82. szám | 1999. január |
Előre bocsátom, hogy nem a természetjárás vagy a Szövetség, még csak nem is a Természetbarát Híradó vége az ami elérkezett, hanem a század- és egyben az ezredvég.
Azt, hogy valójában milyen volt ez a század, nem tudom. Nem tudom, mert más századokban nem éltem, és ennek a huszadiknak is csak a második feléről vannak - elég vegyes - tapasztalataim. Még kevésbé tudok az elmúlóban lévő évezredről véleményt alkotni. Mindenestre tanulmányaim - vagy ha kissé nagyképű akarok lenni kutatásaim - alapján bizton állíthatom, hogy ennek az ezerévnek a "terméke" az a fajta természetjárás, amely a szabadidő hasznos eltöltését szolgálja.
A feljegyzések szerint Hadriánus császárt tarthatjuk az első "turistának" aki isz. 126-ban - pusztán kedvtelésből - felment az Etnára. Néhány évszázad múltán Francesco Petrarca az, aki - 1336. április 24-én - a kilátás kedvéért megmássza a Mount Ventouxe 1912 méteres csúcsát. Sokan őt tartják az elsőnek. Az "elsőségen" bizonyára sokáig el lehet még vitatkozni, ám az mindenesetre tény, hogy 1876-ban Balmac eléri a Mount Blanc csúcsát. A következő évszázadban sorra beveszik az Alpok valamennyi számot tevő csúcsát. Az évezred utolsó századában már a Föld legmagasabb pontján is állnak emberek.
A felvilágosodás nagy gondolkodója, Rousseau már ideológiát is ad a hegymászáshoz: "Magas hegyeken az ember szabadabban lélegzik, testileg könnyebbnek, lelkileg derültebbnek érzi magát. Mint hogyha gondolataim a nagyság és magasztosság románcából kapnának valamit és összhangban állnak mindazzal, amik fölött végigszárnyal tekintetem. Mint hogyha lenn hagynánk azokat a földönmászó köznapi érzéseket, valamint a halandók hajléka fölé emelkedünk s mint hogyha a lélek is magába szívná azt a változatlan szeplőtelenséget, amint azokhoz az éteri régiókhoz közeledünk..." (Jankovics Marcell fordítása)
Napjainkra már nemcsak a hegymászás jelenti a természetjárást. Gyakorlatilag a természet a meghatározó és járhatjuk gyalogszerrel vagy bármely eszköz segítségével, amelyet az ember energiája mozgat. Nemcsak a kihívást jelentő magas hegyek vagy nagy mélységek, függőleges barlangok, de a dombok, a sík vidékek, és nemcsak a szelíd folyók, hanem a vadvizek, kanyonok és vízesések egyaránt terepet nyújtanak ezen életforma kedvelőinek.
Mit hoz a jövő? Nem vagyok jós és a fantáziám is kevés, ha arra gondolok, hogy milyen változások voltak századunkban. Nem elsősorban a technika változásaira gondolok, hanem arra, hogy miként változott az emberek felfogása, nézetei, teljesítménye, akárcsak a természetjárásban is. Nemcsak a vezetővel történő hegymászástól az önálló, extrém fal- és jégmászásig ívelő fejlődésre gondolok, hanem arra a szemléletváltozásra is, amely a látvány öröme mellett a teljesítmény örömét is egyenjogúsította, azt a változást, amely a "kilométer falók" elítélésétől a "teljesít-ménytúrázók" rétegének kialakulásáig vezetett. Lehetnek változások az eszközökben, melyek beláthatatlan változásokat indikálhatnak. Gondoljunk csak a barlangászatot forradalmasító mászógépekre vagy az utóbbi évtizedben népszerűvé vált hegyi kerékpárokra... Vernei elme kellene ahhoz, hogy elgondoljuk, milyen lesz a természetjárás akárcsak ötven év múlva. Lehet, hogy a holdon, vagy más planétán is túrázhatunk... Az amiben biztos vagyok, hogy amíg lesz városlakó ember és lesz természet, addig - így vagy úgy, szövetségben vagy anélkül, de - lesz természetjárás is.
- KL-
Újabb rendkívüli ülés!
