81. szám | 1998. december |
|
KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES
OLVASÓNAK!
(Kertész István rajza)
Mint ahogy az előző számunkban már hírt adtunk róla a Magyar Természetbarát Szövetség elnöksége 1998. november 21-i ülésén külön napirendi pontként foglalkozott az 1998. évi XXXVI. törvény módosítási tervezetével. Ezt azért kellett megtennie, mert a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény- tervezetben - amely a Ifjúsági és Sportminisztérium felállításáról szól - a természetjáró mozgalom egészére kiható rendelkezések vannak. Megitélésünk szerint e rendelkezések nem mindegyike szolgálja a szabadidősport, ezen belül a természetjárás érdekeit. A törvénytervezet áttanulmányozása után Elnökségünk az alábbi határozatot hozta:
EH-18.(1998.11.21.): A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1998. évi XXXVI. törvény módosítási tervezetét az MTSZ elnöksége véleményezte, és felhatalmazta Szabó Imre főtitkárt, hogy az alább megjelölt szövegrészekben javasolt változtatásokat és észrevételeket juttassa el Stumpf István úrhoz.
67. § (1) 6. § Az MTSZ elnöksége a Sporttanács megszüntetésével nem ért egyet. Amennyiben az új testület áll fel - miután a sport szakmai szervezeteinek képviselőiből való felkérésről van szó - a szakmai szerveződéseknek meg kell adni a jogot, hogy a delegálás lehetőségével éljenek.
68. § (3) Az MTSZ elnöksége túlszabályozottságnak, felesleges adminisztratív tehernek tekinti, hogy a szabadidős tevékenységet is a versenyrendszer általános tevékenységébe akarja illeszteni a törvény. Ez azt sugallja, hogy a látványbajnokságon és a profi bajnokságon kívül minden szabadidősport; tehát a Wesselényi M. Közalapítványnak kell támogatni, ezzel viszont megbillen az alapítvány támogatási rendszere.
69. § Az MTSZ elnöksége nem ért egyet a két közalapítvány összevonásával, hibás lépésnek tartja, hiszen ezt meg kellene hogy előzze az alapítványok megszüntetése. Finanszírozási és támogatási szempontból a két közalapítvány megtartása átláthatóbb, tisztább viszonyokat teremt.
A szabadidősport és az élsport ilyen "összeházasítása" azt a veszélyt hordozza magában, hogy az alapítványoknál a támogatások súlypontjai áthelyeződnek az utánpótlásnevelés és a versenyrendszer támogatására a szabadidősport helyett.
Ez ellentétes a kormányprogrammal is.
Matematika-fizika tanár. Ő alapította a Középiskolai Matematikai Lapok Fizika Rovatát. Ezen több fizikus generáció is nevelődött. Tanítvanyait a szaktárgyakon kívül mindig a természet és a hegyek szeretetére nevelte. 1967 óta szervezte a Nemzetközi Fizikai Diákolimpiákat. A Magyar Fizikai Olimpiai Bizottság elnöke volt. Mintegy 20 könyv szerzője vagy társszerzője; fizika, angol nyelvgyakorló, fényképezés témakörben. A természetjárást a Budapesti Egyetemi Turista Egyesületben kezdte. Vonzódott a magashegyekhez. Tagja volt a Svájci Alpin Clubnak és a Magyar Földrajzi Társaság Hegymászó Szaksoztályának. Természetjárással kapcsolatos írásai a Turisták Lapjában és a Természetjárásban jelentek meg.
KL
Aranyjelvényes túravezető, a Székesfehérvári Pénzintézeti Meteor tagja. Sok szép hazai és külföldi túra vezetője nagy élettapasztalattal turista generációk nevelője volt.
A Székesfehérvári Pénzintézeti Meteor elnökségi tagja, ezüstjelvényes túravezető.
Jó hangulatot teremtő, kedves barát, aki segített mindig, ha túravezetésre, ha térkép rajzolásra, ha erejére vagy kézügyességére volt szükség túrán vagy a turistaháznál.
Laci bácsi augusztus 15-én hosszantartó, türelemmel viselt betegség után elment.
Jövőre lesz 30-éve annak, hogy Úry László dr.Bánó Vincével közösen létrehozta a Csőszerelőipari Vállalat Sport Klubon belül a Természetjáró Szakosztályt. Az első túra 1969. VII. 13-án volt, abban az évben megtartott 7 túrát Úry László vezette. 1970-ben szervezett 19 túrából 16 vezetésére vállalkozott. A gyors fejlődés, a túravezető képzés motorja volt, 1971-ben már 63 és rákövetkező évben 112 bejegyzett szakosztályi túra volt. A Szakosztály legjobb éveiben 150-nél több szervezett turista taggal büszkélkedhetett. Laci bácsi kezdettől fogva, a legutóbbi időkig is, mint túrafelelős a túraprogramok összeállítását végezte, a számos felejthetetlen túrát maga vezette, kifogyhatatlan ötleteivel, kellemes humorával meghatározó egyénisége volt a társaságnak. Amikor 1993 végén az anyavállalttól elváltunk, ő volt az egyike annak a kis csapatnak, akik a megváltozott körülmények között is tovább működtették a 40-50 főre apadt, de annál lelkesebb turista társaságot.
Nehéz elhinni, hogy Laci bácsi elment erre a programunkban nem szereplő útra, amelyről már hiába várjuk vissza.
-mg-
Zempléni változások az OKT útvonalán - lásd a jelzések lapján.
1998. szeptember 17-19-én Szeged városi küldöttség utazott Marosvásárhelyre, Dr. Mécs László tanácsos vezetésével a két város közti régóta szerveződő kapcsolat aláírására. A két város végül társvárosi szerződést írt alá, mivel Szeged romániai testvérvárosa Temesvár. A delegáció tagjaként, mint a CsmTSz elnöke vettem részt, valamint Pocsai Sándor a Tisza-Maros Természetjáró Szakosztály vezetője, aki mintegy 10 éve tartja már fenn a kapcsolatot a marosvásárhelyi turistákkal. Az ő révén alakult ki a CsmTSz marosvásárhelyi kapcsolata is.
Kint tartózkodásunk alatt találkoztunk a helyi vezetőkkel, Fodor Imre polgármesterrel valamint Nagy Lajos sporttárssal, aki szeptember 18-án bemutatta Marosvásárhely környékének nevezetességeit - Parajd, Szováta, Teleki Oktatási Központ - valamint az épülő táborukat. Szeptember 19-én találkoztunk a helyi turisták képviselőivel. A találkozás során felelevenítettük az eddig eltelt közös múltat. Megfogalmaztuk a kapcsolatépítés jövőjét. Anyagiak hiányában nem tudják kiaknázni csodás természeti környezetükből adódó lehetőségeiket. Támogatókat várnak, akik a későbbiekben a támogatást lelakhatják majd. Nagy lehetőségek lennének a gyógy-turizmusban is, a Parajdi sóbánya páratlan adottságainak köszönhetően. 1999-ben Csongrád megyei turisták utaznak ki Marosvásárhelyre. A már meglévő családi kapcsolatok bővítésére van lehetőség, érdeklődő családok jelentkezését várjuk.
Benedek Jenő
November közepén ritkaság számba menő, élményben dús, szép túrán vettünk részt a Bükkben: Eger-Tamáskút közötti szakaszt a reggel 7-kor Lillafüredre induló autóbusszal tettük meg. A buszról leszállva túravezetőnk ismertette a várható látványosságokat. Az elsőre nem is sokáig kellett várnunk, mert 15 perc gyaloglás után a Feketelen időszakos forráshoz értünk, amely teljes intenzitással ontotta magából a kristálytiszta karsztvizet. Hogy ebben, ill. majd a később említett források működésében mi az érdekes, hadd utaljak egy-két gondolatban.
Természetjárók körében nem ismeretlen tény, hogy a Bükk-hegység központi részét mészkő alkotja. A Bükkben és más hasonló karszthegységekben - pl. Aggteleki-karszt - a csapadék nem váj ki mély árkokat, völgyeket, hanem víznyelők repedésein függőlegesen szivárog le a mélyben levő vízzáró rétegig, majd azt követve a hegy lábánál forrásként jelenik meg. Az állandóan vizet adó források mellett több időszakos forrás is található a Bükkben. Ezek csak igen csapadékos telet, nagyon ritkán csapadékban bő nyarat, vagy őszt követően indulnak meg. Ilyenkor megtelik a hegy mélyén levő vízgyűjtőjük, majd derékvastagságban ontják kristálytiszta vizüket. Vízhozamuk elérheti a 180-200 liter/sec-ot. Akik már látták a forrásokat működés közben, fokozottabban fog verni a szívük, ha azt hallják: "működnek az időszaki források. A Feketelen- és az Imókő-forrás a Lök-völgy, az Alsó- és Felső Vöröskő- forrás a Vöröskő-völgy felső szakaszán, Felsőtárkány községtől két-három óra járásra találhatók. Nyár közepén, száraz őszön, a fagyos télben száraz a források medencéje. Tátongó üreg, sötét barlangszáj fogad ott, ahol nemrég még vastagon ömlött a víz.
|
Üzemben az Imó
Elhagyva a Feketelen-forrást, felfelé haladva a Lök-völgyben, rövid idő után feltűnik az apró vízeséseken lezúduló Imókő-forrás víztömege. Pár perc gyaloglás után előbukkan az Imó-kő hatalmas, sziklafala is. Ennek tövéből ontja a sötét barlangnyílás több derékvastagságban a kristályosan csillogó karsztvizet. A kilökött víztömeg Felsőtárkány felé zúdul. Valószínű a "kilökött víztömegről" kapta nevét a Lök-völgy.
Ugyancsak elfogadott állítás, hogy régi térképeken Ima-kőnek nevezett Imó-kő sziklája pogány áldozóhelyként szolgált. Ezt az állítást igyekszik erősíteni az a tény, hogy a forrás működését megelőzően a barlangnyíláson erős morgás, morajlás árad ki, mely betölti a völgyet. Lehet, hogy a "barlang alvilági szellemének" tulajdonították a morgást, s áldoztak neki a sziklánál.
DéIután kellően megcsodáltuk a barlangból kiáramló, a sziklákon vastagon lezúduló víztömeget, megkerültük az Imó-kő sziklafalát, felmásztunk annak tetejére. A kissé ködös novemberi idő ellenére is szép kilátás nyílt róla. A völgyön át beláttunk Felsőtárkányba, a falu fölött a Vár-hegy csúcsai zárták le a horizontot. Túránk tovább az Imó-kő gerincén felfelé, majd a Tar-kő alatt vezetett el a Toldi-bükkre, a Toldi-kunyhóhoz. Ahogy egyre feljebb haladtunk, úgy kerültünk mindig sűrűbb ködbe. A köd először csak szitált, majd a Toldi-kunyhónál havasesőbe váltott át. Jólesett a nemrégen felújított kunyhóba ebédidőre behúzódnunk. Valószínű éjszakáztak is itt, mert a vaskályha még meleg volt. A felújítás során a Kunyhóba új fapriccsek, asztal és samottos vaskályha kerültek. Szűken hat fő részére éjszakai szállást nyújthat. Kéktúrázóknak is szálláshelyül szolgálhat, mivel csak egy bő kilométerre van az OKT útvonaltól.
A Toldi-bükkről sűrű havasesőben ereszkedtünk le a völgybe a Vörös-kő időszakos forráshoz. A forrástól még jó messze voltunk, amikor már hallottuk a szökőkútszerűen magasra törő vízsugár csobogását. Nem is sokat törődtünk már az esővel. Magával ragadott bennünket a látvány. Egymás után kattogtak a fényképezőgépek. Mindenki igyekezett megörökíteni a forrás ritkaságszámba menő őszi működését. Nehezen tudtunk megválni az elbűvölő látványtól. Viszont ha Felsőtárkányban a menetrendszerint induló autóbuszt el akartuk érni, meg kellett tennünk.
|
A Vöröskő-forrás
Még hosszan kísért bennünket a forrás bővizű patakjának csobogása, egy idő után azonban attól is el kellett búcsúznunk. Az időszakos források nyújtotta látványok élményével feltöltődve ért véget túránk, amelyről még az autóbuszon is sok szó esett.
Kép és szöveg: Franczia István
Augusztus végén véletlenül összefutottam Márk László barátommal, aki korábban a "Keri"-ben oktatta a testnevelést és olykor túrázni vitte tanítványait. A túrázásból mára kevesebb maradt, de azért kijut néha. Múltkorában fiával, Mirkóval az Almási erdőben sétálva találtak egy régi, foglalt, ám elhagyatott és csak a vaddisznók által látogatott forrást. Akkor megbeszéltük, hogy felkeresem térképpel, s megmutatja pontosan melyik árok fenekén lapít a térképen nem jelölt turistalétesítmény. A hírt örömmel közöltem Halász Andrással, a túrakerékpáros szakosztályunk vezetőjével, ui. akkor már kitűztünk egy kisebb túrát erre a területre. A kirándulást izgalmassá tette az a körülmény, miszerint nem sikerült Lacit elérnem, így a november 14-i túránk a "vajon megtaláljuk-e" hangulatban telt el.
Megtaláltuk.
Már a túranap is kedvezően indult, kellemes, őszi nap, borongós, de eső nem fenyegetett. A pályaudvaron a 6-os helyi járatnál összejött kis csapat a végállomáson leszállva régi kedves ismerős családot, Losonczyékat üdvözölhetett - egykor hűséges sporttársaink kisfiúk, Imike születése óta nem tudtak részt venni a rendezvényeken, de a kis emberke mostanra akkorára cseperedett, hogy a Garay SE-nek amúgy profiljába nem vágó rövid, kirándulásszerű túráján már szülői segédlettel ott lehetett. A Gurovica erdészház utáni elágazónál kiosztottam néhány kistájtérképet. A jószándék díjazandó, de az igazsághoz tartozik: az Almási erdő javarésze, így a túra is "lelógott" a térképről. Szerencsére a tenyérnyi erdőben az eltévedés réme nem tűnt igazán fenyegetőnek. Viszonylag hamar felriasztottunk egy csapatnyi szarvast, bízva abban, hogy újra megpillantjuk őket, a terület keleti része felé vettük az irányt. Lecsúsztunk a völgybe, egy meglehetősen benőtt úton - e feletti nemtetszését ki is fejtette egyetlen kerékpárosunk, Halász Andris. A völgyfenékről nyugatnak fordulva a csoportot felküldtem az útra, de engem a forrás nem hagyott nyugodni, ezért lenn maradva a folyással szemben captattam a sáros völgyfenéken. Megérte, ösztöneim rávittek a keresett helyre. Megvaaan!!!
A dagonyákkal övezett forrás valaha jobb napokat láthatott. Márványtáblájáig belepte a föld. Hogy a nevét el tudjam olvasni, már ahhoz is le kellett kaparnom a talajtakaró egy részét. BOR-KÚT, hát... a Siócsárda és a Siófoki elágazó (Mocfa) közötti területnek (legalábbis egy részének) ez a neve. Van egy nagy csinnadrattával felavatott pajzán BORKÚT a Vármegyeháza udvarán is, most úgy látszik a déli városrész is magáénak mondhat egy Borkutat. . A kifolyócsövet megkerestük, pontosabban kiástuk Bandival, mert jó könyékig kellett kotorászni az iszapban, hogy meglegyen. A jó félórás dagonyázás után, amikor kezdett valamennyi kilátszódni a forrásból és nyilvánvalóvá vált az amúgy is tudott tény: ide még visszatérünk, megfelelően felszerszámozva, szóval ezt követően fát gyűjtöttünk és tüzet raktunk. Ez sem ment egyszerűen, mert szerettem volna bemutatni hogyan lehet egy szál gyufával, a helyben szedett anyagból (tehát papír, benzin stb. nélkül) tüzet rakni. Az egy szál gyufából ugyan hét lett, s a türelmetlen fiatalokat képviselő Bandi addig gyújtott egy másik tüzet - alig 1 méterre gyújtóssal. A szalonna, sajt és krumplisütés pompásan sikerült. A tüzek maradéktalan eloltása (elásás, locsolás, keresztezés!) után tettünk egy sétát, ami a leendő kör turistajelzés nyomvonalát hivatott felderíteni és még a buszt is elértük. Az erdészháztól 500 m-re dél-keletre (170m) levő forrás lesz a három, fent említett Borkút közül az általam leginkább felkeresett. Minden túratársamnak ajánlom a kellemes kirándulóhelyet.
| Gergely Péter Garay SE elnöke, Szekszárd |
Erdőpedagógia - a könyvismertetőt lásd "Megjelent ..." lapunkon.
Valamennyien azt reméltük, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park megalakulásával látványos fejlődés indul meg a Gemenci-erdő területén áthaladó turistautak fejlesztésében.
MI IS TÖRTÉNT AZ ELMÚLT ÉVEKBEN?
Személy szerint alig várom, hogy látványos elmozdulás történjen e gyönyörű Tolna megyei tájegység turisztikai fejlesztésében, a természetjárás kulturált lehetőségeinek megteremtésében.
| Dománszky
Zoltán Tolna Megyei Természetbarát Bizottság elnöke |
Gyalogos Természetjárók VI. Országos Találkozója
A kiírást lásd a Fejér Megyei Természetbarát Szövetség honlapján.
részletek
a kiírásból
(A teljes kiírás olvasható "Versenyek"
lapjainkon)
Az MTSz Gyalogtúra Bizottságának Verseny Albizottsága a természetjárók részére országos gyalogos természetjáró tájékozódási csapatbajnokságot (OTT CSB) hirdet. Az országos bajnokság nyílt: bármely egyesület, iskola, család, baráti társaság stb. - a továbbiakban: közösség - csapata benevezhet. Egyetlen feltétel, hogy a csapatok tagjai szervezett természetbarátok legyenek.
Az országos csapatbajnokságban 1999-ben az alábbi felsőfokú kategóriákban lehet részt venni:
1) "A" kategória: életkorra, nemre való tekintet nélkül bármilyen összetételű csapat benevezhet.
2) "A19" kategória: nemre való tekintet nélkül nevezhetnek azok a csapatok, melyekben a csapatlétszám legalább fele 1999-ben még nem tölti be a 19. életévét.
3) "A36" kategória: nemre való tekintet nélkül nevezhetnek azok a csapatok, melyekben a csapatlétszám legalább 50%-a 1998-ban vagy előbb már betöltötte a 35. életévét.
4) "A50" kategória: nemre való tekintet nélkül nevezhetnek azok a csapatok, melyekben a csapatlétszám legalább 50%-a 1998-ban vagy előbb betöltötte az 50. életévét.
5) A bajnoki versenyeken bajnokságba be nem nevezett csapatok is szerepelhetnek, de a résztvevő csapatok közül csak a bajnokságba benevezett csapatok eredményeit kísérjük figyelemmel a bajnokság értékelése során.
6) Bajnokságba benevezett csapatban bajnoki versenyen már szerepelt versenyző a bajnokság során nem változtathat csapatot. Átigazolásra nincs mód.
7) Bajnoki versenyen a bajnokságba benevezett csapatok csak min. 2, max. 4 főből állhatnak. A bajnokság során egy adott csapatban szereplő versenyzők száma összesen 6 fő lehet.
8) Minden benevezett csapat köteles legalább öt bajnoki versenyen részt venni. Az a csapat, amelyik a fenti feltételnek nem tesz eleget, kimarad a végső értékelésből.
9) A nappali és az éjszakai versenyek egyforma súllyal esnek latba az értékelésnél (Az éjszakai versenyeken való részvétel nem kötelező!).
10) A versenybíróság ellenőrizheti, hogy a bajnokságba benevezett csapatok versenyzői valóban szervezett természetbarátok, ezért a bajnoki versenyekre az érvényes MTSz-igazolványt a csapat tagjai kötelesek magukkal vinni.
11) Nevezni nevezési lapban meghatározott formában és hiánytalan tartalommal, írásban lehet. A bajnokságba való benevezés nem helyettesíti az egyes versenyekre való benevezést!
13) A nevezés beérkezésének határideje: 1999. február 05. Amennyiben a megadott határidőig valamely kategóriára nem érkezik legalább 12 nevezés, akkor az adott kategóriára nevezett csapatok visszaigazolás helyett értesítést kapnak, hogy döntsenek: indulnak-e "A" kategóriában, vagy nem neveznek a bajnokságra.
14) A nevezési díj 1000 Ft/csapat.
32) Csak az a bajnokinak meghirdetett verseny értékelhető bajnoki versenyként, - amelynek lebonyolítása, értékelési módja a szövetségi ellenőr szerint megfelelt az 1998-tól érvényes versenyszabályzatnak és jelen kiírásnak.
Részletes kiírás és nevezési
lap az MTSZ Gyalogtúra Bizottságától igényelhető: 
: 1396 Budapest, Pf.: 483.
Egy rendkívül felháborító eseményről szeretnék beszámolni.*
Ez év okt. 3-án szerettünk volna részt venni a hazai teljesítménytúrák c. kiadvány 70. oldalán meghirdetett Nyírség 50 teljesítménytúrán. El is indultunk - hajnali 4.15-kor induló vonattal, (!!!), meg is érkeztünk a rajthelyre kb. 5.45-kor. Már gyanús volt, hogy a portás semmiről sem tudott. Úgy negyedórán belül kb. 10-en össze is gyűltünk, majd Y 7-kor egy sporttárs felhívta a főrendező telefonszámát, akitől azt felvilgosítást kapta, hogy a túra elmarad, benne is volt az újságban. (Az, hogy milyen újságban és mikor jelent meg, azóta sem tudom, valamint azt sem, milyen alapon feltételezték, hogy sikerült neki megtalálnia azt az újságot, melyet egységesen minden magyar állampolgár olvas.) Az eset kapcsán a főrendezőt illető jogos észrevételeinket itt most nem idézném, de inkorrekt eljárás s odabolondítani túrázókat, és nem megrendezni a meghirdetett túrát. Mellesleg a Hajdú-Bihar Megyei Természetbarát Bizottság sem kapott értesítést a túra elmaradásáról. S még annyit, hogyha valamilyen okból elmarad egy teljesítménytúra, s ezt a tényt közlik minden megye természetbarát szervezetével, és megjelentetik több országos-, valamint a régió napilapjaiban, akkor is az
a rajt meghirdetett helyén és időpontjában a rendezők közül ott legyen valaki, aki elnézést kérjen attól, aki információ hiányában mégis odatévedt, s pl. a vonatjegye kárba veszett. Remélem, a továbbiakban hasonló élményben nem lesz részünk, s jó lenne, ha lenne rá mód, hogy az MTSZ megfelelően tudja szankcionálni az ilyen tisztességtelen megnyilvánulásokat. A mostani kellemetlenség ellenére továbbra is azt reméljük, hogy még sok szép és jól szervezett teljesítménytúrán fogunk részt venni Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szép tájain.
Debrecen, 1998. okt. 9.
Tisztelettel:
| Dr. Pásztor Tamás az Egészségügyi SE, Debrecen elnöke |
* A levél eredetiben több helyen személyeskedő, ezeket a részeket igyekeztem kihagyni. Nem a személy, hanem a jelenség a lényeges, amely feltétlenül kerülendő és a levélben foglalt észrevétel megszíveleendő. Az eset kapcsán a jövő évi összesített eseménynaptárban nem szerepeltetjük a Nyírség 50 teljesítménytúrát. (Szerkesztő)
A Bakony Természetbarát Egyesület éves programjának sorában '98. november 7-én - a Barangolók Természetbarát SE Szombathely által rendezett Szent Márton túrán vettünk részt, amelynek keretében 10 és 20 km-es túrát tettünk meg a gyönyörű, napsütötte - Szombathely környéki - lankás dombokon. Igazán kellemes órákat töltöttünk el, amelyet megkoronázott a Rendezők szeretetteljes vendéglátása, finom zsíroskenyér és extra fűszeres forró tea kínálásával, ill. fogyasztásával. Kihasználandó a gyönyörű őszi napot - amelynek mostanában híján vagyunk - eltöltöttünk egy nagyon kellemes órát az Oladi Művelődési Házban rendezett "Pályaválasztási és Képzési Kiállításon és Vásáron". Érdemes volt beütemezni a látogatást, mivel szép és tanulságos volt. Nem teljes a túranap hazafelé tartva, "meglepetés" nélkül, amely jelen esetben a Herényi Csillagvizsgáló megtekintését jelentette. Érdekes élménnyel lettünk gazdagabbak a szakember tolmácsolásában tartott kiselőadás keretében. A természetszerető turisták mindig örömmel fogadnak be hasonló látnivalókat. Az esti órákban a 20 fős kis csapatnak tele élménnyel, picit elfáradva érkezett haza, hogy kipihenve magunkat, másnap reggel újabb nevezetességek megismerésére induljunk. A szép nap hatására, kellemes élményekkel, egészségünket biztosító gyalogtúrával lettünk gazdagabbak.
Veszprém, 1998. nov. 7.
| Kissné BTE egyesületi tag |
Kertész István: Kis ezüst felhő - LiteraTúra rovatunk cikkét lásd külön lapon.
Vendégmarasztaló Göcsejben - Gyenes Péter nedves élménybeszámolóját lásd külön lapon.
Tündér Zala - A Vízi Nagy Körből időközben kimaradt zalai szakasz viszontagságait lásd külön lapon.
Der Rennsteig - Németország legnépszerűbb túristaútja - az utibeszámoolót lásd külön lapon.
: 1396 Budapest, Pf. 483. 
: (1) 311-2467 Fax:: (1) 353-1930 : (1) 302-7990
