Börzsönyi elmélkedés (Berda József verse)

IN MEMORIAM

Dezsényi János (1916-1996)
Kubát Hugó (1905-1996)
Pelyhe Józsefné (1939-1996)

MINDENFÉLE

Doktor Pedál

HÍRCSOKOR

Felújították az Antónia-vadászlakot a Bükkben
Hajdú-Bihar turistája
Legénysír
110-en az első Táncsics túrán
Forrásavatás
1997 évi színes naptár
Eltűnt a Tarnai emléktábla
Pécsi természetbarátok Káváson
Pécsváradi Leányvásár
TUTI - HIT Történelmi Tájékozódási Verseny
A Természetbarát Híradó 1997 évi előfizetése
Felújított útjelzések a Budai- és a Pilis-hegység területén

MÚZEUMI HÍREK

Megynyílt a Természettudományi Múzeum
Ciméliumok az Országos Széchenyi Könyvtár kiállításán
Az Iparművészeti múzeum szecessziós gyűjteménye
Magyarország története a XX. században - a túlélés évszázada (Magyar Nemzeti Múzeum)
A Tihanyi Bencés Apátság Múzeuma

JOG

Kivonat az Erdőtörvényből, 2. rész

ÚTON

Jelzett túristaútvonalak Békéscsaba zöldövezetében (Vidovenyecz Zsolt)
Töredékek a Bakony aljáról és a Zemplénből (Gyenes Péter)
A Szentgyörgyvölgyi patak mentén (dr. Gábriel András)
A Szigetköz újrafelfedezése vízen - 2. rész (Murányi Attila)

DEZSÉNYI JÁNOS
1916 - 1996

János bátyámmal apám révén - még gyermek koromban - ismerkedtem meg. Miután 1948-ban a Budapesti Egyetemi Turista Egyesületet (BETE) - ahol mind a ketten tagok voltak - feloszlatták, a tagjai a "100 éves" vendéglőben rendszeresen összejártak és természetesen rendszeresen túráztak is. Járták a főváros környéki mászó-iskolákat. Ezeken a megmozdulásokon én is részt vettem. Emlékszem, zsenge emberpalánta voltam - alig múltam 11 éves - amikor egy alkalommal Éri Frigyes és Dezsényi János a Pilisi Vaskapunál kötélközre vettek és segítségükkel átmásztam a sziklagerincet. Az első és egyben az utolsó közös "mászó partink" volt ez, ám a későbbiekben, felnőtt koromban sok egyéb közös tevékenységünk volt, amelyek során rengeteget tanultam tőle, elsősorban szerénységet, emberséget és toleranciát. Csendes szorgalommal és illő alázattal tenni, amit az "ügy" érdekében tenni kell.

1916. augusztus 5-én született Budapesten. Iskoláit is itt végezte. Jogi diplomáját követően vegyészetet tanult, és a későbbiekben mint bőrvegyész szakmérnök dolgozott. Szakmai munkáját a Munka Érdemrend bronz fokozatával ismerték el.

A hegymászó életbe egyetemi évei alatt kapcsolódott be. 1942-től a BETE elnöke volt. 1947. február 13-án a budai várban szovjet fogságba esett és 30 hónapot "vendégeskedett" Uzmányban.

1957-ben alapító tagja és egyik vezetője a Magyar Földrajzi Társaság hegymászó csoportjának, majd szakosztályának, amely nem csak a volt BETÉ-sekből alakult meg, hanem összefogta a polgári turistaság máshonnan kiszorult képviselőit is. Karlóczai János tragikus halála után (1976) a szakosztály elnöke lett, amely tisztségétől betegsége első tüneteinek megjelenésekor vált meg. Nagy odaadással szervezte a szakosztály előadó üléseit, amelyek hatása messze túlért az MFT keretein. Hiszen egy-egy fővárosi vagy vidéki Dimberger előadás nem csak a hegymászó közéletben, de a természetjárók körében is különleges alkalomnak számított. Ugyanilyen ünnep volt Wanda Rutkiewicz előadása a zsúfolásig megtelt Uránia moziban. Az előadók névsorában e nagy nevek mellett egyaránt szerepeltek hazaiak és külföldiek, a fiatalok és idősek. Az MFT hegymászó előadás ekkor vált minőséget kifejező fogalommá. Az általa 1977 - 1989 között szerkesztett szakosztályi beszámolók egyes kötetei ma már a hazai hegymászás történetének nélkülözhetetlen forrásai. Rendszeresen publikált a Földrajzi Közleményekben is.

Szakosztályelnöksége alatt biztos kézzel és kiváló diplomáciai érzékkel gyűjtötte maga köré a hazai hegymászás szellemi élvonalát. A legalkalmasabb fiatalok mellett különös gondot fordított az idősekkel való folyamatos kapcsolattartásra is.

Méltán kapta meg a Magyar Földrajzi Társaság "Szocialista Földrajzért" (Pro Geographia) kitüntetését és lett e nagy múltú szervezet tiszteletbeli tagja.

De nem csak az MFT-ben dolgozott, két évtizedig tevékeny tagja volt a Magyar Természetbarát Szövetség hegymászó bizottságának és hosszú ideig vezetője a Hegymászó című folyóirat szerkesztő bizottságának is. Az Ipari Minisztérium szakosztályában volt szervezett természetbarát. A Turista Magazin külső munkatársaként évekig szerkesztette a "Hegymászók oldala" című rovatot. Az egykori BETE tag Preyss Sándor volt a hegymászó mintaképe. Járt a Kaukázusban, a svájci Alpokban, a Matterhornon, megmászta a Monte Rosát és a Magas Tátra csúcsait, túrázott a Radnai-havasokban és a Juli Alpokban, volt a Triglavon.

A kilencvenes évek elején jelentkeztek betegségének első jelei. Ekkor a hegymászó közélettől teljesen visszavonult. A folyamatosan elhatalmasodó Parkinson kór ágyhoz kötötte. Jobb oldala lebénult, beszélni már nem tudott, de elméje tiszta volt, és rendszeresen figyelemmel kísérte a hegymászó eseményeket, felolvastatta magának a legfrissebb hazai és külföldi híreket. A Mt. Everest első magyar megmászásra tett sikertelen kísérlet mélyen lesújtotta.

Élete során nem csak megfogadta, hanem tevékenyen meg is élte a BETE első elnöke, Komarniczki Gyula által megfogalmazott eszmét, mely szerint: "a mindenkori törekvéseink igazi rugója egy csodálatos sugallat ösztönözte vágy az ifjúság örök hivatásának teljesítésére: MINDENKOR ÉS MINDENBEN KERESNI AZ ÚJAT, LENNI A KOVÁSZ, A LENDÜLET, AZ ÚTTÖRŐ, ELSŐSORBAN A TURISTASÁGBAN."

Dezsényi János egyre súlyosbodó betegségével és halálával én egy atyai jó barátomat, a természetjáró közélet pedig egy csendes, ám nagy szorgalommal és kitartással, igen eredményesen dolgozó EMBERT veszített el.

Kalmár László

KUBÁT HUGÓ
1905-1996

Megrendülten búcsúztak 1996. október 17-én Kubát Hugótól a megye természetjárói, sportbarátai. Egy nagyszerű ember, utolsó pillanatig korát meghazudtoló szellemi frissességgel rendelkező sportbarát a leghosszabb túrára indult, ahonnét nincs visszaút.

Fiatal korától járta a hegyi ösvényeket, turistautakat. Háború után Vas megyében az Ő szervezésével, aktív közreműködésével indult el a szervezett természetjárás.

1948-65-ig a Vasas Elektromos Szakosztály vezetője, majd nyugdíjba vonulása után is aktívan dolgozott 1982-ig, mint a megyei szövetség főtitkára. Ezüstjelvényes természetjáró, vizsgaszervezői, versenybírói képesítésekkel rendelkezett. Számos túravezetői tanfolyamot, tájékozódási versenyt szervezett. Két forrásfoglalás aktív részese a Kőszegi hegységben: 1968-ban az Elektromos-, 1983-ban az Enikő-forrás. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a jelzett utak létrehozásában. Legjelentősebb ezek közül a Sümeg-Velem Országos Kék túraútvonal létrejötte 1975-ben. Tevékenységét az OTSH és az MTSZ több alkalommal is elismerte különböző kitüntetésekkel.

Hugó bácsi hosszú, tartalmas életéből csupán néhány eseményt elevenítettünk fel, kedves, szellemes egyéniségét turista barátai örökre megőrzik.

