TERMÉSZETVÉDELEM - JOGSZABÁLYISMERET

(Melléklet a A túravezetés általános ismeretei jegyzethez)

ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ VÉDETT TERÜLETEK LISTÁJA

Nemzeti parkok

Összesen 9 db
Területe: 422844,5 hektár
Fokozottan védett: 67489,0 ha

Tájvédelmi körzetek

Összesen 35 db
Területe: 319830,3 hektár
Fokozottan védett: 30396,6 ha

Természetvédelmi területek

Összesen 138 db
Területe: 25402,5 hektár
Fokozottan védett: 1337,6 ha


A TERMÉSZETJÁRÁST ÉRINTŐ EGYÉB JOGSZABÁLYOK

1949. évi XX. törvény
A Magyar Köztársaság alkotmánya

(kivonat)

18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.

(Hatályos: 1998.VI.18. -tól)

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről

(kivonat)

Az állampolgárok részvétele a természet védelmében

64. § (1) A Kt. 54-55. §-ában foglaltakon túl, a természet védelmével kapcsolatos ismereteket valamennyi oktatási intézményben oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával - az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával - elő kell segíteni, hogy a társadalom természetvédelmi kultúrája növekedjen.

(2) Az ismeretterjesztés, oktatás, tudományos kutatás és az idegenforgalom részeként a védett természeti területek látogatásának lehetőségét a bemutatásra alkalmas területeken és a védettség érdekeivel összhangban biztosítani kell. Ennek érdekében az igazgatóságok oktatási bemutató létesítményeket tartanak fenn.

(3) Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság - különösen az ifjúság - természet védelme iránti elkötelezettségét kell szolgálnia.

65. § (1) A természeti területek és értékek jogellenes károsítása, veszélyeztetése esetén a természet védelme érdekében a természetvédelmi célú társadalmi szervezetek jogosultak fellépni, és

  1. állami szervektől, önkormányzatoktól a megfelelő és hatáskörükbe tartozó intézkedés megtételét kérni, vagy
  2. a védett természeti érték, terület károsítója, veszélyeztetője ellen pert indítani.

(2) A (1) bekezdés b) pontja szerinti perben a felperes kérheti a bíróságot, hogy a veszélyeztetőt, károsítót

  1. tiltsa el a jogsértő magatartástól;
  2. kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére.

66. § (1) Az igazgatóságok, önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét polgári természetőrök segíthetik.

(2) A polgári természetőr az igazolványában meghatározott területen jogosult

  1. védett természeti területekre belépni;
  2. szolgálati jelvényt és igazolványt használni;
  3. természeti értéket veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt figyelmeztetni a jogellenességre, illetve annak jogkövetkezményeire, valamint távozásra felszólítani;
  4. a védett természeti területekről, értékekről, ezekkel kapcsolatos engedélyköteles tevékenységekről tájékoztatást adni.

(3) A polgári természetőrökre vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

33/1997. (XI. 20.) KTM rendelet a polgári természetőrökről

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 66. §-ának (3) bekezdésében, valamint 85. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet célja, hogy - a Tvt. rendelkezéseivel összhangban - a polgári természetőrök tevékenységének feltételeit, feladatai ellátásának alapvető szabályait meghatározza.

(2) A polgári természetőr önként vállalt - díjazás nélküli - feladatának ellátásával a nemzeti park igazgatóság vagy természetvédelmi igazgatóság (a továbbiakban együtt: igazgatóság), továbbá a települési önkormányzat természetvédelmi közfeladatát, így különösen őrszolgálati és tájékoztató munkáját segíti.

A polgári természetőr feladatainak ellátása

2. § (1) A polgári természetőr az igazgatóság, valamint a települési önkormányzat természetvédelmi őrzési tevékenységét a Természetvédelmi Őrszolgálat őrzési feladataiban való közreműködéssel és önálló szolgálattal segítheti.

(2) A polgári természetőr feladatát az igazgatóság, vagy helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a települési önkormányzat által kijelölt munkatársának irányításával - önálló szolgálat esetében legalább három fős - csoportban látja el. A polgári természetőr csoportot az igazgatóság, illetve a települési önkormányzat kijelölt munkatársa által megbízott csoportvezető vezeti.

