68. szám | 1997. november |
|
Bárdos: Tapló
Rendszerváltó évtized (Szabó Imre)
Ez
volt (Thuróczy Lajos)
Elnökségi hírek
Turák László (1931-1997)
Hochrein János
(1952-1997)
A Szövetség
központjának telefonszáma meg fog változni
Név és címváltozás
Székhelyváltozás:
Jász-Nagykun-Szolnok megye
A verseny albizottság kérése
Újra
használható a kilátó a Nagy-Egeden
Kelet-magyar találkozó
Nagynyír:
az erdész magángyűjteménye
Túraajánlatok Bács-Kiskun megyében
Hódít
a számítógép
Bakancsos úttörők
Jelvényszerző túramozgalom
nem csak úttörőknek
Villamosenergia-ipari Országos Természetbarát Találkozó
Csapatszellem
A zalaszántói
Béke-Sztupa
Az ENSZ Közgyűlés rendkívüli ülésszaka
Az elnökség tagjai az elmúlt 10 évben
Sosem
lehet biztosra menni
Egy furcsa találós kérdés
Balatoni mozaik II
Zempléni hegyek közt, a Rákócziak földjén
Tavasz
Alpokalján (2. rész)
Barangolások a Kárpátokban III.
Rendszerváltó évtized - Szabó Imre főtitkár cikkét lásd külön lapon.
Ez volt - Thuróczy Lajos tiszteletbeli elnök cikkét lásd külön lapon.
HÍREKAz elnökség 1997. október 4-én tartotta meg a soron lévő ülését.
Jelen voltak:
Bubla Gyula, Georgiades Gábor alelnökök, Szabó Imre főtitkár, Baronek Jenő, Bükkiné Törő Ágnes, Csávás István, Hluchany József, dr. Juhász Ágnes, Kiss Gyula, Kovács Dezső, Kovács Tamás, Kovács Tamás Attila, , Pálmai Vencel, Quitt András, Szilágyi László, dr. Tóth József, elnökségi tagok, Bognár Mária gazdaságivezető, Bittó Sándor a Számvizsgáló Bizottság elnöke, Kalmár László titkár.
Napirenden volt:
Az elnökség tudomásul vette az I. félév gazdálkodásáról, a nyári rendezvényekről, valamint a két ülés közötti munkáról szóló a főtitkári beszámolókat. A "nonprofit" törvénnyel kapcsolatban érdemi észrevétele nem volt.
Tudomásul vette a gyalogtúra bizottság oktatási albizottsága által előterjesztett aranyjelvényes túravezetői címek odaítélését. Ezek szerint aranyjelvényes túravezetők lettek:
Az Elnökség a Gémes TE (Budapest) 10 éves, az MTTSZ Diszel SE. tszo. (Diszel) 25 éves és a VOLÁNBUSZ SC. tszo. (Budapest) részére 50 éves jubileumuk alkalmából Természetbarát emlékérmet és oklevelet adományozott.
A névváltoztatással kapcsolatosan az elnökség a javaslatot nem tartja időszerűnek, e téma a közgyűlés hatáskörébe tartozik, s csak ezért nem hív egybe közgyűlést az elnökség.
Szinte hihetetlen, hogy fürge, mozgékony alakjával, napbarnított arcáról sugárzó kedves mosolyával már nem találkozhatunk a gyalogos-, kerékpáros-, vízi- vagy sítúrákon, táborozásokon.
Az élet kegyetlensége, hogy ezt a harmonikus egyéniséget, ezt a fegyelmezett, edzett sportembert ereje teljében rövid három hónap alatt gyűrte le a gyógyíthatatlan rákbetegség.
Tanári és túravezetői tevékenységének szinte teljes egésze a zugligeti iskolához fűződött, ahol 1959 óta nemzedékeket nevelt a természet szeretetére. Saját gyermekeit is pedagógusnak és természetbarátnak, túravezetőnek nevelte. Velük együtt, hallatlan energiával szervezte és irányította az a "csapatmunkát", amelyre mindig szerényen hivatkozott és amelynek eredményeként létrejött az egyedülállóan gazdag felszerelés-bázis, amely nagy létszámú hazai és külföldi túrákat tett lehetővé.
Eredményes munkáját jelzik az érdemes természetjáró, a kétszeres ezüstjelvényes túravezetői fokozatok, az Ezüstfokos vándordíj, a budapesti és kerületi elismerések, kitüntetések.
A nevével fémjelzett legendás Turák-túrák emlékét a magyar természetbarát mozgalom maradandó értékei között őrizzük meg.
TJ
A mecseki természetbarátok csak Janika néven ismerték és szerették. Igazi természetbarát volt: nem csak az erdőket szerette, de túratársait, sporttársait is valamennyit. Önzetlen, segítőkész, másokért mindig tenni akaró társ volt. Nem tört vezetői babérokra, viszont az első szóra segített bármiben, s nem egyszer önként ajánlkozott a legkevésbé népszerű feladatokra is. Sok-sok rendezvény (túraversenyek, teljesítménytúrák) lebonyolításában működött közre, és számos nyílt túrát vezetett, hogy másoknak is bemutathassa szeretett Mecsekét. Gondozta túramozgalmak bélyegzőhelyeit, és segített a megyei szövetség adminisztrációs munkáiban is. Keddenként a szövetségi napokon elmaradhatatlan alakja év elején egyre ritkábban tűnt fel, azután végleg távol maradt: ágynak dőlt. Rövid élete során sok hegyet, hosszú távolságokat legyőzött, de az alattomos betegséget nem bírta legyőzni. Halálával nagy veszteség érte nem csak a pécsi és a baranyai természetbarátokat, de az egész természetbarát mozgalmat is
SP
mottó: SEMMI SEM ÁLLANDÓ, CSAK A VÁLTOZÁS
A MATÁV értesítette a Szövetségük központját, hogy az új digitális központ belépésével számváltozások lesznek, még pedig oly módon, hogy az eddig egyessel kezdődő számok hármasra változnak. vagyis a 111 2467 és a 111 9289 helyett az új szám 311 2467, illetve 311 9289 lesz.
A Természetvédők és Természetbarátok Békés Megyei Egyesülete ELNEVEZÉSE ÉS POSTACÍME. Az új név és cím: KÖRÖS KLUB Természet- és Környezetvédő Természetbarát Szervezet nevet vette fel. Postacímük: Varga Judit 5600 Békéscsaba, Lencsési út 55-57 IV. em. 21.
A
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Természetbarát Bizottság székhelye.
Az új cím: Szolnok Délibáb
utca 14. A postacím változatlanul 5002 Szolnok, Pf: 100 
: (56) 374-412
hogy akik 1998, évben természetjáró tájékozódási ismeretekkel kapcsolatos versenyt rendeznek, azok jelezzék azt az esti órákban az (1) 370-2217 telefonszámon vagy az (1) 176-8609 fax számon Füstös Istvánnak.
A következő adatokra van szükség: dátum, tájegység, verseny neve, rendező szervezet, főrendező neve, címe, telefonszáma, a verseny nehézségi fokozata.
(Az 1998-tól érvényes új Versenyszabályzat már olvasható honlapunkon.)
a kilátó a Nagy-Egeden. A Heves megyei természetbarát Bizottság, a Mátra-nyugatbükki Erdő- és Fafeldolgozó Rt anyagi támogatásával, Csávás István irányításával október 5-én befejezte a kilátó padlózatának a cseréjét, amelyet vandál kezek korábban felgyújtottak. Midőn újra használatba adjuk a kirándulók ezreinek ezt a létesítményt, kérésünk, hogy vigyázzák, őrizzék meg a felelőtlen rongálóktól.
Lovász József
Kellemes környezet, jó szervezés, megszokottan jó ellátás és hosszú idő
után együtt gondolkodás jellemezte az idei Kelet-Magyar Vezetői Tanácskozást. Az utóbbiban része
lehetett a rendező Bács-Kiskun Megyei Természetbarát Bizottság által jól megválasztott előadónak is. A
rendezvény "félúton volt Isztambul és London között" - azaz Lajosmizsén -, amint azt a polgármester
fogadásán és lebilincselő helytörténeti előadáson megtudtuk. Az alkotó vitát a helyi általános iskola
- amelynek kollégiumában voltunk - természetjáró kör vezetője előadása váltotta ki. A tanácskozás további
részét - még a folyosói beszélgetéseket is - áthatotta az ifjúság természetjáróvá nevelésének kérdése.
A hetényegyházai NAGYNYÍREN Szulyovszky László erdész magángyűjteménye.
A kiállítás két részből áll. Az 1848-as emlékek tárgyi emlékei és könyvei ugyan úgy két szobát töltenek meg mint a vadászattal kapcsolatos bemutató. Ezeket egészíti ki a ház előtt lévő és Szent Hubertus emléktábla és kápolna, a tizenhárom aradi vérthunú emlékhelye, a honfoglalás tűzzománc emléke és Kitenberger Kálmán szobra ,aki vadászott itt.
A Lajosmizse és Kecskemét között található, nem mindenapi magángyűjtemény környezete is vonzó. A környező erdőkben őzek és fácánok társaságában akár egy napot is el lehet bóklászni. 1978-ban fogathajtó világbajnokság volt erre, amelyen Fülöp herceg is részt vett. Lovai megriadtak a magyar szürke marháktól és fogata felborult. Ennek helyét és emlékét egy nád kunyhó őrzi. A bemutatóhelyen WC és víz áll a látogatók rendelkezésére.
Évente kétszer, március 15-én és október 6-án sok résztvevővel helyi ünnepséget is tartanak.
A Bács-Kiskun Megyei Természetbarát Bizottság összeállítása 42 A/5-ös oldalon, sok fekete-fehér képpel 8 gyalogos kirándulást és 6 kerékpáros- vagy lovastúra leírását közli. Ezenkívül több kisebb, felkeresésre érdemes település látnivalóival is megismerteti az olvasókat.
Beszerezhető a Bács-Kiskun Megyei Szövetségnél.
Amíg Baranyában a versenyek lebonyolításában, a Kinizsi 100-ason a túra lebonyolításában és az összesítésében, Csongrádban kiadvány szerkesztésre, addig Szabolcs-Szatnár-Beregben a minősítések nyilvántartására használják a számítógépet.
Szeptember végén Galyatetőn tartották a "bakancsos úttörők" országos találkozójukat. A részvevők megbeszélték az "Úttörő-turista" jelvényszerző mozgalom eddigi tapasztalatait és a jövő évi '48-as emléktúrák"-kal kapcsolatos tennivalókat. Ezen kívül sor került turista alapismeretek gyakorlására is, amelyeket egy izgalmas számháború során alkalmazni is kellett. Kis túracsoportokban indultak a résztvevők a környék állat- és növényvilágának felderítésére, elmentek a közeli falvakba, megismerkedtek a Vidróczkí csárdához fűződő betyártörténetekkel, a fallós-kúti Mária kegyhely legendáriumával és Kodály mátrai kapcsolataival egyaránt. A találkozó hangulatos bográcsgulyás főzéssel és tábortűzzel ért véget. A résztvevők egy-egy emléklappal is gazdagabbak lettek.
TJ.
1989/99-ben emlékezünk az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára.
Ebből az alkalomból hirdeti meg a magyar úttörők szövetsége "48-as úttörő emléktúrák"
elnevezésű túramozgalmat.
Azt szeretnék, ha ebben a két évben minél többen felkeresnék azokat a helyeket, ahol jelentős országos, vagy kisebb helyi események történtek és fejet hajtanának hős elődeink emlékjelei előtt.
Szép alkalom lenne ez arra is, hogy a már-már elfeledett helyi emlékműveket rendbe tennék.
A túramozgalomban résztvehet minden érdeklődő, hagyománytisztelő gyermek és felnőtt.
Az igazoló füzet az országosan ismert emlékhelyeket sorolja fel - rövid ismertetővel. A könnyebb áttekinthetőség miatt megyei csoportosításban.
Minden emlékhely felkeresése 1 pont. További pontokat lehet gyűjteni olyan helyek felkeresésével, amelyek nem szerepelnek a füzetben.
Az összegyűjtött pontszámtól függően bronz-, ezüst- és aranyjelvény jár.
Az igazoló füzet 50 Ft-os áron a Magyar Úttörők Szövetségénél szerezhető be.
Postacím: 1121 Bp. Konkoly Thege u. 21.
PÉCS 1997. JÚLIUS 11-13
A Találkozóra az ország minden tájáról, öszesen 600-an érkeztek. Az időjárás nem volt kegyes a pénteki tájfutó versenyhez. "Előáztatta" a résztvevőket az esti megnyitóhoz. Szombaton is borús, esős időben került sor a városimereti versenyre, amelyen ennek ellenére közel 200-an vettek részt. A verseny a történelmi belvárost mutatta be, Dr Gudrum Károly előkészítésével a Pécsi Vörös Meteor csapata volt a lebonyolító, sikerrel. Legnagyobb érdeklődés a tájékozódási túraverseny iránt volt. 400-an már 6 óra előtt megérkeztek az autóbuszokkal Józsefházára a versenyközpontba. A zászlódíszbe öltözött rajt és cél impozáns látványt nyújtott. Az eredméyek gyors feldolgzását számitógép segítette. A végén az időjárás is kegyeibe fogadta az indulókat. A csapatok ragyogó napsütésben érkeztek meg a célba.
Este zene, tánc, szórakozás feledtette az aznapi fáradalmakat.
BJ
Csapatszellem - a Mecsek Híradó cikkét lásd ott.
A zalaszántói Béke-Sztupa - Strasszer Péter megjegyzését lásd külön cikkben.
A "Feladatok a XXI századra" c ENSZ-program áttekintése és értékelése,
a
további teendők meghatározozása
Az ülésszakon résztvevő delegációt Göncz Árpád köztársasági elnök vezette és többek között tagja volt: Szili Katalin környezetvédelmi és terűletfejlesztési államtitkár, a hazai Fenntartható Fejlödés Bizottság ügyvezető elnöke, Eörsi Mátyás külügyi államtitkár, Baráth Etele az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, Láng István, az Országos Körnezetvédelmi Tanács elnöke, Nathon István nagykövet, Faragó Tibor, a hazai Fenntartható Fejlödés Bizottság titkára.
Köztársasági elnökünk a plenáris űlésen méltatta a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos "riói folyamatot" és annak jelentőségét Magyarország számára. Küldötteink két beszámolót adtak: az ENSZ-programmal kapcsolatos nemzeti beszámolót és a nemzetközi környezetvédelmi egyezmének hazai végrehajtását bemutató kiadványt. Csatlakoztunk az EU képviseletében elhangzott - a holland kormányfö által elmondott - nyilatkozathoz, amely a Rióban elfogadott kötelezettségvállalások megerősítéséről, az ENSZ-program teljeskörű végrehajtásának szükségességéröl és azon problémák meghatározásáról szólt, amelyekkel megkülönböztetett módon kell foglalkozni az elkövetkező évek során. Az ülésszakon teljes összhang alakult ki a fenntartható fejlödésre vonatkozó nemzetközi együttműködés, a kötelezettségvállalások végrehajtásának megerősítéséről, az együttműködés nemzetközi intézményrendszerének továbbfejlesztéséről, abban, hogy jelentős eredmények születtek, de erősödtek a fenntartható fejlődéssel ellentétes tendenciák is. (Nőtt a szegény és a gazdag országok és társadalmi rétegek közöttí távolság, tovább romlott a földi környezet állapota stb). Elfogadták ENSZ-bizottság következő ötéves munkaprogramját, amelybe új témákat is felvettek. (Az ívóvízkészletek védelme, a fenntartható földgazdálkodás, az ipar, a turizmus, az energetika jövöje). Néhány kérdésben azonban olyan mértékben különböztek az egyes országcsoportok érdekeí és álláspontjaí, hogy azokban nem lehetett áttörést elérni. Különösen ilyen volt a fejlődők számára bíztosítandó pénzügyi támogatási rendszer; a légkör védelme különös tekintettel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és az erdök védelme. A korábbiak szerint a fejlett országok nemzeti jövedelmük 7 %0-ét fizetik be a megfelelő pénzügyi alapba: ténylegesen az átlagos befizetési arány tovább romlott, nem éri el a 3 %0-et. Megerősítették a korábbi kötelezettségvállalást, de ezúttal sem lehetett megállapodni a teljesítés "részhatáridőiről". Az üvegházhatású gázok, különösen a szén-dioxid kibocsátásával kapcsolatban az EU és a fejlödő államok egy része (a kis szigetországok) jelentös kibocsátás-csökkentést javasolt a következö évtizedre; a javaslatot a fejlődők másik csoportja (a kőolaj-exportálók) elutasította, számos fejlett ország (USA, Japán, Ausztrália) pedig - bár általában véve egyetértett azzal, hogy sürgös lépésekre van szűkség - a konkrét kötelezettségeket illetően fenntartásait hangoztatta.
Végül, az erdök védelmére vonatkozóan elsösorban az EU országai sürgették átfogó nemzetközi egyezmény kidolgozását, ezt azonban többek között az USA nem tartotta időszerűnek (és meglepö módon az egyezmény kidolgozása ellen lépett fel a környezetvédelmi mozgalmak több képviselöje is).
Végül a résztvevök úgy állapodtak meg, hogy folytatják az erdők védelmével kapcsolatos intézkedések nemzetközi koordinációját, de az egyezmény ügyére majd csak 1999 után térnek vissza.
dr. Faragó Tibor nyomán
Az elnökség tagjai az elmúlt 10 évben - lásd külön lapon.
Még az áprilisi elnökségi ülés napirendjén beszámolót hallgattunk meg a Természetjáró Fiatalok Szövetségének tevékenységéről, az ifjúsági turizmusról. Ennek során érdekes vita alakult ki, melyből kiderült, hogy túl azon, hogy felelőse van az ifjúságnak az elnökségben, a témáért mindeki felelős. Ezt szeretném egy kissé kifejteni.
Tény hogy a szervezett természetbarátok fele fiatal, a TFSZ-nek nincs országos aktívahálózata. Az ifjúsággal való foglalkozás területenként eltérő hatékonyságú, aktivitású. Ennek okát a szemléletek eltérőségében látom. Nem új dolog, hogy rendkívüli jelentőséggel bír e kérdésben a család és az iskola.
Ha abból indulok ki, hogy az életszemléletemben - így az egészséges életmódnak és ennek eszközének a turisztikának - alapvető szerepe van a családnak, akkor kiemel-kedő az egyéni példamutatás, de ennek érvényesülésében igen fontos a pozitiv hozzáállás (pl. egy hétvégén a felnőtteknek nemcsak az elmaradt háztartási munkát kell pótolni, hanem fizikailag is regenerálódni kell és érzelmileg fel kell töltődni, ezt felhasználni a fiatalokkal való beszélgetésre, amire hérköznap csak futólag szakítunk időt). Így a család heti munkabeosztásában be kell tervezni a rendszeres természetbeni kikapcsolódást (hétközbeni, mindenkire kiterjedő háztartási munkamegosztás). Hangsúlyoznom kell az egészségmegőrzés szerepén kívül a honismeret fejlesztésében elfoglalt helyét. Természetesen nem hagyhatók figyelmen kivül a gazdasági kérdések: drága az utazás (pl. Budapesten egy általános iskolás gyerek, aki a lakhelyén jár iskolába és nincs bérlete, a XVII. kerületből, ha Nagykovácsi, Solymár környékére akar menni, majd 800 Ft-ot kell fizetnie az utazásra. A fele is sok, kivált akkor, ha egy kétgyermekes családban az egyik szülő munkanélküli), drága a bakancs, a ruházat (pl az ÁFA miatt is).
Családi példám: lányom, vejem pedagógusok, túravezetői végzettséggel rendelkeznek; munkahelyeiken túrát vezetnek; unokáim 3 és 5 évesek, és ők is kirándulnak már.
Az iskola problémái:
Szeretném hangsúlyozni, hogy a fenti szaktanároknak nemcsak a tanulmányi kirándulások nyújtotta lehetőségek élményszerű ismeretbővitésre. Főleg, ha azt nem az oktatás, hanem az ismeretterjesztés eszközeivel valósítjál meg.
E résznél is felmerülnek gazdasági kérdések: korábban a közalakalmazottak bérezési rendszere lehetővé tette a kirándulások munkaidőbe való beszámítását (megfizetését), ma a túlóramaximálás, a helyettesítési díj formája nem teszi érdekeltté a pedagógusokat a túravezetésben, nem beszélve a nehéz anyagi körülmények hatásáról, itt is említve az életszemléletben hiányzó, egészséges(ebb) életmódra való törekvésre, ezen belül a túrázásra. iskolákról szólva meg kell említenei a Szülői Munkaközösségek szerepét, ahol a túrista apukák-anyukák nemcsak gyereket, hanem szüleiket is bevonhatják a túrázásba.
Sajnos az ország gazdasági, társadalmi átstrukturálódása megszüntetett sok olyan intézményt (vállalatot, szakszervezetet, ifjúsági szervezetet), amelyek biztosították a táborozások ingyenes vagy olcsó lehetőségét. Ez ma nem megoldott és a kibontakozás iránya sem látható.
Végül meg kell említeem a kérdés mozgalmi vetületét. Ha a fiatalok kijárják a középiskolát, akkor a zöme elveszik a természetjárás számára (megszűnik a diákkedvezmény, a DSE-k és DSK-k szervező szerepe). Ezért bír fokozott jelentőséggel a család (így minden MTSZ tag) szerepe, amely megszakítás nélkül segíti a turisztika, mint életmód részének kialakulásában és fenntartásában, a túrázásban, a túravezetésben, az MTSZ munkába való bekapcsolódásban.
Gondolataimat csak vázlatosan ismertettem, továbbgondolásra és abból a célból, hogy kiki mérlegelje azokat a lehetőségeket, amelyek részére adottak és tevőlegesen éljen ezekkel az ifjúság, mindannyiunk jelenének és jövőjének kobbítására.
Quitt András
Egy túravesenyző történetei (Horváth T. Csaba sorozata): Sosem lehet biztosra menni, Egy furcsa találós kérdés - lásd külön kapokon.
Balatoni mozaik II (Gyenes Péter) - lásd külön lapon.
Zempléni hegyek közt, a Rákócziak földjén (Schneider István) - lásd külön lapon.
Tavasz Alpokalján (2. rész) (Szádeczky-Kardoss Géza) - lásd külön lapon.
Barangolások a Kárpátokban III. (Rácz Erzsébet) - lásd külön lapon.
A
Természetbarát Híradó (ISSN 1217-0194) a Magyar Természetbarát Szövetség tájékoztatója.
Kiadja: a Szövetség
Elnöksége. 
: 1396 Budapest, Pf. 483.
: (1) 111-2467 Fax:: (1) 153-1930
Felelős kiadó: Szabó Imre
Felelős szerkesztő: Kalmár László
(A Web változatot készíti: Szabó Zoltán)
A Természetbarát
Híradó nyomtatott példánya előfizethető a kiadónál.
Megjelenik havonta.
