ELNÖKSÉGI  ÜLÉS

Az Elnökség 1999. november 27-én tartotta ez évi utolsó ülését.

Jelen voltak: Bubla Gyula és Horváth Zoltán alelnökök, Szabó Imre főtitkár, Thúróczy Lajos tiszteletbeli elnök, Baronek Jenő, Bükiné Törő Ágnes, Csávás István, Hluchány Jó-zsef, Juhász Ágnes, Kiss Gyula, Kovács Dezső, Kovács Tamás, Kovács Tamás Attila, Maulis János, Németh Imre, Pálmai Vencel, Quitt András, Rakaczky István, Szilágyi László, Tholt Albert, Dr. Tóth József elnökségi tagok, Bittó Sándor a Számvizsgáló Bizottság elnöke, Bognár Mária, Kárpáti Tímea és Kalmár László a központ munkatársai.

Napirenden volt - szokásosan - az előző elnökségi ülés jegyzőkönyvének elfogadása, és a két testületi ülés közötti időszak munkájáról szóló főtitkári beszámoló mellett az elnökség 2000. I. félvi munkaterve, melyeket kisebb módosításokkal, kiegészítésekkel egyhangulag elfogadott.

Továbbiakban a következő javaslatokat tárgyalta elnökség:

• az MTSZ új tagdíjrendszerére;
• új jelképrendszerére, arculatának korszerűsítésére (szóbeli elsőkörös vitaanyag);
• az MTSZ szerepéről a belföldi turizmusban (írásos elsőkörös vitaanyag).

Az érvényesítési díjjal kapcsolatos döntés az elnökség 16 igen, 3 nem és 2 tartózkodással elfogadta. (Részleteit lásd a követkeő oldalon.) A másik két javaslat alapjait elfogadva, további kidolgozásra visszaadta az előterjesztőknek azzal, hogy felhatalmazta a főtitkárt konkrét tervek kidolgoztatására a jelképrendszer és arculatterv vonatkozásában, illetve akinek javaslata van a belföldi turizmusban való szerepvállaláshoz az december 31-ig jutassa el azt az előterjesztőknek.

Tárgyalták még az Ágasvári menedékház bérleti szerződésének elfogadását és ehhez kapcsolódóan meghallgatta a Számvizsgáló Bizottság tájékoztatóját a menedékháznál végzett ellenőrzésről. Új szerződéskötésre azért kerül sor, mert az eddigi bérlő (Titán SC) helyet az eddigi gondnok veszi át a bérletet. Az elnökség egyhangú igen szavazattal elfogadta a bérleti üzemeltetési szerződést.

Az egyebek között szó volt az Alföldi Kéktúra igazoló füzet előkészítéséről, Természetbarát Emlékérem adományozásáról és a túravezetőképzés OKJ-be való felvételének kezdeményezéséről.

Az elnökség az önálló Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség 10 éves és az Ajkai Kórház SE természetjáró Szakosztályának 25 éves fennállása tiszteletére természetbarát Emlékérmet adományozott.

A túravezető képzés állami elismerésével kapcsolatban felkérte Kovács Tamás Attilát és Dr. Tóth Józsefet a feltételek megtudakolására.

TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉRVÉNYESÍTÉSI DÍJ EMELÉSÉRŐL

A Magyar Természetbarát Szövetség 1992 óta nem változtatott a díjfizetés formáján, mértékén. Az akkori 100 Ft, ma - a Statisztikai Hívatal adatai alpján - 640 Ft-nak felne meg. Számtalan érv gazdasági, működési költségek növekedése, társadalmi elismertség, stb. szól amellett, hogy reálisan mérjük fel az érvényesítési díj formájának és mértékének rendezését.

Az elmúlt tíz év döntése, - miszerint gazdasági válság megszorító intézkedések időszakában nem célszerű a tagságot jelentős díjemeléssel riogatni - helyesnek bizonyult, pozitívan hatott a szervezetek számának és a taglétszámnak a megőrzésére, fejlesztésére.

A korábbi döntéshez az is hozzájárult, hogy az elmúlt években az egyesületek (szakosztályok) többsége elvesztette gazdasági bázisát és a talpon maradásukhoz elen-gedhetetlen volt a saját tagsági díjuk növelése.

Elérkezettnek láttuk az időt, hogy az önkormányzati rendszer kialakulása, megerősödése, szervezeteink működési feltételeinek átalakulása, a gazdasági változások, az infláció csökkenése, az életkörülmények lassú javulása mind-mind reális alapot adjanak ahhoz, hogy a társadalmi szervezetek önállóságát, függetlenségét hosszú távon is biztosító érvényesítési díj fizetési rendre álljunk át.

Mind a hazai, mind a nemzetközi példák és a gyakorlat azt támasztják alá, hogy egy szer-vezet akkor stabil és hosszútávon működőképes, ha működési kiadásainak legalább a felét a tagdíjbefizetések garantálják. Érzékelhető, hogy az állami szerepvállalást pályázatok területén elsősorban a programfinanszírozás jellemzi, csak ritkán számolható el működési költség is.

Az elnökség hosszas vitát követően az előterjesztéshez képest , amely 2001-től az inflálódást megközelítő nagyságú emelést javasolt - a BTSSz kéviselője javaslatára - egy kisebb mértékű, de már 2000. január 1-től hatályos, a fokozatosság elvét betartó, a területi szervezetek és tagjaink teherbíróképességét is figyelembe vevő érvényesítési díjemelés mellett döntött. A döntés értelmében 2001-től egy ujabb - a mostaninál kisebb % arányú - emlés várható, majd utána infláció követő érvényesítési rendszer bevezetését javasolja az elnökség.