Vas Megyei Természetbarát Bizottság

PELYHE JÓZSEFNÉ
1939-1996

Megtört szívvel kisértük utolsó útjára PELYHE JÓZSEFNÉ-t, aki 57 éves korában -1996.július 23.-án - hagyta itt örökre a természetjárók nagy táborát. Marika a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Természetbarát Bizottság Számvizsgáló Bizottságának vezetője volt. 1976 óta a Szabolcsi Építök SE. természetjáró szakosztályának tagja, ahol túravezető volt. Odaadó, lelkes munkájával rengeteget segített a szakosztály kulcsosházának megteremtésében.

Emlékét kegyelettel megőrizzük.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Természetbarát Bizottság

KERÉKVÁROS címmel két havonta megjelenik egy kerékpáros környezetvédelmi újság Pécsett. Ebben olvastuk az alábbi cikket, ami várhatóan egy hosszabb sorozat "beköszöntő" tagja.

DOKTOR PEDÁL

Feltehetően nem vagyok egyedül azzal a vélekedéssel, miszerint az élsport inkább cirkusz, mint az embert valóban szolgáló tevékenység. Annál inkább örömteli a bicikli, ezen egészséges, a természet rendjébe illő testmozgásra módot adó eszköz reneszánsza. A két (plusz) kerék egyaránt szolgálja a lélek és a test üdvét. Feltéve - ha: feltéve ha engedjük szolgálni. A mérce egyszerű, és (majdnem mindig) kéznél is van: józan észnek hívják. Nyilvánvaló, hogy az az egyenletes testmozgás, melyet 20-60 km letekerése jelent, kifejezetten jótékony hatású az izmokra, az ízületek számára. A városi lét amúgy is teli van a test (iskolapad, pult, irodai íróasztal) és a lélek (tömegközlekedés, bevásárlás, állandó közösségi lét) kényszertartásaival. A fizikai igénybevételnek azonban van egy aranyszabálya, s ez a fokozatosság elve. Az izmok edzettsége, az ízületek terhelhetősége nem azonnali, és nem végleges. Az orvos tehát nem ajánlhat jósszívvel mást, mint a csak lépésenként növelt, az egyéni képességekhez mért távolságadagokat. Ugyanilyen fontos a tempó. A teljesítmény nem lehet cél. A keringési rendszer (szív és erek) és a légzőapparátus (tüdő, légutak) szolgálja ki a mozgásszerveket (izom, ízület és csontrendszer).

Mind a megtett kilométert, mind a nyeregben töltött időt illetően a kellemes fáradtság elérése az a mérce, melyhez érdemes tartani magunkat. A szervezet nagyon pontosan tudja, hogy hol vannak a határok. Érdemes megszívlelni jelzéseit. Elvégre kellemes és egészséges időtöltésre vágyunk, s nem a kerékpár Arnold Scwarzeneggerei kívánunk lenni. A méretekkel (megtett táv, sebesség, stb.) való hencegést hagyjuk meg a sporthorgászoknak.

A biciklizés egyik nagy adománya a függetlenség érzete, a szabadság illúziója. A szabad levegőn való felhőtlen kerekezés és a lélek imigyen megszerzett békéje közti kapcsolat oly nyilvánvaló, hogy ecsetelése szükségtelen.Gondolhatnánk, hogy ez egy szép és nagy, általános igazság. Sajnos mégsincs így. A városok bizonyos részein - s ebben Pécs sem kivétel, sőt ha a 6-os utat nézzük, éppen riasztó példa - a kerekezés kifejezetten egészségrontó is lehet.

A fizikai erőkifejtés közben tüdőnk fokozottan működik, s a biciklizés közben a kipufogó gázok olyan koncentrációban kerülnek vérünkbe, melyről a legvadabb dohányos sem álmodhat. Egyértelmű tehát, hogy a forgalmas utaktól ne csak a nagytestű járművek iránti üdvös alázat tartsa távol a biciklistát, hanem az a meggondolás is, hogy sokáig kívánja tüdejét használni. Aki eddig a fejét is óvni kívánja, annak a bukósisakot ajánljuk. Sajnos ez, a sérülésnek leginkább kitett testrész elég kevés figyelmet kap. A versenybringások - akiknek talán, mivel profik a bukásban is, kevésbé kellene - viselik. Mi, a hétvégi, vagy hobbi, ha úgy tetszik szalon-kerekezők, akik igazán rászorulnánk, valamilyen okból ódzkodunk a hordásától. Érti ezt valaki?

A lélekről is valamit: hiszen az egészséges, edzett testhez tartozó lélek is vidámabb. A lelkek mindennapi kapcsolatát az illemtan szabályozza. Természetesen a kerékpározásnak is megvan a maga illemtana. Betartását pedig nem valami szépelgés diktálja, hanem - a belső késztetésen kívül - nagyon is jól felfogott érdek is.

Itt van rögtön a sebesség megválasztása. Ha a járdára kényszerülünk, ott csak hívatlan, s nem is mindig szívesen látott vendégek vagyunk. Ennek megfelelően kellene viselkednünk. Azaz minden okunk megvolna a szerénységre és a fokozott udvariasságra. Vegyük csak a Király és a Ferencesek utcáját, "Sétálóutcák". Amíg lassan gurulunk, óvatosan tekerünk, megtűrnek minket. Ha azonban túl sok az időseket riogató és totyogó csöppségek között cikázó biciklistársunk, hamar a kitiltás lesz osztályrészünk. Csupán a nem megfelelő magatartás elfordíthatja a közlekedés eme leginkább környezetbarát formája iránti szimpátiát. Ítéletük nem volna minden alap nélküli. Akkor aztán mehetünk a hatosra tekerni.

Reméljük, e néhány gondolatébresztő sor hozzájárult ahhoz, hogy a kerékpár nyújtotta jóságból többet tudjunk hasznosítani, miközben a veszélyeket nagyobb ívben kerüljük el.

dr. Molnár F. Tamás melkassebész

FELÚJITOTTÁK AZ ANTÓNIA-VADÁSZLAKOT A BÜKKBEN

Az Életfa Környezetvédő Szövetség ifjúsági tagozata, a Környezetvédők Ifjúsági Köre 1996. július-augusztus hónapban építőtábort szervezett a Gilitka-völgyben. A tábor keretében részlegesen tatarozták az Antónia-vadászlakot, kitakarították a Gilitka-forrást, a környéken elszórt hulladékot összegyűjtötték. A tábor létrehozásához segitséget nyújtott az Egri Erdészet vezetője, Garamszegi István. A munkálatokban résztvett a Bükki Nemzeti Park területkezelője, Lukács László is.

Hevesi Tájak nyomán

HAJDÚ-BIHAR TURISTÁJA

A Vitalitás Turista Egyesület (Pedagógus Művelődési Ház, 4026 Debrecen, Bethlen u. 14.) az egészséges életmód, a természetjárás népszerűsítéséért és a megye jobb megismeréséért pályázatot hirdetett egyéneknek, diák- és természetjáró közösségeknek, családoknak az alábbi feltételekkel:

1. A minősítési szabályzat szerinti 500 pont teljesítése bármely túranemben a megye terültén.
2. A Tájak Korok Múzeumok megyei bélyegzőhelyei közül legalább 12 felkeresése
3. Bármely Hajdú-Bihar megyében szervezett emléktúrán való részvétel
4. "Hajdúság" teljesítménytúra teljesítése
5. Részvétel a Csokonai Kupa elnevezésű természetjáró versenyen
6. Egyéb, a megye területén szervezett turisztikai rendezvényen való részvétel

"LEGÉNYSÍR"

A Keleti-Mecsekben lévő emlékhelyen Kelemen László a terület erdésze kezdeményezésére 1996. október 15-én új síremléket állítottak fel. A szürke márványból készült síremlék Gerner József nagypalli kőfaragó munkája. A hely története: Szegedi László - akkor 22 éves - fiatalember kedveséhez ment Zengővárkonyból Óbányára (vagy fordítva). A mai síremlék helyén húzódott 1918-1921 között a szerb megszállási övezet határa. Ottjártakor a fiatalember a felszólitásra nem állt meg, és lelőtték. Abban az időben az erdő öt éves volt, tehát egészen fiatal.

- Baronek Jenő -

110-EN AZ I. TÁNCSICS TÚRÁN

A Táncsics Népfőiskola kezdeményezésére - mint ismeretes - új turistaútvonal lett kijelölve és a megyei Természetbarát Szövetség által felfestve a Bakonyban. A cél, hogy ez a terület is be legyen kapcsolva az országos vérkeringésbe, kezd megvalósulni.

