Rokfalusy Lajos
(1887. október 24., Lőcse, Szepes m. - 1974. április 27., Salgótarján)
Arany, gyémánt és vasdiplomás tanító, ipariskolai igazgató, hegymászó.
Iglón töltötte ifjúságát. A középiskolában
Hajts Béla tanítványa volt, aki az MKE Iglói
Osztálya titkáraként vitte diákjait a Hernádszurokba. 1905-től az MKE tagja.
1906-tól tanár, szepes megyei iskolákban tanított, többek között Korompán, Iglón.
1919-ben Csehszlovákia megalakulása után Salgótarjánba költözött, ahol nyugdíjazásáig iskolaigazgató volt.
1906-tól mászott a Magas-Tátrában, majd minden csúcsán volt. Kora egyik legjobb hegymászója.
Leggyakoribb kötéltársai Grósz Alfréd,
Kregczy Tibold (ez volt a híres szepesi trió), de más
hegymászókkal is túrázott, pl. Hefty Gyula Andorral,
Votisky Zoltánnal, Maurer Endrével,
Balla Gyulával, Kátai Ernővel,
Jordán Oszkárral.
Túrái közül:
- Középső-Jávor-torony és Jávor-gerinc teljes bejárása,
(Grósz A., Kregczy T. és Rokfalusy L., D-ről ÉNy-ra, 1911. június 3.)
- Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs, Ny-i gerinc a Keleti-Batizfalvi-csorbából, (Grósz A., Kregczy T., Maurer E. és Rokfalusy L., 1911. július 12.)
- Keleti-Vaskapu-csúcs, DNy-i fal az Omladék-völgyből, (Grósz A. és Rokfalusy L., 1911. augusztus 12.)
- Nagy-Szoliszkó, É-i gerinc a Lorenz-hágóból, (Hefty Gy. A., Maurer A., Rokfalusy L. és Vandracsek D., 1911. szeptember 1.)
- Fehér-tavi-csúcs, D-fal a Vörös-tó katlanából, (Hefty Gy. A. és Rokfalusy L., 1911. szeptember 12.)
- Kék-tavi-torony, D-fal a Kis-Papirusz-völgyből, (Grósz A., Hefty Gy. A. és Rokfalusy L., 1912. június 6.)
- Hegyes-torony, É-fal, a Jávor-völgyből, egyenes út, (Kregczy T. és Rokfalusy L., 1912. július 9.)
- Weber-csúcs, ÉNy-él a Zöld-tótól, (Grósz A., Kregczy T. és Rokfalusy L., 1912. július 26.)
- Markazit-torony, D-fal a Kis-Nyereg-hágó-völgyecskéből, (Grósz A., Kregczy T. és Rokfalusy L., 1912. augusztus 22.)
- Hátsó-Szoliszkó-torony, Ny-i csúcs, lemenetben, (Hefty Gy. A. és Rokfalusy L., 1913. március 25.)
éveken keresztül ez számított a legnehezebb tátrai útnak,
- Tátra-csúcs, a Ny-i fal bal oldali bordája, (Egerváry J. és Rokfalusy L., 1913. VIII.)
- Hlinska-torony, első téli megmászás
- Nagy-Zergetavi-torony, első téli megmászás
- Triumetal, első téli megmászás
- Sárkány-tavi-torony, első téli megmászás
- Omladék-völgyi-torony, első téli megmászás
- Sárkány-fal, első téli megmászás
- Zerge-őrtorony, első téli megmászás
- Jeges-tavi-csúcs, első téli megmászás
- Markazit-torony, első téli megmászás
- Zöld-tavi-csúcs, első téli megmászás
- Papirusz-csúcs, első téli megmászás
- Vörös-tavi-torony, első téli megmászás
- Kék-tavi-torony, első téli megmászás
- Fehér-tavi-csúcs, első téli megmászás
- Határ-hegy, Bélai-Tátra, első téli megmászás
Hegyimentő is volt, a Tátrai Önkéntes Mentő Bizottság (TÖMB) tagja,
hegyivezetőket oktatott, síoktató is volt (1907-től sízett).
1912-től a Zöldtavi menedékház gondnoka.
Az I. világháborúban a honvéd sí- és hegymászó kiképzést vezette a Zöldtavi
menedékháznál mint civil oktató.
Kedélyes, jóhumorú, BETE tag is volt.
1922-1923 között a TTE Salgótarjáni Osztályának alapítója és titkára volt.
Nagy szerepe volt a városi turistaság és síelés megindításában.
Közreműködött a salgói menedékház létesítésében.
A Salgótarjáni Bányász Torna Club (SBTC) Turista Szakosztályának díszelnöke.
Az 1920-as
években még mászott. Az Alpokban is túrázott, télen-nyáron.
Járt a Grossglockneren, az Ortleren és a Königspitze csoportban.
Túrái leírása kéziratban maradt, hasonlóan, mint életrajzi könyve - Életem útja. A könyv sorsa
ismeretlen.
Rokfalusy Lajos naplótöredékéből:
Rokfalussy Lajos
Forrás:
[B. Chwa¶ciński: "Z dziejów taternictwa", Sport i turystyka, Varsó, 1979., 147. o.]
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska,
Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 1024. o.]
[Neidenbach Ákos, személyes közlés]
[Dr Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegymászókalauza, III. kiadás, Késmárk-Budapest, 1926.,
Turistaság és Alpinizmus lap-, könyv- és térképkiadó RT kiadása]
[Dr Komarnicki Gyula, A Magas-Tátra hegyvilága, Budapest 1985., 2. kiadás]