TERMÉSZETVÉDELEM - JOGSZABÁLYISMERET

(Melléklet a A túravezetés általános ismeretei jegyzethez)

ORSZÁGOS JELENTÕSÉGÛ VÉDETT TERÜLETEK LISTÁJA

Nemzeti parkok

Összesen 9 db
Területe: 422844,5 hektár
Fokozottan védett: 67489,0 ha

Tájvédelmi körzetek

Összesen 35 db
Területe: 319830,3 hektár
Fokozottan védett: 30396,6 ha

Természetvédelmi területek

Összesen 138 db
Területe: 25402,5 hektár
Fokozottan védett: 1337,6 ha


A TERMÉSZETJÁRÁST ÉRINTÕ EGYÉB JOGSZABÁLYOK

1949. évi XX. törvény
A Magyar Köztársaság alkotmánya

(kivonat)

18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élõknek joguk van a lehetõ legmagasabb szintû testi és lelki egészséghez.

(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.

(Hatályos: 1998.VI.18. -tól)

1996. évi LIII. törvény a természet védelmérõl

(kivonat)

Az állampolgárok részvétele a természet védelmében

64. § (1) A Kt. 54-55. §-ában foglaltakon túl, a természet védelmével kapcsolatos ismereteket valamennyi oktatási intézményben oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával - az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával - elõ kell segíteni, hogy a társadalom természetvédelmi kultúrája növekedjen.

(2) Az ismeretterjesztés, oktatás, tudományos kutatás és az idegenforgalom részeként a védett természeti területek látogatásának lehetõségét a bemutatásra alkalmas területeken és a védettség érdekeivel összhangban biztosítani kell. Ennek érdekében az igazgatóságok oktatási bemutató létesítményeket tartanak fenn.

(3) Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság - különösen az ifjúság - természet védelme iránti elkötelezettségét kell szolgálnia.

65. § (1) A természeti területek és értékek jogellenes károsítása, veszélyeztetése esetén a természet védelme érdekében a természetvédelmi célú társadalmi szervezetek jogosultak fellépni, és

  1. állami szervektõl, önkormányzatoktól a megfelelõ és hatáskörükbe tartozó intézkedés megtételét kérni, vagy
  2. a védett természeti érték, terület károsítója, veszélyeztetõje ellen pert indítani.

(2) A (1) bekezdés b) pontja szerinti perben a felperes kérheti a bíróságot, hogy a veszélyeztetõt, károsítót

  1. tiltsa el a jogsértõ magatartástól;
  2. kötelezze a kár megelõzéséhez szükséges intézkedések megtételére.

66. § (1) Az igazgatóságok, önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét polgári természetõrök segíthetik.

(2) A polgári természetõr az igazolványában meghatározott területen jogosult

  1. védett természeti területekre belépni;
  2. szolgálati jelvényt és igazolványt használni;
  3. természeti értéket veszélyeztetõ vagy károsító cselekményt elkövetõ személyt figyelmeztetni a jogellenességre, illetve annak jogkövetkezményeire, valamint távozásra felszólítani;
  4. a védett természeti területekrõl, értékekrõl, ezekkel kapcsolatos engedélyköteles tevékenységekrõl tájékoztatást adni.

(3) A polgári természetõrökre vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

33/1997. (XI. 20.) KTM rendelet a polgári természetõrökrõl

A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 66. §-ának (3) bekezdésében, valamint 85. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet célja, hogy - a Tvt. rendelkezéseivel összhangban - a polgári természetõrök tevékenységének feltételeit, feladatai ellátásának alapvetõ szabályait meghatározza.

(2) A polgári természetõr önként vállalt - díjazás nélküli - feladatának ellátásával a nemzeti park igazgatóság vagy természetvédelmi igazgatóság (a továbbiakban együtt: igazgatóság), továbbá a települési önkormányzat természetvédelmi közfeladatát, így különösen õrszolgálati és tájékoztató munkáját segíti.

A polgári természetõr feladatainak ellátása

2. § (1) A polgári természetõr az igazgatóság, valamint a települési önkormányzat természetvédelmi õrzési tevékenységét a Természetvédelmi Õrszolgálat õrzési feladataiban való közremûködéssel és önálló szolgálattal segítheti.

(2) A polgári természetõr feladatát az igazgatóság, vagy helyi jelentõségû védett természeti terület esetében a települési önkormányzat által kijelölt munkatársának irányításával - önálló szolgálat esetében legalább három fõs - csoportban látja el. A polgári természetõr csoportot az igazgatóság, illetve a települési önkormányzat kijelölt munkatársa által megbízott csoportvezetõ vezeti.

(3) A polgári természetõrök részletes feladatait, irányításuk, ellenõrzésük rendjét a polgári természetõr és az igazgatóság, vagy helyi jelentõségû védett természeti terület esetében a települési önkormányzat közötti, határozott idõtartamra kötött megállapodásban kell meghatározni. A polgári természetõr feladatának ellátását csak a megállapodásban meghatározott idõpont után kezdheti meg.

3. § (1) A polgári természetõr a feladata ellátása során köteles

  1. szolgálati jelvényét és igazolványát magánál tartani;
  2. fellépése során határozottan és udvariasan eljárni;
  3. a védett természeti területre látogatók figyelmét - szükség esetén - felhívni a természetvédelem szabályainak megtartására, számukra tájékoztatást adni,
  4. figyelmeztetésre, valamint a távozásra történõ felszólításra [Tvt. 66. § (2) bekezdés c) pont] vonatkozó jogosítványa gyakorlása elõtt polgári természetõri minõségét az érintettel közölni, magát szolgálati igazolványa felmutatásával igazolni;
  5. az észlelt jogellenes helyzetet vagy cselekményt, továbbá a védett természeti érték vagy terület veszélyeztetettségét vagy károsodását az igazgatóságnak haladéktalanul bejelenteni.

(2) A polgári természetõr a természet védelmével kapcsolatos szabályok megsértésének észlelésekor - szolgálati feladatainak ellátásán kívül is - jogosult a Tvt. 66. §-ának (2) bekezdésében foglalt jogait gyakorolni.

(3) A kizárólag honvédelmi célokat szolgáló és honvédelmi szervek vagyonkezelésében álló védett természeti területre történõ belépéshez a polgári természetõrnek a vagyonkezelõ szerv engedélyét - az igazgatóság, illetve helyi jelentõségû védett természeti terület esetében a települési önkormányzat útján - elõzetesen be kell szereznie.

4. § (1) Polgári természetõr az a nagykorú, cselekvõképes, büntetlen elõéletû magyar állampolgár lehet, aki

  1. legalább középfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik, vagy
  2. legalább középfokú végzettséggel rendelkezik és polgári természetõri ismeretekbõl sikeres vizsgát tett, továbbá
  3. nem esik az 5. §-ban foglalt kizáró okok hatálya alá,
  4. a polgári természetvédelmi feladatok rendszeres - legalább évi két alkalommal, szervezett formában és díjazás nélkül történõ - ellátását a megállapodásban [2. § (3) bekezdés] vállalja, abban nyilatkozik arról is, hogy a megállapodás megkötését megelõzõ két éven belül természetvédelmi szabálysértés elkövetése miatt nem marasztalták el, illetve természetvédelmi bírsággal nem sújtották, és ennek ellenõrzéséhez, továbbá a megállapodásban szereplõ adatainak az igazgatóság, illetve a Minisztérium által történõ kezeléséhez hozzájárul.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szakirányú végzettség körét a rendelet melléklete tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti végzettséggel rendelkezõ személynek nem kell polgári természetõri ismeretekbõl vizsgát tennie.

(4) Aki az e rendelet hatálybalépésekor a Magyar Természetbarát Szövetség Természetvédelmi Szolgálatának tagja volt - kérelmére - mentesül az (1) bekezdés b) pontjaiban meghatározott végzettségi feltétel alól, de polgári természetõri vizsgát köteles tenni.

5. § (1) Nem köthetõ megállapodás:

  1. az igazgatóság Természetvédelmi Õrszolgálatának, önkormányzat természetvédelmi õrszolgálatának a tagjával, továbbá az önkormányzati természetvédelmi õrrel,
  2. azzal, aki a polgári természetõri feladatok rendszeres és szervezett ellátására egészségügyi okból alkalmatlan.

(2) Az igazgatóság, illetve helyi jelentõségû védett természeti terület esetében a települési önkormányzat azzal a személlyel köthet megállapodást, aki a 4. §-ban foglalt feltételeknek megfelel.

6. § (1) A polgári természetõri vizsga természetvédelmi és jogi ismeretekbõl áll. A vizsga tananyagát a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) állítja össze, és az igazgatóság a polgári természetõrnek jelentkezõ személy kérésére rendelkezésére bocsátja.

(2) A polgári természetõri vizsgára az a személy bocsátható, aki az igazgatóság által - évente egy alkalommal - szervezett polgári természetõri tanfolyamon részt vett.

(3) A vizsgát az igazgatóság által felkért háromtagú vizsgabizottság elõtt kell letenni, melynek két tagja az igazgatóság hatósági feladatokat ellátó munkatársa.

(4) A sikeres vizsgáról az igazgatóság igazolást állít ki.

(5) Ha a jelentkezõ két alkalommal sikertelen vizsgát tesz, akkor a második sikertelen vizsgát követõ 1 éven belül ismételt vizsgát nem tehet.

(6) A polgári természetõrnek rendszeresen - legalább 3 évente - továbbképzésen kell részt vennie. A továbbképzésen való részvétel igazolása a határozott idejû megállapodás [2. § (3) bekezdés] ismételt megkötésének, a 4. §-ban foglaltakon túlmenõ feltétele.

7. § (1) A polgári természetõrökrõl az igazgatóság, helyi jelentõségû védett természeti terület esetében a települési önkormányzat, illetve 7. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a Minisztérium nyilvántartást vezet.

(2) Ha az igazgatóság, vagy helyi jelentõségû védett természeti terület esetében a települési önkormányzat a megállapodást megköti, a polgári természetõr számára - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - arcképes és sorszámozott igazolványt, valamint az igazolvány számával megegyezõ sorszámú polgári természetõr jelvényt bocsát rendelkezésre.

(3) A szolgálati igazolványban meg kell határozni azt a területet, ahol a polgári természetõr a Tvt.-ben meghatározott jogait gyakorolja.

(4) Több igazgatóság illetékességi területén található országos jelentõségû védett természeti területre szóló polgári természetõri igazolványt - az igazgatóságokkal kötött megállapodások és az igazgatóságok javaslata alapján - a Minisztérium kiállíthat, ha a polgári természetõr legalább 5 évet a természetvédelemmel kapcsolatos szakterületen töltött el, és felsõfokú végzettséggel rendelkezik.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az arcképes és számozott igazolványt, valamint az igazolvány számával megegyezõ sorszámú polgári természetõr jelvényt a Minisztérium bocsátja a polgári természetõr rendelkezésére.

(6) A polgári természetõri igazolvány és jelvény leírását a rendelet melléklete tartalmazza.

8. § (1) A polgári természetõr megállapodás szerinti megbízása megszûnik, ha

  1. a polgári természetõrre vonatkozó bármely feltétel megszûnik, illetõleg valamely kizáró feltétel bekövetkezik;
  2. vállalt feladatát [4. § (1) bekezdés d) pont] 1 éven át nem gyakorolja, illetõleg a polgári természetõri megbízatásáról lemond;
  3. feladatai ellátására egészségügyi okból alkalmatlanná válik.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt megszûnés vagy a polgári természetõr halála esetén az (1) bekezdésben meghatározott ok, illetve a halál bekövetkeztétõl számított 30 napon belül a polgári természetõr szolgálati igazolványát és jelvényét az azt kiállító szerv részére vissza kell szolgáltatni.

9. § E rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

Melléklet a 33/1997. (XI. 20.) KTM rendelethez

1. A 4. § (1) bekezdés a) pont szerinti középfokú szakirányú végzettségnek minõsül:

a mezõgazdasági, geológiai, kertészeti, erdészeti, vízügyi, vízgazdálkodási technikusi képesítés, a mezõgazdasági, kertészeti, erdészeti, geológiai, vízügyi szakközépiskolai végzettség, valamint az OKJ szerint: környezet- és természetvédelmi szakmunkás, környezetvédelmi (szak)technikus, környezetvédelmi szakelõadó, természetvédelmi technikus szakmai vizsga.

2. A polgári természetõr igazolványa

A polgári természetõr igazolványa 10x7 cm nagyságú, téglalap alakú, zöld alapszínû, egylapos igazolvány, amelyet 3 mm széles aranyszínû szegély keretez.

