AZ NFI 1999-2002 ÉVEKRE SZÓLÓ MUNKAPROGRAMJA

1. Közös projektek és rendezvények a munkaprogram keretében (mint pl.: az "Év Vidéke", közös környezetvédelmi kampányok és szakcsoportok projektjei).
2. Politikai munka a természetbarátokkal kapcsolatos témák területén: fenntartható fej-lődés, fenntarható turizmus, regionális és környezeti politika nemzetközi szervezetekkel szemben, mint pl.: EU, Európa Tanács, Egyesült Nemzetek, OECD, Világkeres-kedelmi Szervezet, Világturisztikai Szervezet, Nemzetközi Munkaszervezet (ILJ).
3. Tagországok és helyi csoportok munkájának támogatása megfelelően képzett infor-mációs és képzési munkával, módszerek és eljárások átadása (know-how transzferek) partnerszervezeteknek (kisebb országokban és a harmadik világban) való juttatásának kiemelt támogatásával.
4. Nemzetközi cserék és nemzetközi együttműködés támogatása a tag- és partner- szervezetek között.
5. A nyilvánosság előtti arculat- (image) képzéshez való hozzájárulás a nemzetközi projektekhez kapcsolódó médiatevékenységen keresztül,
6. A természetbarátok kompetenciájának növeléséhez való hozzájárulás a természetbarát munka témáiban való tudományos tanfolyamokkal és tematikus beszámolókkal
7. Együttműködés más nemzetközi szövetségekkel, mint pl.: az Európai és Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség, EEB, Greenpeace, Birdlife, ... stb.

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS

1. A tartós fejlődés, ill. a környezet céljainak integrációja az EU minden politikai területén;
2. Az EU bővítési folyamatainak támogatása és figyelemmel kisérése, különösen a partner- és tagszervezetek támogatása a csatlakozó országokban;
3. Politikai nyomás gyakorlása a világkereskedelmi szerződéseken keresztül a szociális és ökológiai keretfeltételekre;
4. A 2002. évi CSD konferencia előkészítése és a munkában való részvétel  (10 évvel Rio után).

AZ "ÉV VIDÉKE"

1. Az Év Vidéke  professzionizálása, a Természetbarátok tekintélyéhez való hozzájárulás, a leginkább érdekelt társszövetségek bekapcsolásával;
2. A tartós regionális fejlődéshez konkrét koncepciók készítése;
3. Rendezvények és utazások a mindenkori év vidékére;
4. A helyi csoportok és partnerszövetségek támogatása megfelelő információs anyagokkal és szemináriumokkal a regionális fejlődés területén.

TURIZMUS ÉS SZABADIDŐ

1. Az ECO-TOUR internetes adatbank - mint központi információt nyújtó médium az ökoturizmusban - továbbtöltése, más európai országokra való kiterjesztése.
2. Az európai turizmus-koncepciók fejlesztése;
3. A "sport és a fenntartható fejlődés" súlypontosítása együttműködve az NFI szakcsoportjaival;
4. A turizmus és a hegyek évének előkészítése;
5. Tudományos tanfolyamok és információs munka támogatása az NFl keretében;
6. A helyi csoportok és társszövetségek támogatása megfelelő információs anyagokkal szemináriumokkal a turizmustervezés területén.

KÖRNYEZETVÉDELMI KAMPÁNYOK

1. A "Zöld Utak" környezetvédelmi kampány elmélyítése a tagországok együttműködésével;
2. A következő időszak környezetvédelmi kampányának az előkészítése.

HÁZAK ÜGYE

1. A természetbarát házak internetes adatbankjának befejezése és további gondozása;
2. Szemináriumok rendezése természetbarát házak témában;
3. A házak kezelőinek kilátásainak javítása (együttműködve a tagországokkal).

