Kalmár László
Honvéd turisták? Nem lehetetlen, hiszen aki 1848-ban húsz éves volt, az a Magyarországi Kárpát Egyesület megalakításakor 55 éves meglett férfi, aki még egy-két évtizedig társadalmilag tevékeny korban van. Valóban néhány olyan honvédet sikerült felkutatni - s ezzel tisztelegni a 150 évvel ezelőtti eseményeknek - akik később bekapcsolódtak a szervezett természetjáró mozgalomba. A lista sajnálatosan csak felsorolás jellegű és korántsem teljes. Inkább csak ötletet szeretnék adni helytörténészeknek, a turista történelem iránt érdeklődőknek egy kis kutatásra. Részben jó volna többet megtudni valamennyiük szabadságharcbeli és későbbi turista tevékenységéről. Másrészt egész biztos szép számmal vannak még olyanok akikről érdemes volna megemlékezni.
Különösebb értékelés nélkül, abc sorrendben adom közre a neveket és azt a néhány adatot, amelynek egy más összeállítás előkészítése során nyomára jutottam.
A zárójelben lévő évszámok előtt és/vagy után lévő kötőjel arra utal, hogy ebből az időszakból van az adat. Nem kizárt, hogy a nevezett előtte (utána) is betöltötte az adott feladatkört.
(Ez az összeállítás a Természetbarát Híradó 1998. márciusi és 1999 márciusi számaiban megjelent cikkek egyesítéséből keletkezett)
Ábrai (Ábray) Károly (1830. XII. 8. Figura <Szatmár> - 1812. VIII. 18. Budapest) Tanár, író, újságíró. A Szabadságharcban honvédként vesz részt. Szatmáron református lelkész, majd Hódmezővásárhelyen líceumi tanár (1862-). 1871-től Csongrád megye főjegyzője, 1876-1884 között Hódmezővásárhely polgármestere. Később a fővárosba költözik és a hazánk belső munkatársa lesz. Az EKE Budapesti osztályának választmányi tagja (1895-).
Bakody Tivadar dr. (1825. Győr, 1911. Bp.) Orvos, egyetemi tanár, honvéd százados, a Betesda és a Rókus kórház főorvosa, a Pesti Torna Egylet egyik alapítója és első elnöke. Az Magyar Kárpát Egyesület kirándulási bizottság tagja (1889)
Baross Pál (?-?) A szabadságharcban hadnagy, segédtiszt. Pilisszántói földbirtokos, az MKE Budapesti osztály alapítója, vidéki választmányi tagja, Pilisszántó (1888-91). Az MTE Budapesti osztály vidéki választmányi tagja, Pilisszántó (1892-96).
Bielek István ? Szepesszombat - 1905 Taktaharkány. A Szabadságharc közvitéze, majd hadnagya. Főerdész, az MKE helyi képviselője, Liptóújvár (1884-89)
Burchard Konrád (Gyula, 1837. III. 23. Eperjes - 1916 VII. 2. Bp.) A Szabadságharcban hadnagy, parancsőrtiszt Dembinszky altábornagy mellett.) A főrendiház tagja, az Iparegyesület malomipari szakosztályának vezetője, a pesti Hengermalom és Tsa. vezérigazgatója, majd elnöke. Az MKE Budapesti osztály alapítója.
Csatáry Lajos dr. (1832. Nagyvárad - 1907. Bp.) Orvos, igazságügyi, orvostani és közegészségügyi szakíró, egyetemi magántanár. A Szabadságharcban honvéd tiszt, a 27. zászlóalj századosa. A fegyverletételt követően Törökországba emigrált, ahol a török hadsereg őrnagya lett és megszervezte az egészségügyi ellátását. Az amnesztiát követően visszatér Magyarországra és Bihar vármegye törvényszéki orvosa, majd a MÁV főorvosa, a közegészségügyi tanács tagja lesz. Az Magyar Kárpát Egyesület Bp-i osztály egyik alapítója.
Ivánka Imre (1818. Felsőszemeréd - 1896. Besnyő.) 48-as honvéd ezredes, a dunántúli nemzetőrség parancsnoka. Tárgyaló küldöttség vezetőjeként letartóztatják és várfogságra ítélték, amelyet Königratzban töltött le. 1850-ben szabadult. Később az északi vasút vezérigazgatója lett. A Magyar Kárpát Egyesület központi választmányi tagja (1889-95-)
Jelinek Zsigmond dr. (183? - 1902. XII. 6.) Honvéd főhadnagy. Kórházigazgató főorvos. Az MTE Budapesti osztály tagja.
Görgei István (1825. II. 21. Késmárk - 1912. I. 13. Budapest) Közjegyző. A Szabadságharcban bátyja Artúr segédtisztje, majd az 51. Honvéd zászlóalj 4. Századának parancsnoka. Az MKE Bp-i oszt. alapító választmányi (1889-95), Kirándulás Bizottság tagja.
Gyalókay Lajos (? - 1899.02.02 Nagyvárad) birtokos gazdálkodó, majd Bihar megye főjegyzője. A szabadságharc elején őrmester, később százados, Bem törzskarának parancsnoka. A Délvidéki Árpád Egyesület Múzeumi bizottság elnöke.
Lakatos Miklós (? -1913 V. 28.) huszárfőhadnagy, országgyűlési képviselő. Az MKE Keleti-Kárpátok osztálya Kassa-Abauj-Torna vidéki választmány tagja (1885-89-).
Majláth Béla (1831. VI. 18. Liptóandrásfalva - 1900. III. 23. Budapest) Történész és régész, az MTA levelező tagja, Liptó megye főjegyzője, az Országos Széchenyi Könyvtár őre, az MKE I. alelnöke 1877-80, az első Budapesti osztály elnöke (1880-81). Nevét viselte a poprád-tavi ház (1879-90) I: Századok 1900, nekrológ). Önkéntesként részt vett a szabadságharcban, elfogták de megszökött.
Örvényi Róbert (?-?) Katonatiszt. 1848-ban honvéd őrnagy. 1850-től a Debreceni Református Kollégium tanára. A Debreceni Torna Egylet művezetőjeként számos kirándulást vezetett.
Taizs Mihály (1828 - 1889.) Nyomdász, mohácsi és pécsi nyomdatulajdonos. A honvéd sereg altisztje, a Mecsek Egyesület tagja.
Tirts Rezső (1831. Szepesváralja - 1914. Bp.) Bank-pénztáros, majd igazgató. A Szabadságharcban honvéd vadász. A Sztinya Club alapító tagja, az Magyar Kárpát Egyesület, később a Magyar Turista Egyesület Szitnya osztályának pénztárosa (1880-84.), majd alelnöke (1884-89.). A Magyar Turista Egyesület tiszteletbeli tagja. Selmecbánya közelében forrás őrzi a nevét.
Zalár József (1825. Gyöngyös - 1914. Eger.) Jogász, költő, a Petőfi Társaság tagja, a Szabadságharc önkéntese. Damjanich tábori historikusa. Bujdosása után nevelő, majd Heves megye al-, főjegyzője később alispánja. Az Magyar Turista Egyesület Mátra Egylet elnöke (1893 - 96)
Zofcsák József (? - 1900. Bp.) Mérnök. Honvédként vesz részt a szabadságharcban. Később a Tisza szabályozásnál dolgozik. Mint beteg kerül 1878-ban Tátrafüredre. Beleszeretett a tájba és a természetjárásba. A Magyarországi Kárpát Egyesület központi választmányi tagja lett.