Az igazolvány elsõ oldalának felsõ részén 5 mm-es, nyomtatott betûkkel szereplõ "POLGÁRI TERMÉSZETÕR IGAZOLVÁNY" felirat, alatta balra a polgári természetõr jelvényének ábrája, jobbra a polgári természetõr 2,5x3 cm-es fényképe és aláírása található.

Az igazolvány hátlapján a polgári természetõr neve, az igazolvány négyjegyû sorszáma, a polgári természetõr feladatellátási területe, az igazolvány érvényességi ideje, a kiállító szerv megnevezése, bélyegzõje és vezetõjének aláírása, továbbá a Minisztérium jelképe szerepel.

3. A polgári természetõr jelvényének leírása

A polgári természetõr jelvénye 33x45 mm nagyságú, álló ovális alakú, zöld alapszínû zománcozott fémjelvény, amelyet 0,5 mm széles aranyszínû szegély keretez. A jelvény alapszínét képezõ zöld mezõben fehér színû - 20x32 mm nagyságú - feltartott kéz látható, melynek tenyér részében a természetvédelem 16 mm átmérõjû jelvénye helyezkedik el. A természetvédelmi jelvény keretét és a tenyér körvonalait 0,2 mm széles aranyszínû szegély képezi. A kezet a jelvény felsõ részében "POLGÁRI TERMÉSZETÕR" felirat fogja körül, alsó részén a szolgálati igazolvány számával megegyezõ négyjegyû sorszám található, melyeknek betûi (számai) aranyszínûek és 3 mm magasak, továbbá a Minisztérium jelképe helyezkedik el. A természetvédelem jelvénye: fehér színû jobbra repülõ nagykócsag, kör alakú égszínkék mezõben.

1978. évi IV. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl

(Hatályos 2000.03.01-tõl, kivonat)

A bûncselekmény

10. § (1) Bûncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.

(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.

Bûntett és vétség

11. § (1) A bûncselekmény bûntett vagy vétség.

(2) Bûntett az a szándékosan elkövetett bûncselekmény, amelyre a törvény két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bûncselekmény vétség.

Szándékosság és gondatlanság

13. § Szándékosan követi el a bûncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.

14. § Gondatlanságból követi el a bûncselekményt, aki elõre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelmûen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetõségét azért nem látja elõre, mert a tõle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

15. § Az eredményhez mint a bûncselekmény minõsítõ körülményéhez fûzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetõt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli.

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

171. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.

(2) A büntetés

a) három évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,

b) egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekmény halált,

c) két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekmény kettõnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

(3) Ha az elkövetõ a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elõ, bûntettet követ el, és az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén - az ott tett megkülönböztetéshez képest - öt évig, két évtõl nyolc évig, illetõleg öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.

Segítségnyújtás elmulasztása

172. § (1) Aki nem nyújt tõle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.

(2) A büntetés bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.

(3) A büntetés bûntett miatt három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövetõ idézi elõ, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.

(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.

Határjelrongálás

220. § Aki az államhatár megjelölésére szolgáló jelet megsemmisíti, megrongálja vagy elmozdítja, vétséget követ el és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.

Hivatalos személy és közfeladatot ellátó személy meghatározása

137. § E törvény alkalmazásában

1. hivatalos személy:

  1. az országgyûlési képviselõ;
  2. a köztársasági elnök;
  3. a miniszterelnök;
  4. a Kormány tagja, a politikai államtitkár;
  5. az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész;
  6. az állampolgári és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosa, az állampolgári jogok országgyûlési biztosa és általános helyettese, valamint a külön biztosok;
  7. a helyi önkormányzati testületek tagja;
  8. a közjegyzõ;
  9. az önálló bírósági végrehajtó;
  10. alkotmánybíróságnál, bíróságnál ügyészségnél, államigazgatási szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél, az Állami Számvevõszéknél, a Köztársaság Elnökének Hivatalánál, az Országgyûlés Hivatalánál szolgálatot teljesítõ személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerû mûködéséhez tartozik;
  11. jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el,

2. közfeladatot ellátó személy:

  1. a postai szolgáltató végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottja, a közforgalmú tömegközlekedési eszközt mûködtetõ gazdálkodó szervezetnél végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó személy, továbbá a közúti személyszállítási szolgáltatást végzõ más személy,
  2. a biztonsági feladatot teljesítõ katona,
  3. a polgári védelmi szervezetbe beosztott és polgári védelmi szolgálatot teljesítõ személy,
  4. a mentõszolgálat tagja,
  5. a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védõ vagy a jogi képviselõ,
  6. az egészségügyrõl szóló törvényben meghatározott esetben az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy,
  7. a közoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a pedagógus,
  8. az állami, önkormányzati, önkéntes és létesítményi tûzoltóság tûzoltói feladatot ellátó tagja,
  9. a rendõrségrõl szóló törvényben meghatározott körben a lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében létesült társadalmi önvédelmi szervezet tagja, a közbiztonság javítására irányuló tevékenysége közben,

Hivatalos személy elleni erõszak

229. § (1) Aki a hivatalos személyt jogszerû eljárásában erõszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetõleg emiatt bántalmazza, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.

(2) A büntetés öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erõszakot csoportosan vagy felfegyverkezve követik el.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott csoport szervezõje vagy vezetõje két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.

(4) Aki hivatalos személy elleni erõszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz, vétséget követ el, és két évig, a csoport szervezõje és vezetõje bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.

(5) Aki a hivatalos személyt eljárása miatt bántalmazza, az (1)-(4) bekezdés alapján büntetendõ akkor is, ha a bántalmazott a bûncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos személy.

(6) Nem büntethetõ a (4) bekezdés alapján a csoport résztvevõje, ha a csoportot önként vagy a hatóság felhívására elhagyja.

Közfeladatot ellátó személy elleni erõszak

230. § A 229. § rendelkezései szerint büntetendõ, aki az ott meghatározott cselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el.

A polgári õr akkor tekinthetõ közfeladatot ellátó személynek és részesíthetõ fokozott büntetõjogi védelemben, ha az általa ellátott feladat a közérdeket szolgálja. Az õrzött értékek tulajdoni formájának nincs jelentõsége.

Hivatalos személy támogatója elleni erõszak

231. § A 229. § rendelkezései szerint büntetendõ, aki az ott meghatározott cselekményt hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követi el.

A hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személy támogatására kelt személy az, aki nem hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személy, de jogszabály, vagy polgári jogviszony alapján, illetve saját kezdeményezésre, önmagától elõzetes megállapodás nélkül is támogat hivatalos eljárást, egy ellátó személyt, vagy érték védelmére kel.

Ezen bûncselekmény elkövetõje közvetlenül a hivatalos személy támogatóját, annak tevékenységét akadályozza.

Környezetkárosítás

280. § (1) Aki a környezetet vagy a környezet valamely elemét károsítja, ... bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki a környezetet vagy a környezet valamely elemét jelentõs mértékben szennyezi, ....

(3) A büntetés öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben írt bûncselekmény jelentõs mértékû károsodást okoz, ....

(4) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekmény a környezetet vagy annak valamely elemét olyan mértékben károsítja, hogy a környezet vagy a környezeti elem természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre.

(5) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1)-(3) bekezdés esetén két évig terjedõ szabadságvesztéssel, a (4) bekezdés esetén három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.

Természetkárosítás

281. § (1) Aki

a) nemzetközi szerzõdés hatálya alá tartozó, vagy fokozottan védetté nyilvánított

  1. élõ szervezetet,
  2. élõ szervezet bármely fejlõdési alakjában vagy szakaszában lévõ egyedét,
  3. fajok keresztezõdéseként létrejött élõ szervezetet,
  4. élõ szervezet származékát

jogellenesen megszerez, tart, forgalomba hoz, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, azzal kereskedik, vagy azt elpusztítja,

b) védett

  1. természeti területet,
  2. élõ szervezetek életközösségét,
  3. barlangot

jogellenesen jelentõs mértékben megváltoztat, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.

(2) A büntetés öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha

  1. az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott természetkárosítás élõ szervezet tömeges pusztulását,
  2. az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott természetkárosítás a természeti terület, az élõ szervezetek életközössége, vagy a barlang helyrehozhatatlan károsodását vagy megsemmisülését

okozza.

(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott természetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.

A környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése

281/A. § (1) Aki jogszabályban meghatározott engedély nélkül, illetve ... hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével gyûjt, tárol, kezel, elhelyez, illetve szállít olyan anyagot tartalmazó hulladékot, amely alkalmas arra, hogy

  1. az ember életét, testi épségét, egészségét veszélyeztesse,
  2. a vizet, a levegõt vagy a talajt szennyezze, vagy ezekben tartós elváltozásokat okozzon,
  3. az állatokat vagy a növényeket veszélyeztesse,

bûntettet követ el, és öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.

(3) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bûncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.

Értelmezõ rendelkezés

286/A. § (1) A 280. § alkalmazásában

  1. környezeti elem: a föld, a levegõ, a víz, az élõvilág, valamint az ember által létrehozott mesterséges környezet, továbbá ezek összetevõi,
  2. szennyezés: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése,
  3. károsítás: az a tevékenység, amelynek hatására a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékû változása, szennyezettsége, illetve igénybevétele következik be, amelynek eredményeképpen a környezet, illetve a környezeti elem természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetõleg olyan tevékenység, amely az élõvilágot kedvezõtlenül érinti.

1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekrõl

(Hatályos 2000.03.01-tõl, kivonat)

A szabálysértés fogalma

1. § (1) Szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetõit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget.

(2) Szabálysértés nem állapítható meg, ha a cselekmény bûncselekményt valósít meg.

A pénzbírság

16. § (1) A pénzbírság legalacsonyabb összege ezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint.

(2) Az önkormányzati rendelet harmincezer forintban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét.

Szabálysértés miatt eljáró más szervek

35. § A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják

g) a nemzeti park igazgatóságok;

A helyszíni bírság

134. § (1) A szabálysértést meghatározó jogszabályban megállapított esetekben a (2) bekezdésben felsoroltak a szabálysértés tetten ért elkövetõjét helyszíni bírsággal sújthatják.

(2) Helyszíni bírság kiszabására jogosult

a) a rendõrség, a határõrség, a vám- és pénzügyõrség, a hivatásos tûzoltóság;

b) a helyi önkormányzat képviselõ-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézõje;

c) a természetvédelmi õr, az önkormányzati természetvédelmi õr, a természetvédelmi hatóság részérõl eljáró és erre felhatalmazott személy, ...

135. § (1) A helyszíni bírság összege ötszáz forinttól tízezer forintig terjedhet.

Természetvédelmi szabálysértés

147. § (1) Aki

  1. a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytõl, szakhatósági hozzájárulástól eltérõ módon végez vagy végeztet, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
  2. természeti területen - beleérve a védett természeti területet is - a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethetõ tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, tiltott módon közlekedik, engedély nélkül tüzet rak,
  3. a védett vagy a fokozottan védett élõ szervezet egyedét, származékát, barlangi képzõdményt jogellenesen megrongálja, elviszi, állatfaj egyedét élettevékenységében jelentõs mértékben zavarja, valamint a védett élõ szervezet egyedét, származékát, barlangi képzõdményt jogellenesen elpusztítja,
  4. a természet védelmére vonatkozó rendelkezéseket egyébként megsérti,

százezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetõjével szemben kiutasításnak is helye van.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálysértés elkövetõjére a természetvédelmi õr, az önkormányzati természetvédelmi õr, valamint a természetvédelmi hatóság részérõl eljáró és erre felhatalmazott személy helyszíni bírságot szabhat ki.

(4) Azt a védett, illetõleg fokozottan védett növény- és állatfaj egyedet, annak bármely fejlõdési alakját, származékát, védett ásványi képzõdményt, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni.

(5) Ha a (4) bekezdésben felsorolt természeti érték állami tulajdonban van, akkor azt a nemzeti park igazgatósága lefoglalja, és az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv döntéséig gondoskodik a megõrzésérõl.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a nemzeti park igazgatóság hatáskörébe tartozik.

Környezetvédelmi szabálysértés

148. § (1) Aki a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytõl, hozzájárulástól eltérõ módon végez vagy végeztet, illetve a környezet elemeit a külön jogszabályban meghatározott módon terheli, illetve szennyezi, vagy az egyéb környezetvédelmi elõírásokat más módon megszegi, százötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetõjével szemben kiutasításnak is helye van.

