6. HAZÁNKBAN TALÁLHATÓ TALAJTÍPUSOK

6.1. Zonális talajok

(elsődlegesen az éghajlati viszonyok következtében kialakult talajok)

1. ERDŐTALAJOK

Fakó erdei talaj: "savanyú" kőzetekből felépült, csapadékos tájainkon, pl. Nyugat-Dunántúl

Barna erdei talaj: lombos erdeink jellemző talajtípusa, pl. Dunántúli- és Északi-középhegység, valamint dombvidékeink talaja, ahol jelentős része mezőgazdasági művelés alatt áll.

Rozsdabarna erdei talaj: mészmentes homokterületeinken jellemző, pl. Nyírség területe.

Sötétszínű erdei talaj (rendzina): mészkő- és dolomit vidékeinken jellemző, pl. Aggteleki karszt, Bükk.

2. MEZŐSÉGI TALAJOK

Mezőségi talaj: lösz- és vályogterületeink igen jó termőképességű talaja, pl. Mezőföld, Dunántúli-dombvidék lösz alapkőzetű területein.

Szikes altalajú mezőségi talaj: délkelet alföldi löszterületeinken, pl. a Marostól északra.

6.2. Azonális talajok

(kialakulásukat elsősorban az alapkőzet és a vízviszonyok befolyásolták)

1. VÁZTALAJOK

Köves, sziklás váztalaj: meredek sziklaoldalakon, pl. Gerecse; Bajóti Öregkő, Budai-hegység; Remete-szurdok.

Futóhomok váztalaj: homokbuckás vidékeinken, pl. Fülöpháza vidékén a Kiskunsági Nemzeti Park területén.

Gyengén humuszos homoktalaj: meszes rétek- és erdők alatt, pl. kiskunsági homokterületek.

Öntéstalaj: élő ártereken jellemző talajtípus. Folyópartjainkon gyakori, pl. Tisza, Duna, Bodrog ... árterek.

2. RÉTI TALAJOK

Réti talaj: magas ártereken, feltöltött mocsarak területén, pl. folyópartjaink magasabb partrészein.

Szikes altalajú réti talaj: pl. a Solti-síkságon lévő magas ártereken.

3. LÁPTALAJOK

Kotus láptalaj: nedves lápréteken jellemző, pl. Hanság.

Tőzeges láptalaj: feltöltődő állóvizek helyén, pl. Kis-Balaton, Velencei-tó

4. SZIKES TALAJOK

Mésztelen szikes talaj: savanyú kémhatású (alacsony pH-jú) szikeseken, pl. Tiszántúl

Meszes szikes talaj: karbonátos szikesek, pl. Solti-síkság

Meszes-sós szikes talaj: pl. Duna-Tisza közén

Folytatás: Gombák, vadon termő ehető növények