Franczia István:

A Bükk-hegység lak(hat)ó barlangjai

Hazánk, ezenbelül az Északi-Középhegység legromantikusabb, legvadregényesebb, természeti szépségekben leggazdagabb hegysége a Bükk. A 800 m fölé emelkedő fennsíkjának déli peremén sorakozó köveiről csodálatos, egyedien magával ragadó a panoráma! Az a romantika sem megvetendő amelyet a hegyoldalakban, völgyekben megbúvó barlangok nyújtanak. Magyarországon háromezernél több barlangot ismernek a kutatók, amelyből több mint 800 a Bükk-hegységben található, A barlangok a hegység egyik izgalmas látnivalói. A mészkővonulatok turistaútjai mentén lépten-nyomon találhat a túrázó egyet-egyet. Ezek közül természetesen csak kevés vezet a mélybe. Számukhoz képest igen ritka az, amely bevezet a föld alatti csodás világba. A legkisebb barlangnak, kőfülkének is meg van viszont az egyedisége, romantikája. Ezekből az apróbbakból szándékozom bemutatni azt a hármat, amelyet a természetjárás lelkes hívei lakhatóvá alakítottak ki, hogy ezzel is bővítsék a hegység szálláslehetőségeit.  

Ismereteim szerint a Bükk első lakóbarlangjává a cserepes-kői kőfülkét alakították ki a természetjárók (1. kép). A barlang a Bükk-fennsík déli peremén, közvetlen a, Cserepes-kő karrmezős csúcsa alatt, az Országos Kék-túra mentén található. 1950-ben két lelkes egri természetjáró: dr. Kertay Sándor és Bárdos József kezdeményezésére túrázó társaik segítségével - beleértve magam is - hoztuk létre. A téliesített barlangban fa priccseken hat fő kényelmesen elférhet, A szálláshely közepét uraló dobkályhával a legzordabb téli hidegben is kellemessé tehető a légköre A barlang az OKT. bélyegzőhelye is. A felsorolt előnyös tulajdoságok mellett van egy igen nagy hiányossága is a szálláshelynek, mégpedig az, hogy a legközelebbi forrás jó két kilométerre, s barlanghoz képest szintben is igen mélyen, a Pes-kő háznál található. Ezért akik itt kívánnak tanyát verni, a barlang e hiányoságára fel kell készülniük.

Lényegesen komfortosabb a másik lakóbarlang, amely a Bükk hgy. ÉNy-i részén, a Csondró-völgy felett, az Odvas-kő oldalában bújik meg (2. kép). Ezt a szálláshelyet a kazincbarcikai természetjárók alakították ki 1967-ben. Az eltelt több évtized alatt a barlang berendezése egyszer már teljesen lepusztult, de 1995-ben a jászberényi természetjárók a nyíregyháziak közreműködésével ismét helyreállították. Új ajtóval, ablakokkal, priccsekkel, kályhával asztallal és padokkal szerelték fel. 10-12 személy részére jó turista szállást biztosít. A barlang előtt barátságos kis terasz van tűzrakóhellyel ellátva, ahol nyársalás, vagy tűz melletti beszélgetéssel tölthetik el az estét az itt megszállók. Végtelen előnye a helynek hogy a barlang feljárati ösvényétől száz méterre sincs az Ámor-forrás, mely egész évben ontja hűs vizét. Tudomásom szerint a Bükk legkisebb lakható barlangja a Sólyom-kői odú. Ez a barlang az É-i Bükkben, a Három-kúti völgy fölött, a Sólyom-kő csúcsa alatt található. Jelzés nem vezet hozzá. Legkönnyebben a Magos-kő szép kilátást nyújtó sziklájáról található meg. A Magos-kőtől nyugatra lévő horhosba kell leereszkedni. Ennek az ösvényén lefele haladva rövid idő után a Sólyom-kő alá fordul és a barlanghoz vezet. Méreteit tekintve igen kicsi. Csak egy vaságy és egy kis vaskályha fért el benne. A hely lehetőségeit mérlegelve szinte hihetetlen, hogy az alját methlahi lappal kövezték ki. A barlang első, szállást nyújtó része mögött található még egy sziklaívvel leválasztott kisebb hátsó helyiség, ahol a csomagok tárolása jól megoldható. Mérlegelve a barlang adottságait úgy érzem két turista részre - még télen is - elfogadható szálláshelyet biztosít. A szálláshelyeknek kialakított barlangok nincsenek bezárva. Egész évben szabadon igénybeveheti az arra túrázó. Természetes, hogy vannak magától adódó íratlan szabályok, melyeket a józanul gondolkodó természetbarát eleve betart. Többek között: nem rongálja a szerény berendezést, rendet hagy maga után, és lehetőség szerint pótolja az elhasznált tüzelőt.

( A képek a szerző felvételei)