 |
| ÉSZAKI TÁJAKON |
| A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG TÁJÉKOZTATÓJA | 5. évf. 1999. május |
A BAZ Megyei Természetjáró Szövetség Oktatási Bizottsága a 989. sz. ATTILA cserkészcsapattal közösen idén is rendez vízi túravezetői tábort. A táborrra 1999 július 15-25 között kerül sor, Tiszaörvényen. A táborozás során lehet megszerezni az elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása után a bronzjelvényes túravezetői minősítést. A tábor iránt érdeklődők a szövetségi munkanapokon kaphatnak további információt.
Több éves kapcsolata van az Oktatási Bizottságnak a miskolci Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolával. Az iskolában folyó idegenvezetői képzés keretében alapfokú turista ismeretek elsajátítására is sor kerül. A májusi vizsgán 32 hallgató szerepelt sikeresen. A bizottság oktatói gyakorlótúra keretében a Turista Panteonba, a diósgyőri turisták fennállásának 70. évfordulójára rendezett ünnepségsorozatára is elkalauzolták a leendő idegenvezetőket.
Tájékoztatjuk turista társainkat, hogy a Szövetségünk által üzemeltetett ómassai kulcsosház június végéig felújítási munkák miatt nem fogad vendégeket. Pályázati úton nyert költséggel kerül sor az épület és köznyékének korszerűsítésére.
Az Aggteleki Nemzeti Park látogatottságának növelésére márciusban együttműködési szerződést írtak alá a nemzeti park, a MÁV és a Borsod Volán vezetői. Ennek eredményeként a MÁV 50%-os utazási kedvezményt biztosít az ország bármely részéből a nemzeti parkba vonattal utazó látogatóknak Jósvafő-Aggtelek, Kazincbarcika és Miskolc-Tiszai pu. célállomásokra. A Borsod Volán pedig Jósvafő-Aggtelek között a vasúti menetrendhez igazodó autóbusz járatokat állít be. Sőt az InterCity járatokhoz a miskolci Tiszai pályaudvarra közvetlen csatlakozást is biztosít.
Felhívjuk túravezetőink figyelmét, hogy a szokásos menetrendváltozásra ez évben május utolsó hétvégéjén kerül sor. Május 30-án hajnaltól már az új menetrend lép életbe. Célszerű tehát az ekkor és ezt követő túrákra a menetrendi adatokat időben megszerezni.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület július 28-augusztus 1 között rendezi meg országos vándortáborát, melynek helyszíne a Keleti-Kárpátokban, Nagybányától 30 km-re fekvő Forrásliget (Izvora). Ezen való részvétellel a Gutin, Cibles, Rozsály hegységekben nyílik túrázási lehetőség. Az érdeklődők a szövetségi munkanapokon kaphatnak részletesebb információt a táborról.
Mint ismeretes, az elmúlt oktatási idényben több részből álló előadássorozat keretében került sor a túravezetői továbbképzésre. Ennek során a természetjárás szervezeti formái, a turizmushoz kapcsolódó törvények, rendeletek, a menedzsertípusú túraszervezés, vezetés kérdései, a GPS helymeghatározás alapjai, a korunk meteorológiai problémái, valamint az egészségügyi kérdések köréből a kullancs, a veszettség és a lehűlés, kihűlés veszélyei kerültek ismertetésre. Megyénk túravezetői nagy érdeklődés mellett bővítették információikat az Oktatási Bizottság által összeállított témákból. Az előadások Miskolcon, Kazincbarcikán és Ózdon hangzottak el, melyeken összesen 157 fő vett részt. Az érdeklődésre jellemző volt, hogy a túravezetők mellett más hallgatói is voltak az előadásoknak.
Szövetségünk idei nyári táborozására 1999 augusztus 9-15 között, a keszthelyi kempingben kerül sor. A tábor ideje alatt élhetjük át - sok más program mellett - életünk egyedülálló élményét, a teljes napfogyatkozást. A rendkívül kedvezményes költségű sátortáborra való jelentkezés május 31-ig a szövetségi munkanapokon lehetséges. A táborra szeretettel várjuk a megye természetjáróit és hozzátartozóit. Jelentkezéskor személyenként 1000.-Ft befizetését kérjük. A táborozással kapcsolatos részletesebb kiírást a jelentkezéskor átadjuk.
Szövetségünk megyei közgyűlése, áprilisban - országosan is új elemként - napirendre tűzte a marketing, közép és hosszútávú stratégiai terv kérdését. Ebben szerepel többek között, hogy a marketing akkor eredményes, ha a jó árú, image, reklám-propaganda, valamint a jó eladási mód együtt van. Rendezvényeink színvonala, körülményei a rendezőket, minket is minősít. Ma, amikor szinte minden hétvégén dúskálhatunk a turisztikai rendezvények tömegében, egyáltalán nem mindegy, hogy miként vélekednek a résztvevők ezekről. Ezek a visszajelzések is része a marketingmunkának, ezeken keresztül adják, veszik az információt az érdeklődők, a korábbi és leendő résztvevők. A Százlábú című értesítőben rendszeresen megjelennek a teljesítménytúrákon szerzett részvevői benyomások. A legutóbbi számban három cikk is foglalkozik a Barcika-45 teljesítménytúrával. Közülük az egyiket közreadjuk:
Barcika 45 (lásd a Százlábú 19. számában)
Ugyanakkor egy másik rendezvényünkről egy másfajta véleményt tükröző írásrészlet:
Denevér 98 (lásd a Százlábú 16. számában)
Hogy hosszútávú terveink, elképzeléseink teljesüljenek, a napi és közeli feladatainkat kell jobbá, vonzóbbá tenni. Ennek része lehet a korábbi munkáink hibáinak felismerése és kiértékelése. Csak az őszinte, bátor jobbítás vezethet eredményre. Ezekkel kovácsolhatunk már középtávú terveket. Végül is ezek nem új fogalmak, csak a természetjárás menedzsertípusúvá válásának egyik eszköze, nyugodtan állíthatom, korunk elvárása.
Garadnay S.
Örvénylő sziklakő - a Kárpáti Béla Borsodi szép-históriák c. írásából vett részletet lásd külön lapon.
Vártúrák - Szádvár - Kiskun Magda ismertetőjét lásd külön lapon.
2. Tájékozódási Túramaraton kiírása (Bükk, 1999) - lásd külön lapon.
A Vasutas Természetjárók Bükki Egyesülete "BÜKK FORRÁSAI" elnevezéssel jelvényszerző túramozgalmat alapított.
A B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség által támogatott mozgalom célja, hogy a Bükk hegység karsztforrásait felkeresők megismerjék a tájegység szépségeit. Számítunk segítségükre a források körül kiépített pihenőhelyek megóvásában.
A 40 bükki forrást, szebbnél-szebb kirándulóhelyeket érintő mozgalom ünnepélyes nyitótúrájára 1999. május 1-jén került sor. Az érdeklődő természetkedvelők nagy része kisvonattal utazott Garadnára, de többen érkeztek gyalog, autóbusszal és gépkocsival is. Az ünnepélyes megnyitó a Szövetség-forrásnál vette kezdetét, ahol Gyurák József, az ÉSZAKERDŐ RT. területi igazgatója üdvözölte a kb. másfélszáz kirándulót, és méltatta az új mozgalom jelentőségét. Ezt követően Rakaczky István, a B.-A.-Z. megyei Természetjáró Szövetség elnöke mondott ünnepi beszédet, majd Czina Tivadar a szervező egyesület részéről ismertette a mozgalommal kapcsolatos tudnivalókat.
A mozgalom igazoló füzeteinek kiosztása, és az első forrás felkeresését igazoló bejegyzés után gyalogtúra következett a Helyiipari-forráshoz, majd a Köpüs-forráshoz. A Köpüs-forrásnál Rigó Zoltán, a Vasutas Természetjárók Szövetségének elnöke köszöntötte a résztvevőket.
A nyitótúra útvonalát végigjáró természetbarátok emléklapot kaptak.
A kellemes környezet, nyárias időjárás sokakat megragadott. Voltak, akik délutánig a Köpüs-forrás vizét kortyolgatva pihentek, piknikeztek, és voltak akik további források (Mária-forrás, Ferenc-forrás) felkeresésére szánták el magukat. Azonban a pihengetők is leigazolhatták még egy bővizű forrás felkeresését: a visszafelé vezető turistaút a Jubileumi-forrás mellett haladt el.
Kirándulók és szervezők egyaránt a késő délutáni órákban, jóleső érzéssel tértek haza, azzal az egybehangzó véleménnyel, hogy "Ezt a szép napot kár lett volna kihagyni!"
A Bükk forrásai túramozgalomhoz csatlakozni szándékozók igazoló füzetet a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetségben a keddi ügyeleti napokon és a Vasutas Természetjárók Bükki Egyesületénél a szerdai klubnapokon (Miskolc, Bocskai u. 10. sz., 16.30-18.30 óráig) igényelhetnek.
Vasutas Természetjárók Bükki Egyesülete
70 éves a diósgyőri természetjárás - Béres Lajos, a DTSK elnökének visszaemlékezését lásd külön lapon.
Hagyományt felújító-folytató céllal két tihanyi szőlész-borász gazda, Punk Ferenc, és Salánki Sándor (valamint a feleségeiket, gyermekeiket is magukban foglaló vállalkozásaik) borszentelőt tartottak; ily módon is kötődve "az emberé a munka, istené az áldás" hitéhez, a termelési tradíciókhoz, nemkülönben a Bor és Gasztronómia Évének eseményeihez.
A Salánki Családi Borpince s a Ferenc Pince Csárda bemutatta kitűnő termékeit, ezután Korzenszky Richárd perjel és Miklós Ferenc tiszteletes pedig megáldotta az újborokat, kérve a Teremtőt, hogy teljes támogatásával forduljon azok azok felé, akik - tisztelve a természeti környezetet! - az erkölcsösség és a munkálkodás talaján élnek s tevékenykednek. A 17 féle nemes nedű kóstolóját néptáncos szőlőhegyi vigadalom tette színessé, majd a gondozott ültetvényekhez, pincékhez is kikocsikázhattak a vendégek.
Változó formában, de a borszentelés régi hagyományunk.
Ehhez sok, főként a kimondott szó termésserkentő s - megóvó varázserejébe vetett hit, hiedelem kötődik. Bőségért és kár ellen díszítették föl az ültetvényeket színes szalagokkal, gyűjtötték össze, s szórták a tövekhez a kenyérmorzsákat. A szőlő esetében úgyszólván minden munkafolyamathoz kapcsolódnak hiedelmek. A metszésnek pontosan előírt napjai voltak; csak holdtöltekor vagy első holdnegyedkor volt megengedett. Úgy tartották, lepotyognak a fürtök, ha a gazda Szent Péter első hetében megy a szőlőbe, illetve ott dolgozik. Húshagyókedden, Balázs napján a szőlőföld négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, vagy szüret után bekapálták a 4 sarkot a bő termés vágya végett. Gyermektelen asszony nem ehetett az első termésből, mert rossz termést hozott volna. Azután: ahány kéve venyigét kötött a gazda, annyi akó borban reménykedhetett. Fő szabály: az első termésből készült bort első kóstoláskor egy hajtásra kell(ett) kiinni! Sorolhatnók még, de a lényeg: a nagy múltú magyar forbultúrából sosem hiányzott a hit s a szeretet.
Megmutatkozott, minő művek születnek, ha a mész- és homokkő, illetve erdőtalaj, a némi mediterrán hatással fölerősített, víz visszaverte a napfény, kellően kiválasztott fajták, a príma klíma megfelelő művelésmóddal, borászati és pincetechnológiával, palackozással, cég- és termék arculattal, egyszóval szakértelemmel és minőséggel párosul. Nem véletlenül ismerte be a két jeles gazda, hogy nemcsak az 1990-es fordulat kapcsán kellett változ(tat)niuk, hanem azért is, mert nem állíthatnak a dolgokhoz úgy, hogy úgyis eljön a vendég, s ha már itt van, bort is iszik.
Mindkét borosgazda a hagyományos eljárásokat őrzi-óvja, s egyben korszerűsíti. Lévén újborokról szó, még több fejlődési állomás vár rájuk, ám az első találkozás remekül sikerült.
| Tamás Tibor A Vendég 4. száma alapján |
A gombákról - Dr. Rodler Imre cikkét lásd külön lapon.
A Herman Ottó Múzeum, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság központja, 1999-ben ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Jogelődje, a Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeumi Egyesület. Az intézmény 1953-ban vette fel a kiemelkedő tudós, Herman Ottó (1835-1914) nevét, akinek emlékét azóta is ápolja. A múzeum fenntartója a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat.
A múzeum gyűjteményei a legjelentősebb vidéki tárgykollekciók közé tartoznak és sokoldalúan reprezentálják a megye és az érintkező történeti régió tárgyi emlékanyagát. Legnagyobb múltra a Régészeti Gyűjtemény tekint vissza: anyaga az őskor és az újkor, a réz- és bronzkor emberének eszközeitől kezdve a honfoglalás, a középkori várak és települések hagyatékáig vonultatja föl a megye földjének sokáig rejtőző emlékeit. Jelentős kollekcióval rendelkezik a Numizmatikai Gyűjtemény is. A Helytörténeti Gyűjtemény elsősorban Miskolc középkori és újkori történetének tükre, az Iparművészeti Gyűjtemény pedig jól szemlélteti a történeti vármegyék kézművességének egykori magas színvonalát és kapcsolatrendszerét. A Néprajzi Gyűjtemény főleg a matyóság, a palóc vidék és egészében a történeti Borsod tárgyi anyagát reprezentálja, de számottevő anyaggal rendelkezik a mai megyéhez csatolt történeti egységekről is. A Képzőművészeti Gyűjtemény - nagy hagyatékok révén - a 18-20. századi magyar művészet egészét bemutatja, de számot ad a megye és Miskolc élő művészetének javából is. A régió művelődéstörténetének fontos dokumentumait őrzi az Irodalomtörténeti Gyűjtemény, a múzeum Könyvtára pedig - főleg kiterjedt hazai és nemzetközi cserekapcsolata révén - a térség fontos társadalomtudományi kutatói bázisa. Nemzetközi rangú a múzeum Természettudományi Gyűjteménye, mindenekelőtt Ásványtára, ami az egész Kárpát-medence és a peremterületek földtörténetének rangos reprezentánsa.
A Múzeum állandó és időszakos kiállításokon mutatja be tárgyi anyagának különböző egységeit, de azok igen jelentős része a gyűjteményi raktárakban a különböző szaktudományok szolgálatában áll. A Herman Ottó Múzeum tudományos kutatóhely, sokirányúan van jelen a térség tudományos életében. Az elmúlt évtizedek sokféle kiadvány, kiadványsorozata közül jelenleg kettő jelenik meg folyamatosan: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve című periodika, valamint a munkatársak kutatásait önálló kötetben közreadó Officina Musei. Az intézmény számos hazai és nemzetközi konferenciát szervezett az elmúlt évtizedben, munkatársai folyamatosan jelen vannak a múzeumi szaktudományok tanácskozásain. A Herman Ottó Múzeum tagja az Észak-Magyarországi Universitas Egyesülésnek, kihelyezett egysége működik itt a Miskolci Egyetem Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszékének.
