A
legfontosabb itt is - mint annyiszor az életben - a célszerűség. Ha felszerelésünk megfelelő, úgy minimális
lesz annak a veszélye, hogy külső okok (pl. időjárás) miatt kell majd visszafordulnunk. Hogy mi a praktikus,
az a megélt tapasztalatok alapján derül ki. De hát más kárán tanul az okos! Néhány hasznos tanács:
(részletesebben a II. kötetben: Túrafelszerelés)
Lábbeli: Az ideális túrcipő minimum négy jó tulajdonsággal rendelkezik: bőrből van, rovátkolt gumitalpú, magas szárú és jól ápolt. Ez utóbbi tisztítást, kezelést és impregnálást jelent. A magas szár véd a bokaficamtól, bokasüllyedéstől, kőtől és a harmattól. A talp speciális mintázata a csúszásokat előzi meg (sár, vizes kő és szikla, korhadt fa), de csak ha gumiból van. A műanyag talp balesetveszélyes, mert csak száraz felületen tapad. A bőr egyszerre szellőzik és szigetel a kinti víztől (főleg, ha bakancsunk békanyelves). A jó túracipőn kevés a varrás, mert ezek a "gyenge pontok" szakadás és beázás esetén.
A bakancs főleg nehéz, hegyi terepen nélkülözhetetlen.
Zokni (harisnya): Legalkalmasabb a pamut, vagy gyapjú (nedvszívó, vastag, tartós) zokni. A hosszúszárú praktikusabb (karcolás, csalán...), ha szükséges, letűrhető. A "profik" kettőt viselnek: egy vékonyabb térdharisnyát és egy vastagabb rövidet a cipőre hajtva (így az apró kavicsok nem jutnak lábbelinkbe). Hasznos, ha hosszabb pihenőkön (és esténként) megszárítjuk a zoknikat, lábunkat így nehezebben törik fel, a légfürdő pedig lábnak, sőt a bakancsnak sem árt.
Alsóruha: "Előírás" és igény, hogy felszívja a nedvességet, könnyen száradjon, hagyja szellőzni a bőrt és ne dörzsölje fel. Ezt csak a természetes (pamut) anyagok biztosítják. Fürdőruha is szükséges lehet.
Túranadrág (túraszoknya nem létezik!): Lezser (megfelelően bő mindenhol) és ideális esetben térdig ér. Nyáron a rövidnadrág is megfelelő térdzoknival.
Ing: Egy hosszú ujjú ing minden túrán elkel, legjobb a flanel anyagú.
Pulóver: A gyapjú a legmegfelelőbb, még nedvesen is tartja a testmeleget. Nem csak a téli túrák tartozéka!
Szélanorák: Ideális ruhadarab: nem tapad meg rajta a kullancs, véd a szemerkélő esőtől, a kellemetlen széltől, az alászoruló levegő jól hőszigetel, kicsi helyen elfér és könnyű is. Hátrányai: "zizeg" (vadles), gyúlékony (tábortűz) és nem szellőzik (verejtékezés).
Esőkabát (nem orkándzseki, vagy esernyő!): Négy szempontnak kell megfelelnie: 1. Vízhatlan legyen (ezért sajnos hamar beleizzadunk). 2. Eljussunk vele a legközelebbi védett helyig, ill. "húzzuk ki" az eső végéig. (Ezért a gyenge nylon fóliák nem mindig megfelelőek). 3. Aláférjen a hátizsák, hogy annak tartalma se ázzon szét. 4. Legyen kapucnija.
Összehajtogatva ülőpárnaként jó a hűvös földre. Alkalmanként az esőkabátot egy nagy nylonzsák helyettesítheti.
Sapka (kendő?): Nyáron napszúrástól, kullancstól véd, télen a hidegtől, hótól.
Hálóruha: Legcélszerűbb a szabadidő ruha, mellyel szükség esetén átázott felsőruházatunkat helyettesíthetjük.
Turistabot: Van, aki szerint nélkülözhetetlen, mások nevetségesnek tartják. Szükséges lehet dühös kutyák ellen (lehet, hogy éppen a bot ingerli), és patakon való átkeléskor (hogy biztosan belelépjünk). Ha kapaszkodni kell, csak zavar, a sziklát, a fát fogjuk inkább. Ha meg nem kell kapaszkodni, akkor minek cipeljük?
Mindig hátizsákba csomagoljunk a túra igényei szerint!
A jó hátizsák könnyű, de erős, vízhatlan anyagú. Mérete "éppen megfelelő": nem csábít túlpakolásra, de semmi fontosat nem kell otthon hagyni, vagy kívülről a csomagra kötözni. Formája karcsú, váll fölé érő, nem pedig derék alá konyuló, körte alakú. Vállpántja széles és van derékpántja, ezáltal kevésbé terheli vállunkat. Többrekeszes (2-3) és többzsebes (2-3). A hátizsákban mindig legyen benne a javító készlet (lásd egyéb felszerelések). A zsák összsúlya legyen hosszú távon is elviselhető. Kölcsön hátizsákot csak nagy szükségben használjunk! Állótáborozáskor, csillagtúrán két hátizsák használata célszerű: egy kb. 80 literes, "felvonuló, expedíciós" és egy kisebb kb. 30 literes hátizsák a napi túrákhoz.