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekrõl

((Hatályos 2000.03.01-tõl, kivonat)

Veszélyeztetés tárgyak elhelyezésével, eldobásával

9. § (1) Aki

b) tárgyat másokat veszélyeztetõ módon dob el, húszezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

Tiltott fürdés

17. § (1) Aki tiltott helyen fürdik, húszezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendõrség, a helyi önkormányzat képviselõ-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézõje, a közterület-felügyelõ, határvizek tekintetében a Határõrség, bányatavak esetében a bányafelügyelet, a természeti és védett természeti területen természetvédelmi õr, helyi jelentõségû védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi õr helyszíni bírságot szabhat ki.

Jégen tartózkodás szabályainak megszegése

18. § (1) Aki a szabad vizek jegén való tartózkodás szabályait megszegi, húszezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

Tilos fakivágás

19. § Aki a fák védelmérõl szóló jogszabály hatálya alá tartozó fát e jogszabályban foglalt elõírások megszegésével kivágja, illetõleg az út tartozékának minõsülõ fát a közút kezelõjének hozzájárulása nélkül kivág, húszezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

Tûzvédelmi szabálysértés

20. § (1) Aki

  1. a tûzvédelmi jogszabályokban vagy a tûzvédelmi szabályzatokban foglalt elõírásokat, továbbá a kötelezõen alkalmazandó tûzvédelmi szabványok elõírásait megszegi,
  2. a jogszabályi tilalom ellenére az erdõterületen vagy annak közelében tüzet gyújt, vagy más módon az erdõ tûz elleni védelmének jogszabályi elõírásait megszegi,
  3. tûzesetet vagy tûzveszélyt észlel, és ezt a hatóságnak nem jelenti,
  4. tûzjelzésre távbeszélõjét nem bocsátja rendelkezésre,
  5. szándékosan megtévesztõ tûzjelzést ad,
  6. nem tesz eleget a hatóság azon felhívásának, hogy a tûz oltásában személyesen közremûködjék, illetõleg hogy jármûvét vagy a tûz oltására alkalmas eszközét a tûz oltásához bocsássa rendelkezésre,
  7. tûz esetén a tûzoltás vezetõjének intézkedését nem hajtja végre, vagy a tûzoltás eredményessége érdekében szükséges felvilágosítást nem adja meg,

hatvanezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

(3) Az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos tûzoltóság, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a természetvédelmi õr helyszíni bírságot szabhat ki.

Tiltott határátlépés, útiokmánnyal kapcsolatos szabálysértés

22. § (1) Aki a Magyar Köztársaság államhatárát engedély nélkül, vagy meg nem engedett módon lépi át, vagy ezt megkísérli,
százezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki az útiokmánnyal kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket megszegi,
ötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

Határrendészeti szabálysértés

23. § (1) Aki

  1. a határterületen fekvõ ingatlan használatára vonatkozó jogszabály alapján elrendelt korlátozó vagy egyéb intézkedésnek nem tesz eleget,
  2. az államhatár rendjével és õrzésével vagy a határforgalom ellenõrzésével összefüggõ tiltó vagy korlátozó rendelkezést megszegi,

ötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

Határjel-hamisítás és jelrongálás

24. § (1) Aki az államhatár megjelölésére szolgáló jelet gondatlanul megsemmisít vagy elmozdít,
harmincezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki

  1. a megye-, város- vagy községhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet vagy létesítményt,
  2. természetvédelmi hatósági és tájékoztató táblát,
  3. a birtokhatár megjelölését vagy az egyéb közérdeket szolgáló jelet vagy létesítményt megsemmisít, elvisz vagy áthelyez,

harmincezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetõjével szemben kiutasításnak is helye van.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt határterületen a határõrség, a (2) bekezdés b) pontja esetében a természetvédelmi õr helyszíni bírságot szabhat ki.

Vasúti szabálysértés

55. § Aki

  1. vasútállomásnak, illetõleg megállóhelynek az utasok használatára meg nem nyitott részébe engedély nélkül belép, vasúti pályaudvaron a vágányokon átjár, kivéve, ha ezt a vonat megközelítése vagy elhagyása teszi szükségessé,
  2. a vasút területének közúti jármûforgalomra meg nem nyitott részén kerékpárral vagy egyéb jármûvel közlekedik,
  3. a vasúti kocsiba nem a felszállásra szolgáló helyen száll be, vagy onnan nem a leszállásra szolgáló helyen távozik,
  4. mozgó vonatra fel-, illetõleg mozgó vonatról leugrik,
  5. vasúti kocsinak nem az utazásra kijelölt részén utazik,
  6. a sínpályára tárgyat helyez,

harmincezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

Hajózási szabályok megszegése

56. § Aki

  1. vízi jármûvek, az úszó munkagépek és az úszómûvek (a továbbiakban együtt: úszó létesítmény) üzemben tartásának feltételeire,
  2. az úszó létesítmény nyilvántartására, hajózásra alkalmasságára, üzemképességi vizsgálatára,
  3. a hajóutak és kikötõk létesítésére, használatára,
  4. a vízi közlekedés rendjére,
  5. a hajózási tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat - ide nem értve az árufuvarozás és személyszállítás szabályait -

vonatkozó szabályokat megszegi,
húszezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

Útügyi szabálysértés

60. § (1) Aki

  1. engedély nélkül utat megszüntet, elzár, az úton, az alatt vagy a felett építményt vagy más létesítményt, illetõleg ezekhez csatlakozást létesít,
  2. utat engedély nélkül felbont vagy elfoglal,
  3. az út árkába vagy átereszébe olyan anyagot juttat, amely a lefolyást akadályozza vagy az árkot (átereszt) szennyezi,
  4. az úton elhelyezett útfenntartási anyagra szükségtelenül ráhajt vagy azt szétszórja,
  5. az úton, az alatt, felett vagy mellett végzett munka jelzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,
  6. természeti és védett természeti területen az engedélyezett közlekedési útról letér,
  7. az utat vagy az út mûtárgyát gondatlanul megrongálja,

ötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a helyi önkormányzat képviselõ-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézõje, a közterület-felügyelõ, valamint természeti és védett természeti területen a természetvédelmi õr, helyi jelentõségû védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi õr helyszíni bírságot szabhat ki.

Jogosulatlan idegenvezetés

89. § (1) Aki idegenvezetõi tevékenységet jogosulatlanul végez,

hatvanezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

Jogosulatlan utazásszervezés, utazásközvetítés

90. § (1) Aki utazásszervezõ, illetõleg utazásközvetítõ tevékenységet jogosulatlanul végez,

százezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

Mezei szabálysértés

111. § Aki más földjén

b) tilalom ellenére áthajt, tízezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

Engedély nélküli fakitermelés

120. § Aki nem erdõgazdálkodóként erdõben vagy fásításban fakitermelést engedély nélkül végez,
hatvanezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

Erdõrendészeti szabálysértés

122. § (1) Aki

  1. erdõben gazdasági vagy mûszaki célt szolgáló jelet, tárgyat jogtalanul, megsemmisít vagy eredeti helyérõl eltávolít,
  2. természeti területnek nem minõsülõ erdõterületre, fásítás területére törmeléket, szemetet vagy más, oda nem való anyagot hord,

hatvanezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki természeti területnek nem minõsülõ erdei úton, ösvényen, vagy erdõrészben jár, vagy közlekedik jármûvel, ahol jogszabály tiltja, vagy ahol a tulajdonos (kezelõ, használó) a forgalmat korlátozta vagy megtiltotta,
tízezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

Erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása

123. § Aki erdõben a külön jogszabályban meghatározott erdei haszonvételeket - az állami erdõben az egyéni szükségletet meg nem haladó mértékben szabadon szedhetõ virág, vadgyümölcs, moha, gomba és gyógynövény kivételével - az erdõgazdálkodó (tulajdonos, használó) engedélye nélkül gyakorolja,
húszezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

Felhívással szembeni engedetlenség

124. § Aki a természeti és a védett természeti területek, értékek, az erdõ- és vadállomány õrzésével, védelmével kapcsolatban a külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi, erdészeti és vadászati hatósági feladatokat ellátó személy, a természetvédelmi õr, az erdõ õrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja, a hivatásos vadász, a mezõõr, illetõleg a halászati õr jogszabályban elõírt felhívásának nem tesz eleget, vagy intézkedését akadályozza,
ötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

Természetvédelem, jogszabályismeret
A túravezetés általános ismeretei
Túrista ismeretek
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja
>A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja
>A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja
>A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja
>A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja
>A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja
>A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja
>A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja