1. Kinyújtott
jobbkezünk hüvelykujján keresztül megirányozzuk azt a tereptárgyat, amelynek a távolságát meg akarjuk
állapítani. Hunyjuk be a bal szemünket ! Tájékozódás annyit tesz, mint megállapítani, hogy egy vagy több ismert helytől milyen távolságra és milyen irányban vagyunk és azt sem árt tudnunk, milyen szintkülönbségek (magasságkülönbségek) várnak ránk.
1. Látással: milyen távolságból vehető észre, különböztethető meg környezetétől?
| Templom, magas torony | 10-20 km |
| Falu, nagyobb épület | 8-9 km |
| Magányos ház | 7-8 km |
| Magányos fa | 3-5 km |
| Házkémény | 3-4 km |
| Autó | 3 km |
| Mozgó ember | 1-2 km |
| Álló ember | 0,5-1 km |
| Ablakok kerete | 0,5 km |
| Ruházat | 0,25 km |
| Arc részei | 0,1 km |
A távolságbecslés sok gyakorlást igényel. Segíti a tanulást, ha tudjuk:
2. Hallással: milyen távolságból érzékeljük a jelenségeket?
Két fő tényező befolyásolhatja: a szélirány és a levegő páratartalma, tehát ennek megfelelően korrigálni kell.
| Autópálya | 2-3 km |
| Autó- és traktormotor | 2 km |
| Favágás | 0,5-1 km |
| Kalapálás és fejszehang | 0,5 km |
| Kiabálás | 0,5 km |
| Felismerhető beszédhangok | 100 méter |
| Szófoszlányok | 75 méter |
| Érthető beszéd | 10-50 méter |
3. Távbecslés ujjal
1. Kinyújtott
jobbkezünk hüvelykujján keresztül megirányozzuk azt a tereptárgyat, amelynek a távolságát meg akarjuk
állapítani. Hunyjuk be a bal szemünket !
2. A jobb kar elmozdítása nélkül nyissuk ki a bal szemünket és hunyjuk be a jobbat! Azt tapasztaljuk, hogy ujjunk helyzete egy másik tereptárgyra tevődik át (B).
3. A látott két "tereptárgy" (B-B,) közötti távolságot becsüljük meg és a számot szorozzuk
tízzel. A kapott érték megadja az álláspont (A) és a keresett tereptárgy (B) távolságát.
A térképen mért távolságot (tk) elosztjuk a térkép méretarányával (M).
| tt = | tk |
 | |
| M |
Például:
A. A lemért távolság a térképen 4 cm. A térkép méretaránya: 1 : 40 000
| 4 cm | = 4 cm x 40 000 = 160 000 cm = 1,6 km |
| | |
| 1 | |
| | |
| 40 000 |
B. Ha a lemért távolság a térképen marad 4 cm, a térkép méretaránya viszont nagyobb, például: 1 : 25 000
Ebben az esetben tt = 4 cm ˇ 25 000 = 100 000 cm = 1 km, azaz a térképen mért 4 cm távolság a terepen 1 km-nek felel meg, vagyis az 1 : 25 000 méretarányú térkép részletesebb, pontosabb ábrázolást tesz lehetővé.
tt = tk ˇ M képletből kiindulva kifejezhetjük tk-t:
tk = M ˇ tt
Például:
Az útjelző táblák szerint 5 km-t gyalogoltunk, a térkép méretaránya pedig 1 : 40 000. Ebben az esetben az 5 km-t átváltjuk centiméterekre és megszorozzuk a méretaránnyal:
| 50 000 cm ˇ | 1 | = 12,5 cm |
| | ||
| 40 000 |
vagyis a valóságban megtett 5 km-es útszakasz a térképen 12,5 cm távolságot jelent.
A térképen feltüntetett vonalas aránymérték (vagyis a térkép méretarányában szerkesztett hosszmérték) segítségével történik.
A turistaút egyenes szakaszait a melléjük helyezett papírcsíkon, vonalzón, laptájoló szélén jelöljük, majd a vonalas aránymértékre helyezve leolvassuk a terepi távolságot. A kanyargós, görbe vonallal jelölt turistautak esetében a térképi távolság lemérésére használhatunk gördülő távolságmérőt, illetve cérnaszálat, fűszálat, s a lemért távolságot a vonalas aránymértékre helyezve megkapjuk a terepi távolságot.
Feltétele, hogy ismerjük lépéseink hosszát. Egy átlagos testmagasságú férfi (160 cm) lépéshossza kb. 75 cm. A testmagasság 10 cm-es eltérése +/- 5 cm-rel változtatja a lépések hosszát (pl. 150 cm magas emberé 70 cm).
A tervezett út "vízszintes" szakaszaira óránként 4 km-es teljesítményt számíthatunk. Többlet időt kell adni emelkedő terepen. Átlagos nehézségű emelkedő felszínen 100 méterenként 10 percet kalkuláljunk, ha viszont a terep köves, sziklás, csúszós 15-20 perc is szükséges lehet. Ereszkedésnél átlagos terepen 100 méterenként 5-10 percet számíthatunk, nehéz sziklás, csúszós felszínen ugyanannyit, mint felfelé, legalább 15-20 percet 100 méterenként.
Folytatás: Szintkülönbség és leejtőszög; tájékozódás nappal és éjjel