A Fővárosi Bíróság hiánypótlásra ismét visszaadta az alapszabályunkat és befektetési szabályzat elfogadására kötelezett bennünket, amelyre 45 nap haladékot kaptunk. Ezért 1999. január 23 -án rendkívüli elnökségi ülés volt.
Jelen voltak:
Georgiades Gábor és Horváth Zoltán alelnök; Szabó Imre főtitkár; Baronek Jenő, Bükiné
Törő Ágnes, Csávás István, dr. Dénes György, Hluchány József, dr. Juhász Ágnes, Kiss Gyula, Maulis János,
dr. Nagy Sándor, Németh Imre, Rakaczky István, Szilágyi László, dr. Tóth József elnökségi tagok;
Thuróczy
Lajos tiszteletbeli elnök;
Bognár Mária, Kalmár László és Krachtusz Gabriella, a központ munkatársai.
Napirenden volt:
Javaslat elfogadása a rendkívüli közgyűlés részére az alapszabály módosítására (ea. Szabó Imre)
EH-19.(1999.01.23.): Az elnökség egyhangú igen szavazattal úgy határozott, hogy az írásban beterjesztett alapszabálymódosítási javaslatokat elfogadja, és a rendkívüli közgyűlés elé terjeszti.
Javaslat elfogadása a rendkívüli közgyűlés részére az MTSZ befektetési szabályzatára (ea. Szabó Imre)
EH-20.(1999.01.23.): Az elnökség egyhangú igen szavazattal úgy határozott, hogy a beterjesztett "befektetési szabályzatot" elfogadja, és a rendkívüli közgyűlés elé terjeszti.
EH-21.(1999.01.23.): Az elnökség egyhangú igen szavazattal úgy határozott, hogy 1999. február 20-ra - a fenti témákban - rendkívüli közgyűlést hív össze
ED-88.(1999.01.23.): Az elnökség egyhangúlag hozzájárult ahhoz, hogy a rendkívüli közgyűlés küldötteinek útiköltségét a központ térítse meg.
Az elnökségi ülést Horváth Zoltán vezette le.
Magyar Sportért kitüntetésben részesült:
Németh Gyula
Aranyjelvényes túravezető, a Pénzintézetek Meteor TE Székesfehérvár elnöke, a Székesfehérvári Városi Természetbarát Bizottság elnöke.
Eszterházy Miksa emlékérem kitüntetésben részesült
Südy Árpád
Aranyjelvényes túravezető, a
székesfehérvári Vízivárosi LSE elnöke,
a Fejér Megyei Természetbarát Bizottság volt elnöke,
az
MTSZ volt elnökségi tagja
A kitüntetésekhez gratulálunk és munkájukhoz további erőt és egészséget kívánunk!
A ZALA MEGYEI TERMÉSZETBARÁT SZÖVETSÉG új címe:
Zalaegerszeg, Kisfaludy Sándor u. 7-9. II.em.7.
: Zalaegerszeg, Pf. 206. 8901,
: (92) 348-209, (92) 311-036/22,
fax: (92) 311-036
Helyreigazítás:
A Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség körzetszáma
helyesen 62.
Így a helyes telefonszám: (62) 425-707. Ügyelet csütörtökön 1630-1830
között.
II. 2. | A Vizes Élőhelyek Világnapja | IX. 16. | Az Ózonréteg Védelmének Világnapja | |
III. 22. | A Víz Világnapja | IX. 20. | Takaritási Világnap | |
III. 23. | Meteorológiai Világnap | IX. 25. | Természetjárók Napja | |
IV. 22. | A Föld Napja | X. 5. | Az Állatok Világnapja | |
V 10. | Madarak és Fák Napja | X. 21. | A Földünkért Világnap | |
VI. 5. | Környezetvédelmi Világnap | XII. 29. | Biodiverzitás Védelme Világnap |
Aggteleki Nemzeti Park: Aggteleki barlangbejárat - a nemzeti park értékeit bemutató kiállítás; Putnoki Múzeum: "Magyarországi Gömör természeti képe"
Balaton-Felvidéki Nemzeti Park: Bakonybél - Erdők Háza erdészeti természetvédelmi kiállítás;Vörsi tájház; Veszprém - kiállítóterem a nemzeti park igazgatósága épületében; Hegyestű, Geológiai Bemutatóhely
Bükki Nemzeti Park: Ipolytarnóci ősmaradványok; Hollókő - "Ember és táj" című kiállítás; Erdőteleki Arborétum; Ároktő - természetvédelmi kiállítás; Oszla - Erdészház (előzetes bejelentkezéssel látogatható)
Duna-Ipoly Nemzeti Park: Ócsa - tájház; Szemlőhegyi-barlang aula - kiállítás a barlangról; Sas-hegyi természetvédelmi terület.
Fertő-Hanság Nemzeti Park: Sarród - Kócsagvár; Öntésmajor - "Hanság élővilága" című kiállítás; Esterházy madárvárta (előzetes bejelentkezéssel látogatható)
Hortobágyi Nemzeti Park: Hortobágy - Körszín, Hortobágy növény- és állatvilága; - Pásztormúzeum. Nagyiván - tájház, Szálkahalmi Bemutatóház, Darassai Bemutatóház- Hortobágy madárvilága (ősztől tavaszig), előzetes bejelentkezéssel látogatható)
Kiskunsági Nemzeti Park: Bugacpuszta -Pásztormúzeum (V. 1 - X. 31.); Kunszentmiklós helytörténeti gyűjtemény a Virágh-kúriában (V. 1 - X. 31.); Nagyszállás - bösztöri őshonos háziállattartó telep (V. 1 - X.31.); Nyakvágó Csárdamúzeum (V 1. -X. 31. előzetes bejelentkezéssel látogatható); Kecskemét - kiállítás a nemzeti park igazgatósága épületében
Körös-Maros Nemzeti Park: Dévaványa - bemutatóközpont
az elnevezése annak a jelvényszerző teljesítménytúra sorozatnak, amelyet a székesfehérvári Velinszky László Általános Iskola Természetjáró Sportcsoportja, a METEOR SE, a Fejér Megyei Természetbarát Szövetség támogatásával hirdetett meg. Ennek lényege, hogy az 1999- és 2000-es években a túrázó összegyűjtsön 200 km-t a Fejér megye területén megrendezésre kerülő teljesítménytúrákon. A teljesítés igazolása az általunk kiadott kilométergyűjtő lapon történik, amelyre a túrázó rávezeti az adott teljesítménytúra nevét, illetve az általa teljesített távot (résztávot), majd azt a rendezőség jelen lévő tagjával igazoltatja. A 200 km összegyűjtése után a szervezők térítésmentesen átadják a teljesítőnek az ezért járó kitűzőt és oklevelet. A legtöbb kilométert összegyűjtő három sporttárs érem, míg az első helyezett oklevél díjazásban is részesül. A megérdemelt kitűzőt és oklevelet személyesen, illetve postai úton lehet igényelni a rendezőség címén. Az érmek, ill. a serleg átadására a 2000. évi Fehér-VÁR-Palota teljesítménytúra céljában kerül sor.
A teljesítésbe beszámítható túrák:
Mezőföld 50, 30 | Kozma 60, 50, 40, 30, 20, 10 |
Éjjel Mezőföld 50, 30 | Keleti-Bakony 55, 35, 30, 25, 10 |
Velence 20, 25 | Kisgyóni Nyolcas, Félnyolcas 50, 25 |
Pentele-25 | Fehér-VÁR-Palota |
Vértes 50, 30, 25 |
Kilométergyűjtő lap igényelhető megcímzett
és felbélyegzett válaszboríték ellenében:
Nagy Lajos, 8000 Székesfehérvár, Gáz utca 17/A. VI. emelet
27. :(22) 320-361
emlékére új emlékművet avatnak. A Heves Megyei Természetbarát Bizottság ez alkalommal túrát szervez a helyszínre.
A túra része a Heves megye 1848/49-es Történelmi Emlékhelyei jelvényszerző túramozgalomnak, amelyet tavaly hirdettek meg. A jelvényszerző túrák során Kápolna kötelező érintési pont. (Lehet máskor is.) Ezen kívül még további 10 települést kell felkeresni. Ezeket igazolófüzet alapján szabadon lehet választani.
Az igazolófüzet beszerezhető a Heves Megyei Természetbarát Bizottságnál: 3300, Eger, Dobó tér 6/a. Ügyelet naponta 9-13, csütörtökön 18 óráig. : (36) 312-888. Az igazolófüzet ára 80 Ft, amely az emlékjelvény árát is tartalmazza.
A túramozgalom 1998-99-es évekre
szól. Beküldési határidő: 1999. december 30.
Javasolt irodalom: Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek
Heves megyében.
Az új emlékmű avatása február 27-én 11 órakor lesz az emlékparkban.
A
résztvevők a helyszínen külön erre az alkalomra kiadott emlékjelvényt is szerezhetnek.
Barlangolás a Bükkben - Németh Imre könyvismertetőjét lásd Megjelent ... lapunkon.
Gondolatok a tájékozódási túraversenyzésről - Szádeczky-Kardoss Géza véleményét és a Verseny Albizottság válaszát lásd külön lapon.
A Kaposvári Természetbarátok Turista Egyesülete ez évben is megrendezi Somogy fővárosában a hagyományos városismereti versenyét. Az indulókat a következőek szerint négy kategóriába sorolják: I. Családos (felnőtt+gyerek), II. Kaposvári iskolák (10-14 éves korosztály), III. Nem kaposvári iskolák (10-14 éves korosztály), IV. Középiskolások, felnőttek. A feladat nehézsége és a verseny ideje kategóriától függően más a családoknál, a gyerekeknél és a IV. csoportnak. Csapatlétszám: legfeljebb 4 személy. A feladatok megoldásához minden segédeszköz felhasználható, elsődlegesen a helyszíni adatok a mérvadóak.
Ajánlott irodalom: TKM kiskönyvtár 257. füzete: Kaposvár; Csonka Béla: Kaposvár; Panoráma útikönyv: Huba László: Dél-Dunántúl, Szigetvári György: Mai séta Kaposváron.
A verseny 1999. március 13-án lesz. A rajt és megnyitó helye: Kaposvár Városi Művelődési Központ, Csokonai u.1. Nevezés a helyszínen 9 órától háromnegyed 10-ig.
Megnyitó 950-kor, rajt 10 órakor.
A napfogyatkozás az egyik leglátványosabb csillagászati esemény, amikor is fényes nappal a hold tányérja befedi a napkorongot és sötétség borul a tájra.
Romániát másodszor fogadja kegyeibe a természet, amikor az évszázad végén az ország egész területén újra látható lesz a teljes napfogyatkozás. 37 évvel ezelőtt, 1961 február 11-én Bukarest a teljes napfogyatkozás vonala mentén helyezkedett el, bár borús idő volt, ami nem kedvezett a megfigyeléseknek. Akkor Bukarestre pár percre az éj sötétje borult.
Ez év 1999 augusztus 11-én lesz teljes napfogyatkozás. A központi vonala, amely Anglia délnyugati részétől Bulgária északnyugati részéig terjed, áthalad 7 európai országon. Romániát északnyugati-délkeleti irányban 160 km szélességben érinti és a következő városokban lesz látható: Bukarest, Déva, Hunyad, Petrila, Petrozsény, Lupény, Rîmnicul Vîlcea, Pitesti, Curtea de Arges, Arad, Lippa, Temesvár, Lugos, Karánsebes, és a környező falvak.
A teljes fogyatkozás leghosszabb időtartama ezen a részen: 2 perc 23'".
A jelenség különösen jól látható a magas hegyekben, 2300-2500 m-es magasságban; például a Retyezát, a Parî ng, a Vulkan, a S urianu hegységekben, ahol számtalan 2000 m-nél magasabb csúcs található. A Retyezát hegységben 15 olyan csúcs is van amelynek magassága meghaladja a 2300 métert. Többek közt a Peleaga (25l9 m), a Retyezát csúcs (2485 m), a Crustura Bucurei (2388 m), a Judele (2410 m ), a Nagy-Papusa (2508 m), a Custurii csúcs, (2457 m) Bukura I. (2433 m), Bukura II. (2372 m), Cabul Vaii Rea (2408 m), Valea Rea (231m) stb. Hasonló a helyzet a Parî ngban, ahol úgyszintén számos olyan csúcs van, amelynek a magassága eléri a 2300-2500 métert, - a Parîng csúcs (2519 m), a Cîrja (2405 m), a Mîndra (2306 m).
A napfogyatkozás kezdete 1999. augusztus 11-én 9 óra 21 perc és 24"-kor lesz. A napfogyatkozás a Retyezátban 11h. 06' 59"-kor kezdődik és 12h 28' 44"-kor ér véget. Itt lesz a teljes napfogyatkozás ideje 2' 23"
A statisztikai adatok alapján a meteorológusok úgy értékelik, hogy augusztus 11-én a szép idő valószínűsége 83%. 1999 augusztus 11-én az égbolt konfigurációja ugyanolyan lesz mint 1999 jan. 1-én 3h 30', február 1-én 1h 30', március 1-én 23' 40', április 1-én 22h 40, május 1-én 2h 50'-kor, amikor is a Vénusz bolygó is jól látható lesz.
Mivel a napfogyatkozás idején káros sugárzás érheti a szemet - ami súlyos következményekkel járhat - megfigyelése szabad szemmel elővigyázatosságra int. Akár szabad szemmel, akár optikai műszerrel követjük a jelenséget, mindenképen használjunk megfelelő fényszűrőket. Szóba jöhetnek a hegesztésnél használt védőeszközök, vagy exponált és előhívott, üres fekete film vagy a jól bekormozott üveg.
A napfogyatkozás időtartalma a Románia különböző helységiben:
A következő teljes napfogyatkozás egyébként a III. évezredben 2001 június 21-én lesz közép és dél-Afrikában. Közép-Európában legközelebbi 237 év múlva, 2237 október 7-én lesz. Egy adott földrajzi helyen általában a teljes napfogyatkozás 2, 300 évente ismétlődik meg.
A Romániai Természetbarátok "Kárpáti Ligája" és a Dévai "Amicii Retezatuluí" (Retyezát Barátai) turista szervezet 1999 augusztus 7-15 között a Râu Barbat völgyében, a Stîna din Râu esztena közelében szervezi a II. nemzetközi sátortábort. A táborra szóló meghívókat idejében eljuttatjuk a velünk kapcsolatban álló természetbarát egyesületeknek, de addig is lehet számolni az időponttal.
Mivel a Retyezát központi része a Retyezáti Nemzeti Park részét képezi, sátort csak a kijelölt helyeken szabad felállítani. Ezek: a Pietrele-menedékház (1480 m), a Bukura tó (2040 m) és a Peleaga-tisztás (1615 m) közelében. A tervezett táborhely nem része a Nemzeti parknak. A Parîngban mindenhol szabad sátort verni.
A Retyezát-hegységben jelenleg csak 3 menedékház üzemel, a Cascada (980 m) Cîmic közelében, a Pietrele és a Gentiana (1672 m). A Parîngban szintén 3 menedékház van: a Rusu (1168 m) Casuta din Povesti és Hidromin (mindkettő 1552 m).
Sajnos a menedékházak a napfogyatkozás idején mint szállás nem jöhetnek számításba. Ezért mindazoknak meleg szívvel ajánljuk II. nemzetközi Sátortáborunkat, akik a Déli-Kárpátokban szeretnék a nem mindennapi égi jelenséget megcsodálni. A Retyezátról és a tábor környékéről a Természetbarát Híradó 71-73-as (múlt év február-április) számaiban olvashattak (Stîne din Riutól a Taul Mare al Crustura taváig)
A napfogyatkozással és a táborozással kapcsolatban további információkat a következő címeken és telefonokon kapható:
(A + helyén Magyarországról 00 -t kell tárcsázni).
Szeretettel
várunk mindenkit a találkozón. Baráti üdvözlettel: Lala Marincas és Nicu Jianu Fordította: Zehe István (Arad) |
Kertész István: Egy csésze erőleves - LiteraTúra rovatunk cikkét lásd külön lapon.
Hétvégi apróságok a külső Budai-hegyekben
(Gyenes Péter) - lásd külön lapon.
Hollókő kihagyhatatlan - lásd
külön lapon.
Der Rennsteig - Németország legnépszerűbb túristaútja - a beszámoló második részét lásd külön lapon.
A zárójelben lévő évszámok előtt és (vagy) után lévő - jel arra utal, hogy ebből az időszakból van az adat. Nem kizárt, hogy a nevezett előtte (utána) is betöltötte az adott feladatkört.
180 éve, 1819-ben Szebényben született BÁNFFY SIMON ügyvéd, országgyűlési képviselő, az első pécsi hetilap (Pécsi Lapok 1860) alapítója, majd Baranya megyei tiszti főügyész, később a Közlekedési Minisztérium osztályfőnöke. A Mecsek Egyesület alelnöke (1891- 1901).
150 éve, 1849-ben született BETHLEN ANDRÁS főispán, földművelésügyi miniszter. Az EKE első elnöke, a Magyarországi Kárpát Egyesület tiszteletbeli tagja.
135 éve, 1864 január 29-én született BUZÁSSY ÁBEL főgimnáziumi igazgató, a Mecsek Egyesület választmányi tagja (-1911-29), a Madárvédő osztály elnökségi tagja (1907-29).
90 éve, 1909 január 16-án Szegeden hunyt el OLTVÁNYI PÁL egykori földeáki plébános, majd Szegeden az apáca iskola igazgatója, címzetes prépost. 1849-ben Horváth Mihály püspök titkára. A Magyarországi Kárpát Egyesület központi választmányi tagja (1895-1909), forrást foglalt (1882-85) Tátrafüreden.
75 éve, 1924-ben hunyt el WÜNSCHENDORFER KÁROLY evangélikus lelkész, a Magyarországi Kárpát Egyesület választmányi tagja (1873-86-), helyi képviselője (-1892-1908-), Poprád (1889-1913-), a Múzeumi bizottság elnöke (1889-1900-), a központi választmány tagja (1889)
1924. január 13-án hunyt el RUFFINYI JENŐ bányaigazgató, Dobsina polgármestere, a Magyarországi Kárpát Egyesület helyi képviselője (-1891-92). A Dobsinai-jégbarlang egyik felfedezője.
70 éve, 1929. január 16-án hunyt
el Sopronban HATVAN FERENC kereskedelmi iskolai tanár. A Dunántúli Turista Egyesület alapítója
és a kezdetektől (1903) a haláláig az elnöke. Az Magyar Turista Szövetség társelnöke (1913-28). Sokat
tett a magyar Alpok, a Sopron környéki hegyek fejlesztéséért. Kilátótornyot, turistaházat építetett, a
Fertőn fürdőt alapított. Nevét egy soproni turistaház őrizte.
I: Heszler Béla: H.F. Turisták Lapja
1929.
50 éve, 1949. január 24-én hunyt el ANGYAL PÁL jogász, egyetemi tanár, rector (1933-34). A Magyar Jogászegylet elnöke (1939-), a Mecsek Egyesület választmányi tagja (-1907-11-).
45 éve, 1954. január 2-án Egerben hunyt el KOLACSKOVSZKY
LAJOS megyei tisztviselő, Heves megye alispánja (1919), a megyei ötös direktórium tagja. Halálra ítélik,
de ítéletét másfél évi börtönre változtatták. Letöltése után Zalaegerszegre internálták. 1922-ben szabadult.
Állandó munkát nem kap. Szegeden, Budapesten és 1942-től Egerben él. Városi főlevéltáros (1945-47). A
Természetbarátok Turista Egyesülete választmányi tagja (1930-). Kiváló turista író, cikkei a Turisták
lapjában, a Természetbarátban és a Természetjárásban jelentek meg. Emlékműve a volt Telekesi menedékház
előtt van a Bükkben.
I: Szecskó Károly: K.L. élete ésmunkássága. (Tudosító 1963 1-2 sz.),
*A Turista dalok rovat egyenlőre szünetel, további anyagot gyűjtűnk hozzá. A helyén ez, az elődeinkre emlékező történelmi naptár - lehetőleg az adott hónaphoz kötötten, ötéves évfordulókat figyelembe véve - jelenik meg. Tudjuk, hogy hiányos, ezért minden vonatkozó információt, adalékot szívesen veszünk. Szerk.
Gyenes István: Deres hajnalok című versét lásd külön lapon.