(3) A polgári természetőrök részletes feladatait, irányításuk, ellenőrzésük rendjét a polgári természetőr és az igazgatóság, vagy helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a települési önkormányzat közötti, határozott időtartamra kötött megállapodásban kell meghatározni. A polgári természetőr feladatának ellátását csak a megállapodásban meghatározott időpont után kezdheti meg.

3. § (1) A polgári természetőr a feladata ellátása során köteles

  1. szolgálati jelvényét és igazolványát magánál tartani;
  2. fellépése során határozottan és udvariasan eljárni;
  3. a védett természeti területre látogatók figyelmét - szükség esetén - felhívni a természetvédelem szabályainak megtartására, számukra tájékoztatást adni,
  4. figyelmeztetésre, valamint a távozásra történő felszólításra [Tvt. 66. § (2) bekezdés c) pont] vonatkozó jogosítványa gyakorlása előtt polgári természetőri minőségét az érintettel közölni, magát szolgálati igazolványa felmutatásával igazolni;
  5. az észlelt jogellenes helyzetet vagy cselekményt, továbbá a védett természeti érték vagy terület veszélyeztetettségét vagy károsodását az igazgatóságnak haladéktalanul bejelenteni.

(2) A polgári természetőr a természet védelmével kapcsolatos szabályok megsértésének észlelésekor - szolgálati feladatainak ellátásán kívül is - jogosult a Tvt. 66. §-ának (2) bekezdésében foglalt jogait gyakorolni.

(3) A kizárólag honvédelmi célokat szolgáló és honvédelmi szervek vagyonkezelésében álló védett természeti területre történő belépéshez a polgári természetőrnek a vagyonkezelő szerv engedélyét - az igazgatóság, illetve helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a települési önkormányzat útján - előzetesen be kell szereznie.

4. § (1) Polgári természetőr az a nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, aki

  1. legalább középfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik, vagy
  2. legalább középfokú végzettséggel rendelkezik és polgári természetőri ismeretekből sikeres vizsgát tett, továbbá
  3. nem esik az 5. §-ban foglalt kizáró okok hatálya alá,
  4. a polgári természetvédelmi feladatok rendszeres - legalább évi két alkalommal, szervezett formában és díjazás nélkül történő - ellátását a megállapodásban [2. § (3) bekezdés] vállalja, abban nyilatkozik arról is, hogy a megállapodás megkötését megelőző két éven belül természetvédelmi szabálysértés elkövetése miatt nem marasztalták el, illetve természetvédelmi bírsággal nem sújtották, és ennek ellenőrzéséhez, továbbá a megállapodásban szereplő adatainak az igazgatóság, illetve a Minisztérium által történő kezeléséhez hozzájárul.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szakirányú végzettség körét a rendelet melléklete tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti végzettséggel rendelkező személynek nem kell polgári természetőri ismeretekből vizsgát tennie.

(4) Aki az e rendelet hatálybalépésekor a Magyar Természetbarát Szövetség Természetvédelmi Szolgálatának tagja volt - kérelmére - mentesül az (1) bekezdés b) pontjaiban meghatározott végzettségi feltétel alól, de polgári természetőri vizsgát köteles tenni.

5. § (1) Nem köthető megállapodás:

  1. az igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának, önkormányzat természetvédelmi őrszolgálatának a tagjával, továbbá az önkormányzati természetvédelmi őrrel,
  2. azzal, aki a polgári természetőri feladatok rendszeres és szervezett ellátására egészségügyi okból alkalmatlan.

(2) Az igazgatóság, illetve helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a települési önkormányzat azzal a személlyel köthet megállapodást, aki a 4. §-ban foglalt feltételeknek megfelel.

6. § (1) A polgári természetőri vizsga természetvédelmi és jogi ismeretekből áll. A vizsga tananyagát a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) állítja össze, és az igazgatóság a polgári természetőrnek jelentkező személy kérésére rendelkezésére bocsátja.

(2) A polgári természetőri vizsgára az a személy bocsátható, aki az igazgatóság által - évente egy alkalommal - szervezett polgári természetőri tanfolyamon részt vett.

(3) A vizsgát az igazgatóság által felkért háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni, melynek két tagja az igazgatóság hatósági feladatokat ellátó munkatársa.