Az elnökség szükségesnek tartotta, hogy továbbra is három kategóriában lehessen a természetbarát szövetségben érvényesíteni. Így a szövetségi érvényesítési díj 2000. január 1-től:

a FELNŐTT: 300 Ft/év, a NYUGDÍJAS:200 Ft/év, az IFJÚSÁGI:100 Ft/év lesz.

Ugyanakkor fontosnak tartja az elnökség, hogy az érvényesítési összeg - csökkentve a biztosítással - 50%-a továbbra is létszámarányosan az érvényesítést szervező területi (megyei, kerületi) szervezeteinknél maradjon. Szükségesnek tartjuk ezt azért is, mert érzékelhető, hogy területi szervezeteink működési költsége sem teljes egészében biztosított.

-KL-

HÍREK FEJÉRBŐL - SZEMÉLYI VÁLTOZÁSOK

Rendkivüli megyei küldöttközgyűlés tarottak 1999. október 14-én Székesfehérváron. A küldöttközgyűlés tisztújítást is végzett. mint ahogy arról már előző számunkban hírt ad-tunk A Fejér Megyei Természetbarát Szövetség főtitkára Kertész István, az Alba Regia SC szakosztályvezetője lett. Elnökség tag lett Durmitsné Balcs Rózsa a Vörösm LSE és Németh Pál a sárbogárdi Kossuth DSK szakosztály-vezetője. A megújult a Számvizsgáló Bizottság tagja lett Végh Margit - Vízivárosi LSE, Vörösmarty LSE, Ré Lászlóné - Alba Regia SC.

VÁROSI BIZOTTSÁG ALAKULT

1999. november 16-án, megalakult Sárbogárdon a Városi Természetbarát Bizottság, vezetőjének Németh Pál sporttársat választották meg.

SZAKOSZTÁLYVEZETŐI TANÁCSKOZÁS VOLT BAKONYBÉLEN

A Székesfehérvár Városi Természetbarát Bizottság hagyományos évi tanácskozását november 06-07-én Bakonybélen tarotta. A túrávat is színesített program során., Németh Gyula - a Városi Bizottság vezetője - tájékoztatta a jelenlévőket, majd a szép számmal résztvevő szakosztályvezetők számoltak be az eddig végzett munkájukról. A tácskozáson részt vett Thuróczy Lajos, az MTSZ tiszteletbeli elnöke is.

...BARANYÁBÓL -
ÚJ NÖVÉNYFAJ MAGYARORSZÁGON!

A tavalyi év folyamán Tóth István Zsolt természetvédelmi őr Óbánya térségében egy számára ismeretlen nőszőfű faj kis populációját találta. Az elkészült fényképek, valamint magyar és szlovák kutatók terepi munkája alapján bebizonyosodott, hogy a kérdéses példányok egy 1986-ban Olaszországban nőszőfű faj, az ún. piacenzai nőszőfű (Epipactis placentina) egyedei. Eddig Európában máshol csak Szlovákiában került még elő. Ez a mecseki adat a faj első hazai előfordulása.

A NEMZETI PARK HÍREI

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság új tájékoztató táblákat helyzett el a Melegmány Természetvédelmi Területen. A Tripammer-fánál, a Keresztkunyhónál és a Kőlyuknál felállított táblákon leírást olvashatunk a terület természeti értékeiről, és egy térkép segítségével könnyebben tájékozódhatunk. Kérjük a természetbarátokat, hogy segítsenek megőrizni az új létesítményeket a rongálókkal szemben. Szintén az oktalan rongálások elkerülése, de legföképpen az értékes denevérállomány védelmére egy teljesen új, remélhetőleg "vandál álló" rács került a fokozottan védett mánfai Kőlyuk-barlang bejáratához. Így eltűntek a csodálatos barlangszáj előteréből az elrozsdásodott rácsok, kiváló fototémát nyújtva az arra túrázóknak. A munkák során a barlang közelében lévő, elrozsdásodott bódét is elszállították. A helyén az igazgatóság egy kultúrált tűzrakóhely kialakítását tervezi.

Nagy Gábor tájegységvezető

...SZABOLCS-SZATMÁR-BEREGBŐL
Az év turistája

A hagyományoknak megfelelően ez éveben is odaítélték a "Megye Turistája" elismerést, amely az éves túrázói teljesítmény az elbírálás alapja. 1999-ben "Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Turistája" általános iskolás kategóriában: SÁNDOR BALÁZS, a Nyíregyházi Oxigén természetjárója lett. 33 túrán vett részt, 46 napot túrázott, összesen 2325 mínősítési pontot ért el. A középiskolás korosztályban a legjobb CSÁSZÁR PÉTER a nyíregyházai Vasvári Pál Gimnázium tanulója (21 túra, 60 nap, 2107 mínősítési pont). A fel-nőttek között Gidófalvy Gábor kapta meg a kitüntető címet. (25 túra, 55 nap, 3395 pont).

Megyei Diákasport Tanács őszi aktivaülésén értékelte az elmúlt időszak munkáját és megjutalmazta a legjobbakat. E nemes alkalomból a FÁBIÁN NÓRA vezette Sóstóhegyi Szabó Lőrinc Altalános Iskola és az IZSÉPÍ BÉLÁNÉ vezette nyíregyházi Vasvári Pái Gimnázium kapott elismerést.

CSONGRÁDBÓL

2000. ÉVI ÁRAK A TOBOZ KULCSOSHÁZBAN

A Börzsönyben, Kisirtáspusztán lévő, jól felszerelt, 30 férőhelyes, 4-10 ágyas (eme-letes) szobák, ház szállásdíja 2000-ben: 700t/fő/éj. MTSZ kedvezmény 10%. A Kelet-Magyarországi megyék részére megyei szövetségi meg-rendelővel 550 Ft. Fűtési idényben 150 Ft pótdíj. Szállás rendelés csak a Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség címén lehet: 6701 Szeged Pf. 548.