TAGORSZÁGOK ÁS PARTNERSZERVEZETEK

1. Az új tagszervezetek és partnerek aktív támogatása a szolidaritási alapból.

JÓ HANGULATÚ KELET-MAGYAR  TANÁCSKOZÁS

Gubola István és csapata kitett magáért. A Nógrád Megyei Természetbarát Szövetség kiválóan rendezte meg a Kelet-Magyar megyék természetbarát vezetőinek hagyományos találkozóját.

Telitalálat volt a helyszín kiválasztása. A salgótarjáni TIT-telep komfortos faházai és kiszolgáló épületei a legigényesebb túrázónak is megfelelnek, nem is beszélve a környezetéről, és a Salgó-várra nyíló pazar kilátásról. Még az időjárás is kegyeibe fogadta a rendezőket. A máshol borongós esős idő itt napfényre váltott és mind a három nap kitartott.

A szokásos előadói programok közül kiemelkedett Dr. Nyíri László "Bányász-körút"-at be-mutató lenyűgöző diavetítése. A megye eddig rejtett értékei közül az Ipoly Unió titkára jóvoltából megismerhettük egy éger láp világát. A szombati autóbuszos megye-járás során Szécsényben a Rákóczi-szoba, Balassagyarmaton a Palóc-múzeum, Szentkúton a Remete barlangok és a templom, Taron a stupa volt a cél.

Az utóbbi helyen nemcsak a szabadon látogatható szentély épületébe, hanem az elmélyülésnek a meditációnak helyt adó imaházba is betekinthettek az érdeklődők.

Vasárnap Szabó Imre főtitkár adott tájékoztatást a Magyar Természetbarát Szövetség helyzetéről, lehetőségeiről és a jövő évi feladatairól - különös tekintetttel az esedékes tisztújító közgyűlésre valamint a Wesselényi közalapítványról majd a megyék adtak számot eredményeikről és gondjaikról.

Végezetül a nógrádiaktól Pest megye átvette a rendezvényt jelképező felszalagozott fokost. Jövőre rajtuk a sor.

- KL -

MEGVÁLTOZOTT A TOLNA MEGYEI SZÖVETSÉG CÍME

2. ZSIRÁF Túra

Évek óta változatlan érdeklődés kiséri a "2 ZSIRÁF" gyermekújság ál-tal kezdeményezett ifjúsági nyílt túrákat, amelyek során a budai he-gyekkel és a közeli Gödöllői dombokkal ismerkednek a fővárosi gye-rekek. Az iskolás csoportokat pedagógusok, szülők is elkísérik - gyak-ran csatlakoztatva egy-egy család minden tagját. A kellemes jó félna-pos gyalogtúrák igen kedvelt részét képezi a rendszeres szalonnasü-tés és azok a "minivetélkedők", ahol a gyerekek az útvonal látnivalói-ról, turisztikai, honismereti tudnivalókról adnak számot. Ilyenkor sorsol-juk ki a szerkesztőség apróbb ajándékait, illetve jutalmazzuk a legkitartóbb "törzstagokat". Ilyen rendszeres túrázók pl. Sas Tamásné tanulói a  XXI.ker. Vermes Miklós Ált. Iskolából, Veress Ákos "gyerekei" a VII.ker. Erkel F. Ált. Iskola és Gimnáziumból és a XVIII. kerületi "piros iskola" kisdiákjai, stb. A hónaponként induló kirándulások túrakiírása a "2 Zsiráf"-ban olvasható.  

dr. Tóth József aje. turavezető

Előzmények: 1998-ban a Francia Természetjáró Szövetség (FFRP) együttműködési szán-dékát kifejezve felvette a kapcsolatot a Magyar Természetbarát Szövetséggel. A szándék többszöri kijelentése után 1999. március 6-án Budapesten a Gaz de France Vállalkozási Alapítványa, a Francia Természetjáró Szövetség és a Magyar Természetbarát Szövetség "PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS"-t kötött, amelyben a felek vállalták, hogy évente közös túrát szerveznek Magyarországon és (vagy) Franciaországban, kölcsönösen szakértőket küldenek egymás területére, közös műhelymunkát valósítanak meg és publikációkat cserélnek. Az FFRP Területi Bizottsága vállalta, hogy elősegíti egy szerződés létrejöttét az MTSZ azon területi szervezeteivel, ahol a GDF leányvállalatai, az ÉGÁZ és a DÉGÁZ szolgáltatnak.
Az MTSZ vállalta, hogy a térséget a fentiek figyelembevételével kijelöli, és törekszik arra, hogy ezen a területen évente közös tábort szervezzen. A felek a megálapodást 12 hónap érvénytartamra kötötték, mely évente meghosszabítható.

