A Jáki templom
Az Egregyi templom
Természetjárás vagy országjárás, túra vagy kirándulás, bármerre is megyünk, és bárhova szervezzük, lépten-nyomon találkozhatunk elődeink, azaz az előttünk itt élt népek életének nyomaival, emlékeivel. Hogy el tudjunk igazodni a régmúlt idők emlékei között, a legfontosabb művészeti alapismeretekkel rendelkeznünk kell.
Műemléknek nevezzük hazánk történeti múltjának jellegzetes, pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű emlékeit, melyek a magyar táj, a magyar emberek, valamint az ország történelmének eseményeihez kapcsolódó emlékek, alkotások. Lehetnek régészeti, történelmi, termeléssel, gazdasági tevékenységgel összefüggő, valamint építészeti, településtörténeti, városképi, néprajzi, kulturális és művészettörténeti (ipar-, szép- és képzőművészeti) alkotások, ill. a technika, a műszaki ismeretek fejlődésre utaló megőrzendő emlékei.
Miden ország kulturáját minősíti az, hogy hogyan bánik saját múltjával, törvényes védelemben részesíti-e annak emlékeit.
A műemlékek egyes fajtái általában nem önmagukban, hanem több más összefüggésben is megjelennek. Pl. egy várrom lehet építészeti alkotás, de egyben történeti emlék is, az ott talált eszközök, edények iparművészeti, néprajzi, kulturtörténeti jelentőséggel is bírhatnak.
Magyarországon mintegy 10 000 műemléket tartunk nyilván, ezek 25%-a lakóház, 30%-uk egyházi épület, a többi középület, emlékmű, szobor...
A műemlékeket jellegük szerint különböző értékfokozatokba soroljuk. Megkülönböztetünk:
A Pannónia néven római tartománnyá szervezett Dunántúlon a Római Birodalom uralma az I-IV. század végéig tartott, a késő római kori időszak a IV-VI. századra jellemző. Ezen idő alatt kiépült a tartomány úthálózata (kiemelkedő jelentőségű a Sopron-Szombathely érintésével haladó "Borostyánkő út").
Kiépült a Duna vonalát követő erődrendszer (határvédelem), valamint az állandó táborok sora. Az építészeti emlékek közül kiemelkedő jelentőségűek voltak a vízvezetékek és a boltíves, kupolás épületek, melyek hatalmas teret tudtak áthidalni.
A szobrászat és festészet a vallási és a halotti kultusz szolgálatában állott.
Jelentős római kori emlékhelyeink: Aquincum (Budapest), Intercisa (Dunaújváros), Arrabona (Győr), Sophiane (Szombathely), Brigetio (Szőny), Gorsium (Tác-Székesfehérvár), Valcum (Fenékpuszta).
A széthullott Római Birodalom helyén az V. századtól a Honfoglalásig vándorló népek szállása volt a Kárpát-medence. Temetőik maradtak ránk.
Szent István király uralma alatt honosodott meg az a művészeti stílus, mely a római hagyományokat követte, s román stílusnak nevezzük.
ROMÁN STÍLUSÚ MŰEMLÉKEK ÉS JELLEMZŐIK
A korai középkor művészeti stílusa a XI-XIII. században, melynek vezető műfaja az építészet. A műalkotásokat a tömör formák, négyszögűre faragott kövek (kváder kövek), vaskosabb arányok és egyszerűbb kompozíciók jellemzik. A falak viselik a tetőszerkezet súlyát, az ablakok keskenyek, félkörívesek. Jellegzetesek a faragott rózsaablakok, a befelé szűkülő "bélleletes" kapuk, melyek többnyire díszesek. A templomok hossztengelye Ny-K irányú, általában három hajósak, bazilikás elrendezésűek. A súlyos falak, vaskos pillérkötegek, a szűk ablakok miatti kevés fény olyan, mint egy erődítmény belseje. Mindennek feladata volt, a templomok védelmi célokat is szolgáltak (pl. tatárjárás).
A román szobrászatban a jelképes, állatfigurákkal történő kifejezés, elsősorban az épületszobrászat jellemző, a festészetben a fal-üveg és miniatúra festészet virágzott.
Román kori építészet:
A Jáki templom | Az Egregyi templom |
A legszebb román templomaink: a jáki Szt. György templom, a lébény-miklósi és a zsámbéki templom, az ócsai templom, a tihanyi altemplom, a bélapátfalvai ciszterci apátsági templom (torony nélküli, míg a bencés román templomok kéttornyúak, lásd: Ják), a pannonhalmai apátsági templom.
Román stílusúak a sárospataki és visegrádi várak lakótornyai és az esztergomi királyi palota is.
Az Anjou királyok uralkodása idején Magyarországon (is) új stílusirányzat vált uralkodóvá, ez a gótikus stílus.
GÓTIKUS STÍLUSÚ MŰEMLÉKEK ÉS JELLEMZŐIK
A feudalizmus virágkorának első felében, a XIII-XV. század végéig uralkodó stílusirányzat Normadiából (Franciaország) indult. A keresztény vallás uralma határozta meg.
Az építészetben a csúcsíves keresztboltozat, a karcsúbb, magasabb oszlopok és a támpillérek rendszere lehetővé tette az épületek felfelé történő kialakítását. A falak teherhordó szerepére már nincs szükség, ezt a külső támpillér-hálózat biztosította. A románkori félkörívességgel szemben megjelenik a csúcsívesség, nagy, keskeny, magas üvegablakokkal tagolt falak jellemzők. A templomok alaprajza az ún. latin kereszt arányait követi, vagyis a kereszthajó 2:1 arányban metszi a főhajót. Az építésnél főleg terméskövet használnak, kváder követ csak a sarkok megerősítésére alkalmaznak. Polgárházak bejáratánál gyakori volt az ülőfülke építése. A szobrászat az építészetet szolgálta, a faragott szobrok gyakran oszlopot helyettesítettek. A festészetre a miniatúrafestészet, az üveg- és oltárképfestészet, ill. a freskófestészet jellemző.
Jelentősebb gótikus templomaink: a soproni Kecske templom, a kőszegi Szent Jakab templom, a ráckevei görökeleti szerb templom (copf átépítéssel), a nyírbátori minorita templom, a pécsi Székesegyház Ny-K-i homlokzata, a veszprémi Gizella kápolna, a székesfehérvári Anna kápolna, Mátraszőlős, Isaszeg, Nagybörzsöny bányásztemplomai, s végül, de nem utolsó sorban a budai Mátyás templom (tornya XIX. századi átépítés), és a Belvárosi templom.
Váraink közül e stílusban épültek: Várpalota, Várgesztes, Gyula, Nagyvázsony, Csesznek várai, de e stílus jellemző a Budai vár lovagtermére, a siklósi vár erkélyére, a sárospataki Vörös toronyra, a győri püspöki vár ülőfülkéire is.
Mátyás király uralkodása idején a klasszikus ókori művészetet újra felfedező reneszánsz stílus térhódítása volt jellemző.
Gótikus és reneszánsz művészet:
Veszprém, Gizella kápolna
 Gótikus építészet |  Mérműves gótikus ablakok |
 Reneszánsz kapu: Esztergom, Bakócz kápolna |  Jakovali Hasszán dzsámi, Pécs |
RENESZÁNSZ STÍLUSÚ MŰEMLÉKEK ÉS JELLEMZŐIK
A feudalizmus második felében, a XVI-XVI. században kialakult művészeti irányzat a valóság és a természet művészi ábrázolására, a szépség harmóniájának kifjelezésére, az antik kultúrák felidézésére törekedett.
Építészetben gyakori az oszlopokon, pilléreken nyugvó ívek sora, az árkád, a loggia, a bábos korlát és díszítő elemként a növényi ábrázolásokból készített fonatok. A városok tervezésénél és építésénél a térkiképzés jelentős. Itt is bőségesen alkalmaznak árkádokat. A templomoknál átveszik a kupolát (Pantheon) az antik római kulturából és óriásivá fokozzák azt. Az építészet legjellegzetesebb alkotásai a toszkán paloták, melyek négyszögletes udvart körülvevő több emeletes paloták. Várépítésnél kialakítják a sarokbástyákat, hogy a falak oldalról is védhetők legyenek.
Hazánkban erre az időszakra esik a török hódoltság ideje. A reneszánsz alkotások mellett a korszak emlékeihez tartoznak a török templomok és fürdők.
Szobrászatban az emberi test felépítésének élethű visszaadása volt a cél, portréhűségre törekedtek.
Festészetben az egyházi téma továbbra is jelentős, de mellette az emberi ábrázolás is megjelenik.
Reneszánsz műemlékek találhatók Visegrádon a Mátyás kori királyi palota udvarán, mint pl. Hercules-kút és környéke, a nyitott loggiák bábos korláttal..., valamint Esztergomban a Bakócz kápolna, Sopronban a Stornó-ház, Vácon a Székesegyház, Pannonhalmán az apátsági templom bal oldali kápolnái, pl. a Keresztelőfülke mind e kor és stílus alkotásai. Váraink közül ide sorolható a szerencsi Rákóczi-vár, a sárospataki vár Perényi szárnya, Egervár, a sárvári vár és a simontornyai vár.
Török emlékek találhatók Pécsen, Egerben, Szigetváron, Budán.
A legszebbek közé tartoozik a pécsi Jakováli Hasszán dzsámi és minarett, valamind a budai híres török fürdők (Rudas, Király ...) és a Gül baba türbe.
A feudalizmus késői szakaszában, a török pusztítások után hazánkban is kialakult a Rómából induló barokk stílusirányzat. Műemlékeink mintegy fele barokk emlék, s az országban nagyon sokfelé fellelhetők.
BAROKK STÍLUSÚ MŰEMLÉKEK ÉS JELLEMZŐIK
A XVII-XVIII. században általánossá vált stílusirányzat műalkotásait túldíszítettség, pompa, bonyolult formaképzés, nagyfokú mozgalmasság, cikornyás ábrázolás jellemzi, s mindaz az erő, a hatalom, a gazdagság fitogtatását jelenti.
Az épületek szimmetrikus elrendezésűek, a homlokzat síkját kiugró részek tagolják (rizalitok). A középen lévő bejárat fölé gyakran erkélyt építettek, s ez alá kocsifeljárók futnak fel.
Jellegzetes ablakforma a "lant" vagy "hegedű", az ovális kereteket csigavonalak és kagylóformák díszítik.
A szobrászatban nagyon elterjedtek a köztéri szobrok, ezek főleg Szentháromság szobrok.
Barokk kastélyaink: a fertődi Eszterházy kastély, a nagycenki és sopronhorpácsi Széchenyi kastély, a soproni Bezerdéy kúria, az egri érseki palota, a martonvásári Brunsztvik kastély (neogót átépítéssel), a gyulai Almássy kastély, a gödöllői Grassalkovich kastély, az aszódi Podmanickzy kastély .... Barokk templomaink közül kiemelkedőbbek: a váci Székesegyház (gótikus alapokon barokk-copf stílusú), a pécsi Székesegyház déli homlokzata, az átépített tihanyi apátsági templom, a kalocsai érseki templom, a kőszegi cisztercita templom, a celldömölki rk. templom (mely az ausztiriai mariazelli templom kicsinyített mása), a zirci cisztercita apátsági templom, a soproni Szent György templom (dóm), Egerben a vízivárosi templom, Mohácson a görökeleti szerb templom, Edelényben az Egyetemi templom és a Szent Anna templom, a máriabesnyői búcsújáró templom... Több városunkra jellemző barokk belváros, vagy belvárosi rész. Ilyenek: Győr, Szentendre és Vác belvárosai (Vác, Márc. 15. tér), Veszprém várnegyede, Kőszegen a Chernel utca, Egerben a Dobó tér vagy Budán a Batthyány tér a Szent Anna templommal.
Köztéri szobrok közül kiemelkedő a győri Frigyláda szobor.
A XVIII. század végén a késői barokk időszakra jellemző irányzat a rokokó, valamint a barokk-rokokó időszak és a klasszicizmus között átmenetet képező copf stílus. Ez utóbbi elnevezését a kedvelt fontott fűzérdíszről kapta, mely a copfos parókákra emlékeztet. Józanság, hűvös elegancia jellemzi e stílust, mely főleg az építészetben valósult meg. Példaként kiemelhető a soproni várkerületet övező körút jellegzetes házaival (Fehérló Fogadó, Patikaház, Wassy bábsütő háza), Szombathelyen a püspöki palota és Székesegyház, Körmenden a Batthyány kastély.
Barokk Szentháromság oszlop
KLASSZICISTA MŰEMLÉKEK ÉS JELLEMZŐIK
A polgárosodás korában, a XVIII-XIX. században kialakult művészeti irányzatra a rend, a fegyelem, az egyenes vonalak, a szimmetria, az ókori művészetek motívumainak alkalmazása jellemző, mintegy ellenhatásaként a barokk művészetnek.
Az építészetben a hosszú, sima homlokzat egyhangúságának feloldására középen oszlopos csarnokot építettek háromszögű oromzattal (timpanon).
A festészetben az ember ábrázolása került előtérbe a vallási témákkal szemben.
Klasszicista építészetünk két legkiválóbb képviselője: Pollach Mihály és Hild József.
Klasszicista épületeink: Budapesten a Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum, a budavári alagút Clark Ádám tér felőli bejárata, a Károly Palota, az óbudai Zsinagóga és az evangélikus templom a Deák téren, Egerben és esztergomban a Székesegyház (bazilika), Nagycenken a temetőben a Széchenyi Mauzóleum, Fóton a Károlyi kastély, Baktalórántházán a Degenfeld kastély, Adonyban a Zichny kastély, Pakson a Szeniczey kúria, Abonyban a Lavaka, Sivó, Vigyázó kúriák, Túrkevén a "Jégpalota" kúria, Gyömrőn a Teleki kastély, Hegyfalun (Vas megye) a Széchenyi kastély, Debrecenben a ref. Nagytemplom és a ref. Kollégium és könyvtár.
A XIX. század második felében szinte valamennyi művészeti ág szűkösnek érzi a klasszicizmus szigorú kereitet, szabályait és az egyéniség szabad érvényesülését kezdte hirdetni. A figyelem a nemzeti múlt kutatására irányul. Ez az időszak a romantika és eklektika (historizmus) korszaka.
A romantikus építészetre a könnyen sokszorosítható elemek - gipsz rozetták, stukkók, rácsok, oszlopok - használata jellemző. Legjelesebb képviselői: Ybl Miklós és Feszl Frigyes.
Romantikus ízlésű épületeink: Budapesten a Vigadó, a Duhány utcában lévő Zsinagóga, a Nyugati pályaudvar, Fóton a rk. templom, Tatán a vár, Szegeden a "Fekete" ház, Vépen az Erdődy kastély ...
Romantikus öntöttvas rácsok
Az eklektika válogatást jelent. Az építészek válogatnak az előző korok megoldásai és kifejezési formái közül. Pl. múzeumokat görög, palotákat, bérházakat reneszánsz stílusban építenek.
 |  |
Eklektikus és romantikus épülethomlokzatok
Neoromán stílusban épült a budapesti Halászbástya, vagy a nagycenki Széchenyi kastély, a szegedi Dóm.
Neogót stílusú az Országház, a Mátyás templom tornya, a martonvásári Brunszvik kastély átépített része, a kőszegi plébániatemplom.
Neoreneszánsz az Operaház, a Műcsarnok, az MTA épülete, a budapesti Andrássy út palotái, bérházai.
Budapest belvárosi részére, Körútjaira (pl. Múzeum körút, Bajcsy-Zsilinszky út) és surgárútjaira (Andrássy út) romantikus és eklektikus városkép a jellemző.
A XIX. század végén, XX. század elején kialakult új stílusirányzat a szecesszió. Gyökere és mozgatója az individualizmus. Az eklektikával, romantikával, historizmussal szemben új formaelemeket kerestek. Elvetik az antik elemeket, helyettük növény- és állatmotívumokat alkalmaznak, keresik a népi motívumokat. Követőik elsősorban csak a felülettel foglalkoztak, így a homlokzatok túldíszíítetté váltak. Hazai képviselői közül kiemelkedik: Lechner Ödön, Lajta Béla és Sós Károly.
Jellegzetes szecessziós épületeink: a kiskunfélegyházi Városháza, Zebegényben a rk. templom, Budapesten az Iparművészeti Műzeum, az MNB épülete, az Anker palota és a Gresham palota.
A XX. századi modern építészetnek is több érdekes, egyedi megoldását figyelhetjük meg.
Ide tartozik a Budapest XII. kerületében található Városmajori rk. templom, a Kertészeti Egyetem, a SOTE épülete, a Népstadion, az Erzsébet- és a Lágymányosi-híd, a szolnoki MÁV pályaudvar vagy a híres győri színház...
Nobel-díjas tudósok állítják: "az emberiség gondatlan környezethasznosítása
során rohanó léptekkel halad az önmegsemmisítés szakadéka felé. Elérkezett az utolsó pillanat, amikor
nemzetközi összefogással megmentheti saját jövőjét."
A Bükk-hegység rengetegében túrázva ez a gondolatsor abszurditásnak hat. Pedig nézzük csak: erdészeti feltáróutak keresztbe-kasul, savas esőktől elszáradt fák, hatalmas bánya-sebhelyek, elvezetett vizű források, tarvágások nyomán kialakult talajpusztulás, és szemét, szemét, szemét mindenütt az utak mentén. Lenn a völgyben pedig ólomszürke füstköd fedi a poros házakat.
Itt élünk, itt kellene egészséges környezetben élnünk.
Földünk azon része, ahol az emberiség él és tevékenykedik az antroposzféra (nooszféra, technoszféra) nevet viseli. Tágabb értelemben beletartozik földi világunk mindazon része, amelyet az ember átalakított, amire közvetlenül, vagy közvetve hatott. S ez ma már az egész Föld! A távoli Antarktiszon a DDT nevű mérgező rovarírtószer éppúgy kimutatható, mint az atomrobbantások sugárzó izotóp nyomai.
A természet és az ember egymásra hatása alapján három fő környezeti típust különböztethetünk meg:
Mivel az ember csak elvesz természeti környezetéből, és rengeteg káros anyaggal terheli azt, így tönkreteszi saját élőhelyét. Pedig nem volt mindig ilyen rossz a viszonyunk a természettel, csak az ipari forradalmak óta jelszava fajtánknak a természet legyőzése!
A természeti népek (törzsi társadalmak pl. indiánok) összhangban éltek környezetükkel. Ha nem, úgy elpusztultak (azték civilizáció). Európában, s így hazánkban is a vidéki, ún. paraszti életforma őrizte meg legtovább e mély gyökereket. A hatvanas (1960) évekig a falusi szemétdombokon nem képződött hulladék; a lebomlott, humifikálódott szerves anyagot trágyaként visszajuttatták a természetbe a talaj tápanyagainak pótlására. Eszközeik, szerszámaik tartósak voltak, több generáció számára készültek. A háztartásokban felhasznált anyagok a természet körforgásában hamar lebomlottak (fa, növényi rostok ...), ill. nem, vagy csak minimálisan szennyezték a környezetet (vályog, cserép, vas ...). Az épületek anyagát is a környező vidék szolgáltatta. Erdős tájakon fából, síkságokon vályogból, téglából épült a ház. A tetőt mocsaras vidéken nád, szárazabb részeken rozsszalma, vagy a tehetősebbeknél cserép fedte. Még a kerítés anyaga is tájjelgű volt: kő, deszka, tégla, kukoricaszár, vessző, vagy élősövény. Érdemes volna tanulni tőlük, megérteni a környezettel való harmónia és a ráció fontosságát.
Az emberi jólét, fejlődés és haladás egyik legfőbb feltétele az utóbbi évtizedekben a természeti környezet korlátlan kifosztása, rombolása volt (pl. erdőirtás, bányaművelés, beépítés lakó-, ipari-mezőgazdasági és szolgáltató épületekkel, szennyvizek "előállítása"...).
Egy-két példa ennek illusztrálására: /A világ helyzete 1992. (Lester R. Brown nyomán)/
Reméljük mindez csak volt, s hogy napjainkban kialakulóban és terjedőben van egy tudományosan is megalapozott környezetvédelmi gondolkodás és gyakorlat. Ez lehet csak az antroposzféra fennmaradásának feltétele.
Az előbbiek alapján megfogalmazhatjuk, hogy a környezetvédelmi világkép fejlődése három szakaszra osztható:
Hazánkban az első szakaszon már régen túl vagyunk, jelenleg a másodikat "élvezzük", de már fellelhető a harmadik szakasz iránti igény, ugyanakkor ennek reális gazdasági és kulturális fedezete még hiányzik. Még mindig a "maradék elv" érvényesül a pénzeszközök elosztásánál, a megmaradó 1%-nál kisebb GDP értéket (0,5 - 0,8%) lehet környezetvédelmi beruházásokra és kiadásokra költeni. Pedig nincs más alternatíva! Szent-Györgyi Albert írta: "...az ember léte attól függ, hogy milyen kapcsolatot tud tartani a természettel, mennyire érti meg és használja fel erőit saját hasznára..." "Korunk emberisége elérte a maximális bizonytalanság állapotát és azt a biológiai abszurditást, hogy a természet által évmilliók alatt létrehozott élet önmaga elpusztítására törekszik."
Hogyan védhetjük hát az antroposzférát?
Úgy, hogy védjük, óvjuk, becsüljük a többi szférát, mert azok léte, zavartalan működése, az emberiség létezésének is feltétele.
Folytatás: Környezet- és természetvédelem
2. kötet: Magyarország tájegységei, a főbb látnivalók