(4) A sikeres vizsgáról az igazgatóság igazolást állít ki.

(5) Ha a jelentkező két alkalommal sikertelen vizsgát tesz, akkor a második sikertelen vizsgát követő 1 éven belül ismételt vizsgát nem tehet.

(6) A polgári természetőrnek rendszeresen - legalább 3 évente - továbbképzésen kell részt vennie. A továbbképzésen való részvétel igazolása a határozott idejű megállapodás [2. § (3) bekezdés] ismételt megkötésének, a 4. §-ban foglaltakon túlmenő feltétele.

7. § (1) A polgári természetőrökről az igazgatóság, helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a települési önkormányzat, illetve 7. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a Minisztérium nyilvántartást vezet.

(2) Ha az igazgatóság, vagy helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a települési önkormányzat a megállapodást megköti, a polgári természetőr számára - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - arcképes és sorszámozott igazolványt, valamint az igazolvány számával megegyező sorszámú polgári természetőr jelvényt bocsát rendelkezésre.

(3) A szolgálati igazolványban meg kell határozni azt a területet, ahol a polgári természetőr a Tvt.-ben meghatározott jogait gyakorolja.

(4) Több igazgatóság illetékességi területén található országos jelentőségű védett természeti területre szóló polgári természetőri igazolványt - az igazgatóságokkal kötött megállapodások és az igazgatóságok javaslata alapján - a Minisztérium kiállíthat, ha a polgári természetőr legalább 5 évet a természetvédelemmel kapcsolatos szakterületen töltött el, és felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az arcképes és számozott igazolványt, valamint az igazolvány számával megegyező sorszámú polgári természetőr jelvényt a Minisztérium bocsátja a polgári természetőr rendelkezésére.

(6) A polgári természetőri igazolvány és jelvény leírását a rendelet melléklete tartalmazza.

8. § (1) A polgári természetőr megállapodás szerinti megbízása megszűnik, ha

  1. a polgári természetőrre vonatkozó bármely feltétel megszűnik, illetőleg valamely kizáró feltétel bekövetkezik;
  2. vállalt feladatát [4. § (1) bekezdés d) pont] 1 éven át nem gyakorolja, illetőleg a polgári természetőri megbízatásáról lemond;
  3. feladatai ellátására egészségügyi okból alkalmatlanná válik.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt megszűnés vagy a polgári természetőr halála esetén az (1) bekezdésben meghatározott ok, illetve a halál bekövetkeztétől számított 30 napon belül a polgári természetőr szolgálati igazolványát és jelvényét az azt kiállító szerv részére vissza kell szolgáltatni.

9. § E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Melléklet a 33/1997. (XI. 20.) KTM rendelethez

1. A 4. § (1) bekezdés a) pont szerinti középfokú szakirányú végzettségnek minősül:

a mezőgazdasági, geológiai, kertészeti, erdészeti, vízügyi, vízgazdálkodási technikusi képesítés, a mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti, geológiai, vízügyi szakközépiskolai végzettség, valamint az OKJ szerint: környezet- és természetvédelmi szakmunkás, környezetvédelmi (szak)technikus, környezetvédelmi szakelőadó, természetvédelmi technikus szakmai vizsga.

2. A polgári természetőr igazolványa

A polgári természetőr igazolványa 10x7 cm nagyságú, téglalap alakú, zöld alapszínű, egylapos igazolvány, amelyet 3 mm széles aranyszínű szegély keretez.

Az igazolvány első oldalának felső részén 5 mm-es, nyomtatott betűkkel szereplő "POLGÁRI TERMÉSZETŐR IGAZOLVÁNY" felirat, alatta balra a polgári természetőr jelvényének ábrája, jobbra a polgári természetőr 2,5x3 cm-es fényképe és aláírása található.

Az igazolvány hátlapján a polgári természetőr neve, az igazolvány négyjegyű sorszáma, a polgári természetőr feladatellátási területe, az igazolvány érvényességi ideje, a kiállító szerv megnevezése, bélyegzője és vezetőjének aláírása, továbbá a Minisztérium jelképe szerepel.

3. A polgári természetőr jelvényének leírása

A polgári természetőr jelvénye 33x45 mm nagyságú, álló ovális alakú, zöld alapszínű zománcozott fémjelvény, amelyet 0,5 mm széles aranyszínű szegély keretez. A jelvény alapszínét képező zöld mezőben fehér színű - 20x32 mm nagyságú - feltartott kéz látható, melynek tenyér részében a természetvédelem 16 mm átmérőjű jelvénye helyezkedik el. A természetvédelmi jelvény keretét és a tenyér körvonalait 0,2 mm széles aranyszínű szegély képezi. A kezet a jelvény felső részében "POLGÁRI TERMÉSZETŐR" felirat fogja körül, alsó részén a szolgálati igazolvány számával megegyező négyjegyű sorszám található, melyeknek betűi (számai) aranyszínűek és 3 mm magasak, továbbá a Minisztérium jelképe helyezkedik el. A természetvédelem jelvénye: fehér színű jobbra repülő nagykócsag, kör alakú égszínkék mezőben.

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

(Hatályos 2000.03.01-től, kivonat)

A bűncselekmény

10. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.

(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.

Bűntett és vétség

11. § (1) A bűncselekmény bűntett vagy vétség.

(2) Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség.

Szándékosság és gondatlanság

13. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.

14. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

15. § Az eredményhez mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli.

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

171. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,

b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntettet követ el, és az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén - az ott tett megkülönböztetéshez képest - öt évig, két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Segítségnyújtás elmulasztása

172. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.

(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.

Határjelrongálás

220. § Aki az államhatár megjelölésére szolgáló jelet megsemmisíti, megrongálja vagy elmozdítja, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Hivatalos személy és közfeladatot ellátó személy meghatározása

137. § E törvény alkalmazásában

1. hivatalos személy:

  1. az országgyűlési képviselő;
  2. a köztársasági elnök;
  3. a miniszterelnök;
  4. a Kormány tagja, a politikai államtitkár;
  5. az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész;
  6. az állampolgári és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, valamint a külön biztosok;
  7. a helyi önkormányzati testületek tagja;
  8. a közjegyző;
  9. az önálló bírósági végrehajtó;
  10. alkotmánybíróságnál, bíróságnál ügyészségnél, államigazgatási szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél, az Állami Számvevőszéknél, a Köztársaság Elnökének Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik;
  11. jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el,

2. közfeladatot ellátó személy:

  1. a postai szolgáltató végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottja, a közforgalmú tömegközlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó személy, továbbá a közúti személyszállítási szolgáltatást végző más személy,
  2. a biztonsági feladatot teljesítő katona,
  3. a polgári védelmi szervezetbe beosztott és polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy,
  4. a mentőszolgálat tagja,
  5. a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő vagy a jogi képviselő,
  6. az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetben az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy,
  7. a közoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a pedagógus,
  8. az állami, önkormányzati, önkéntes és létesítményi tűzoltóság tűzoltói feladatot ellátó tagja,
  9. a rendőrségről szóló törvényben meghatározott körben a lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében létesült társadalmi önvédelmi szervezet tagja, a közbiztonság javítására irányuló tevékenysége közben,

Hivatalos személy elleni erőszak

229. § (1) Aki a hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan vagy felfegyverkezve követik el.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy vezetője két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz, vétséget követ el, és két évig, a csoport szervezője és vezetője bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki a hivatalos személyt eljárása miatt bántalmazza, az (1)-(4) bekezdés alapján büntetendő akkor is, ha a bántalmazott a bűncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos személy.

(6) Nem büntethető a (4) bekezdés alapján a csoport résztvevője, ha a csoportot önként vagy a hatóság felhívására elhagyja.

Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak

230. § A 229. § rendelkezései szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el.

A polgári őr akkor tekinthető közfeladatot ellátó személynek és részesíthető fokozott büntetőjogi védelemben, ha az általa ellátott feladat a közérdeket szolgálja. Az őrzött értékek tulajdoni formájának nincs jelentősége.

Hivatalos személy támogatója elleni erőszak

231. § A 229. § rendelkezései szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követi el.

A hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személy támogatására kelt személy az, aki nem hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személy, de jogszabály, vagy polgári jogviszony alapján, illetve saját kezdeményezésre, önmagától előzetes megállapodás nélkül is támogat hivatalos eljárást, egy ellátó személyt, vagy érték védelmére kel.

Ezen bűncselekmény elkövetője közvetlenül a hivatalos személy támogatóját, annak tevékenységét akadályozza.

Környezetkárosítás

280. § (1) Aki a környezetet vagy a környezet valamely elemét károsítja, ... bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a környezetet vagy a környezet valamely elemét jelentős mértékben szennyezi, ....

(3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben írt bűncselekmény jelentős mértékű károsodást okoz, ....

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a környezetet vagy annak valamely elemét olyan mértékben károsítja, hogy a környezet vagy a környezeti elem természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre.

(5) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1)-(3) bekezdés esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel, a (4) bekezdés esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Természetkárosítás

281. § (1) Aki

a) nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó, vagy fokozottan védetté nyilvánított

  1. élő szervezetet,
  2. élő szervezet bármely fejlődési alakjában vagy szakaszában lévő egyedét,
  3. fajok kereszteződéseként létrejött élő szervezetet,
  4. élő szervezet származékát

jogellenesen megszerez, tart, forgalomba hoz, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, azzal kereskedik, vagy azt elpusztítja,

b) védett

  1. természeti területet,
  2. élő szervezetek életközösségét,
  3. barlangot

jogellenesen jelentős mértékben megváltoztat, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

  1. az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott természetkárosítás élő szervezet tömeges pusztulását,
  2. az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott természetkárosítás a természeti terület, az élő szervezetek életközössége, vagy a barlang helyrehozhatatlan károsodását vagy megsemmisülését

okozza.

(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott természetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése

281/A. § (1) Aki jogszabályban meghatározott engedély nélkül, illetve ... hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével gyűjt, tárol, kezel, elhelyez, illetve szállít olyan anyagot tartalmazó hulladékot, amely alkalmas arra, hogy

  1. az ember életét, testi épségét, egészségét veszélyeztesse,
  2. a vizet, a levegőt vagy a talajt szennyezze, vagy ezekben tartós elváltozásokat okozzon,
  3. az állatokat vagy a növényeket veszélyeztesse,

bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Értelmező rendelkezés

286/A. § (1) A 280. § alkalmazásában

  1. környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott mesterséges környezet, továbbá ezek összetevői,
  2. szennyezés: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése,
  3. károsítás: az a tevékenység, amelynek hatására a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve igénybevétele következik be, amelynek eredményeképpen a környezet, illetve a környezeti elem természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg olyan tevékenység, amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti.

1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről

(Hatályos 2000.03.01-től, kivonat)

A szabálysértés fogalma

1. § (1) Szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget.

(2) Szabálysértés nem állapítható meg, ha a cselekmény bűncselekményt valósít meg.

A pénzbírság

16. § (1) A pénzbírság legalacsonyabb összege ezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint.

(2) Az önkormányzati rendelet harmincezer forintban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét.

Szabálysértés miatt eljáró más szervek

35. § A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják

g) a nemzeti park igazgatóságok;

A helyszíni bírság

134. § (1) A szabálysértést meghatározó jogszabályban megállapított esetekben a (2) bekezdésben felsoroltak a szabálysértés tetten ért elkövetőjét helyszíni bírsággal sújthatják.

(2) Helyszíni bírság kiszabására jogosult

a) a rendőrség, a határőrség, a vám- és pénzügyőrség, a hivatásos tűzoltóság;

b) a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője;

c) a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott személy, ...

135. § (1) A helyszíni bírság összege ötszáz forinttól tízezer forintig terjedhet.

Természetvédelmi szabálysértés

147. § (1) Aki

  1. a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
  2. természeti területen - beleérve a védett természeti területet is - a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, tiltott módon közlekedik, engedély nélkül tüzet rak,
  3. a védett vagy a fokozottan védett élő szervezet egyedét, származékát, barlangi képződményt jogellenesen megrongálja, elviszi, állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavarja, valamint a védett élő szervezet egyedét, származékát, barlangi képződményt jogellenesen elpusztítja,
  4. a természet védelmére vonatkozó rendelkezéseket egyébként megsérti,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kiutasításnak is helye van.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálysértés elkövetőjére a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, valamint a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott személy helyszíni bírságot szabhat ki.

(4) Azt a védett, illetőleg fokozottan védett növény- és állatfaj egyedet, annak bármely fejlődési alakját, származékát, védett ásványi képződményt, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni.

(5) Ha a (4) bekezdésben felsorolt természeti érték állami tulajdonban van, akkor azt a nemzeti park igazgatósága lefoglalja, és az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv döntéséig gondoskodik a megőrzéséről.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a nemzeti park igazgatóság hatáskörébe tartozik.

Környezetvédelmi szabálysértés

148. § (1) Aki a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, illetve a környezet elemeit a külön jogszabályban meghatározott módon terheli, illetve szennyezi, vagy az egyéb környezetvédelmi előírásokat más módon megszegi, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kiutasításnak is helye van.

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről

((Hatályos 2000.03.01-től, kivonat)

Veszélyeztetés tárgyak elhelyezésével, eldobásával

9. § (1) Aki

b) tárgyat másokat veszélyeztető módon dob el, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Tiltott fürdés

17. § (1) Aki tiltott helyen fürdik, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, határvizek tekintetében a Határőrség, bányatavak esetében a bányafelügyelet, a természeti és védett természeti területen természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki.

Jégen tartózkodás szabályainak megszegése

18. § (1) Aki a szabad vizek jegén való tartózkodás szabályait megszegi, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Tilos fakivágás

19. § Aki a fák védelméről szóló jogszabály hatálya alá tartozó fát e jogszabályban foglalt előírások megszegésével kivágja, illetőleg az út tartozékának minősülő fát a közút kezelőjének hozzájárulása nélkül kivág, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Tűzvédelmi szabálysértés

20. § (1) Aki

  1. a tűzvédelmi jogszabályokban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírásokat, továbbá a kötelezően alkalmazandó tűzvédelmi szabványok előírásait megszegi,
  2. a jogszabályi tilalom ellenére az erdőterületen vagy annak közelében tüzet gyújt, vagy más módon az erdő tűz elleni védelmének jogszabályi előírásait megszegi,
  3. tűzesetet vagy tűzveszélyt észlel, és ezt a hatóságnak nem jelenti,
  4. tűzjelzésre távbeszélőjét nem bocsátja rendelkezésre,
  5. szándékosan megtévesztő tűzjelzést ad,
  6. nem tesz eleget a hatóság azon felhívásának, hogy a tűz oltásában személyesen közreműködjék, illetőleg hogy járművét vagy a tűz oltására alkalmas eszközét a tűz oltásához bocsássa rendelkezésre,
  7. tűz esetén a tűzoltás vezetőjének intézkedését nem hajtja végre, vagy a tűzoltás eredményessége érdekében szükséges felvilágosítást nem adja meg,

hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos tűzoltóság, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki.

Tiltott határátlépés, útiokmánnyal kapcsolatos szabálysértés

22. § (1) Aki a Magyar Köztársaság államhatárát engedély nélkül, vagy meg nem engedett módon lépi át, vagy ezt megkísérli,
százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki az útiokmánnyal kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket megszegi,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Határrendészeti szabálysértés

23. § (1) Aki

  1. a határterületen fekvő ingatlan használatára vonatkozó jogszabály alapján elrendelt korlátozó vagy egyéb intézkedésnek nem tesz eleget,
  2. az államhatár rendjével és őrzésével vagy a határforgalom ellenőrzésével összefüggő tiltó vagy korlátozó rendelkezést megszegi,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Határjel-hamisítás és jelrongálás

24. § (1) Aki az államhatár megjelölésére szolgáló jelet gondatlanul megsemmisít vagy elmozdít,
harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki

  1. a megye-, város- vagy községhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet vagy létesítményt,
  2. természetvédelmi hatósági és tájékoztató táblát,
  3. a birtokhatár megjelölését vagy az egyéb közérdeket szolgáló jelet vagy létesítményt megsemmisít, elvisz vagy áthelyez,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kiutasításnak is helye van.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt határterületen a határőrség, a (2) bekezdés b) pontja esetében a természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki.

Vasúti szabálysértés

55. § Aki

  1. vasútállomásnak, illetőleg megállóhelynek az utasok használatára meg nem nyitott részébe engedély nélkül belép, vasúti pályaudvaron a vágányokon átjár, kivéve, ha ezt a vonat megközelítése vagy elhagyása teszi szükségessé,
  2. a vasút területének közúti járműforgalomra meg nem nyitott részén kerékpárral vagy egyéb járművel közlekedik,
  3. a vasúti kocsiba nem a felszállásra szolgáló helyen száll be, vagy onnan nem a leszállásra szolgáló helyen távozik,
  4. mozgó vonatra fel-, illetőleg mozgó vonatról leugrik,
  5. vasúti kocsinak nem az utazásra kijelölt részén utazik,
  6. a sínpályára tárgyat helyez,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Hajózási szabályok megszegése

56. § Aki

  1. vízi járművek, az úszó munkagépek és az úszóművek (a továbbiakban együtt: úszó létesítmény) üzemben tartásának feltételeire,
  2. az úszó létesítmény nyilvántartására, hajózásra alkalmasságára, üzemképességi vizsgálatára,
  3. a hajóutak és kikötők létesítésére, használatára,
  4. a vízi közlekedés rendjére,
  5. a hajózási tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat - ide nem értve az árufuvarozás és személyszállítás szabályait -

vonatkozó szabályokat megszegi,
húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Útügyi szabálysértés

60. § (1) Aki

  1. engedély nélkül utat megszüntet, elzár, az úton, az alatt vagy a felett építményt vagy más létesítményt, illetőleg ezekhez csatlakozást létesít,
  2. utat engedély nélkül felbont vagy elfoglal,
  3. az út árkába vagy átereszébe olyan anyagot juttat, amely a lefolyást akadályozza vagy az árkot (átereszt) szennyezi,
  4. az úton elhelyezett útfenntartási anyagra szükségtelenül ráhajt vagy azt szétszórja,
  5. az úton, az alatt, felett vagy mellett végzett munka jelzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,
  6. természeti és védett természeti területen az engedélyezett közlekedési útról letér,
  7. az utat vagy az út műtárgyát gondatlanul megrongálja,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, valamint természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki.

Jogosulatlan idegenvezetés

89. § (1) Aki idegenvezetői tevékenységet jogosulatlanul végez,

hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Jogosulatlan utazásszervezés, utazásközvetítés

90. § (1) Aki utazásszervező, illetőleg utazásközvetítő tevékenységet jogosulatlanul végez,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Mezei szabálysértés

111. § Aki más földjén

b) tilalom ellenére áthajt, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Engedély nélküli fakitermelés

120. § Aki nem erdőgazdálkodóként erdőben vagy fásításban fakitermelést engedély nélkül végez,
hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Erdőrendészeti szabálysértés

122. § (1) Aki

  1. erdőben gazdasági vagy műszaki célt szolgáló jelet, tárgyat jogtalanul, megsemmisít vagy eredeti helyéről eltávolít,
  2. természeti területnek nem minősülő erdőterületre, fásítás területére törmeléket, szemetet vagy más, oda nem való anyagot hord,

hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki természeti területnek nem minősülő erdei úton, ösvényen, vagy erdőrészben jár, vagy közlekedik járművel, ahol jogszabály tiltja, vagy ahol a tulajdonos (kezelő, használó) a forgalmat korlátozta vagy megtiltotta,
tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása

123. § Aki erdőben a külön jogszabályban meghatározott erdei haszonvételeket - az állami erdőben az egyéni szükségletet meg nem haladó mértékben szabadon szedhető virág, vadgyümölcs, moha, gomba és gyógynövény kivételével - az erdőgazdálkodó (tulajdonos, használó) engedélye nélkül gyakorolja,
húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Felhívással szembeni engedetlenség

124. § Aki a természeti és a védett természeti területek, értékek, az erdő- és vadállomány őrzésével, védelmével kapcsolatban a külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi, erdészeti és vadászati hatósági feladatokat ellátó személy, a természetvédelmi őr, az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja, a hivatásos vadász, a mezőőr, illetőleg a halászati őr jogszabályban előírt felhívásának nem tesz eleget, vagy intézkedését akadályozza,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Természetvédelem, jogszabályismeret
A túravezetés általános ismeretei
Túrista ismeretek
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja
>A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja
>A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja
>A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja
>A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja
>A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja
>A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja
>A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja