Élőlénytársulásnak (életközösségnek, azaz biocönózisnak) nevezzük az adott területen együtt előforduló, együtt, egymás mellett élő, különböző fajokhoz tartozó növények és állatok populációinak közösségét. Ezen belül meghatározó szerepű, az adott területre jellemző növénytársulás (a száras növények kiemelésével), mert ehhez kötődik az élővilág többi csoportja, a parányi, szabad szemmel nem is látható mikroszervezetektől a gerinces élőlényekig. Így valójában mikor egy növénytársulást említünk, szükségszerűen hozzá tartozik a többi élőlény is, legfeljebb azok nincsenek helyhez kötve, vagy a rejtett életmód miatt nem feltűnőek.
A jelenben észlelhető társulások a törzsfejlődés hosszú, évmilliós folyamata eredményeként alakultak ki.
A társulás, mint élő rendszer működik, benne a szerves anyagot termelő zöld növényekkel, a felhasználó (fogyasztó) állatvilággal és a lebontó (rekuperátor) szervezetekkel. Amikor a működésbe valami beleszól - akár természetes változás, akár emberi beavatkozás - a társulás erre valamilyen módon "válaszol"; s ez rendszerint a fajösszetétel megváltozásában jelentkezik. Ezt nevezzük a társulások "jelző" (indikátor) megnyilvánulásának. Ezért kell fokozott figyelemmel kísérni a társulások változását, viselkedését, mert ebből a magunk életfeltételeinek romlását, vagy javulását is észlelni tudjuk.
Hazánk területének az emberi tájátalakítás (mezőgazdasági területek kialakítása) előtt 70-80%-át erdő fedte, ma az erdők aránya alig 18%. A meglévő erdőknek is mindegy 50%-a hasonlít csak az eredeti természetes fás társulásokhoz, másik fele telepített erdő.
A hazai növénytakaró egységeit ökoszisztéma-csoportokba sorolhatjuk a vegetáció fejlődéstörténete és a termőhely együttes hatása alapján, hozzárendelve a jellemző állatvilágot.
1. Klímazonális erdők: Kialakulásukban a döntő környezeti tényező az éghajlat volt, elsődlegesen a hőmérsékleti- és csapadékviszonyok. Az éghajlat magassági övei szerint kialakult erdőtársulások:
A klimazonális erdőkben előfordulnak extrazonális, azaz zónán kívüli állományok. Hűvös hideg völgyekben, meredekebb északi hegyoldalakon a tölgyes és gyertyános-tölgyes erdőkben mikro- ill. mezoklimatikus adottságok miatt megjelenik a bükk.
2. Edafikus, intrazonális erdők: A klimazonális társulások állományai közé települt, leginkább a helyi talajadottságok, ill. vízellátottság, alapkőzet, vagy a domborzat módosító hatása következtében kialakuló társulások.
Ide tartoznak:
3. Telepített erdők
Hazánk fontosabb növénytársulásainak megjelenése (Simon T. nyomán)
Alföld
| 1. Puhafa ligetek (fűz-nyár-liget) | 2. Keményfaligetek (szil-kőris-tölgy) |
| 3. Hínártársulások | 4. Gyöngyvirágos tölgyes |
| 5. Évelő homokpusztagyep | 6. Pusztai tölgyes |
| 7. Nyáras-borókás | 8. Egyéves homoki gyep |
| 9. Kaszálórét | 10. Láprét |
| 11. Égerláperdő | 12. Zsombéksásos |
| 13. Nádas | 14. Szikes társulások |
Hegyvidék
| 15. Löszpusztagyep | 16. Lösztölgyes |
| 17. Karsztbokorerdő | 18. Mészkő és dolomit sziklagyepek |
| 19. Mészkedvelő tölgyes | 20. Hárs-köris sziklaerdő |
| 21. Gyertyános tölgyes | 22. Szurdokerdő |
| 23. Cseres tölgyes | 24. Bükkös |
| 25. Tőzegmohaláp | 26. Patakparti égerliget |
| 27. Szilikát-sziklagyep | 28. Hegyi láprét |
| 29. Hegyi kaszáló | 30. Bükkelegyes jegenyefenyves |
| 31. Lucos |
(Hazánkban a 30-as és a 31-es csak zónán kívül!)
Edafikus, intrazonális társulások:
A felsorolt fás- és fátlan társulások (ökoszisztéma csoportok) jellegzetes "növényei" a gombák. Az ún. mikroszkopikus gombák jelen vannak a belélegzett levegőben, a vizekben, de különösen gyakoriak a termőtalajban: az erdők és mezők termőrétegében, ahol mint lebontó szervezetek részt vesznek a tápanyag körforgásában.