Táncsics 10, 20 és 40 km-es túra zajlott le hét (!) község összefogása jóvoltából. A polgármesterek példás összefogást tanúsítva maguk is tevékenyen részt véve a szervezésben és lebonyolításban sikeresen előkészítették a most már hivatalos I. Táncsics túrát, amely egyben a Nemzetközi Népsport Szövetség (IVV) túrája is volt, hiszen a nemzetközi kalendáriumban is szerepel. A 10 km-en 59-en, a 20 km-en 15-en, a 40 km-en 36-an mentek végig az alábbi útvonalakon:

• 10 km: Ácsteszér - Csatka - Sur - Ácsteszér,
• 20 km: Ácsteszér - Csatka - Sur - Aka - Ácsteszér,
• 40 km: Ácsteszér - Bakonyszombathely - Bakonybánk - Réde - Csatka - Sur - Aka - Ácsteszér.

Minden községben példásan meg volt szervezve az ellenőrző bélyegzés és még ajándék képeslapot is kaptak a résztvevők, akik a zuhogó eső ellenére szépen teljesítették a távokat. Jöttek Budapestről, Veszprémből, Győrből, Tatabányáról, Székesfehérvárról és az érintett községekből. Surról egy egész nagy csapat iskolás gyerek jött. Az Ácsteszéri Polgármesteri Hivatal nagyszerű helyet biztosított a rajt-célhoz, köszönet érte nekik, de minden érintett község a maga útvonalát rakta rendbe példásan (volt ahol kaszálni kellett, volt ahol oszlopokat ástak le a jelzés miatt). A példás összefogás eredményeképpen remekül sikerült az I. Táncsics túra. A résztvevők úgy köszöntek el egymástól, hogy jövőre szeptember utolsó szombatján ismét találkoznak a II. Táncsics túrán (A rajthely Sur lesz 1997-ben).

Horváth Zoltán

FORRÁSAVATÁS

1996 október 16-án délután képletes forrásavatást tartottak az árpádtetői erdészet munkatársai és a természetbarátok. Az erdészet az elmúlt év során négy közép-mecseki forrást foglalt újra: a Feket-kő forrást, a Mecsek-forrást és mellette újonnan egy kifolyást, valamint a Bokor-forrást. A munkák érdemi része Papp Kálmán erdészeti igazgató, Jerszi Lajos és Link József erdészeti dolgozók nevéhez fűzödik. A forrásavatáson résztvevők végigjárták a négy forrást. A Fekete-kő forrásnál Papp Kálmán képletesen átadta az új forrásokat "használatra" a természetbarátoknak és a közönségnek. Az erdészet munkáját a természetbarátok részéről Balogh István köszönte meg. A forrásavatón a megyei Természetbarát Szövetséget Balogh István, Kiss Lajos, Molnár István és Strasser Péter képviselte.

- Mecsek Híradó -

1997. ÉVRE SZÓLÓ SZÍNES ASZTALI NAPTÁR

kapható a Szövetség központjában. Hagyományosan Szendrő Szabolcs fotóiból készült összeállitás. A 13 fénykép a magyar Everest '96 expedicón készült felvételeiből való válogatás.

ELTŰNT A TARNAI EMLÉKTÁBLA

Egy esztendőt sem ért meg a Fekete-hegyek dolomitjára erősített emléktábla. Eltűnt, annak ellenére, hogy eldugott helyre erősítettük és a térképen sem szerepelt a Tarnai-pihenő...Olcsó manapság az emberélet, miért is tisztelnénk a halottakat? Elvégre nem pop-sztárok vagy autóversenyzők voltak, csak természetjárók...

- GyP -

PÉCSI TERMÉSZETBARÁTOK KÁVÁSON

A Pécs Városi Természetbarát Bizottság ez évben egy egyhetes cserekirándulást szervezett a Göcsej Sportegyesülettel. A csere keretében az egerszegi természetbarátok díjtalanul "üdülhettek" a Zobákpusztai "GYOPÁR" kulcsosházban, mi pécsiek pedig bitorolhattuk az egerszegiek kávási kulcsosházát. A gyalogos túrák alkalmával nemcsak a szép zalai dombokkal ismerkedhettünk meg, hanem a kedves zalai emberekkel is, akik mindenütt barátként üdvözölték csapatunkat. A Kávási Falunapra is meghívást kaptunk, ahol fiú csapatunk a helyi lánycsapattal futball mérkőzést vívott 1-1-es végeredménnyel. Az egyhetes üdülés, kirándulás alatt gyűjtő munkát is végeztünk, leszedtük a környék összes gombáját, amit este közösen elfogyasztottunk, minden baj nélkül. Utolsó este pedig, a Zobákon járt csoport Süle Gábor SE elnök vezetésével látogatott meg bennünket, a helyi polgármester kíséretében. Mindkét csoport úgy nyilatkozott, hogy ezt a módszert folytatni kell, így nemcsak a kulcsosházakat lehet megismerni, hanem barátokat szerezni, kiknek egy a céljuk, a természet védelme és szeretete.
Ajánljuk más csoportoknak is e csere lehetőségét: megéri.

Pécs Városi Természetbarát Bizottság

PÉCSVÁRADI LEÁNYVÁSÁR

Leányvásároknak nevezték a régi időkben azokat az országos vásári alkalmakat, amelyekre messze földről összesereglettek az emberek. Ez mindig lehetőséget nyújtott arra, hogy a fiatalok találkozzanak, ismerkedjenek és párt találjanak a maguk számára. Így voltak ezzel a Zengő vidékének református magyarjai, "kálomistái", akik október 18., Lukács napja táján tartandó pécsváradi országos vásárra minden évben meghívták a Sárközben, Váralján, meg a szomszédos falvakban lakó rokonokat. Szombaton este a zengővárkonyi kocsmában tartottak bált, vasárnap a fiatalok találkoztak a pécsváradi vásáron, este meg a pécsváradi bálban. Ekkorra érett meg a környék híres csemegéje, a szelídgesztenye, ennek árából kapott új ruhát a leány, és forrtak már az új borok is a pincékben.

Ezt a vendégváró régi szokást 30 évvel ezelőtt keltették életre Pécsváradi Leányvásár címen. Idén október 18-20. között rendezték Pécsváradon, ahova ellátogatott 27 falusi hagyományőrző együttes és népdalkör az ország minden tájáról, hogy rangos zsüri előtt mutassa be műsorát. A nap fénypontja ezeknek a csoportoknak a menettánca Pécsvárad főutcáján, műsora a vásár területén és a művelődési háznak - az esemény főrendezőjének - nagytermében. A vásárra minden évben aktív népművészek látogatnak el. A pécsváradi gazdák megnyitják a helyi borok utcáját. Erre az alkalomra nyílik meg a művelődési házban a Magyarok a Zengő alján című viseleti kiállítás, a zengővárkonyi Töttös Sándor, a népművészet mestere magángyűjteményéből.

És aki a jeles programot három évtizede magas színvonalon megrendezi, egy régi természetjáró, húsz éve a pécsváradi Fülep Lajos Művelődés Központ igazgatója Pécsváradon, Dretzky Katalin és munkatársi gárdája.

Gállos Orsolya

TUTI - HIT HUNGARY
Történelmi Tájékozódási Verseny

Verseny a temetőben? Először mindenki egy kicsit meglepődik. Mi is, mikor először beszéltünk róla. Azután bejártuk a Nemzeti Sírkertet, és úgy gondoltuk, vágjunk bele.

Október 4-én nagy izgalommal készültünk a rendezvényre. Minden engedély beszerezve, minden szükséges anyag a helyén, de lesznek-e indulók? Mikor láttuk, hogy 10 óra előtt már 20-30 csapat vár az indulásra, tudtuk, nagy baj nem lehet. Végül is 56 csapat 175 fővel vett részt a versenyen.

A részvétel ingyenes volt és még tájolót is biztosítottunk 17 csapatnak. Az időjárás kegyes volt hozzánk. A temető fái felvették őszi ruhájukat és arany színben csillogtak. Az indulásig a TESZT MAGAZIN ingyenes számait olvashatták, majd vihették haza az indulók. Bemelegítésnek a Perksindol nevű szert ingyenesen kapták a résztvevők. A VITANI KFT induláskor és érkezéskor ingyenes vérnyomásmérést végzett.

A verseny fegyelmezetten, a helyhez méltóan zajlott. A megadott irány és távolsági adatok alapján kellett az 1848-as szabadságharc ismert alakjainak síremlékeit felkeresni, nevüket felírni. a nem könnyű feladatot sokan sikeresen oldották meg. Itt-ott egy-egy szülői-tanári segítség akadt, de nem ez volt a jellemző.

A győztesek a HUNGUEST RT pólóit, a TENGERSZEM SPORTBOLT tájolóit, a TUTI TATYÓ BT táskáit kapták. A Budapesti Turisztikai Hivatal díszes könyveket ajánlott fel. A rendezés feltételeinek megteremtésében a CAMP TOURS és a HIT HUNGARY utazási iroda segített. Itt érdemes megemlíteni Sinka Antal nevét, akitől az ötlet származik és aki a kérdéseket összeállította. Ő készítette a TOTÓ-t is, ami végül a helyezések sorrendjét eldöntötte.

Két iskola kiemelkedő létszámmal vett részt a versenyen. Gratulálunk a Zrínyi Miklós Gimnáziumnak, a Hetényi Géza Eü. SZKI diákjainak és tanáraiknak. A tanárok külön jutalomban részesültek.

Az érdeklődés azt mutatta, hogy érdemes volt elkezdeni ezt az újszerű versenyzési formát. Szeretnénk, ha más érdekes ötletek is megvalósulnának. Ezért várjuk azokat, és - az ötletadóval együtt - szívesen résztveszünk kidolgozásukban.

TUTI Egyesület, 1042 Budapest, István út 17-19.

Buzás Károly
TUTI elnöke

KlÁLLÍTÁSRÓL - KIÁLLÍTÁSRA
(MÚZEUMI HÍREK TÚRAVEZETŐKNEK)

MEGNYÍLT A TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM

Száz éve dédelgetett álom valósult meg azzal a kormánydöntéssel, hogy a főváros hat pontján szétszórva elhelyezkedő Természettudományi Múzeum végleges otthont kap az egykori Ludovika Akadémia épületében. A romjaiból a millecentenáriumi évben, műemléki rekonstrukció révén újjáéledő impozáns lovarda-múzeum várhatóan igen népszerű lesz.

Az épület teljes rekonstrukciója 2002-re, a múzeum bicentenáriumára fejeződik be, de a már elkészült részben, október 29-én ünnepélyes keretek között megnyílhatott az új, állandó természettudományi kiállítás, "Ember és természet Magyarországon" címmel. Mintegy ezer, zömében újonnan gyűjtött, preparált, restaurált illetve készített tárgyat mutat be a tárlat, amelyből nem hiányoznak az interaktív és számítógépes egységek sem. A rendezők célja az volt, hogy bemutassák és megértessék a természeti kincsek használatának és védelmének fontos, valamennyiünk életét befolyásoló folyamatát. A kiállítás e kettős jellege miatt, a magyarázó és a játékos, sokszor az érzelmekre is ható egységek váltogatják egymást.

Az épület földszintjén több kamarakiállítást rendeztek a megnyitóra. Ezeken láthatjuk a múzeum történetét, az őslénytár anyagát, egy malajziai expedíció fotóanyagát, az Altamira Egyesület képzőművészeti anyagát és még további meglepetéseket.

Magyar Természettudományi Múzeum, 1083 Budapest, Ludovika tér 2.
Tel.: l13-0655, 113-0842.

CIMÉLIUMOK láthatók az Országos Széchényi Könyvtár KINCS, MŰKINCS, KÖZKINCS kiállításán. A ciméliumok, a könyvtár gyűjteményének legrégibb, legszebb és legértékesebb kódexei és ősnyomtatványai, amelyek az egyiptomi hieroglifáktól, Mátyás király nevezetes corvináin át a magyar nyelvemlékekig terjednek. A bemutatott 120 darab mindegyike különlegesség. A ciméliumok egy részét, mint a Philostratus-corvinát, a misekönyveket, vagy a magánhasználatra szánt hóráskönyveket, a magas színvonalú művészi kivitelezés jellemzi..

Az Iparművészeti Múzeum szecessziós gyűjteménye különösen gazdag. A gyönyörű hazai darabok mellett, a bécsi bútorok vagy az amerikai Tiffany-díszüvegek kollekciója, nemzetközileg is párját ritkítja. A kiállított tárgyak közel fele, magyar művész alkotása. Az egyes országok, az azokon belüli régiók, műhelyek, mesterek szerinti elrendezés az egykori kiállítások rendszerét követi. A rendezők külön kiemelték azokat a neves műhelyeket, üzleteket, amelyekben együtt szerepeltek különböző nemzetiségű, kiváló alkotók munkái. Így például a német Max Laueger kerámiái és a magyar Rapaport Jakab úgynevezett felhős zománccal borított, francia tervezésű, fémfoglalattal ellátott díszedényei. A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum jóvoltából, az e korszakban elementáris hatású, japán művészetet is láthatjuk. Az Iparművészeti Múzeum első emeleti 750 négyzetméteres galériáján elhelyezett, mintegy 800 kiemelkedő műtárgyat felvonultató kiállítás a századforduló pezsgő életét, művészetének formagazdagságát idézi fel, s egészen az ezredfordulóig lesz látható.
Iparművészeti Múzeum, 1091 Budapest, Ullői út 33/37.
Telefon: 217-5222.

A Magyar Nemzeti Múzeum új Magyarország kiállításának harmadik része, a "Magyarország története a XX. században - a túlélés évszázada címmel, október 22-én nyílik meg. Hazánk történetének 1900-1990 közti drámai sűrűségű csomópontokban bővelkedő időszakának bemutatása szinte lehetetlennek tűnik 600 négyzetméteren. Századunk egy-egy hetében, napjában, vagy órájában egyszerre több, egymással párhuzamos síkon játszódó esemény zajlott le, ezért bármennyire is ódzkodjunk ellene, elsősorban a politikatörténet közismert vázára kell felépíteni a mondandónkat. A szakmúzeumokban bővebben tárgyalt ipar, mezőgazdaság, közlekedés, művészetek, irodalom, zene, néprajz csak kiegészítő, színesítő elemek lehetnek. A kiállítás célja, a történeti muzeológia sajátos értékeinek felmutatásával illusztrálni e század Magyarországának egymást követő tragikus, háborús korszakait, a történelem zsákutcáit, a külső és belső kényszerpályák közt hol heroikusan, hol hazardírozva lavírozó politika irányválasztásait, a túlélés évszázadát.
A XX. század tömegtermelése folytán ránkmaradt igénytelen tárgykultúra és papírdömping, dokumentum vagy legitimációs propaganda csak rendkívül invenciózus-an megtervezett, a rendezői üzenetet is közvetíteni képes installáció keretében mutatható be. Az egyes korszakok általánosítható hangulati jelzőiként bútoregyüt-tesekkel, lakásenteriőrökkel, utcai kirakatok, hirdetőoszlopok látványával szabdalják fel a papírdokumentumok egysíkúságát. Az első terem 1900-1919, a második 1920-38, a harmadik 1938-46, a negyedik 1946-1990 közötti szakaszra bontva tárgyalja hazánk XX. századi életét. A tárlat az 1990-es tavaszi választások bemutatásával zárul.
Magyar Nemzeti Múzeum, 1088 Budapest, Múzeum krt. 14/ 16.
Telefon: 117-7806.

A Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum október elsejétől március végéig zárva tartja múzeumi kiállításit az apátsági Rendház épületének felújitási munkálatai miatt. A Tihanyi Apátság helyreállított műemléki temploma, sekrestyéje és I. András király kriptája továbbra is megtekinthető. Látogatási idő a téli hónapok során hétköznap délelőtt tíztől, vasár- és ünnepnapokon tizenegytől délután három óráig.
Cím: 8237 Tihany, I. András tér 1.
Telefon: (87) 348-405.

A Természetbarát Híradó legutóbbi számának a nyomdaköltsége már darabonként 90 Ft feletti összeget tett ki. 1997 évben az energia árak emelkedése miatt további költség-növekedés várható. Ezek figyelembevételével 1997 évre a tagszervezetek számára a kedvezményes előfizetői díj 80 Ft/hó, azaz évi 960 forint.Egyéb előfizetések 120 Ft/db, azaz 1 évre 1440 Ft.

A Híradót a csekken történő befizetéssel lehet előfizetni. A jelenlegi banki technika miatt azonban a címek nem vagy csak nagyon nagy késéssel kerülnek el a Szövetséghez. Ezért kérjük, hogy a folyamatos kézbesítés érdekében levélben közöljék velünk azt posta címet ahová az újságot kérik és a befizetési csekk sorszámát. Köszönjük! Természetesen továbbra is lehetőség van arra, hogy közvetlenül a szövetségi központ pénztárában illetve postai csekken történjen befizetés. Ez utóbbi esetben felténtlenül tüntessék fel a postacímet és azt, hogy HÍRADÓ.

- Szerkesztőség -