ÁSVÁNYOK, KŐZETEK, ŐSMARADVÁNYOK SZOBONYA KÁROLY GYŰJTEMÉNYÉBŐL

...a földek mélyén, hol puszták fölé magasodó sziklaor-mokban, hol hegyek közt kanyargó hűs völgyekben őrizték titkukat és szépségüket. Hogy Önök elékerülhettek, köszönhető annak, hogy volt egy ember, aki szakértelemmel és múlhatatlan szenvedéllyel felvértezve bejárta az erdőket, mezőket, hegyeket, völgyeket, barlangokat, hosszú útján fáradhatatlanul gyűjtve köveket, kavicsokat, szikladarabokat.... (Részlet a kiállítás meghívójából). Ezt az embert Szobonya Károlynak hívták. Haláláig (1996) Várpalotai Városi Természetbarát Bizottság elnöke volt. Azzal, hogy gyűjteményéből a Pétfűrdői Közösségi Ház novemberben kiállítást szervezet, méltó megemlékezés volt a kíváló természetbarátról.

...HEVESBŐL - DIVIACZKY GYULÁRA EMLÉKEZTEK

Szeptember 11- én szombaton szép kora őszi reggel indultunk a már hagyományokkal rendelkező emléktúrára. Az eseményt munkatúra előzte meg 9-én, csütörtökön, amikor Franczia István, Cserháti Zoltán és Gere Lajos a forrás rendbetételére vállalkoztak és annak ihatóságát biztosították. Az emléktúra találkozóhelyét, a Szilvásváradi - Szalajka-völgy vasúti megállóhelyet vonattal értük el. Itt a rendező Eger Városi Természetbarát Bizottság nevében Markó Katalin titkár köszöntötte a megjelenteket, bemutatta a túravezetŐket és ismertette az útirányokat. Mivel igen sok első osztályos gyermek is velünk tartott, így körűltekintőknek kellett lennünk, lassítottuk a tempót, időt hagyva a szemlélődésre. Utunk a Bácsó-völgyön keresztül a Diviaczky-forráshoz vezetett. Vizét megkóstolva, Franczia István méltatta a túra névadójának munkásságát, melyet a természetjárás terén fejtett ki. Nevéhez fűződik töb-bek között a II. világháborút követő első túravezetői könyv megszerkesztése. Özvegye családjával megtisztelte túránkat és kis megvendégelésben volt részünk. A jövő évben lesz halálának 20. Évfordulója, özvegyével megbeszéltük elképzelését. A kis pihenő után a Bacsó- kerten keresztül kapaszkodtunk fel a Kelemen- székére, ahol egyórás pihenőt tartottunk. Szép napsütésben élveztük a természet szépségeit, a gyere-kek kedvükre játszhattak. Utunkat meredek lejtőn folytattuk tovább a Katona sírokhoz, ahol Nemes Gyula tartott előadást a sírokkal és az útjelzésekkel kapcsolatban. Innen a Franczia István vezette csoport Őrkő-rét - Őrkő - Oltárkő - Hegyeskő Peskőház - Varró-ház - Felsőtárkány útvonalat teljesítette, mi pedig a Lóczy-forráshoz gyalogoltunk A forrás vizét látva mindenki szomjas lett. Vízvétel után ismét pihenő, játék következett a Gyári-tónál. Jól elfáradva jutottunk a bélapátfalvi cementgyári vasúti megállóba, ahonnan a 15:10 kor induló vonattal mindenki sértetlenül hazatért. Az emléktúrán összesen: 123-a vettek részt.

- Markó Katalin -

...BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉNBŐL

A megyei természetjáró szövetség október 8-9. között, Bükkszentkereszten megyei értekezletet tarott, ahol Rakaczky István - a szövetség elnöke - az eltelt időszakról és a jövő év programjairól, Pintér Vendel - főtitkár - a szövetség pénzügyi helyzetéről, Gyurák János a megyei TESZ tevékenységéről adott tájékoztatót. Ezt követően az egyesületek vezetői szóltak eredményeikről és gondjaikról Az elhangzottakhoz hozzá szólt Pálmai Vencel az MTSZ titkára, a Gyalogtúrabizottság elnöke és vízitúra ügyekben Dr. Egri Kiss Tibor a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Természetbarát Szövetség főtitkára.

FELAVATTÁK KONRÁD LORENZ SZOBRÁT

A Miskolci Vadasparkban az Állatok Világnapja alkalmával felavatták a nobel díjas termé-szettudós, író szobrát. Ez már a második ilyen jellegű emlék a csanyiki parkban, hiszen korábban Gerald Durell angol természetkutató és író szobrát állították fel. Tudomásunk szerint a felállított szobrok elsők a világon. 

Tompa Mihály emléktúra 99'

A Bánrévei Vasutas Természetjáró Baráti Kör és a Szlovákiai Turisták Klubja tornaaljai szervezete első alkalommal rendezte meg 1999. szeptember 25-én s Tompa Mihály emléktúrát.

Tompa Mihály költő, református lelkész 1817. szeptember 28-án született Rimaszombaton. Édesanyját korán elvesztette, nevelőszülőkhöz került Igricibe. Iskoláit Sárospatakon végezte. Lelkészi hivatását Bején, Keleméren, Hanván gyakorolta. Több hazafias indíttatású verset írt 1848 után, legismertebb "A gólyához" című. Verseiért többször állt bíróság előtt, rövid időre elzárással is büntették. Hanván halt meg 1868. július 30-án, síremléke a templomkertben található.

A túra célja a gömöri régió kulturális értékeinek és természeti szépségeinek megismertetése, a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítése. A túra gyalogos és kerékpáros szakágakban került megrendezésre. A gyalogtúra útvonala: Putnok - Kelemér - Gömörszőlős, autóbuszokkal Bánrévére, majd ismét gyalog Havára a Tompa síremlékhez és vissza Bánrévére. Gömörszőlős nevezetességeit több csoportban tekintettük meg, itt E. Kovács László, E. Kovács Judit és Molnár Mihály kalauzolt minket. A hanvai református templomban Spisák István lelkész úr tartott előadást Tompa Mihály munkásságáról. A túra össztávja 27 km, szintkülönbsége 250 m volt. A túrát Molnár Mihály (VTBK) és Vajkó Ferenc (Szlovákia) vezette. A kerékpárosok Tóth Ferenc Attila (VTBK) és Vajkó Zsolt (Szlovákia) vezetésével 24-en 76 km-t kerekeztek a Bánréve - Sajónémeti - Putnok - Gömörszőllős - Bánréve - Tomalja - Beje - Hanva - Bánréve útvonalon. A túrán összesen 184-en vettek részt, ebből 8 szlovák turista. A rendezvényt megtisztelte részvételével E. Kovács László a Tompa Mihály Emlékbizottság titkára, valamint Hajdú Gábor Bánréve és T. Kovács László Gömörszőlős polgármestere. A résztvevők finom ebédet, kitűzőt és emléklapot kaptak. Találkozzunk 2000. szeptember 30-án!

- Balla László -

JÁTÉK TURISTÁKNAK, TERMÉSZETJÁRÓKNAK!

A B.-A.-Z. Megyei Idegenforgalmi Hivatal és a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség turisztikai játékot hirdet az ezeréves államiság évfordulóján, a harmadik évezred küszöbén. Célunk a megye természeti, történelmi, kulturális és egyéb értékeinek bemutatása - két éves program keretében.
Játékunk szlogenje: MÚLTUNKON ÁT A JÖVŐBE - TÚRÁZZ ÁT A HARMADIK ÉVEZREDBE!

A megye sok érdekes, felkeresésre érdemes látnivalói közül 50 objektumot választottunk ki. A játék során három szintet lehet teljesíteni:

• 15 kiemelt fontosságú látnivaló, ami erősen kapcsolódik múltunkhoz, történelmünkhöz, vagy országosan is egyedi érdekesség. Az első fokozat teljesítői emlékkitűzőt kapnak.
• a második fokozatban is 15 látnivaló szerepel, melyeknek a felkeresése, és a látoga-tás igazolása után a teljesítők sorszámozott jelvényt vehetnek át.
• a harmadik körben 20 felkeresendő cél szerepel, melyből tetszőleges választás szerint 10 helyszínt kell felkeresni. Aki ezt is teljesíti, az eddigiek mellé egy névre szóló, "antik" oklevelet kap elismerésül.

A játék 2000. 01.01-től 2001.12.31-ig tart. A felkeresendő helyeket bemutató, a teljesítés feltételeit tartalmazó igazolófüzetet még idén decemberben szeretnénk sajtótájékoztató keretében bemutatni. A füzethez ingyen lehet majd hozzájutni. Az Idegenforgalmi Hivatal a Tourinform hálózaton keresztül, míg a természetjáró szövetség a saját országos hálózatán keresztül juttatja el az érdeklődőkhöz, emellett a teljes anyag felkerül az Internetre is. A programfüzet minden felkeresendő objektumról rövid - bemutató jellegű - információt ad: elhelyezkedése, megközelíthetősége, nyitva tartása, egy-két soros történelme. Ugyanitt biztosítunk helyet a látogatást igazoló bélyegző lenyomatnak. Ha bármilyen információt szeretne kapni, kérem hívja Rakaczky Istvánt a 30/229-46-80-as rádiótelefonon, vagy a megyei idegenforgalmi hivatalt a 46/350-504-es telefonon.

A játékban szereplő objektumok végleges listáját, valamint a füzet anyagát december10-én lezárjuk. 2000-ben az ország minden részén hozzáférhető lesz a különféle kedvezményeket nyújtó Megyei Turisztikai Kártya, mellyel összekapcsoljuk játékunkat (a kártyáról Kovács G., az idegenforgalmi hivatal hivatalvezetője ad információt). A játékban résztvevők pontokat gyűjtenek. A fent említett objektumok felkeresésén túl le-hetőség van plussz pontok elérésére is: pl. kereskedelmi szálláshely igazolt igénybevéte-léért, vagy különböző helyi és megyei rendezvényeken való részvételért újabb pontokat kaphatnak a játékosok. A legtöbb pontot gyűjtők között ajándékokat sorsolunk ki: pl. családi hétvége valamelyik szállodában, rendezvényen való részvétel, kiadványok stb. Ezúton is hívunk és várunk minden természetjárót, hogy vegyen részt e nagy játékunk-ban. Központi túrákat is szervezünk: február 5-én külön kisvasúttal a Bükk egyes pontjait ke-ressük fel, június 24-én a Csereháton túrázunk, míg szeptember 2-án különvonattal (elegendő érdeklődő esetén!) a Zemplén egyes látnivalóit járjuk be. Egy-egy központi túra 3-4 objektumot érint. A játékban szereplő helyeket gyalog, és bármilyen közlekedési eszközzel megközelíthetők (kerékpár, víziút, autó, stb.)

Miskolc, 1999.11.25.

Rakaczky István

Bő fél évszázad múltán...

"Szakosztályunk január 16-ki taggyűlésén felvetődött az a terv, hogy az 1848-49-es szabadságharc lánglelkű költőjéről Petőfi Sándorról és nagynevű szónokáról Kossuth Lajosról elnevezett kilátótornyokat emeljünk a Bánkút melletti Bálvány 956 m-es és a Borovnyák 946 m-es csúcsain. A centenáris év eme két diósgyőri turista alkotását a tagok önzetlen turista munkájával és áldozatkészségével akarjuk megoldani. Erre a célra elkértük a Diósgyőri Vas- és Acélgyár Igazgatóságától az újgyári 20 m magas jelzőtornyot, és az ugyancsak Új-gyárban lévő használaton kívül álló 10 m magas volt légvédelmi ütegállást és lőszertornyot, hogy ezek a volt háború céljait szolgáló alkotmányok most a Bükk két legszebb kilátó-hegyén a békét és a turista akarást hirdessék. A gyárigazgatóság mindkét tornyot szakosz-tályunknak engedte át a fenti célra, most azután rajtunk a sor, hogy a tor-nyok felépítésével bebizonyítsuk élniakarásunkat Hazánk újjáépítése érdekében." Ez az idézet a Diósgyőri Vasas Testgyakorlók Köre (DVTK) Turista Szakosztályának az 1948. évre kiadott Túrakönyve 42. oldalán megjelent Petőfi- és Kossuth-torony a Bükkben c. cikkének első szakasza.

Az akkori elképzelésnek csak az első szakasza valósult meg. A Petőfi-torony alkatrészeit a vasgyár kiszállította a bánkúti, ún. 30 perces feljáróig teherautókon, majd onnan kézi erővel történt a csövek feljuttatása a Bálványra. Sok áldozatkész, tenni-akaró turista munkájával elkészült a kétszintes, 16 m magas kilátó. 1948. június 12-én volt az ünnepélyes toronyavatás. Az eseményen résztvevők között ott volt Balogh Ferenc szakosztályvezető, Herczeg Ferenc, a Diósgyőri Vas- és Acélgyár akkori vezérigazgatója. Képviseltette ma-gát az MTSZ, valamint sok lelkes természetjáró a megyéből. Az avatásra már felkerült a Petőfi Sándor domborművével díszített emléktábla a következő szöveggel: (Az 1945. januárjában megindult diós-győri turistaélet kezdetben a Diósgyőri Vasas Jó-szerencse Kultúr- és Sportegyesület Turista Osztályaként szerveződött, tehát a DVTK turista szakosztályának jogelődje volt NIK: Nehézipari Központ, melynek egyik ak-kori vezetője az a Fock Jenő gépész- mérnök, aki később (1967.06.14.-1975. 07. 04. között) a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökeként kormányfő volt.) Még egy érdekes történelmi adalék a rég-múltból: Kossa István, a pipás miniszter* kedvenc nyaralóhelye volt Jávorkút. 1950. nyarán sétált a forrás környékén és Balogh Feri bácsi, az akkori szakosztályvezető megszólította, majd festéket kért a minisz-tertől a kilátó állagmegóvására. A fontos elvtárs rövid időn belül segített....

* Ekkor Ő volt az Országos Természetjáró Társadalmi Bizotttság elnöke

1973.06.21 - 24. között négynapos tábort rendezett Bánkúton a DVTK Természetjáró Szakosztálya a négyes jubileum kapcsán: 150 éve született Petőfi Sándor, 100 éves a szervezett magyar természetjárás, 70 éves a Vasas Szakszervezet, és 25 éves a Petőfi kilátó. Június 24-én emlékünnepséget tartottak a Bálványon a kilátónál, és egy újabb emléktáblát avattak, melyen ez olvasható:

Az elmúlt évtizedek során sok ezer természetjáró és természetszerető gyönyörködött a kilátó nyújtotta szinte teljes körpanorámában, mely jó idő esetén nemcsak a Bükk vonula-tait, de a távoli Tátra kőcsipkéit is megmegmutatja. Az elmúlt évtizedek vasfoga, valamint a mindenütt előforduló vandálok szándékos kártéte-le folyamatosan rontotta a szerkezet állapotát. A helyzetet tovább rontotta, hogy az épít-mény jelenleg Heves megye területén van, továbbá az a tény, hogy a DVTK 1972.02.29-én jogutód nélkül megszűnt. A gazdátlan kilátó az utóbbi időre annyira lerobbant, hogy padozata életveszélyessé vált. A B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség évekkel ezelőtt elkezdte keresni a lehetősé-get a kilátó megmentésére, az elodázhatatlan felújítás megvalósítására. Természetesen egyedül ez nem ment. Idén nyáron az Északerdő Rt. osztályvezetője, Korek Károly Úr (pedig az objektum nem is az Északerdő Rt. területén van!) kezdeményezésére újból nekikezdtünk. A felújítás pél-damutató összefogás eredménye a következő intézmények és szervezetek részvételével: Erdészeti szolgálat, Miskolc Északerdő Rt. Miskolc, Bükki Nemzeti Park, Egererdő Rt, Eger, Nagyvisnyó település önkormányzata és a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség. A bruttó egy millió forintos felújítási költség felét az Erdészeti szolgálat Miskolci igaz-gatósága biztosította, az összeg másik felét a többi felsorolt szervezet adta össze. A sajtótájékoztatóval egybekötött ünnepélyes avatás november 24-én volt. Sajnos a tél közbeszólt, hogy a népes társaság a majd 60 cm-es hóban felkeresse az objektumot. A lillafürdi és az ómassai úton a kidőlt fák és a balesetveszély miatt ideiglenesen szünetel-tették a közlekedést. Pedig a sajtó képviselői fotósokkal felszerelve és a terepre felkészülve mindannyian elindultak velünk a helyszínre! Az építmény tulajdonviszonya ma sem egyértelmű. Szeretnénk, ha lenne gazdája a felújított kilátónak. E kérdés megoldására egyeztető tárgyalásokat kezdtünk a Bükki Nemzeti Park igazgatójával. Már a sajtótájékoztatón megfogalmazódott a jövő évi közös terv: a kilátó környékének rendbetétele, pihenőtér kialakítása asztalokkal, padokkal, szemétgyűjtővel. Miskolc, 1999.11.24. (Az anyagot Hidvégi Emil történelmi leírásának segítségével összeállította:

- Rakaczky István -

PÁLYÁZAT

A Hegyi Zergék Alapítvány kuratóriuma pályázatot hirdet magyarországi kombinált (azaz több turisztikai szakágra kiterjedő) teljesítménytúrákat, illetve külföldi (első-sorban Euró-pán kívüli), hosszú távú magashegyjáró túrákat szervező természetbarát szervezetek, illetve csoportok számára. Pályázni a számlával igazolható költségek támogatására lehet, előzetes költségvetés be-nyújtása, valamint utólagos elszámolási kötelezettség mellett. A pályázatokat az alapítvány kuratóriuma bírálja el. Beérkezési határidő az alapítvány címére (1114 Budapest, Himfy u. 10.): 1999. 12. 31.

A Kuratórium egyben felhívja az alapítvány céljait (melyek azonosak a pályázati kiírásban megjelöltekkel) támogatni kívánó természetbarátok figyelmét, hogy személyi jövedelem-adójuk 1%-ának felajánlásával segítsék alapítványunk tevékenységét.

A Hegyi Zergék Alapítvány adószáma: 18229202-1-43

TANFOLYAM PEDAGÓGUSOKNAK

A tanulmányi kirándulások régtől fogva szerves részét kell, hogy képezzék az oktató-nevelő munkának. Jelenleg az erre a feladatra vállalkozó lelkes pedagógusok és szülők jó része - sajnos - képzetlenül, tapasztalatlanul, indul el egy-egy túrára. Emiatt nem ritkán elmarad azok élményszerűsége. Pedagógiai eredménye a vártnál kevésbé segíti az isme-retek bővülését. Ezért 2000. február 10-től a tanulmányi kirándulások hatékonyabb szervezését segítő tú-ravezetői tanfolyamot indít a Fővárosi Pedagógiai Intézet. Elsősorban a Budapest és közeli települések pedagógusainak figyelmébe ajánljuk ezt a képzést. A tanfolyam elvégzése 30 akkreditációs pont megszerzését teszi lehetővé. A szeminárium jellegű foglalkozásokat diavetítések, tapasztaltcserék és hétvégi "tan-túrák" követik. Összesen 30 óra (8 alkalom) +5 túra, ára 20 000 Ft- útiköltség. A gyakorló túrák lesznek a Budai-hegyekben, Isaszegre, Gödöllő környékére, a Budai-várban, a pesti Belvárosban és egy autóbuszos túra, vagy a palóc-földre vagy a Dél-Alföldre. A hallgatói teljesítmény mérése az elméleti anyagokhoz kapcsolódó feladatlap kitöltésé-vel, illetve egy kirándulási tervezet elkészítésével történik. Végül az egész 2000. decemberében a hallgatók elégedettségét vizsgáló kérdőív kitöltésével zárul. Jelentkezni lehet a Fővárosi pedagógiai Intézet Tanulmányi Irodáján, vagy Lehoczky Já-nosnál. (E-mail: tanulmanyi@fovpi.hu) 

Jelzett turistautak Csongrád megyében
Az őrség
A táborszervezés, táborvezetés módszertana

- könyvismertetőinket lásd a Megjelent rovat lapján.

HISTORIA

Az 1800-as évek második felében, amikor a turistaság megalakította első szervezeteit és egyre népszerűbbé lett a természetjárás szükségessé vált, hogy a turista-utakat jelzésekkel lássák el. Magas hegyeken ez kezdetben általában kőrakásokkal (kőember, steimann) történt. Az alacsonyabb erdős vidékeken ez a módszer nem volt követhető. A különböző szervezetek a területükön festéssel sajátos jelzésrendszereket alakítottak ki. Ezek a jelzések megfeleltek a követelményeinek és jól segítséget jelentettek az eligazodásban turista elődeinknek. A kialakult sokszínűség - szó szerint is! - még talán érdekes is volt. Más hegység, más táj és más forma, más színű és minőségű jelzésekkel találko-zott a kiránduló. A Mecsekben 1912-től egységesen számozott útjelzések voltak. Elvileg Vértesben is ilyen jelzéseket alkalmaztak, de csak egy út készült el ezzel a módszerrel. Máshol egyszerű színes csíkok esetleg pöttyök jelentették a jelzést. Kezdetben alkalmaztak mindenféle szint: barnát, rózsát, lilát feketét és önálló szín volt a fehér is. Később az is előfordult, hogy párosítottak színeket pl. a Budai-hegyekben. A Magyar Turista Szövetség, Dr. Ströpl Gábor felvetése alapján 1929-ben kialakította az egységes útjelzési előírásait. A munkálatokban részt vett Horn K Lajos a szövetség társ-elnöke. Lakner Károly a feltáró és útjelző bizottság előadója és természetesen a javaslatot tevő Dr. Ströpl Gábor is. A szövetség Tanácsa 1929 december 2-i ülésén - némi kiegészítésekkel - elfogadta a bizottság javaslatát. A Turistaság és Alpinizmus 1930. év februári számában megjelent az "Útjelzéseink egységesítésére vonatkozó határozat". Ez a határozat pontokba foglalja az útjelzések elhelyezését, formáját, színjelzését. Részletesen leírja a színjelzések és formáinak magyarázatát. Anélkül, hogy felsorolnám a határozat pontjait néhány számomra érdekes, ma is érvényes előírást emelnék ki: - az útjelzés színei a piros, a kék, a sárga és a zöld, valamennyinek kisérő színe a fehér; - a piros és a kék a főutak a sárga és zöld a mellékutak jelzésére való; - a jelzések elhelyezésénél fontos, hogy szemmagasságban legyenek; - a jelzések egyike a másiktól látható legyen. Idézhetném tovább a határozat pontjait, de nem teszem, viszont egyértelműen megállapítom, hogy a jelenlegi érvényes szabvány jól átgondolt alapját képezik az elődeink e szépen összeállított ajánlásai. Természetes, hogy azóta a gyakorlat, a kor, a tapasztalat változtatásokat tett szükségessé. A Magyar Természetbarát Szövetség kezdeményezésére 1988-tól Magyar Szabvány rögzíti a turista útjelzések színeit, formáit, műszaki előírásait. Azok a sporttársaim akik bővebben érdeklődnek a korábbi ajánlások iránt olvassák el az említett folyóiratban a teljes leírást.

- Baronek Jenő -

Rovatvezető: Dorogi András

TFSZ beszámolója az 1998. évi közhasznú tevékenységéről

1998. május 29-én beadott közhasznúsági kérelmünk a Fővárosi Bíróságnál van (ügyiratszám: 14 Pk 63688), mindezidáig nem érkezett érdemleges válasz, többszöri megkeresésünk ellenére sem. Az esetleges elutasításig a törvény szerint közhasznú szervezetként működhetünk.

Szövetségünk tagsága 1998. december 31-én: 58 tagszervezet 4.909 fővel.
Korosztályi összetétel:

• 18 éven aluliak: 2062 fő,
• 18-26 évesek 1752 fő,
• 26 éven felüliek 1095 fő.

Szövetségünk 1998. évi bevétele: 1.832 eFt, ebből saját bevétel: 45,8%, támogatás: 50,9%, egyéb: 3,3%. Szövetségünk 1998. évi kiadása: 2.000 eFt, ebből alaptevékenység szerinti kiadás: 64,1%, működési kiadások: 5,4%, bér- és bérjellegű kiadások: 30,5%. 1998. évi eredményünk: -168 eFt Költségvetési támogatás nem volt. Vállalkozási tevékenység nem volt. Az 1997. évi SZJA 1%-ából 45.909 Ft-ot kaptunk, mely összeget működési költségeink fedezésére fordítot-tunk. Központi szervezésű táborokra 487eFt-ot költöttünk. A táborok bevétele 281eFt volt, a fennmaradó költségeket célirányos támogatásokból fedeztük. Természetjárás magazinunkra összesen 404 eFt-ot fordítottunk. A kiadásokat 350eFt tá-mogatásból, a fennmaradó részt saját forrásból fedeztük. Megszólítottuk a nyári természetjáró táborokat szervező iskolákat. Megkérdeztük, milyen elvárásaik lennének egy a természetjárással foglalkozó ifjúsági szervezettel szemben? A válaszokból leszűrtük a szakosztályok igényeit. Az elnökség a következő stratégiai célokat és feladatokat fogalmazta meg. Több túra-mozgalmat, külföldi csereprogramot, központi találkozót kell szervezni. A Nemzetközi Ifjúsági Természetbarát Szövetség (IYNF) kampányán belül nemzetközi rajzpályázatot hirdetünk gyerekeknek 1998 nyarán, melyen TFSZ tagok díjakat is nyertek. A környező országok közül a szlovákiai SUTOM KST és a csehországi DUHA társszerve-zeteinkkel van kapcsolatunk.

A Természetjáró Fiatalok Szövetségének Közgyűlése a beszámolót elfogadta. 

Cartographia turistatérképek és útikönyvek, kiváló minőségű RECTA és SILVA precíziós tájolók, térképmérők, lépésszámlálók, ALTO és NANOQ lábszárvédők, NATALEX, ALTO, SILVA túrazsákok széles választékával várunk benneteket. MTSZ igazolványra 5-10% kedvezmény 

LiteraTúra rovatunk cikkét, Kertész István: Szigeti Séta elbeszélését lásd külön lapon.

NYÁRI TÁBOR

Már 1998-ban megindult a figyelemfelkeltő tevékenység az írott és az elektronikus sajtóban a nagy európai szenzáció, az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás témában. Hovatovább már a vízcsapból is a napfogyatkozás kezdett folyni. Alkalmi Kkft-k alakultak a várható vendég-tömeg ellátására, szórakoztatására. A napfogyatkozás centrumában hónapokkal korábban elkeltek a szálláshelyek. Tarolni készültek az emléktárgy árusok is...