Ezen megállapodás aláírása után felgyorsultak az események 1999. július 29-én Ravazd-Jánosházán a GDF Rhône-Alpes-i Területi Kirendeltsége az ÉGÁZ Rt., a Győr-Moson-Sopron Megyei Természetbarát Bizottság, és az FFRP Rhône-Alpes-i Területi Bizottsága írtak alá "Partnerségi Megállapodást". Ennek tartalma megegyezik az MTSZ és az FFRP között márciusban kötött megállapodásával, kiegészítve azzal, hogy 1999 szeptemberében közös tábort szerveznek Franciaországban, Loire megyében 30-40 fő részvételével. A résztevők fele francia, másik fele magyar lesz. Az az összejövetel gyalogtúrákból és az FFRP tisztségviselőivel való találkozókból fog állni. A 2000. év első felében Győr térségében kerül sor a találkozó megrendezésére 30 fő részvételével. Jelen megállapodás 2000. március 31-ig érvényes. Évenkénti módosító záradékkel maximum három évre meghoszszabbítható. A megállapodás tartalmát jelentő találkozókat a GDF Alapítványa és az ÉGÁZ Rt. a rögzítettek szerint anyagilag támogatja.

Lázas előkészületek után augusztus 27-én este elindult kis csoportunk Franciaországba. Vasárnap délután egy Természetjáró Találkozón vettünk részt, ahol meglepetésre mi vol-tunk a legtávolabbról érkezett csoport. Ez a rendezvény a mi IVV túráinkhoz volt hasonló, de 1000 felett volt a résztvevők létszáma. 'Több távon szerveztek túrát 8-30 km-ig. Mi csak egy kisebb szakaszt teljesítettünk, mivel kétnapos utazás után szálltunk ki az autóbuszból.

Az egész találkozó szervezése miden igényt kielégített. Színvonalas programokat szervez-tek mind a 8 napra és az ellátásunkról is csak felsőfokon lehet beszélni.
A nyolc nap nagyon gyorsan eltelt. Most már csak a jövő évi magyarországi találkozó meg-szervezésére kell koncentrálnunk és azon gondolkodni, hogyan és miből tudjuk viszonozni mindazt, amit Franciaországban kaptunk.

Béli László

---

AZ ARANYJELVÉNYES TÚRAVEZETŐK KLUBJÁNAK
1999-ES ÉVZÁRÓ TALÁLKOZÓJA

November 13-án 78 teríték várta egy rejtett  budapesti üzemi étteremben, a Homár vendéglőben az Aranyjelvényes túravezetőket és közvetlen családtagjaikat hagyományos éves találkozójukon és ebédjükön.

Horváth Zoltán - az MTSZ alelnöke - megnyitó szavai után Thuróczy Lajos  - a szövetség tiszteletbeli elnöke  - ismertette az MTSZ, valamint a Klub elmúlt éves tevékenységét. Ezt  követően a jelenlévők megválasztották a Klub új 3 tagú vezetőségét: Horváth Zoltán (elnök), Dr. Tóth József és Ilyés Mária személyében.
A tavalyi találkozó után - melyen a Klub 20 éves fennállását ünnepelték - idén "sima" ren-dezvényre számított mindenki. Mégis emlékezetes lett ez a találkozó is, mert a jelenlévők kézhez kapták a már hosszabb ideje készülő "arany-könyvet", vagyis az Aranyjelvényes Túravezetők Klubjának 20 éves (1978-1998) eseményeit tartalmazó 70 oldalas kiadványt. Ennek ötletét korábban Dr. Tóth József kezdeményezte és Cselényi Vilmos vállalta szerkesztését.

