Kregczy Tibold
(1889., Igló, Szepes m. - 1959.)
A budapesti Műegyetemen építészmérnök diplomát szerzett.
Leggyakoribb kötéltársai Grósz Alfréd,
Rokfalusy Lajos
(ez volt a híres szepesi trió).
Túrái közül:
- Gerlachfalvi-csúcs, ÉK-i hegyoldal, a Felkai-völgyből, (Kregczy T. és Maurer E., 1910. IX. 11.)
- Középső-Jávor-torony és Jávor-gerinc teljes bejárása
(Grósz A., Kregczy T. és Rokfalusy L., D-ről ÉNy-ra, 1911. június 3.)
- Katalin-csúcs, É-i fal, (Grósz A. és Kregczy T. 1911. június 30.)
- Nagy-Templom, ÉNy-i gerinc a Nagy-Templom-csorbából, (Grósz A. és Kregczy T. 1911. június 30.)
- Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs, Ny-i gerinc a Keleti-Batizfalvi-csorbából, (Grósz
A., Kregczy T., Maurer E. és Rokfalusy L., 1911. VII. 12.)
- Hegyes-torony, É-fal, a Jávor-völgyből, Egyenes út, (Kregczy T. és Rokfalusy L., 1912. július 9.)
- Kis-Templom és Gánt, ÉNy-i gerinc, (Grósz A. és Kregczy T., 1911. június 30.)
- Sárkány-tavi-torony, egyenest az É-i gerincen a Sárkány-tavi-nyeregről, (Kregczy T., 1911. július 13.)
- Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs, Ny-i gerinc a Batizfalvi-horhosból, (Grósz A., Kregczy T., Maurer E. és Rokfalusy L., 1911. július 12.)
- Weber-csúcs, ÉNy-él a Zöld-tótól, (Grósz A., Kregczy T. és Rokfalusy L., 1912. július 26.)
- Markazit-torony, D-fal a Kis-Nyereg-hágó-völgyecskéből, (Grósz A., Kregczy T. és Rokfalusy L.,
1912. augusztus 22.)
éveken keresztül ez számított a legnehezebb tátrai útnak.
- Nagy-Ganek, a A Keleti-Ruman-csorbából, a Kis- és Középső-Ganeken át egyenesen az ÉNy-i gerincen, (Kregczy T. és Votisky Z., 1912. VIII. 26.)
A Dolomitokban
is mászott. Az I. világháború alatt 1915-ben orosz hadifogságba esett,
Szibériába került, ott építőmérnökként dolgozott, majd Kínába szökött.
Sanghajban szikvízüzemet és olajfinomítót létesített, ezeket 1946-ig
vezette. Később Kalkuttába távozott.
Kregczy Tibold
Forrás:
[B. Chwa¶ciński: "Z dziejów taternictwa", Sport i turystyka, Varsó, 1979., 147. o.]
[Dr Komarnicki Gyula, A Magas-Tátra hegyvilága, Budapest 1985., 2. kiadás]
[Dr Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegymászókalauza, III. kiadás, Késmárk-Budapest, 1926.,
Turistaság és Alpinizmus lap-, könyv- és térképkiadó RT kiadása]