Turista szemmel nézve a többsejtű kalapos és tömlős gombák fontosak. A gombák ott nőnek, ahol megtalálják létfeltételeiket (mivel zöld színanyaguk - klorofilljuk - nincs). A korhadékbontók avarban, fűben trágyán, komposzton, fahulladékon találhatók. Az erdei gombák egy része viszont - köztük számos ehető és mérgező faj - az élő fák segítségével jut táplálékhoz. A talajban lévő gombafonalak (micélium telep) beburkolják a fás növények gyökérzetét. Ezt a szoros kapcsolatot gombagyökérnek (mikorrhizának) nevezzük. A gombafonalak segítik a fát a tápanyagfelvételben, s cserében a fától kész szerves anyagot kapnak. A legtöbb gomba különböző fafajokkal képes együtt élni (pl. a légyölő galóca a nyírfával, lucfenyővel, savanyú talajon a bükkel is együtt tud élni), de vannak "hűséges" gombák is, amelyek csak egy bizonyos fafajhoz kötődnek (pl. a sárga gyűrűstinorú csak vörös fenyő alatt nő). A mikorrhizás gombák jelentős része a savanyú talajokat részesíti előnyben.
(A legfontosabb ehető és mérgező gombák jellemzése a II. kötetben található).
| ||||||||||||||||||||||||||||
Az elpusztult természetes erdők helyére az elmúlt évtizedekben erdeifenyő és fekete fenyő fajokat telepítettek. Az erőltetett telepítés legfeljebb csak rövid távon jelent előnyt (a feldolgozható faanyag révén), hosszú távon kifejezetten káros. Egyrészt mert éghajlati adottságaink nem megfelelőek a fenyves erdők ökológiai igényeinek, másrészt a tűlevelű avar nem bomlik le, s így az adott élőhely talaját megváltoztatja. Az erdők korai pusztulása után a kopár terület a megváltozott talajviszonyok miatt alkalmatlanná válik az eredeti természetes társulás befogadására.
A hazai fás társulásokban teljesen idegen elem volt a 18. század végén Észak-Amerikából betelepített akácfa. Igénytelen, gyors fejlődésű faj, de ugyanakkor a talaj tápanyagtartalmát teljes mértékben kiaknázza, felhasználja, humuszképzése viszont jelentéktelen. Az eredeti társulásokba hatolva, ott elszaporodva degradációt (leromlást) okoz. A hazai akácosok többségét 5-15 éven belül "véghasználni" kell. A volt akácosok területe a "kizsigerelt" talaj miatt jelentős gonddá válik majd, amikor a természetes társulások visszaállítása lesz a cél.
A nemes nyárakat gyors növekedésük és papíripari feldolgozhatóságuk miatt telepítették és telepítik. Aljnövényzetük szegényes, egy-egy faj túlszaporodása jellemző.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A hazai természetvédelem egyik fő feladata
a környezeti tényezőkkel maximális összhangban lévő ősi társulások - természetes erdők - pusztulófélben
lévő növényi és állati populációinak fokozott védelme.
A megfelelő erdőművelés és az új erdők telepítése szintén fontos része a természet- és környezetvédelemnek. A telepítés és felújítás alapvető követelménye az állományalkotó fafajok kiválasztása oly módon, hogy a felnövő erdő megközelítse természetes fás társulásának jellemzőit. A természeteshez hasonló cserje- és gyepszint elősegítésével a társulás állatpopulációinak megmaradását biztosíthatjuk.
ELSŐDLEGES FOGYASZTÓK (NÖVÉNYEVŐK):
Növényevő nagyvadak: őz, gímszarvas, dámvad, muflon....
Mindenevő nagyvad: vaddisznó, borz
Növényevő kisemlősök: erdei pocok, erdei egér, mókus, nagypele, mogyorós pele ...
Magevő madarak (fiókaneveléskor rovart is esznek!): pinty-félék, kék galamb (bükkösökben)
Növényevő ízeltlábúak (rovarok): gyapjaslepke, szarvasbogár, cincérek, tücskök, sáskák, kabócák, szöcskék (nagyobb része), virágbogarak, kis apollólepke (bokorerdőkben)
MÁSODLAGOS ÉS HARMADLAGOS FOGYASZTÓK, CSÚCSRAGAZODÓK
(növényevő és állatevő állatokkal táplálkoznak):
Ragadozó emlősök: róka, nyest, görény, vadmacska, nyuszt ...
Ragadozó madarak:
Ragadozó és dögevő madár: holló ...
Mindenevő madár: csóka ...
Hüllők (ragadozó, rovarevő): zöld gyík, fali gyík, fürge gyík, vízi- és erdei sikló ...
Rovarevő emlősök: denevér-félék, cickány-félék, sün, vakond ...
Rovarevő énekesmadarak: bajszos sármány, cinkék, rigók, ökörszem, billegetők, harkály-félék, szajkó
Rovarevő kétéltűek: barna- és zöldvarangy, erdei- és mocsári béka, sárgahasú és vöröshasú unka, levelibéka, pettyes és tarajos gőte, foltos szalamandra ...
Rovarevő halak: sebes pisztráng, szivárványos pisztráng, domolykó ...
Ragadozó (rovarevő) ízeltlábúak: futrinkák, szöcskék, aranyos bábrabló ...
LEBONTÓ SZERVEZETEK
Különböző férgek, puhatestűek és ízeltlábúak (ászkarákok, bolharákok tiszta vizekben) erdei vaspondró (ikerszelvényes), gyászbogár, ganéjtúró-félék...
Folytatás: Fátlan társulások
2. kötet: Megfigyelések (gyűjtések)