(Közreadja a Körösök Völgye Turista Egyesület, Békéscsaba)
Jaminai bányatavak - volt Kereki iskola - Szabadkígyós, kastély: Túránkat a békéscsabai téglagyár bányatavainál kezdjük, a terület nyugati szélén. A jelzés csak a beépített terület határán indul, mivel a közeljövőben várható a zöld sáv jel elterelése a kereki iskolától az Öntözött réten keresztül a Lencsési lakótelep mellett az Élővíz-csatorna déli zsilipéhez, ahol becsatlakozva a Póstelekre menő zöld sáv jelbe, összefüggő útvonal jön létre Szabadkígyóstól Gyula-Városerdőig.
A mai egybefüggő, nagy kiterjedésű téglagyár eredetileg két szakaszban, konkurrensként jött létre. 1891-ben alapították a "Such-", 17 évvel később a "Bohn-" gyárat. Az egykor agyagbányászásra használt gödrök feltöltődtek talaj- és csapadékvízzel, s így mély vizű mesterséges tavak jöttek létre. A tavak többsége különböző horgászegyesületek kezelésében van.
A törmelékkel borított téglagyári szállítóúton délnek tartva a jelenleg használt agyaggödröket hagyjuk magunk mögött. Az út egyre rendezettebbé, a tanyák egyre szebbeké válnak. Elhaladunk a hajdani kereki iskola mellett (balra). A tanítás ugyan már régen megszűnt, de az iskolát jelző tábla helye még két évvel ezelőtt is jól látszott a homlokzaton.
A régi okmányok szerint valamikor Kerekegyháza nevű falu volt itt is - mint a megyében többfelé -, s nevét kerek formájú kis templomáról kaphatta. 1870-ben Haán Lajos, a neves csabai pap és történetíró szerint : " Valami régi épületnek, templomnak vagy klastromnak fundamentomai még most is meglátszanak egy kerekegyházi tanyán." Érdekessége e helynek még, hogy 1463-ban Mátyás király édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta az itteni falut.
Az út egy kettős kanyar után nagy kiterjedésű szántóföldek között egyenesen bevisz Szabadkígyósra, a kastély melletti utcára. A vendéglőnél balra megyünk be a gyönyörű park ösvényein. Az út eddig felfestett szakasza itt ér véget.
A kastélyt 1875-1879 között építették Ybl Miklós tervei alapján, ekkor alakították ki a parkot is. Az építtetők a kor egyik leggazdagabb földesurai ; gróf Wenckheim Frigyes és felesége, gróf Wenckheim Krisztina voltak. Átadásakor korának legfényesebb, legkorszerűbb kastélya volt, káprázatos belső berendezéssel.
Az épület előtt van egy mesterséges forrás, a kápolnával szemben, az ún. Zsigmond-forrás, melyet 1894-ben fúrtak (sajnos ma már nem működik). A kastély előtt franciakertet alakítottak ki buxusokból és nyesett tiszafákból, körülötte pedig angol, vagyis tájképi kert terül el. A franciakert központi részén igen szép szökőkutas vízmedencét találunk, ettől jobbra pedig a megye legtestesebb platánfáját. Mielőtt besétálnánk a főépület elé, megpillantjuk az évszázados fehér nyárfákat, mögötte pedig a 8-as alakú mesterséges tavat, melynek partján a megye leghatalmasabb termetű mocsáriciprusait látjuk.