban előforduló betegségek és kezelésük
4.13. A természetjárás
tízparancsolata
5. Túrázzunk!
5.1. Építsd,
fejleszd magad!
5.2. A környék felfedezése
5.2.1.
Országjárás, hazai túra- és kirándulási lehetőségek
5.3. Távolabbi
(külföldi) túralehetőségek
5.4. Turista szervezetek
5.4.1. MTSZ - Magyar Természetbarát Szövetség
5.4.2.
TFSZ - Természetjáró Fiatalok Szövetsége
5.5. Szakági túrázás
5.5.1. Gyalogos szakági túrázás
5.5.2.
Kerékpáros szakági túrázás
5.5.3. Evezős szakági túrázás
5.5.4. Barlangász szakági túrázás
5.5.5.
Hegymászó szakági túrázás
5.5.6. Síző szakági túrázás
5.5.7. Egyéb túrázási formák
6. Túrázás felsőfokon
6.1. Jelvényszerző túramozgalmak
6.2.
Természtjáró minősítés
6.3. Oktatás, képzés
7.
Természetjáró irodalom
Ajánlott irodalom
1. A túraterület
felmérése
A természeti környezet összetevői, jellemzői
Az épített, gazdasági, társadalmi környezet elemei, jellemzői
Kulturális környezet, műemlékek
2. Kőzet- és
ásványfelismerés; gyűjtés
2.1. Miről ismerhetjük fel a kőzeteket,
ásványokat?
2.1.1. Fontosabb kőzeteink leírása
Magmás kőzetek
Üledékes kőzetek
Átalakult kőzetek
2.1.2.
Gyakrabban előforduló ásványok leírása
2.1.3. Leggyakoribb kövületek
bemutatása
2.2. Hogyan gyűjtsünk kőzeteket és ásványokat?
2.3. A mészkőhegységek jellegzetes formakincsei, karsztjelenségek
3.
Domborzati idomok ábrázolása
4. Tájékozódás, mérések térképen és terepen
4.1. Tájékozódás távolságbecsléssel a terepen
4.2.
Tájékozódás a távolság számításával és mérésével
4.2.1. Tereptávolság
számítása
4.2.2. Térképtávolság számítása
4.2.3. Távolság mérése térképen és terepen
4.2.3.1.
Távolság mérése térképen
4.2.3.2. Távolság mérése terepen
lépésszámlálással
4.2.4. Menetidő számítása
4.3.
Szintkülönbségek (magasságkülönbségek) meghatározása
Lejtőmeredekség
számítása
Lejtőmeredekség mérése
Lejtőszög
mérése tájolóval terepen
4.4. Tájékozódás iránymeghatározással
4.4.1. Hogyan tájékozódhatunk nappal?
4.4.2.
Hogyan tájékozódhatunk este és éjszaka?
4.5. Tájékozódás iránytűvel
és tájolóval
Laptájoló
A
Bézárd tájoló
A térkép tájolása iránytűvel vagy tájolóval
4.6. Iránymérés a térképen és a terepen
Iránymérés
a térképen
A térképen mért irányszög azonosítása terepen
Iránymérés a terepen
Terepen
mért irányszög azonosítása a térképen
4.7. Helymeghatározás
4.7.1. Helymeghatározás tájolóval
Előremetszés
Oldalmetszés
Hátrametszés
5. Időjárás prognózis
5.1. Milyen idő várható?
5.2. Jósol a természet
6. Hazánkban található
talajtípusok
6.1. Zonális talajok
6.2.
Azonális talajok
7. Ehető-, gyógyító- és mérgező növények
7.1. Vadon termő ehető növények
7.2. Gyakoribb
ehető gombák
7.3. Halálosan, vagy nagyon erősen mérgező gombák
7.4. Mérgező növények
7.5. Gyógyító
növények
8. Antropogén szennyező anyagai forrásai és hatásuk
9. Megfigyelések (gyűjtések)
9.1. Lágyszárú növények
megfigyelése
9.2. Fák megfigyelése
9.3.
Nyomolvasás
9.4. Madárhangok felismerése
9.5.
A gyűjtés eszközei
10. Túrafelszerelés
10.1.
Egyéni felszerelések
10.2. Közös (csoportos) felszerelések
10.3. Túravezetői felszerelés
10.4. Hasznos
csomók
11. Turista menü, tábori főzőcske
11.1.
Receptajánlatok
11.2. Mit, hol és hogyan készíthetünk, ehetünk
11.3. Tűzhelyek
12. Dalok
Magyar népdalok
Más népek dalai
Műdalok
13. Játékok
13.1.
Szabadban játszható játékok
13.2. Szobai játékok
14.
Gyógyszerkészlet és elsősegélynyújtó felszerelés, gyógyteák
15. Magyarország
turista földrajza
15.1. Magyarország földrajzi helyzete
15.2. Magyarország földtörténete, domborzatának kialakulása
15.3.
Magyarország sajátos domborzatának jellemzői
15.4. Magyarország vízrajza
15.4.1. Felszín alatti vizeink
15.4.2.
Felszíni vizek
15.4.2.1. Folyóvizek
15.4.2.2. Állóvizek
15.5. Magyarország
természetjáró tájegységei
15.5.1. A természetjáró tájegységek
felosztása
Alföld
Kisalföld
Alpokalja
Dunántúli-dombság
és a Mecsek
Dunántúli-középhegység
Északi-középhegység
15.6. Magyarország közlekedésföldrajza
15.6.1.
Közúti közlekedéshálózat
Közúti közlekedéshálózat (folyt.)
15.6.2. Vasúthálózatunk
15.6.3.
Vízi közlekedés
15.6.4. Légi közlekedés
16. Magyarország tájegységei, a főbb látnivalók
16.1.
Alföld
16.1.1. Mezőföld
16.1.2.
Drávamellék
16.1.3. Dunamellék
16.1.4.
Kiskunság
16.1.5. Tiszamellék
16.1.6.
Maros-Körös-köze
16.1.7. Körös-vidék
16.1.8.
Nagykunság
16.1.9. Hortobágy
16.1.10.
Hajdúság
16.1.11. Nyírség
16.1.12.
Szatmár-Bereg
16.2. Kisalföld
16.2.1.
Szigetköz
16.2.2. Mosoni-síkság
16.2.3.
Rábaköz
16.2.4. Fertő-Hanság medence
16.2.5.
Marcal-medence
16.2.6. Rába-völgye
16.2.7.
Győr - Tatai teraszvidék
16.3. Alpokalja
16.3.1.
Soproni-hegység
16.3.2. Balfi-dombság
16.3.3.
Kőszegi-hegység
16.3.4. Vasi-dombság
16.3.5.
Vasi-hegyhát és Kemeneshát
16.4. Dunántúli-dombság és a Mecsek
16.4.1. Mecsek-hegység
16.4.2.
Villányi-hegység
16.4.3. Geresdi-dombság
16.4.4. Baranyai-dombság
16.4.5. Zselic,
Völgység, Tolnai-Hegyhát, Szekszárdi-dombság
16.4.6. Külső-Somogy
16.4.7. Belső-Somogy
16.4.8.
Zalai-dombság
16.5. Dunántúli-középhegység
16.5.1.
Keszthelyi-hegység
16.5.2. Tapolcai-medence
16.5.3. Balaton-felvidék
16.5.4.
Déli-Bakony
16.5.5. Északi-Bakony
16.5.6.
Bakonyalja, Sukoró, Vértesalja
16.5.7. Vértes
16.5.8. Velencei-hegység
16.5.9.
Gerecse
16.5.10. Budai-hegység
16.5.11.
Pilis-hegység
16.5.12. Visegrádi-hegység
16.6.
Északi-Középhegység
16.6.1. Börzsöny
16.6.2.
Cserhát
16.6.3. Mátra
16.6.4.
Bükk
16.6.5. Aggteleki-hegység
16.6.6.
Cserehát
16.6.7. Zempléni-hegység
16.6.8.
Gödöllői-dombság
16.6.9. Heves-Borsodi-dombság
16.7 Budapest
Ajánljuk eddigi és leendő túratársainknak, a Természet minden barátjának.
A Szerzők
| "A természet varázsát ontja bőven. A fűben, a virágban és a kőben. Ó nincs a földön oly silány anyag, Mely így vagy úgy ne szolgálná javad; De nincs oly jó, melyben ne volna vész, Ha balga módra véle visszaélsz!" (Shakespeare) |
| "Sohasem az a fontos, hogy milyen messze, milyen magasra ment az ember, s az sem, hogy milyen nehezen - csakis az, milyen élményeket hozott magával." (Karl Lukan) |
Az első kiadás példányai lassan elfogynak.
A leggyakoribb vásárlók a természetbarátok voltak. Néha kényszerből.
Míg a környezetvédők számára könyvek, füzetek állnak rendelkezésre, addig a turisták részére is használható, átfogó kiadvány nem jelent meg az utóbbi években. Így a "Zöld kalandra fel!" - bár nem e célra készült - mégis a túravezetői ismeretek egyik jelentős forrásává vált.
A második kiadás ezért már tudatosabban kíván a természetbarátok szolgálatába állni. Így, bár az összes túravezetői ismeretet nem tartalmazhatja terjedelemi okok miatt e könyv, de a bővítés abba az irányba történt, hogy az alkalmi és szervezett természetjárók kis kézikönyvként használhassák e kiadványt.
Bízunk benne, hogy hűséges útitárs lesz e kötet, melyet a gyakorló túrázó - reményeink szerint - hasznára forgathat túra közben, kint a terepen.
Tudjuk, hogy nem pótolja az igazi kézikönyveket, a bevált határozókat, de talán kedvet ébreszt azok használatához, és közben segíti a természet gyakorlati megismerését.
Reméljük a zöld kalandok és színes élmények, tartós barátságok és nagy sportteljesítmények segítője lesz a "Zöld kalandra fel!"
A Szerzők
Aki útra kel az kalandot, élményt vár. Aki túrázik azzal sok minden megtörténhet; a természetbarát lét sok szép és felejthetetlen emléket ígér:
S eközben barátokra lelünk, megismerjük önmagunkat, s talán megértjük azt a nagy rendszert, melyből mi magunk is vétettünk: a természetet.
Tehát: "zöld kalandra fel"!
Kiadványunk nem pótolja a túravezetői tudnivalókat, de igyekszik úgy ismereteket nyújtani, hogy azt egy új gondolkodási-cselekvési mód hassa át. Mi ez? Zöld túrázás, ökoturizmus, lágy természetjárás ...
Mi, az igazi természetbarátok már régóta ennek szellemében neveljük egymást. E szép hagyományt, a környezet egészéért felelős (ökológikus) gondolkodásmódot kívánjuk kiterjeszteni, tudatossá tenni a természet barátai, a turisták körében.
A szerzők
1. rész: Ők, akik túráztak, mi, akik túrázunk