A hóvirágok védelmére szóló felhívásunkat lásd külön lapon: Ne szedj és ne vásárolj hóvirágot!

Eltörött a hegedû...

Horvát Vince jellegzetes személyisége volt Gyõrnek. Rengetegen ismerték õt hangszerészként, cserkészként és túraevezõsként. Elmondta magáról:
- Gyermekkoromban megszerettem a zenét és a természetet. Kiscserkészként lettem kürtös és túraevezõs. Kitanultam a hangszerkészítõ szakmát, önállósulva, 1930-ban megvettem Gyõrött, a Jedlik Ányos utcában azt a picike üzletet, ahol több mint hatvan éven át készítettem, javítottam a hangszereket. 1926-ban lépett be a 450. számú gyõri Pálffy Vízi Cserkészcsapatba, majd cserkész-segédtiszti, aztán tiszti vizsgát téve, parancsnoka lett csapatának. Mint annyi más cserkészvezetõ szervezetük megszüntetését követõen Õ is a Természetbarátok között találta meg a helyét. 60 évesen még teljesítette a Mosoni-Duna, Nagy-Duna, Sió, Balaton, Rába vonalú Nagykört... Amint lehetõség nyílt rá, - újra alakítva egykori csapatát - egyike lett a mai gyõri cserkészmozgalom életre keltõinek. 1999 végén azonban "eltörött a hegedû, felborult a túrakajak, elhervadt az árvalányhaj". Január 2-án lett volna 90 esztendõs...

Végh F.

PERES BÁLINT

Ismét szegényebb lett a turistavilág. 2000. Január 27-én elhunyt Peres Bálint a BAZ Megyei Természetjáró Szövetség Számvizsgáló Bizottságának vezetõje, a Me-zõcsáti Természetjáró Egyesület alapító tagja, túravezetõ. Mindössze 54 évet élt. A megye természetbarát közössége nevében szomorú szívvel búcsúztunk és hajtottunk fejet szeretett barátunk, túratársunk sírja felett.Megint kevesebben lettünk egy olyan emberrel, akitõl sokat lehetett tanulni; eredménycentrikus tenniakarást, új iránti fogékonyságot, kitartó munkát, emberséget, segítõkészséget, természetszeretetet, az emberi és természeti értékek mindenkori tiszteletét és megbecsülését. Életbölcsessége, minden és mindenki iránti nyitottsága, a természethez való tiszta és õszinte vonzódása mindannyiunk számára példaértékû volt. A BAZ Megyei Természetjáró Szövetség Számvizsgáló Bizottságának sok évig vezetõje, majd tagjaként munkájával hasznos javaslataival segítette szervezetünket a többszörös szervezeti átalakulások útvesztõiben. Az Õ munkájának eredményeként is a '80-as évekbeni fentrõl kapott adományokból élõ "bi-zottságosdi" szinttõl mára eljutottunk a jelentõs mértékû saját bevételekbõl gazdálkodó közhasznú szervezetig. Aktívan részt vett túravezetõként is a Mezõcsáti Természetjáró Szakosztály életében . Rendszeres résztvevõje és túravezetõje volt a helyi általános iskolás nyári táboroknak is. Minden tevékenységében a határozottság, pontosság, az egyenes gondolkodás és az õszinte, szókimondó magatartás jellemezte. Sokat vállalt magára és sokat is tett. Családjáért, cégéért, a lakóhelyi és szakmai közösségéért, de értünk túratársakért is. Küzdelmes, nehéz, de emberséggel és becsülettel végigvitt sikeres tevékeny életet élt. Fájdalmasan korán félbeszakadt, mégis mindig a teljességre törekvõ élete példa, tragikus, hirtelen halála intõ figyelmeztetés is mindnyájunk számára. Munkája eredményeit tovább visszük, emlékét kegyelettel megõrizzük.

Kovács Lajos

1999. ÉRDEMES TERMÉSZETJÁRÓK NÉVJEGYZÉKE

Jelzés hírek Hevesbõl

TEGYOT-TEDOT-ra elõkészületi útjelzésfestés
Török-út - Sáfár-kút - Barát-rét		2,1 km
Felsõtárkány - Barát-rét - Oldal-völgy		3,1 km
Völgyfõház - Oldal-völgy		2,8 km
Síkfõkút - Hármashatár - Felsõtárkány		5,4 km
Nagy-Eged - Várkút		6,4 km
Kis-Tiba alja - Tiba-kút		0,2 km
Tiba-kút - Nagy-Eged nyereg		1,2 km
Kerengõ-út - Várkút - Síkfõkút		3,3 km
Török-út - Felsõtárkány (Kerengõ-út)		4,0 km
Felsõtárkány - Kis-Tiba alja		4,7 km
Összesen:		33,2 km
Bükki teljesítménytúrához útjelzésfestés
Megyehatár - Pazsag - Derecske lápai elágazó		2,9 km
Derecske lápai elágazó - Hosszúvölgyi erdészház		2,4 km
Összesen:		38,5 km

A Kis-Tiba alja - Felsõtárkány jelzés és a sportpályát megkerülõ kerékpárút találkozásánál lépcsõfeljáró készült. A fenti munkákban részt vettek: Franczia István, Cserháti Zoltán, Cserhátiné Kovács Edit, Kiss László, Lovász József, Sós Sándor, Papp László és fõiskolás csapata.

NEMZETKÖZI ALPIN VÉSZJEL

Egy percen belül, szabályos idõközökben, hatszor ismételt, látható vagy hallható (hang, fény vagy egyéb messzirõl is észlelhetõ) jel. Ismétlése egy perc szünet után.

Ha észleljük a vészjelzést, lehetõleg ugyanazzal a jellel adjunk választ, de percenként háromszor ismételve.

KÉZJELEK A HELIKOPTERES MENTÉSNÉL

IGEN (Yes) Szükségem van segítségre	NEM (No) Nincs szükségem segítségre

Fél évszázados a MÁV-DAC természetjáró szakosztálya

A Gyõri MÁV-DAC természetjáró szakosztályának vezetõsége kis ünnepségre hívta össze a klub hajdani és jelenlegi tagjait, valamint a Gyõrött mûködõ egyesületek tájjáróit a helyi vasútállomással szemben található Hotel Szárnyaskerékben mûködõ Vasutasok Arany János Mûvelõdési Háza könyvtárhelyiségébe. A túrázások közé iktatott kis "megállóra" alkalmat szolgáltatott az a tény, hogy a Gyõri MÁV-DAC természetjáró szakosztályát a szabadba vágyó vasutasok 1949-ben, azaz 50 évvel ezelõtt alapították.

A MÁV-DAC legnevesebb természetjárója Józsa László volt, aki szakosztályvezetõként évtizedeken át irányította Gyõrben a vasutas természetjárást, egészen az 1993-ban bekövetkezett haláláig. Laci bácsi éppen halála évében részesült országos elismerésben: Dr. Téri Ödön Emlékéremmel ismerték el a vasutas természetjárás szervezésében és gyakorlásában teljesített több évtizedes munkáját. Józsa László a gyõri cserkészélet felélesztésében és újjászervezésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett.

Az ünnepséget Hluchány József, a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Természetbarát Bizottság elnöke nyitotta meg.

A megjelenteket köszöntötte Szabó István, a MÁV-DAC szakosztályvezetõje: - Józsa László emléke, az 50 évet megért szakosztályunk léte, valamint a magyar természetjáró mozgalom múltja elõtt tisztelgünk a most megnyíló kiállításunkkal. A tárlókban túratársaink tárgyi emlékei - oklevelek, elismerések, kitûzõk, jelvények, túrafüzetek - köztük a Természetbarátok Turistaegyesülete Gyõri Csoportja túranaplója 1926. Feliratú kézírásos dokumentum -, szaklapok és egyéb emléktárgyak kaptak helyet. A kiállítás másik részét a több mint száz fekete-fehér és színes fotó képezi, amelyeken az általunk felkeresett gyönyörû tájakon éppen barangoló tájjáróink láthatók. A kiállításunk egész évben látogatható a könyvtár nyitvatartási ideje - hétfõ, szerda, csütörtök 9-15; kedd 13-17, péntek 9-13 óra - alatt. A klubdélutánjainkat keddenként ugyanitt, 17 és 18 óra között tartjuk.

A tárlatnyitást követõen meglepetés következett: Eõry Dezsõ szakosztályi tag, kiváló túravezetõ mutatta be a "Szülõföldem a Sokoró-táj" címû, természetbaarát szívekhez szóló stílusban megírt tájismertetõjét, amit remekül elkapott fekete-fehér fényképek gazdagítanak.

- Végh Ferenc -

SEMMI NEM ÁLLANDÓ, CSAK A VÁLTOZÁS

SZEMÉLYI VÁLTOZÁS

A Zuglói Természetbarát Bizottság élén a betegsége miatt lemondott Kisfalvi János helyett február 1-tõl Jordán Antal lett a Bizottság elnöke.

A Budapesti XV kerületi természetbarát Bizottság élén Árvai János helyett Koncsek János lett az elnök

CÍM VÁLTOZÁS

A Bp. XVIII. Kerületi Természetbarát Bizottság új helyre költözött. Címük: Bp. XVIII. kerület Kondor Béla sétány 8. Ügyelet: minden páros héten szerdán 15-17 óra között. Levél cím: Szücs István 1145. Bp. Uzsoki u. 53. fsz. 4.

Ezzel egy idõben a Téry Ödön Túra Club címe is az elõzõek szerint változott.

(Egy kis) Nemzetközi turistatörténelem

A XIX. század második felében alakult ki a mai értelemben vett turistáskodás. Ekkor alakultak meg helyi és nemzeti szervezetek.

1876. augusztusában (13-15) az Annecy tó partján nagysikerû találkozót rendezett a Club Alpin Francais Annecy osztálya. Ezen a találkozón más nemzeti szervezetek is részt vettek: Club Alpino Italiano és a Svájci Alpesi Club nagyszámú hivatalos küldöttei. Az ünnepség mellett tanácskozást is folytattak a közös problémáikról. Ezt az összejövetelt tartják az elsõ nemzetközi hegymászókongresszusnak. 1877 augusztusában (5-6) a Monte Rosa tövében, Gressoney-Saint-Jean-Bau rendezte a Club Alpino Italiano, valamint ebben az évben Club Alpin Francais a Nagy Szent Bernát hágón egy-egy alpin konferenciát, amelyek elõzetesen szétküldött programjában szerepelt egy nemzetközi szervezet létrehozása. Határozatukból csupán a hasonló összejövetelek évente egyszeri megismétlése ismeretes. 1878 augusztus 6-7-én Párizsban tartott összejövetelt nevezik II. Nemzetközi Kongresszusnak. A harmadik kongresszus 1879. augusztus 1-2-án volt Genfben. A Svájci Alpesi Club genfi osztálya rendezte.

Ezen a kongresszuson részt vett az angol, francia, olasz, német-osztrák nemzeti szervezet több kisebb európai szervezet, valamint az akkor alakult amerikai alpinklub is. Ennek a kongresszusnak gazdag napirendjén sok téma szerepelt: menedékházi rendtartás, gleccserismeret, vezetõképzés, alpin-meteorológia és egyes vidékekrõl szóló elõadás.

A negyedik nemzetközi kongresszust Salzburgban rendezték meg 1882. augusztus 12-14 között. A megjelent 14 szövetség képviseletében 636 fõ vett részt a sok programon és fényes ünnepségeken.

Az 1884-re tervezett kongresszust, amely Turin (Olasz) került volna megrendezésre, a kolerajárvány miatt el kellett halasztani. Így az ötödik kongresszust 1885. augusztus végén rendezték meg Turinban a Club Alpino Italiano. Részt vettek a svájci, francia és német-osztrák egyesületek képviselõi. Majd hosszabb szünet következett, amelynek oka ismeretlen.

A hatodik nemzetközi turistakongresszust augusztus közepén Párizsban rendezték. A Club Alpin meghívására a világkiállítás alkalmából, összesereglettek a világ turistái az eddigi legnagyobb szabású kongresszus megtartására.

Ezen a kongresszuson megjelentek a svájci, német-osztrák, olasz szervezetek mellett az oroszok, lengyelek, belgák, spanyolok és amerikai nemzeti turistaszervezetek képviselõi. Három bizottságban folyt a tanácskozás, ahol 11 határozatot, illetve kívánságot fogalmaztak meg. Ezek közül néhány: a kongresszusok rendszeres megtartása, elõkészítõ iroda megalakítása, alpin-segélyszervezet megalakítása, gleccser tanulmányokra vonatkozó együttmûködés, vezetõképzés, nemzetközi alpin-bibliográfia, alpin növényzet védelme, alkoholtilalom, stb. Elfogadta a kongresszus a Deutsch-Österreichischer Alpen-Verein alpinvészjel szabályzatát.

Miközben a mozgalom egyre szélesedett, egyre nagyobb tömegek kapcsolódtak be és járták azokat az országokat, ahol szenvedélyüknek hódolhatnak. A kongresszusok sorozata megszakadt. A létezõ nemzeti szervezetek nem találták vagy nem is keresték az együttmûködés lehetõségét.

1920-ban a monacói herceg kongresszust hívott össze az alpinizmus témakörében. Számos nemzeti szervezet, valamint több turistaszervezet képviseltette magát a konferencián. A kongresszus dokumentumait két kötetben adták ki.

Az ezeket követõ kongresszusok igen tarka képet rajzolnak föl a turistaság nemzetközi "térképére". Egyrészt a turistaság mást jelentett, mint napjainkban. Másrészt általában valamilyen politikai szervezet, szervezetek keretein belül fejtették ki tevékenységüket, hoztak létre nemzetközi szervezeteket.

Párizs után 30 év telt el, amikor a Magyar Turista szövetség bátor kísérletet tett a turistamozgalom nemzetközi vonatkozásainak megbeszélésére. A Lengyel Tátra Club-bal egyidõben kongresszust szervezett. A Magyar Turista Szövetség a lengyel tervrõl értesülvén visszavonta kezdeményezését azzal, hogy a magyar kongresszust egy évvel elhalasztotta. Ezért a Lengyel Tátra Egyesület meghívására Zakopánéban 1930 augusztusában a francia, bolgár, csehszlovák, jugoszláv és svéd turistaszervezetek képviselõi tanácskoztak az alpinizmus aktuális problémáiról. Napirenden szerepelt: a turista-alpin irodalom és térképek, turista történelem, turistákra vonatkozó jogszabályok összegyûjtése

1931 szeptemberében rendezte a Magyar Turista Szövetség a budapesti kongresszust. A megnyitót Dr. Zsitvai Tibor tartotta. A Zako-panei és budapesti kongresszuson jelen volt egyesületek összesen mintegy 800.000 tagot képviseltek.

1932-ben Chamonix-ban (Haute-Savoie,Franciaország) volt a kongresszus augusztus 25-28-ig. Az elõkészítõ bizottságának elnökévé a Club Alpin Francais választották meg, alelnöke DÖAV, a német-osztrák szervezet lett, (õk végül is a kongresszuson nem jelentek meg), a titkári posztot a Lengyel Tátra Egyesület és a Magyar Turista Szövetség töltötte be.

Ezen a kongresszuson mondták ki a Nemeztközi Alpin Unió (UIAA) megalakítását. Az alapszabály egyik szövegezõje Dr. Raschle Hans svájci ügyvéd és a másik Dr. Vigyázó János volt. Az Intézõbizottság tagja lett: Dr. Escara Jean (francia), Withers John (angol), Bobba Giovanni (olasz), Dr. Geotel Walery (lengyel), Dr. Sjögren Olaf (Svéd), valamint Dr. Vigyázó János (magyar). Egy helyet nem töltöttek be, fenntartva a DÖAV, vagy más, késõbb csatlakozó nagyobb szervezet részére. A további kongresszusok gyakorlatilag az UIAA közgyûlései voltak.

Összeállította: Baronek Jenõ

Gyenes Péter: Ember a természetben...

A fagyos, szürke januári délelõttöket mostanában segít feloldani nekem a TV! Újra és újra szívesen nézem a "Kerekek és lépések" címû sorozat képeit. Újabban az "Emberek a természetben" epizódjai okoznak örömet.

Gyenes Károly stábja a szabadban dolgozó emberek gondjait, gondolatait, hitvallásait tárja elénk, miközben az egyszerû turista számára sokszor nehezen hozzáférhetõ területek szépségeibe enged bepillantani.

A két - egymást idõben követõ - sorozat alig több, mint egy órát tart. Kérdem én - ha van még kitõl - miért nem lehet ezeket a csodás képeket, okos és bölcs természethû gondolatokat fõmûsoridõben látni, hallani?

A válasz egyszerû. Az eszeveszett technokrata világ nem ért a természeti értékrendet tisztelõ, gondolkodó ember nyelvén. Talán már meg se hallja, vagy éppenséggel fél tõle? Egyenesen megdöbbentõ, hogy ismerõseim között mennyi tanult, képzett és jóképességû embernek nincs már köze erdõhöz, mezõhöz, patakhoz. Látómezejük maximum a telek kerítéséig terjed.

Mondom; ismerõseim között... Pedig azért igyekszem megválogatni õket, ha szabad ezt megtennem...

Akkor mit várjak, mit várhatunk politikusoktól, médiasztároktól vagy pénzemberektõl?

A médiák azzal érvelnek, hogy amire igény van, azt kell eladni, pénzre váltani. Csakhogy az "igényt" õk formálják. Mit formálják, erõszakolják. Inkább tanuljon az a fiatal ölni, rabolni, mintsem hogy elgondolkozzék azon, csak egyfajta etalon létezik e földön. És a mûvészek? Tisztelet a kivételnek csak két betûnek (m,û.) felelnek meg, de hogy jön a v.é.sz. azt nehogy megpróbálják felfedni... Mert a vésznek az a dolga, hogy csak jöjjön... Majd bedugjuk a fejünket a homokba nemde? - Addig meg jöjjön a "Véres vajaskenyér a kályhacsõben" - persze fõmûsoridõben!

Mi meg csak várjuk a Korty tiszta vízre, ízes ételre és halk, barátságos emberi szóra - megmarad az egy értékes - ám gondosan eldugott - sorozat szlogenjeként.

Rockenbauer Pál és mûvének tiszteletre méltó befejezõi megtehettek és megtehetnek még néhány millió lépést mire a nagyságosok egyáltalán méltóztatnak észrevenni valamit. Mondjuk azt, hogy létezik egy sorozat, mely kultúránk veszni látszó értékeit Bartóki-mértékkel igyekezett megmenteni. Vagy azt, hogy a megszólaltatott erdész, természetvédelmi õr, netán természetfotós, bakancsos békaperspektívából is többet lát, mint sokak a pulpitusról.

Természetjáró barátaim most joggal kérdezhetitek, miért pont a ti lapotokban hozakodom elõ ezzel, mikor Ti is éppen olyan jól tudjátok...

Megmondom én: nincs már Turista Magazin, az "ufókat" meg nem érdekli a téma. Szabadidõsport persze van.

Csak ne írjak róla többet a kelleténél...

Hát ez van kedves sporttársaim. Úgyhogy elnézéseteket kérem, amiért újfent begorombultam. A XXI. Század emberének pedig azt üzenem, mint az a bizonyos költõ. - Csókoltatom, ha van még emberi arca...

IFJÚSÁGI OLDALAK

Dorogi András rovatában e hónapban a TEGYOT - TEDOT kiírása található.

Úton az Európai Únió felé - természetvédelem Haraszthy László ismertetõjét lásd külön lapon.

Szádeczki-Kardoss Géza: Egy régi Karácsony címû visszaemlékezésének második részét lásd külön lapon.

Plivelic Iván: A harmadik Sella-torony címû emlékeinek befejezõ részét lásd külön lapon.

VISSZATEKINTÕ

160 éve

1840. XII. 10. Kiskunfélegyházán született és 75 éve 1925 III. 27. Bp-en huny el Köpesdy Sándor
Pedagógus, pedagógiai író, Budapesti fõgimnáziumi tanár, igazgató. A Tanáregyesületi-, és a Kritikai Közlöny szerkesztõje. Az iskolai természetjárás úttörõje, Az MKE Budapesti osztály (1895-1904à ), a központ választmányi tagja (1911à ). Az MTSZ Sajtóügyi és szakirodalmi bizottság tagja (1917à )

155 éve

1845. III. 12. Szamosújváron született és 70 éve 1930. VII. 6. Kolozsváron hunyt el Moldován Gergely dr.
Etnográfus, irodalomtörténész, a román nyelv és irodalom egyetemi tanára. Az EKE választmányi tagja (1894à).

145 éve

1855. III. 12. Sopronban született (Barcsafalvi) Király Ernõ.
Selmecbányai evangélikus líceum történelem-földrajz tanára, majd igazgatója. A Szitnya jelzett úthálózatának megalkotója (saját kezûleg is festett) Az elsõ Szitnya-úthálózati térkép készítõje. A Szitnya osztály könyvtárosa (1895à ), majd ügyvezetõ elnöke (1899-1919). Az MTE választmányi-, majd tiszteletbeli tagja. A sasok társaságának díszelnöke. Az MTSZ tanács tagja (1927-29). Király-út (Szitnya) õrzi a nevét.
I: : Vörös Tihamér: b.K.E. Turisták Lapja 1933. 5.sz.

1855. VIII. 21. Zircen született és 85 éve, 1915. III. 24. Bp-en hunyt el Szépligeti (Schönbauer) Gyõzõ.
Zoológus, fõreáliskolai tanár. 23 ezer lapból álló herbáriumát a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Az MKE Budapesti Osztály választmányi- (1890-1905), kirándulási bizottsági tagja (1890-91à ). A BETE választmányi tagja (1910), ellenõre (1911).

140 éve

1860. X. 25. Hernádszurdokon született és 75 éve 1925. III. 2. Budafokon hunyt el Mihalik (1914-tõl Hernádszurdoki) József.
Mûvészettörténész, tanár, a múzeumok és könyvtárak országos fõfelügyelõje, az MTA tagja. Az MKE Keleti Kárpátok Osztály ügyvivõ titkára (1884-88à ) a Liptói Osztály pénztárosa (1887-88à ) pénztáros helyettes (1889) és titkára (1884-1889). Szitnya Osztály választmányi tagja (1882-1895à ).

100 éve

1900. III. 23. Bp-en huny el Majláth Béla.
Történész és régész, az MTA levelezõ tagja, Liptó megye fõjegyzõjeje, az OSzK õre. Az MKE választmányi tagja (1874-81), I. alelnöke (1877-80), helyi képviselõje, Liptószentmiklós (1877à ), az elsõ Budapesti Osztály elnöke (1880-81). Nevét viselte a poprád-tavi ház (1879-90) Önkéntesként részt vett a szabadságharcban, elfogták de megszökött.
I: Századok1900, nekrológ.