A könyvecskében megtalálható az aranyjelvényes túravezetők névsora (1-368-ig valamennyi) valamint azoknak a fényképe és tevékenységének rövid összefoglalója akik adataikat beküldték a szerkesztőhöz.

-T L-

AZ EURO VELOR PROGRAMRÓL

Euro VeloR terv szerint 12 - összességében több mint 60 ezer km-es - kerékpáros útvonal hálózza be majd Európát, Norvégia legészakibb pontjától Máltáig, az Ibériai-félsziget dél-nyugati csücskétől Moszkváig. Ezek egy része ma is  használt nemzeti kerékpáros főútvonalak (Ausztriában, Dániában, Hollandiában, Svájcban), de van ahol most épülnek, bővülnek, válnak országos útvonallá (Anglia, Finnország, Franciaország, Németország). Nem mindenhol és feltétlen önálló kerékpárutak, hanem sok esetben rendbe tett  kisforgalmú közutak - a nagyobb forgalmú  helyeken (városi  be- és átvezetéseknél) kerékpárosokat segítő forgalom-csillapítással, forgalomszervezéssel.

A tervek szerint  Magyarország is része lesz ennek az európai hálózatnak.
Az EuroVeloR 4 a Donau-Radweg folytatásaként a Duna mentén halad majd Budapest érintésével Belgrád felé. Az EuroVelor 11 pedig a Bodrog és Tisza vonalát követve északról-délnek tartva keresztezi hazánkat.
 "Európában, ahol a határok idővel jelképessé válnak, fontos az, hogy  az emberek még jobban megismerjék egymást megtapasztalják és átéljék a tájak, a kultúrák, a népszokások e kontinensre jellemző sokszínűségét.
Az egyik legközvetlenebb és legbarátságosabb mód eljutni ezek közelébe a kerékpárral  való utazás. Az Euro VeloR program, a földrész kerékpáros útvonal-hálózatának kijelölése maga is egy nagy attrakció és nagyszerűen illeszkedik EU küldetéseinek sorába" - nyilatkozta José Maria Gil-Robles az Európai Parlament elnöke.

A magyar turisztika története 1918-ig

A magyar turisztika történetét bemutató állandó kiállítás nyílt 1999. október 10-én* a Testnevelési és Sportmúzeum kezelése alatt álló dobogókői turista múzeumban. Az eredetileg 1898-ban épült b. Eötvös Loránd Menedékház hosszú idő óta romokban hevert, amikor néhány természetbarát összefogott, és a lelkes önkéntesekből álló csapat Mészáros János vezetésével 1983-84-ben megmentette az enyészettől a magyar turizmus e páratlan emlékét. 1984-től kezdve az egykori menedékház múzeumként működött, és a magyar turisztika történetét bemutató kiállításnak adott otthont, de ez sok tekintetben eltér a mostanitól.

Az új tárlat a "hőskort", vagyis az 1918-ig terjedő időszakot mutatja be, másrészt komoly teret szentel az első világháború után határon túlra került egykori területeknek, különös tekintettel a magyar turisztika és természetjárás bölcsőjének tekintett Magas-Tátrára.

A bemutatásra kerülő tárgyak és képek segítségével nyomon követhetjük a turizmus és természetjárás dualizmus kori útját, amikor ez a tevékenység minden értelemben elfogadottá és megbecsültté vált. A kezdetben ugyan ez a köznevetség tárgya volt és a különféle turistákat parodizáló figurák (pl.: Bérczmászó Aurél,  Nagybotú Lőrinc) gyakran tűntek fel a korabeli élclapok hasábjain, de a mozgalom terjedésével és a turistaegyesületek eredményeivel párhuzamban ez mind nagyobb népszerűségre tett szert,  az első világháború előtt pedig már több ezren űzték ezt az életformát. A kiállítás kihangsúlyozza azt a gazdasági tevékenységet is, amit egykor a lelkes turisták folytattak az adott terület fejlesztése érdekében és így több, korábban pangó területet sikerült a turizmus és az idegenforgalomba bevonva felvirágoztatni, mint például a csaknem másfél évszázada pangó Szepességet.

A kiállítás csütörtökön, szombaton, vasárnap valamint ünnepnapokon tekinthető meg 9-14 óra között.

Vesztróczy Zsolt

*Sajnálatos, hogy nem az alig egy héttel korrábban tarott Természetjárók Napjára időzítették a megnyítást! (Szerk)

---

TURISTA LAPOK ELADÓK

Az MTSZ központjába adományok, hagyatékok révén többek között turista újságok is kerültek. Az idők során felhalmozódott harmad és többlet példányokat gyűjtő tagjainkat felajánljuk. Elsőnek a TERMÉSZETJÁRÁS, TURISTA  és a TURISTA MAGAZIN című újságok feldolgozása történt meg. Ezekből egyes példányok, esetenként teljes évfolyamok (kötetlen) megvásárolhatók. A Természetjárás 150 Ft, a Turista 100 Ft, a Turista Magazin 50 Ft-os egységáron. Az így befolyt összegeket a központi könyvtár fejlesztésére használjuk fel. Bővebb felvilágosítás a szerkesztőség telefonján: (1) 302-7990

---

GYÖKÉRSZTALAGMITEK
EGY MAGYARORSZÁGI BARLANGBAN

A gyökérsztalagmitek meglehetősen ritka természeti jelenségek. Ezek a barlangok, sziklaereszek felszínközeli részében található sztalagmit formájú, élő és lassan növekvő gyö-kérfonadékok. Egyes fák gyökerei vizet keresve a kőzetréseken át a barlangtér törmelékes aljzatába hatolnak. Ha a törmelék között nem találnak elegendő vizet, de éppen a barlang mennyezetéről lecsepegő víz alatt kúsznak, akkor a nedvességforrás irányába, tehát ez esetben felfelé kezdenek burjánzani (hidrotropizmus) kialakítva egy sztalagmit formájú képződményt. Elnevezésüket így nemcsak formájuk, hanem helyzetük is indokolja. Kialakulásukhoz a már említetteken túl további feltételek is szükségesek, úgy mint a barlangot magába foglaló kőzet minősége, a csepegő víz pH-éréke, a gyökérfonadékkal szimbiózisban élő további élőlények, az üreg szellőzöttsége, stb.

A közelmúltig csak a cseh és német homokkő-hegységek néhány barlangjából voltak is-mertek. Leírásuk, irodalmi említésük is többnyire cseh és német nyelven hozzáférhető. Nemrég egy-egy lengyel és dél-afrikai homokkőereszben is felfigyeltek gyökérsztalagmitekre. Ez év elején pedig egy szlovákiai bazaltbarlangban talált gyökérsztalagmitekről kaptunk hírt.

Legutóbb hazánk is belépett a gyökérsztalagmittel rendelkező országok nem túl népes "klubjába". Balatonedericsen, a Döme-barlangban sikerült gyökérsztalag-miteket észlelni. Nem is akármilyeneket, hanem különös, "kutya formájú", 35 és 45 cm magas képződmé-nyeket. Méretük jelentősnek számít, mert a korábban külföldön 20-30 cm közötti, a Kořenka-barlangban talált legnagyobb, külön névvel illetett "Király", 60 cm magas. További újdonság, hogy a Döme-barlang nem homokkőben, hanem mészkőben alakult, a győkérsztalagmitjeit pedig molyhos tölgy gyökerei képzik és nem a korábbi irodalomban specifikusnak tartott nyír, vagy fenyő. Na, van is némi formai és struktúrabeli eltérés a "klasszikus" cseh és német gyökérsztalagmitek és a Döme-barlang ún. "edericsi típusú" képződményei között.

Megkezdett vizsgálatainkat az 1992-ben Teplice nad Metují-ben tartott "A gyökérsztalagmitek kutatása, do-kumentálása és védelme" című szimpóziumon megvitatott és elfogadott elvek, valamint dokumentálási formák szerint kívánjuk folytatni. Együttműködésünket most már reális alapon tudjuk szorosabbra fűzni a nagyobb tapasztalattal rendelkező cseh (Jan Jeník, Jiři Kopecky) és német (Herbert Müller, Roland Winkelhöfer), valamint más, e témában érdekelt kutatókkal. Remélhetőleg a mielőbbi jövőben részletesebb ismereteket tudunk adni ezekről a világviszonylatban is ritka és Magyarországon újdonságnak számító barlangi képződményekről.

Eszterhás István és John Szilárd MKBT Tájékoztató nyomán

MÉLTÓ HELYRE KERÜLT A MAGYAR KARSZT ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából a Szemlő-hegyi-barlang szépen felújított fogadóépületében, a tevékenységéhez illő helyen nyert elhelyezést az MKBT.
 Új címük: 1025 Budapest, Pusztaszeri út 35.
(Megközelíthető a Kolosy térről ill. a Pasaréti térről a 29-es autóbusszal.)
Telefon: (1) 346-0494, telefon/fax: (1) 346-0495.. E-mait: mkbt@mail.matav.hu
A fogadóépület baloldali szárnyában, az emeleten vannak az irodák. A gazdag szakkönyv-tár helyben tanulmányozható.
A különféle kiadványok pedig megvásárolhatók: (árak forintban)

Ha már erre járunk, érdemes felsétálni a barlang védterületén kialakított természetes parkba. Legmagasabb pontján egy szimbolikus temető a kutatás illetve túrázás közben elhúnyt barlangászok emlékére.

FELAVATTÁK DR. BALÁZS DÉNES SZOBRÁT

1999. szeptember 29-én, az Érdi Napok alkalmából avatták fel az érdi Magyar Földrajzi Múzeum kertjében dr. Balázs Dénes földrajztudós, múzeumalapító, iró, az MKBT alapító tagja, társelnöke, a Karszt és Barlang c. folyóiratnak 33 éven át szerkesztője ill. főszerkesztője, életnagyságú szobrát.
A nagyszámú megjelent előtt Harmat Béla, Érd polgármesterének köszöntője után dr. Marosi Sándor professzor,  akadémikus,  a Magyar Földrajzi Társaság elnöke tartott avatóbe-szédet. A szobor leleplezése után dr. Kubassek János mutatta be a művet és Domokos Bélát, az alkotó művészt, majd a tisztelők elhelyezték a szobor talpazatán a megemlékezés koszorúit.

Nyugat Pest megye útikönyv és 2000 felett (falinaptár) - a kiadványok ismertetését lásd Megjelent rovatunkban.

Megyei Ifjúsági Vezetők Országos Tanácskozása
1999. november 12-14.

A seregélyesi erdei iskola (Pelikán-ház) adott otthont a hagyományos rendezvényünknek, ahol 10 megye képviseltette magát (Baranya, Budapest, Fejér, Gyor-Moson, Hajdú, Heves, Jász-Nagykun, Nógrád, Szabolcs, Tolna) Jó választásnak bizonyult, kulturált feltételek között, szívélyes vendéglátásban volt részünk, így a munka tartalmi része csak rajtunk múlott.

A péntek délután házigazdánk Sajtos József tanár úr mutatta be erdei iskolája működését. A program folytatásaként Ditzendy Károly Arisztid tartott eloadást az eredményes szervezetépítés lehetséges módjairól. Az este kötetlen, ám érdemi beszélgetésekkel folyt, egészen a másnapba átnyúlva.

Reggel a hely szelleme és az MTSZ jövőjében várható szemléletváltás okán Németh Imre a környezeti nevelésről tartott előadást. Az elméleti-elvi alapok után, szó esett a Nemzeti Környezetvédelmi Stratégia természetjárással foglalkozó részéről és a környezeti nevelés alapelveiről, módszereiről, valamint a bennük rejlő lehetőségekről.

A környezeti nevelés lehetőségeinek seregélyesi illusztrálására Fenyvesi László területkezelő hiteles, értő vezetésével a Sárrét egy kis darabkáján csodáltuk meg a téli álomra készülő természet csodáit. Már amennyire a gomolygó köd ezt engedte. A madarakat inkább csak hallottuk, ám az olyan egzotikus nevű növényeket, mint a zsióka vagy a festő zsoltina közelről is szemügyre vehettük. Bár a cipők többsége szétázott a vizenyős terepen, mégsem bántuk, mert sokat tanultunk vezetőnktől. A vasárnap reggel már az aktualitások jegyében zajlott. A tanácskozás végeztével Szövetségünk elnöksége tartott ülést, melynek folyamán döntés született a TEGYOT-TEDOT versenyszabályzat módosításáról.

Tisztelt Természetbarátok!

Természetjáró Irodánkban az MTSZ Központban Cartographia térképek, Recta és Silva tájolók, térképmérők, lépésszámlálók, lábszárvédők, Natalex, Alto, Silva túrazsákok széles választékával, Karácsonyi ajándékozásra is kiváló, márkás termékkel várunk benneteket.
MTSZ igazolványra 5-10% kedvezményt tudunk biztosítani.

Őszi barangolások a Tápió mentén - Gyenes Péter rövid beszámolóit lásd külön lapon.

Szegediek a Fehér Tisza forrásánál 1999 nyarán - Dr. Tóth Imre cikkét lásd külön lapon.

A Bükk-hegység lakható barlangjai - Franczia István ismertetőjét lásd külön lapon.

VISSZATEKINTŐ

150 éve

1849. XI. 3. Pozsonyban született Lóczy Lajos.
Akadémikus, a  földtan és a földrajz egyetemi tanára, a Földtani Intézet Igazgatója. A Magyar Kárpát Egyesület  Budapesti osztályának alelnöke (1888-1890), a  Budapesti Egyetemi Turista Egyesület  első tanár elnöke, védnöke. Szakirodalmi tevékenységén túl turista tárgyú cikkei jelentek meg a Turisták Lapjában. Emlékére utat létesítettek 1934-ben Nemesgulács állomásról a Gulácsra. Nevét őrzi a Balatonfüred mellett lévő barlang és egyes feltevések szerint a Lotze csúcs a Himalájában.

1849. XI. 28-án Ercsiben született és 90 éve 1919. V. 26. Temesváron hunyt el Gozsdu Elek.
Író, ügyvéd, főügyész. A Délvidéki Kárpát Egyesület  I. alelnöke (1895).

145 éve

1854-ben született Trajber Vince.
Szegedi főügyész. Az MTE Budapesti osztály  (1903-05), a központi választmányi tagja (1892-1928), a Csütörtöki- és a Pénteki Asztaltársaság tiszteletbeli tagja.

Anrejczón (Pillerpeklén) született és1914. IX. 1-én hunyt el Andor Tivadar.
Pedagógus, tornatanár. A Magyarországi Tornatanítók Egyesületének alelnöke, a Testne-velési Tanács tagja. Az MTE Borsodi Bükk Egylet felügyelője (-1894-99ŕ)

Eperjesen született Szutorisz Frigyes.
Természetrajz és vegytan tanára, az MKE helyi képviselője, Nagyszalonta, (1889), Eperjes (1897-1900 -). Eperjesi Osztály ügyvezető elnöke (- 1911-13 -). Az MTSZ mentés és ve-zetésügyi bizottság tagja  (1917 -).

125 éve

1874. XI. 3. született Gádorospusztán és 50 éve 1949. XI.12-én hunyt el Budapesten  Jankovics Marcell dr.
Jogász, országgyűlési, képviselő, író, hegymászó. A két világháború közötti időben a csehszlovákiai magyar irodalom vezető egyénisége, a pozsonyi Toldy-kör és a  Magyar Kultúregylet elnöke. A Petőfi Társaság rendes tagja (1940). Magyar Turista Egyesület válaszmányi tagja (1904-20). A Magyar Hegymászó Egyesület első elnöke (1918-27), majd tiszteletbeli tagja. Cikkei jelentek meg a TA-ban. Könyvei közül hegymászó vonatkozású : Úttalan utakon (1903), Sasfészkek (1906) Önálló monográfiája: Az Alpesek (1911). Az MTSZ társelnöke (1913 -1920). I: Sújtó Béla: J.M. 70 éves (Turisták Lapja 1944).

1874 - ben született. Gally János
A Magyar Turista Egyesület választmányi tagja (1910ŕ), ügyvezető alelnöke, (1924ŕ) díszelnöke, a Magyar Turista Szövetség másodelnöke (1924-27), elnöke (1928-29).

110 éve

1889 XI. 17-én hunyt el Lőcsén Róth Sámuel.
A lőcsei főreál igazgatója. Az Magyarországi Kárpát Egyesület ügyvivő alelnöke (1884-89), központi választmányi tag (1887-89), az évkönyv szerkesztőbizottság tagja (1879-89), a Múze-umi Bizottság elnöke (1881-84).
A Magas Tátrában csúcs őrzi a nevét. I. Téry Ödön R.S. Tulap. 1890.

1889. XI. 16-án született Budapesten Kéthly Anna.
Magántisztviselő, szociáldemokrata politikus, az MSZDP vezetőségi tagja (1922-48), államminiszter (1956).

95 éve

1904 -ben született Babós Imre, BSZKRT Műszaki tisztviselő.
A Magyar Turista Egyesület választmányi tagja (1941ŕ). A Történelmi és Természeti Emlékbizottság elnöke (- 1935 -), előadója (1941 -), az útjelző bizottság előadója, a Magyar Turista Szövetség jegyzője (1933-35), az Útjelző  Bizottság előadója (1936-37),  a tanács tagja (1939-41), alelnöke (- 1944) Sport érem II.o. (1942).

85 éve

1914-ben született Bertalan Károly dr.
Geológus. A Budapesti Egyetemi Turista Egyesület Barlangkutató szakosztály elnöke. (- 1943-44). A Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat  Hermann Ottó emlékérem tulajdonosa.

1914-ben  hunyt el Jordán Oszkár dr.
Joghallgató, jogász. A Budapesti Egyetemi Turista Egyesület jegyzője(1909), alelnöke (1910-11). A Magyar Sí Klub jegyzője (- 1910),  művezetője (1910 -).

1914. XI. 5-én  hunyt el Kerekes Pál dr. (ifj.).
A Nemzeti Múzeum éremtári gyakornoka. A Budapesti Egyetemi Turista Egyesület jegyzője (1910-11). Háznagy (- 1913). Elesett az orosz harctéren a San folyó partján.

55 éve

1944. XI. 2-án Budapesten lett nyilas gyilkosság áldozata Mónus Illés.
Szociáldemokrata politikus, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő, frakció titkár pártfőtitkár. A TTE elnöke (1932-34 -), az Magyar Turista Szövetség tanács- (1936-39) és a Külügyi Bizottság tagja (1936-39).

1944 ben hunyt el Barcza Ferenc dr.
Az MTE Borsodi Bükk Egylet titkára (- 1930 -).

1944-ben hunyt el Kühne Andor
Takarékpénztári hivatalnok, igazgató. Az MTE Borsodi Bükk Egylet másodtitkára (1896-1900), titkára (1901-13 -), alelnöke.

40 éve

1959. XI. 3.  hunyt el Budapesten  Bonkáló Sándor
Filológus, irodalomtörténész, műfordító, gimnáziumi tanár.
Az MTE Mátra Egylet kiránduló bizottság tagja (1908).

Magyar Természetbarát Szövetség honlapja