(Közreadja a Körösök Völgye Turista Egyesület, Békéscsaba)
Békéscsaba - Bandika-fa - Sikkony: A békéscsabai IFIHÁZ előtt indul a túra , ahol megtaláljuk a Póstelekre tartó zöld sáv jelzést is. A Megyei Könyvtár tömbje után jobbra átkelünk az Élővíz - csatornán , majd balra a Széchenyi-liget mellett haladunk. Szép házak között haladva érjük el az északi zsilipet . Kis földtöltésen haladunk a csatorna partján , jobbra kertes házak , majd a nagyréti tanyavilág látványa kísér. Balra a 47-es számú főút kanyarog a túlparton , mögötte a Konzervgyár épülete. A csatorna partján öreg fák sorakoznak , némelyikük már alig vegetál , sok águk letört. Jobbra egy kútból még megtölthetjük kulacsainkat , érdemes! A legközelebbi kútig még legalább 10 km-t kell megtenni.
A várostól 2-3 km-re érjük el a Bandika-fát , az emlékművel . Az egykoron népszerűbb kirándulóhely az ott lévő fáról lezuhant gyermek nevét őrzi . Az emlékmű a hajdani munkásmozgalmi összejövetelekre utal , manapság eléggé elhanyagolt. A kis hídon átkelve az elkanyarodó 47-es útra jutunk , egy buszmegállóhoz . Innentől kezdve csak kevesek által járt úton , továbbra is a csatorna partján haladunk. A szép tájban jobbra a szántóföldek mögött a Pósteleki - erdő tömbje sötétlik. Az út mentén apró kis tanyákat látunk , néhánynak még jól látszik eredeti formája . A Bandika-fa után kb. 600 m-rel a hatalmas méretű Cimbora-fa mellett haladunk el.
Tovább kanyarogva egy erdőfolt után kis gyaloghidat érintünk. Nyílt terepen egy fasor mellett haladva 15 perc gyaloglás után érjük el Békéscsaba és Békés határát , Sikkonyt , ahol az Élővíz-csatorna beletorkollik a Gerlai-holtágba. Itt kezdődik a Fácános-erdőn át a dobozi-hídhoz tartó sárga kereszt (S+) jelzés és itt kanyarodik el a Gerlán át Póstelekre vezető sárga sáv jelzés.
Sikkony - Malomasszony-kertek - Dánfok - Békés: Átmegyünk a hídon a túlpartra , majd jobbra fordulva a csatorna másik partján haladunk a sárga sáv jelzéssel együtt. Előttünk már látszanak Békés város házai. A szivattyúház mellett elhaladva 1 km hosszan nyílt terepen , telefonvezeték mellett vezet az út.
Az ösvényen kanyarogva érjük el a Malomasszony-kerteket. Az itt termő rengeteg finom gyümölcs miatt a túra bejárása augusztus második felében a legélvezetesebb (tapasztalat!). A gyümölcsösök mellett poros földúton érjük el a következő hidat. A sárga jel egyenesen megy tovább Békés belvárosa felé a csatorna partján , a piros a hídon átmenve kerüli meg a várost.
A híd után keresztezzük a Gerla - Békés műutat és átellenben , a gát külső oldalán indulunk tovább. Balra a gát mögött házak , jobbra mellettünk egy vízfolyás halad . A jelzéseket a minket kísérő villanyoszlopkon találjuk. Nyílgyenesen haladva kb. 1000 métert érünk Dánfokra , az üdülőközpont mellé. Érdemes pár száz méteres kitérőt tenni jobbra a duzzasztóhoz.
A Kettős-Körös 1857-ben ásott medrében , a 116,7 folyamkilométernél 1967-68-ban épült meg a békési duzzasztómű . A 2x18 m nyílású mederduzzasztó legnagyobb duzzasztása 5.40 méter , de legalább 1.80 méter állandó duzzasztást biztosít.
A következő 2.5 km-t a Kettős-Körös bal parti gátján tesszük meg , jobbra a folyó , balra Békés házai kísérnek. Napsütéses nyári időben jól eshet egy fürdőzés a folyóban. A Tarhos felé vezető út modern hídjánál visszamehetünk Békésre. Az idáig megtett út Békéscsabáról 14 km.
Békés - Petőfi-emlékmű - Bodoki Múzeum: Akik még bírják erővel , folytathatják az utat a gáton . Elsőként a NOSTRA - gabonaraktárat hagyjuk el , keresztezve annak a folyó közepéig benyúló rakodóját. A város határában a századfordulón épült gőzszivattyú épülete érdemel figyelmet. Balra szántók terülnek el , kevés házat találunk. A folyó enyhén kanyarogva ligetes hullámtéren folyik. Balra a Krisztina-zug.
A Nagykunsági XIV. főcsatorna vízkivételi műve után fél órával a Nagy-zugi holtág szeszélyes ívét látjuk. Ennek végén nagyobb szivattyútelep . Innen már betonon menve 1 km-t , Mezőberény határában a hídnál találjuk Petőfi Sándor emlékművét . A költő itt kelt át a Körösön 1849-ben , hogy csatlakozva Bem erdélyi seregéhez sohase térjen vissza.
A háromnyílású acélhídtól mehetünk balra a zöld sáv jelen a Laposi-kertek érintésével Mezőberénybe. A túra utolsó 2 km-én a folyó túlpartján haladunk folyásiránnyal szemben Bodoki Károly Vízügyi Múzeumhoz.Bodoki Károly (1814-1868) a Székelyföldről Gyulára származott , több jeles közéleti személyiséget adó Bodoki család tagja. Tanulmányai befejeztével már 24 éves korában Békés Vármegye mérnökévé választották meg. 1847-ben az újjáalakult Körösszabályozó Társulat osztálymérnöke lett , és ebben a tisztében tervezte és irányította haláláig szűkebb hazája vízépítési munkálatait .
Az 1898-ban épült szivattyútelep emelte a Kettős-Körösbe az 1856-ban épített Hosszúfoki-főcsatorna által összegyűjtött belvizeket. Utoljára 1971-ben működött , a múzeumot 1974-ben nyitotta meg a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság. Állandó kiállítása a Körös-vidék vízszabályozásának történetét mutatja be , eredeti állapotában látható a gőzgép , a szivattyú és a kazán is. Udvarán muzeális értékű gépek és szivattyúk állnak.