Május 11. - 2000. Március 1. HOM központi
épület
A 100 ÉVES HERMAN OTTÓ MÚZEUM MŰKINCSEI
A központi épület több mint 500 m2-es, reprezentatív kiállítócsarnoka a 100 év eseményeit és legjelentősebb műkincseit mutatja be. A kiállításon hat nagyobb korszakra osztva ismerhetjük meg az intézmény történetét, az adott időszak legjelentősebb műtárgyai és fontosabb dokumentumai segítségével.
1999. február 1-jétől: HOM központi épület
MÚZEUMI HÉTFŐK
A centenáriumi évben egy régi hagyomány felélesztésére kerül sor a múzeumban folyó tudományos kutatómunka eredményeinek népszerűsítésére. Február hónaptól kezdve minden második hétfőn délután 15 órától a múzeum tudományos munkatársai tartanak ismeretterjesztő előadásokat.
Szeptember
17-18-19. HOM kiállítási épület
NYÍLT MÚZEUMI HÉTVÉGE
Három napon keresztül a múzeum épületében illetve udvarán a város lakóinak nagyszabású majálist rendezünk.
Kiadványok:
A HERMAN OTTÓ MÚZEUM ÉVKÖNYVE - centenáriumi kötet
Az 1957-től megjelenő évkönyv centenáriumi kötetének szerzői a múzeum egykori és mai munkatársai, valamint azok a nemzetközi hírű szakemberek, akik tevékenységükkel a múzeumhoz kapcsolódtak és kapcsolódnak.
A HERMAN OTTÓ MÚZEUM MŰKINCSEI
A feldolgozás szorosan kapcsolódik a megvalósításra váró kiállításhoz. 197 műtárgyat mutat be, s minden egyes egész oldalas műtárgyfotóhoz a magyar nyelvű bemutatás mellett angol nyelvű leírás is csatlakozik.
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI
MÚZEUMI IGAZGATÓSÁG
1999. ÉVI KIÁLLÍTÁSAI
MISKOLC, Herman Ottó Múzeum Központi
épülete
3529 Miskolc, Görgey A. u. 28.
Telefon: (46) 361-411; 361-125 Tel/Fax: (46) 367-975
Herman Ottó Múzeum Kiállítási épülete
3530 Miskolc, Papszer 1. Telefon: (46) 346-875
MISKOLCI ÉVSZÁZADOK várostörténeti állandó kiállítás
"MIT RÁNKHAGYTAK A SZÁZADOK" régészeti állandó kiállítás
MAGYARORSZÁG ÁSVÁNYAI ásványtani állandó kiállítás
MISKOLCI KÉPTÁR A PETRÓ GYŰJTEMÉNY REMEKEIVEL állandó kiállítás
"100 ÉV 100 PLAKÁT" Dokumentumok a 100 éves HOM történetéből
Időszakos kiállítás 1999. április 24. - október 3.
DÖBRÖCZÖNI KÁLMÁN FESTŐMŰVÉSZ EMLÉKKIÁLLÍTÁSA
Időszakos kiállítás 1999. október 21. - december 31.
Herman Ottó Emlékház
3517 Miskolc-Lillafüred,
Erzsébet sétány 33. Telefon: (46) 370-703
HERMAN OTTÓ ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA - állandó kiállítás
A BÜKK ÉLŐVILÁGA - állandó kiállítás
Diósgyőri Vármúzeum és Déryné-ház
3534 Miskolc, Vár u.
24. Telefon: (46) 370-735
A DIÓSGYŐRI VÁR TÖRTÉNETE Állandó kiállítás a rondellában
DÉRYNÉ EMLÉKSZOBA - állandó kiállítás
FORRÓ, Abaúji Múzeum
3849 Forró, Szent Imre tér 3. Telefon: 46/386-028
ABÚJ NÉPÉLETÉRŐL - állandó kiállítás
Kékedi Kastélymúzeum és kastélypark
3899 Kéked,
Telefon: nincs
MEZŐKÖVESD, Matyó Múzeum
3400 Mezőkövesd, Szent László tér 20. Telefon: (49) 311-824
MATYÓ ÉLET - MATYÓ ÜNNEPEK ÉS HÉTKÖZNAPOK - állandó kiállítás
Mezőgazdasági Gépmúzeum
3400
Mezőkövesd, Eötvös u. 32. Telefon: 49/312-820
MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK, MEZŐGAZDASÁGI MUNKAESZKÖZÖK Állandó kiállítás
PÁCIN, Bodrogközi Kastélymúzeum
3964 Pácin, Kastélypark, Telefon: 47/342-014
KASTÉLYENTERIŐR
A HAGYOMÁNYOS PARASZTGAZDÁLKODÁS A BODROGKÖZBEN
BODROGKÖZI HALÁSZAT
CZINKE FERENC GRAFIKÁI
- Állandó kiállítások
PUTNOK, Gömöri Múzeum
3630 Putnok, Szabadság tér 10. Telefon: 48/430-292
TÁRSADALOM-TERMÉSZET - állandó kiállítás
Holló Galéria
3630 Putnok, Rákóczi u. 14. Telefon:
48/430-909
UJVÁRY ZOLTÁN ADOMÁNYA - állandó képzőművészeti kiállítás
SÁROSPATAK, Sárospataki
Képtár
3950 Sárospatak, Szent Erzsébet tér 4. Telefon: (47) 323-640
ANDRÁSSY KURTA JÁNOS SZOBRÁSZMŰVÉSZ - állandó kiállítás
"HÁZAD ÉKESSÉGE" A SÁROSPATAKI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI GYŰJTEMÉNY ANYAGÁBÓL - állandó kiállítás
Szinyei-ház
3950 Sárospatak, Kazinczy u. 23. Telefon: (47) 323-640
DOMJÁN JÓZSEF FAMETSZETEI - állandó kiállítás
SÁTORALJAÚJHELY, Kazinczy Múzeum
3980 Sátoraljaújhely,
Dózsa Gy. u. 11. Telefon: (47) 322-351
"FÉNYES ÚJHELY" - SÁTORALJAÚJHELY TÖRTÉNETE A VÁROSI KIVÁLTSÁGOKTÓL 1849-IG - állandó kiállítás
A ZEMPLÉNI-HEGYSÉG TERMÉSZETRAJZA
RÉGÉSZETI KULTÚRÁK ZEMPLÉNBEN
SZERENCS, Zempléni Múzeum
3900 Szerencs, Rákóczi vár Telefon: (47) 362-842
RÁKÓCZI ZSIGMOND ÉS KORA - állandó kiállítás
KÉPES LEVELEZŐLAP TÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS - állandó kiállítás
EX LIBRIS KIÁLLÍTÁS - állandó kiállítás
'48 EMLÉKEZETE KÉPESLAPOKON - kamara-kiállítás a Fery Antal teremben
SZÉPHALOM, Kazinczy Emlékcsarnok
3988 Széphalom, Kazinczy park Telefon: nincs
KAZINCZY FERENC ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA - állandó kiállítás
TOKAJ, Tokaji Múzeum
3910 Tokaj, Bethlen
Gábor u. 7. Telefon: (47) 352-636
TOKAJ SZŐLEJE ÉS BORA - állandó kiállítás
GÖRÖG KERESKEDŐHÁZ ENTERIŐR ÉS ZSIDÓ EMLÉKEK A HEGYALJÁRÓL - állandó kiállítás
HAJÓZÁS-HALÁSZAT A TISZÁN ÉS A BODROGON - állandó kiállítás
BÉRES BÉLA GYŰJTEMÉNY - egyházművészeti állandó kiállítás
ÁSVÁNYOK A NAGYVILÁGBÓL ÉS TOKAJ-HEGYALJÁRÓL - állandó kiállítás
1./ Számviteli beszámoló:
| Ssz. | A tétel megnevezése | Előző év | Előző év(ek) módosításai | Tárgyév |
| a | b | c | d | e |
| 1 | A. Befektetett eszközök | 564 | 556 | |
| 3 | II. Tárgyi eszközök | 564 | 556 | |
| 5 | B. Forgóeszközök | 444 | 950 | |
| 12 | IV. Pénzeszközök | 444 | 950 | |
| 13 | ESZKÖZÖK ÖSSZESEN | 1008 | 1506 | |
| 14 | C. Saját tőke | 1008 | 1506 | |
| 17 | III. Eredménytartalék | 1212 | 987 | |
| 18 | IV. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény | -204 | 519 | |
| 27 | FORRÁSOK ÖSSZESEN: | 1008 | 1506 |
| 2./ Költségvetési támogatást nem kaptunk. | |||
| 3./ Vagyon felhasználás nem történt. | |||
| 4./ Cél szerinti juttatások kimutatása: | |||
| ISOBAU-Borsodchem-Fülesbagoly Kupa | 20.000,- | ||
| Mecsek Kupa, Országos KÉK túra | 68.032,- | ||
| Országos Egyéni Tájékozódási verseny | 14.745,- | ||
| Történelmi Emléktúra | 28.000,- | ||
| Népek Tavasza teljesítménytúra: I. helyezett díja, általános iskolák küzül legtöbb versenyzővel résztvevő iskola | 15.000,- | ||
| 5./ Kapott támogatások kimutatása: | |||
| Központi költségvetési szervtől | - | ||
| Elkülönített állami pénzalapból | - | ||
| Helyi önkormányzattól | |||
| Népek Tavasza teljesítménytúra | 50.000,- | ||
| Kelet-magyar vezetők éves értekezlete | 50.000,- | ||
| Természetvédelmi feladatok, festés | 80.000,- | ||
| Kisebbségi település önkormányzattól | - | ||
| Egészségügyi önkormányzattól | - | ||
| MTSZ pályázat Országos KÉK túra és Kohász kék útvonal felújítására | 474.740,- | ||
| Megyei Fejlesztési Ügynökségtől, pályázat a Cserehát Útikalauz kiadása | 900.000,- | ||
| A személyi jövedelemadójuk 1%-áról rendelkező magánszemélyektől az APEH közvetítésével | 107.127,- | ||
| A Wesselényi Miklós Közalapítványtól pályázati céltámogatás | 200.000,- | ||
| A Gyermek és Ifjúsági Alap közalapítványtól pályázati céltámogatás (Népek Tavasza) | 75.000,- | ||
| Támogatás a túrisztikai kiadványok és információs rendszer kialakítására | |||
| MEGA KFT.-től | 400.000,- | ||
| BRAIN WARE KFT.-től | 100.000,- | ||
| 6./ Szövetségünk alapszabályban megfogalmazott célja, hogy a természetjárás útján elősegítse az egészséges életmód kialakítását, az ifjúság fizikai-erkölcsi nevelését, a természet védelmét és az ezekhez szükséges feltételek biztosítását. | |||
| Taglétszámunk alakulása 1998. évben: | |||
| ifjúsági | 604 fő | ||
| aktív | 439 fő | ||
| nyugdíjas | 362 fő | ||
| Összesen: | 1.405 fő | ||
A kapott támogatásokat a pályázati céloknak megfelelően használtuk fel az elmúlt évben, melynek részletezését az éves pénzügyi beszámoló tartalmazza. A fenti célok megvalósítása érdekében végzett munkánk az egész társadalom hasznára van.
Az elnökség 1999. február 19-én EH. 5. sz. határozatával jóváhagyta.
A Szövetség Közgyűlése 1999. április 10-én egyhangúlag elfogadta.
| Vilmányi Miklósné
sk. gazdasági vezető | Pintér Vendel sk. főtitkár |
Adományozói kedvezmények
Legfontosabb
jogszabályi változások 1999-ben - a jogi tájékoztatókat lásd külön lapokon.
Északi Tájakon
Kiadja: B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség 3525 Miskolc,
Széchenyi u. 103. 
: (46) 353-511
Ügyelet:
kedd 16-19 óra
Felelős kiadó: Rekaczky István elnök
(A Web változatot készítette: Szabó
Zoltán )