73. szám | 1998. április |
|
Urbanek Rudolf: Az Ipoly újrafelfedezése
Felhívás természetbarát szálláshelyek
üzemeltetőihez
Változások a TFSZ vezetésében
Az Országos
Kéktúra 1997. évi teljesítői
Természetjáró alapismereti tábor
Új
kezdeményezés
Széchenyi Zsigmond emlék
Erdei iskola
- tábor
Turistaház avatás Dobogókőn
Megújuló
kastélykert
Ébredő természet akadályverseny
A Pilis
útjelzéseinek technikai felügyelete
Mester Zsolt: Környezetismereti táborok, túrák, terepmunkák
Erdély
hegyei: Görgényi havasok
Egy túravezető feljegyzései (Gyenes Péter)
A
Bajóti Öregkő (Németh Imer)
Két keréken Bécstől Budapestig,
a Csallóközön át (2.rész) (Murányi Attila)
Az Ipoly újrafelfedezése
Stine din Riutól a Taul Mare al Crustura taváig (Nicu Jianu)
HÍREK 1998. április 18-án tartotta meg soron lévő ülését az elnökség.
Jelen voltak:
Bársony András elnök, Bubla Gyula és Georgiades Gábor alelnökök, Szabó Imre főtitkár, Baronek Jenő, Bükiné Törő Ágnes, Dr. Dénes György, Dr. Juhász Ágnes, Kiss Gyula, Kovács Dezső, Kovács Tamás Attila, Maulis János, Dr. Nagy Sándor, Németh Imre, Pálmai Vencel, Quitt András, Rakaczky István, Szilágyi László, Dr. Tóth József elnökségi tagok, Bognár Mária gazdasági vezető, Kalmár László titkár, Krachtusz Gabriella jegyzőkönyvvezető.
Napirenden volt:
Az elnökség kiegészítéssel a jegyzőkönyvet elfogadta, a főtitkári beszámolót tudomásul vette, valamint néhány tisztázó megbeszélés után egyhangúlag elfogadta az 1997 évi mérlegbeszámolót és az 1998 évi költségvetési tervet.
Az elnökség úgy döntött, hogy a Szegedi Vörös Meteor SK. Természetjáró Szakosztálya részére, megalakulásuk 25. éves évfordulójára Természetbarát Emlékérmet és Oklevelet adományoz.
Az elnökség egyhangúlag úgy döntött, hogy a Magyar Turista Egyesület azon előterjesztését, amelyben azt kérik, hogy nagyvillámi kilátót újból Zsitvay Tiborról - a korábbi névadóról - nevezzék el, nem támogatja és az Országos Kéktúra Dobogókő-Visegrádi szakaszának Zsitvay-útként való újra elnevezéséhez nem járul hozzá.
1907. január 3-án született Egerben. Korán, már gyermekkorában hajtotta a megismerés vágya, a közeli erdőrengeteg hamar megtanítja, hogyan kell a természet törvényei között biztosan eligazodni.
Kőműves segédként 1927-ben válik szervezett természetjáróvá, a Természetbarátok Turista Egyesülete egri munkás tagozatának tagja lett.
Őt is elérte 1942 nyarán a II. Világháború kényszerű kötelessége, és az év telén megéri a Don-kanyari áttörés és menekülés minden borzalmát. Bizton segíti a térképismeret és az életbenmaradás a nagy orosz télben. A német megszállást követő diósgyőri kényszermunka után galíciai front, a vereckei visszavonulás, majd Békéscsaba - Arad - Kondoros - Szolnok - Budapest - Devecser - Szentgotthárd - Karinthia hosszú menetelés következett. Itt már a szerencse és a jó tájékozódási készség segíti, hogy a Tito angol szögletben angol hadifogságba került. 1946 májusában Nagykanizsa érintésével tér haza Egerbe, ahol azonnal felvette a kapcsolatot volt sporttársaival.
1954-ben bronzjelvényes, 1959-ben ezüstjelvényes képesítést szerzett. 1962-ben a Megyei Szakszövetség Elnöksége Technikai Bizottságának vezetője. Széleskörű helyismeret birtokában biztos kézzel irányítja az útjelzések, forrásfoglalások ügyét. 1965-től a Társadalmi Erdei Szolgálat tagja lett. 1967-ben munkája elismeréseként arany túravezetői jelvényt kapott. Ettől kezdve tagja az Aranyjelvényes Túravezetők Klubjának. Bejárja a számtalan tájon és táborozása során az Országos Kék-túrát, és a Megyei Kék-túra Bizottság vezetője lett. 1985-ben az Országos Testnevelési és Sporthivatal "Kiváló Társadalmi Munkáért" kitüntetésben részesítette. Minden városi és megyei rendezvény rendezőgárdájának tagja. I. osztályú tájékozódási futó versenybíró, tanfolyamok előadója, a vizsgabizottság tagja. Érdemeket szerzett a Heves megyei tájékozódási versenyek meghonosításában és a tájékozódási futók nevelésében, a tehetségeseket az egyesületébe az Egri Spartacus Sport Egyesület természetjáró szakosztályába irányította. Az 1970-ben bekövetkezett tájékozódási futók nevelésében, a tehetségeseket az egyesületébe az Egri Spartacus Sport Egyesület természetjáró szakosztályába irányította. Az 1970-ben bekövetkezett tájékozódási futás önálló szövetséggé alakulásáig a tájékozódási futás meghatározó egyénisége volt. Szakmai tudásával jelentősen közreműködik a Várkúti Turistaház megmentésében, a forrás feltárásában.
Rendszeres túrázó volt, élete fényes példája annak, hogyan kell egészségesen élni, utánpótlást nevelni, szolgálni egy igaz ügyet közel egy évszázadon át.
Emlékét kegyelettel megőrzik az Egri Petőfi és Heves megye természetjárói.
Csávás István
Súlyos esőcseppek koppannak a párkányon. Mire felkelnék, hogy behajtsam az ablakot, már el is állt. Csak a szél fuvolázik odakint. Lágyan muzsikál a fa ágai között. Távoli csillagok pislognak a felhők között. Előbb a hold vékony sarlóját is láttam. Ha "D" betű lenne, akkor dagadna, de most "C", tehát csökken. Még egy-két nap és újhold lesz.
Bedugult az orrom. Nem tudom hány óra lehet, sötét van még. Hogyan is tanították? Ellazulok, és gondolatban megjelenítem magam előtt felső légútjaimat: orrom, gégém, garatom. Teljesen tisztának képzelem őket. Lelki szemeimmel látom, hogy tökéletesen egészséges vagyok. Ez hálával és boldogsággal tölt el. Levegőt ugyan még mindig nem kapok, de tudom, hogy én mindent megtettem, s ebben megnyugszom. A többi már nem az én gondom. Egy perc sem telt el, és már újra alszom. Bizonyár újra szelel az orrom, de lehet, hogy szájon át lélegzek...
Búbos pacsirta dalol az ablak előtt. Szárnyával a levegőt "taposva" lebeg egyhelyben, s közben be nem áll a csőre. Újra meg újra ismétli négy-öt másodperces énekét. Nem értek pacsirtául. Lehet, hogy párjának udvarol, vagy az újra éledő fényt köszönti. A keleti égen halvány derengés jelzi, az örök vándor már elindult valahol, hogy fényével a sötétség erőit legyőzve beragyogja a világot. A kismadár már percek óta itt ficsereg, csitteg, pacsirog. Néha új dalba kezd, aztán ismét a megszokottat fújja. Kell ennél szebb ébresztőóra? Egy régi május elseje jut eszembe.
Szikes tocsogók, homokbuckák között csavarogtunk a Kiskunságban. Előttünk 80-100 lépésre a kiszáradt tó medréből apró, barna madár szállt fel a magasba. Pontosan megjegyeztem, hogy melyik fűcsomótól startolt. Szememet nem levéve a pontról mentem odáig. A felemás levelű csenkesz mellett állva tanácstalanul nézelődtem a 2-3 négyzetméteres területen. Fehér sófoltok, felkunkorodó szélű, repedezett sárdarabok, királydinnye indája, egy ürgelyuk, néhány száll csillagpázsit. Valahol itt kell lennie a fészeknek! Már éppen feladtam a keresést, mikor a cipőm orrától két araszra a homokban apró mélyedésben három, borsó nagyságú, pettyezett tojást pillantok meg. Nem akarok hinni a szememnek, pedig ez a sziki pacsirta fészke. Ítéletnapig kereshettem volna, úgy beleolvadt a talaj színébe.
Nem vagyok már álmos, de korán van még felkelni. Halványodnak a csillagok. Csend van. A lajiosmizsei vonalon valahol egy vonat kürtje szól, távolodik a zakatolás. Ilyenkor ezt is lehet hallani.
Úgy látszik, megint elbóbiskoltam, mert furcsa, ismeretlen niccsegésre ébredek. Olyan, mint amikor ablakmosáskor a gumilap megugrik a száradó üvegen. "Cacka-macka" ül az ablak párkányon, visszatükröződő képmásával barátkozik. Macskához nem illő lágy torokhangon szólitgatja, behúzott karmokkal óvatosan nyúl az üveg felé. Nem érti: ott van előtte, mégis elérhetetlen. Később egy muslinca köti le a figyelmét. Arra vadászik. Tompán koppan a mellső lába az üvegen, még fúj is hozzá, aztán egyensúlyát vesztve lehuppan a padlóra.
Rohamosan világosodik. A pacsirta nótájába már verébcsiripelés, gerlebúgás keveredik. A verebek a konyha szellőző nyílásaiban fészkelnek. A gerlepár a jegenye tetejét nézte ki. Tíz éve, amikor ideköltöztünk, még csak a harmadik emeletig ért. Egy-két év még, s levelei itt fognak susogni karnyújtásnyira.
Elég volt a lustálkodásból. Nyújtózkodom, aztán lassan feltápászkodom. A nagyszobában kinyitom az ablakot, jól esik a beáramló hűvös levegő. Kicsit megmozgatom gyűrött tagjaimat. Pár éve kereszt-csont táji fájdalommal mentem orvoshoz. Hosszas vizsgálódás és kezelés után közölték, hogy már elmúltam negyven éves (ezt anélkül is tudtam) és ha rendszeresen tornázom, még akár 50-60 évet is fájhat a derekam.
Éppen zuhanyozni indulnék, amikor álmos pofival Pisti jelenik meg az ajtóban, szó nélkül az ölembe kuporodik, karjaival átöleli a nyakamat, mint kicsi korában.
- Apa, meggyarod a hátamat?
Felcsípem a nyakán a bőrt, végignyomkodom a gerincét, aztán vissza a bordák mentén. Neki még nem fájnak a csigolyái, csak mielőtt bemegyek, egy kis plusz szeretet akar magának kicsikarni.
- Apuci, mikor mehetek be megint veled a kertészetbe?
-
Majd eljön annak is az ideje.
Megnyugodva, hogy az apja még mindig szereti, kiódalog.
Összekészülődök. Lassan indulnom kell. Benézek Julcsihoz. Pisti az én helyemen, kettejük között lábait szétvetve a cirmos. Hárman összebújva az igazak álmát alusszák.
Alszik még a lakótelep is. Nyitott ablakok ásítanak. Az óvoda-kertben egy rigó trillázik az orgonabokron. Indítom a kocsit. Az MDF piacon gyülekeznek már az árusok, de vevő még alig akad. Korán kelő, kosaras anyóka baktat a zöldséges standok között. A buszmegállóban két hátizsákos lány ácsorog. Irigylem őket, de én ma Ferihegyet fogom "megmászni", ügyeletes vagyok a kertészetben.
Csendesek az utcák, alig van forgalom.
Felveszem a "B" portán a kulcsot. Elkezdődött egy új nap.
|
A CSONGRÁD MEGYEI Természetbarát Szövetség elnöke, mint a kisirtás-pusztai "TOBOZ" kulcsosház üzemeltetője fordulok Önökhöz, hogy az Önök által üzemeltetett természetbarát szálláshely éves árbevételének tetszőleges, Önök által meghatározott %-val támogassák a
TERMÉSZETBARÁT HÁZAK ALAPÍTVÁNYT.
Külön szeretném kérni azon házüzemeltetőket, akik korábbi években az MTSZ segítségével támogatást kaptak a szálláshelyük felújításához, működtetéséhez.
A Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség elnökségi határozata lapján a "TOBOZ" kulcsosházunk 1997. Évi szállásdíj bevételének 1%-át és ezt követően minden évben, tárgyévet követő I. negyedév végéig a Ház Alapítványnak átutalja.
Kérem az üzemeltetőket, azért hogy a Ház Alapítványnak a jövőben legyen lehetősége a természetbarát szálláshelyek támogatására, tegyék magukévá a felhívásomat.
Benedek Jenő
1998. március 28-n tisztújító küldöttközgyűlést tartott a Természetjáró Fiatalok Szövetsége. Az új tisztikar a következő képen alakult:
Végvári Tamás elnök, Törőcsik Gáor, Márton István és Németh Imre alelnökök, Bükiné Törő Ágnes, Csáki Roland, Kádár Jenő, Kovács Dezső, Strasser Péter Székely Zsolt elnökségi tagok.
A Magyar Természetbarát Szövetség ez évben is megrendezi hagyományos
TERMÉSZETJÁRÓ ALAPISMERETI táborát.
A korábbi gyakorlatnak megfelelően most is Fonyódligeten lesz. Elhelyezés graboplast sátrakban, a kísérőknek faházban. A részvételi költség sátorban 6800 Ft, a faházban 8000 Ft, ami tartalmazza a szállás, a napi háromszori étkezés, egy szigligeti hajókirándulás és a badacsonyi vizsgatúra útiköltségét. 10-20 fős gyerek csapatokat várunk olyan kísérővel, aki vállalja a megadott tematika szerinti szakmai képzést.
A tábor ideje 1998 június 14-23.
Jelentkezés 1998 május 25-ig írásban. A korlátozott lehetőségek miatt a jelentkezéseknél a beérkezési sorrendet vesszük figyelembe.
Két
kelet-magyarországi megyei szervezet, a Hajdú-Bihari és a Szabolcs-Szatmár-Beregi szövetség ez évtől,
azoknak, akik az adott évben mind a két teljesítménytúrát sikerrel végig járják, külön kitűzőt adnak.
A Székesfehérvári Városi Természetbarát Bizott ság április 19-én avatta a Sárpentelei Parkerdőben a híres utazó, vadász és természetbarát emlékművét. Az ünnepségen részt vett a város polgármestere és Széchenyi Zsigmond özvegye is.
A Bükki Nemzeti Park területén több helyen lehetőséget biztosítanak kis létszámú diákcsoportoknak, erdei iskola, vagy természetvédelmi tábor szervezésére. A Bükkben a Rejtek kutatóházban 49, Oszlán 22 fő (12+10 fő sátorban), a Zempléni Tájvédelmi Körzetben Rostallón 21 személy részére van elhelyezési lehetőség.
Bővebb felvilágosítás a Nemzeti Park Igazgatóságnál: 
: 3304 Eger, Sánc u. 6. Pf.: 9 
: (36) 411-581, fax: (36) 412 791.
Száz éve, 1898. június 5-én avatták fel az első menedékházat Dobogókőn. A boronaház melletti kőházat 1906. június 3-án adták át.
Most 1998. június 13-án, szombaton délelőtt 11 órakor szeretnénk felavatni a megújult "báró Eötvös Lóránd" menedékházat, amelyet több évi munkával a Magyar Turista Egyesület épített újjá.
|
Ebből az alkalomból hívunk mindenkit Dobogókőre, hogy együtt örülhessünk a természetjárás egyik fontos bölcsője újjászületésének.
- Peták István -
Több mint egy évtizede tart a móri Lamberg-kastély kertjének a felújítása. Mára már elkészült a kútház, díszkerítés- és kapu, díszlépcső helyreállítása, a madárház kovácsoltvas részei, az utak és a növény telepítés egy része. A park nappal látogatható.
A Rózsaszentmártoni Természetjáró Szakosztály immár nyolcadik alkalommal rendezte meg az "Ébredő természet" elnevezésű akadályversenyt. Március 28-án négy korosztályban 66 csapat 314 indulója versengett a Délnyugati-Mátrában zajló megmérettetésen. A 14 kilométer hosszú, 480 méter szintemelkedéssel nehezített pályán állomáspontok működtek, ahol természetjárással kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolni, és feladatokat megoldani a túrázóknak, mellyel 78 pont érhetek el. A helyi könyvtárból indulva az Apci - tetőn lévő első állomásponton növényeket kellett meghatározni, a Somlyó - hegyen távbecslés várt a versenyzőkre, a Ferenc - tanyánál turista és térképjelek felismerése volt a teendő, a Széles-kőnél országjáró totót töltöttek ki, a Hármas-határon kőzeteket határoztak meg. A Köves-tető érintése után a Tarcódi-dűlői-pincéknél volt az utolsó nehezítő pont, ahol állatokat kellett felismerni. A Rizlingesen áthaladva értek a Rózsaszentmártoni könyvtárba a fáradt túrázók.
A célba érés után mindenki átvehette a verseny kitűzőjét és egy tombolaszelvényt, amellyel a szponzorok által felajánlott ajándékokat nyerték el. Az eredményhirdetés előtt megemlékeztek a napokban elhunyt Martus Ferencről, aki megyénk legidősebb, aktív természetjárója volt.
Eredmények
Gyermek korcsoport:
Felső tagozat:
Ifjúsági:
Felnőtt:
Lovász József, a Heves Megyei Természetbarát Bizottságának főtitkára: - Nagyon boldog vagyok, hogy részese lehettem ennek a nagysikerű rendezvénynek, a természetjárók Délnyugat-Mátrai találkozójának amelyet családias, baráti légkör jellemzett. Gratulálok a rendezőknek. Köszönet mindazoknak a pedagógusoknak és szervezőknek akik ilyen sok gyermeket, fiatalt és felnőttet mozgatott meg.
Fáczán Attila szakosztályvezető, a verseny főszervezője: - Köszönöm természetjáró barátaimnak, a pedagógusoknak valamint a támogatóknak azt a segítséget amely nélkül aligha rendezhettünk volna ilyen sikeres versenyt. Jövőre tízéves a szakosztály s ennek kapcsán az 1999-ben rendezett versenyeken még több meglepetéssel szolgálunk.
A rendezők köszönik a támogatók -Aranylámpás Bt.(Latkulik András), Bagaméri Fagyizó (Csaja Tamás), Élpak Rt. Gyöngyös, Éva Butik(Nagy Józsefné), Fekete Kálmánné (Lőrinci), Hesi Kft. (Gyöngyös), Heves Megyei Hírlap, Honti Pálné, Inter-Kvint Kft. (Lőrinci), Miskolci Rádió, Munkáspárt, Nosztalgia eszpresszó (Patay Zsolt), Oázis Büfé (Demeter Tibor), Petőfi Rádió, Rózsaszentmártoni Polgármesteri Hivatal, Rózsai-Magyar Pékség, Saturnus Rádió (Gyöngyös), Szabad Demokraták Szövetsége, Tungsram Márkabolt Hatvan, Ventus ÁBC, Ventus Élelmiszer, Ventus Vegyesbolt - segítségét.
- Kovács Anikó -
Az MTSZ Gyalogtúra Bizottságával, valamint a Pilisi Parkerdő Rt. Képviselőivel való megegyezés alapján a Pilis útjelzéseinek technikai felügyeletét, jelzések felújításának, valamint új utak kijelölésének természetjáró felügyeletét, koordinációját a Magyar Turista Egyesület látja el.
Kérjük, hogy az ezzel kapcsolatos megjegyzéseket, közlendőket, észrevételeket az egyesület vezetőjének (Peták István 1122 Bp. Kissvábhegyi út 4-6. ) Szíveskedjenek eljuttatni.
A nem egyeztetett munkákat a továbbiakban semmilyen téren nem tudjuk figyelembe venni.
MTE Vezetősége
Kudarcok, emlékek, tanulságok (egy túraversenyző történetei): A jó pap holtig tanul - Horváth T. Csaba sorozatának cikkét lásd külön lapon.
Egy túravezető feljegyzései - Gyenes Péter mozaikját lásd külön lapon.
A Bajóti Öregkő - Németh Imre élményeit, gondolatait lásd külön lapon.
Két keréken Bécstől Budapestig, a Csallóközön át (2.rész) - a túraleírás folytatását lás külön lapon.
Az Ipoly újrafelfedezése - a vizitúra leírásának bevezetőjét (főleg az adminisztratív teendőkről) - lásd külpn lapon.
Stine din Riutól a Taul Mare al Crustura taváig - a Retyezáti túranap leírását lásd külön lapon.
: 1396
Budapest, Pf. 483. : (1) 311-2467
Fax:: (1) 353-1930 