A pakolás szabályai:
Derékalj: Feladata, hogy elszigetelje testünket a hideg (hűvös) talajtól. A hőszigetelés levegő segítségével történik, vagy gumirétegek közé zárva (gumimatrac), vagy műanyaghabba ("isolier" vagy "polifoam"). Szükséghelyzetben lomb, széna, avar, pokróc, ruhadarabok is pótolhatják.
Hálózsák: Fontos tulajdonsága a súlya, terjedelme, de legfontosabb a hőtartó képessége. Vásárláskor ezt kell megkérdezni. A "komfort érték" jelölése: pl. +4 şC. Ez azt jelenti, hogy ez érték fölött nem lesz gond a külső hőmérséklet. Mivel a hálózsák töltőanyaga (toll, műszál...) közötti levegő szigetel, így ajánlatos alvás előtt jól felrázni, használat után szellőztetni. Otthon ne tartsuk becsomagolva, összegyűrve. Lazán összehajtva vagy szekrényben lógatva tároljuk. Kölcsönhálózsákot higiéniai okokból ne használjunk.
"Lepedőzsák": Lepedőhöz hasonló, könnyű lenvászon anyagból varrt zsák, melynek fejrészét párnára lehet ráhúzni. Ha kölcsön hálózsákra kényszerülünk a lepedőzsákba bújva elkerülhetjük az esetleges fertőzéseket. A lepedőzsák mosása könnyebb, mint a hálózsák tisztítása.
Sátor: A jó sátor erős és könnyű anyagú, megfelelő méretű, gyorsan és egyedül is felverhető, jól karbantartott. Ez utóbbi szempontból a legfontosabb, hogy csak teljesen száraz sátrat szabad elcsomagolni, ill. amint lehet, ki kell szárítani (pl. esős időben történt sátorbontás után). A legkiválóbb sátor is csak megfelelő helyen és jól felverve megbízható. A sátor helyes felállítását a használati utasításból és a tapasztalt túratársaktól lehet megtudni.
A sátorhely kiválasztásához néhány fontos szempont:
A sátrakat bontás előtt kívül-belül alaposan tisztítsuk ki (a cölöpöket is a sáros talajtól). A sátor akkor válik igazi otthonná, ha rend van benne.
Mosdókesztyű, szappan, 2 db törülköző, fogkrém, fogkefe, WC papír, papírzsebkendő, fésű, bőrápolókrém (szarvasfaggyú, arckrém), egyéni gyógyszerek és elsősegély csomag, zsebkendő.
Kulacs: 0,5 - 1 literes fém, vagy hőtartó termokulacs a legpraktikusabb. A termosz törékenysége miatt túrára nem való. Üveg- és műanyag üdítős flakonok szintén alkalmatlanok, könnyen törnek és hulladékként is gondot okoznak. Műanyag kulacsban csak vizet célszerű tartani, mert más folyadéknak (pl. üdítő) szaga marad. A kulacsot otthon dugaszolás nélkül kell tárolni, mert megdohosodhat.
Pohár: 2-3 deciliteres füles fémbögre az igazi, mert szükség esetén ebben még főzőcskélni is jó. Erős műanyag pohár is használható.
Tányér, csajka: A fémből készült csajka a legmegfelelőbb, mert ebben főzni és melegíteni is lehet. A tányér ne legyen törékeny.
Főzőedények: E célra készletben kapható, egymásba helyezhető, könnyű, jól tisztítható alumínium edények az ideálisak. Legalább egy teafőzésre és egy ételmelegítésre alkalmas edény szükséges.
Evőeszközök: Túrán bőven elég egy kanál és egy zsebkés. Sokan a katonai "hadtáp készletre" esküsznek.
Mosogató- és tisztítószerek: Szivacs vagy rongy és zsíroldó mosogatószer. Ez utóbbit jól helyettesítheti a forró víz, ill. az "Egészésges táplálkozás" c. fejezetben részletezett "környezetbarát" mosogatási módok.
Textil szalvéta: Kenyérfélék, pékáru csomagolásához és a kulturált étkezéshez.
|
Irodaszerek: Vannak állandóan szükségesek (toll, ceruza, papír) és alkalmanként fontosak (kréta, festék).
Elemlámpa, fényképezőgép, távcső, hangszer (furulya, szájharmonika), óra, zsineg (2-3 méter, pl. ruhaszárításra).
Varrókészlet, sátor- és hátizsák javítókészlet: cérna, tű, olló, gyűszű, drót, csat, spárga, foltanyag, ragasztó, szigetelőanyag, fogó, biztosítótű, hajgumi.
Tartalék zacskók: Szemétnek, szennyes ruháknak, gyűjtött kőzeteknek...
Folytatás: Táplálkozás és szemetelés
2. kötet: Túrafelszerelés