A napfogyatkozás témája iránt a természetjárók sem maradtak közömbösek. A Kazinc-barcikai TE már 1999. évi programfüzetében szerepeltette a jelenség megfigyelése céljá-ból szervezett keszthelyi tábort és jó előre biztosította a táborhelyet. Amikor 1999 tavaszán elnökségi ülésén fölmerült a kérdés, hogy hol legyen a megyei tábor, felajánlottam a lehetőséget a megyének, táborozzunk együtt. A javaslatot elfogadták. Miután a KTE tagjai már 10 éve folyamatosan jelen vannak a keszthelyi Sport Kemping-ben a Zala Megyei Szövetség vendégeiként, kapcsolataink eredményeképpen sikerült a fél kempinget lefoglalnunk előre, sőt még szerény kedvezményt is elérni. Nem volt szükség nagy hírverésre, június végére már 100 fölött volt a jelentkezők száma, úgy hogy egyre inkább az elhelyezés okozott gondot az augusztus 8-15 közötti táborozáson. A helyszínen sikerült kijelölni a majdani összefüggő táborhelyet, és a részletekben is megegyeztünk. Augusztus 8-án vezetésemmel leutazott az előkészítő csapat: kitisztítottuk a táborhelyet, és szalagkordonnal lehatároltuk. Augusztus 9-én kimentünk az állomásra, hogy ünnepélyesen fogadjuk a nagy borsodi csapatot. Teltek a percek, majd a félórák. Interjú a forgalmistával: kb. 100 percet késik a vonat. Atyavilág! Végül 150 perces késéssel "futottak" be aléltan, az egész napos kánikulai vonatozás után. Summa: a különvagont elküldték Ózdra, de azt nem mondták meg, hogy mit csináljanak vele... Az üggyel kapcsolatban Rakaczky elnök úr levelet írt a MÁV Miskolci igazgatójának, a levelet állítólag be fogják keretezni, és kiakasztják a forgalmi irodában... Szerencsére néhány korsó sör után oldódott a feszültség, és az esti tábornyitó már jó hangulatban találta a több, mint 150 fős társaságot, akiket Rakaczky István a B.A.Z. Megyei Szövetség elnöke köszöntött. Minden résztvevő emléklapot és szép kivitelű kitűzőt ka-pott, amit a táborozás ideje alatt büszkén viselt is. A kitűző a városi séták alkalmával is az érdeklődés középpontjába került, egyik élelmes táborlakónk 10 márkáért el is adta az egyik német "napvadásznak" . 10-én kedden a nap városnézéssel és strandolással telt el, illetve megkezdődtek a környékbeli túrák. Este Garadnay Sándor a megyei szövetség oktatási bizottságának vezetője tartott előadást a másnapi napfogyatkozás várható részleteiről felhívva a figyelmet a veszélyekre is. Augusztus 11-én a Nagy Nap hajnalán jókora zápor söpört végig a táboron, borongós hangulatba keserítve a napvadász természetjárókat. De Iáss csodát! 7 órakor a "Nagy rendező" elhúzta a függönyt, a felhők eltakarodtak a szikrázó kék égbolt-ról. A tábor központi túrájának csapata Garadnay Sanyi vezetésével a vasútállomás felé vette az irányt, hogy Raposkától gyalog menjenek föI a Szent György-hegyre és onnan figyeljék a Nagy Jelenséget. E sorok írója a tábor "házőrzője" a hátramaradottakkal és népes családjával együtt a Helikon strandon élte meg a Csodát. Mert valóban - csodálatosan szép és borzongató jelenség volt. A strand népe papírszemüvegekkel, videókkal, fényképező masinákkal felfegyverkezve várakozott, időnként megmártózva a hűs habokban. Aztán elkezdődött: A verőfény még változatlan volt, de már innen-onnan felhangzott: nézd! Már eléje bújt! Már fogy! Aztán egy óra múlva a nyugati égbolt sötétebb kékké vált, a levegő is néhány fokkal hűvösebb lett, aztán totál. Ránk borult a csodálatos árnyék, fel-lángolt a napkorona a hold sötétje mögül és fölcsillant a Vénusz fénye. A strand közönsége fölmorajlott az élmény hatására, mindenki kapkodott, fotózott, szemezett a nappal, mert ezen rövid idő alatt szemüveg nélkül is megtehette, aztán eltűnt a soha nem feledhető csoda, mert nem felejthető annak aki átélte. Az árnyék tovasöpört Siófok irányába haragos színűre váltva a Balaton szelíden fodrozódó vizét, majd végképp eltűnt... De megmaradt az élmény, sokáig adva annak, aki látta. Látogatásaink a Helikon strandon mindennaposak voltak, köszönhetően az időközben elhunyt Dr. Jakabfy Rudolfnak, a Zala Megyei Szövetség elnökének, aki keszthelyi kapcsolatai révén elintézte, hogy a borsodi tábor 100 db egy hétre szóló ingyenes strandbelépőt kapott. Ezt a sok túrázás mellett igyekeztünk kihasználni. A hátralévő néhány napot túrázással, városnézéssel, strandolással töltötte a társaság. Az egyes csoportok bejárták a Sümeg-Keszthely-Tapolca-Badacsony-tördemic-Nagyvázsony kéktúra szakaszt. Egy kerékpáros csoport Zala megyei körtúrát tett. A meleg vízre vágyók Hévizet keresték föl. Augusztus 14-én szombaton este a táborzáráskor megelégedéssel nyugtáztuk, hogy helyes döntés volt, hogy ide jöttünk mert a résztvevőknek valóban gazdag programot tudtunk ajánlani. E sorok közt is meg kell köszönnünk Vajda András úrnak a tábort üzemeltető vállalkozónak a minden részletre kiterjedő figyelmet, a meleg baráti fogadtatást és a tábor körülményeihez képest maximális ellátást. Köszönet a Zala Megyei Természetbarát Szövetség elnökségének a sportbaráti segítségért, amit a tábor előkészítése során nyújtottak.

Repei Zoltán a tábor szervezője és vezetője

Kaland a Tölösi erdőben - az Internetről átvett irást lásd az ArraboNet honlapján.

VISSZATEKINTŐ

165 ÉVE

1864-ben, Kézdivásárhelyen született BARDÓCZ PÁL
Elemi iskolai igazgató, pedagógiai szakíró, az Magyar Tanítók Turista Egyesülete választmányi- (1895-97 -) és kirándulási bizottsági tagja (1897 -).
M: Séták és kirándulások. Budapest székesfőváros elemi iskolái részére (1909).

160 ÉVE

1839. XII. 31-én, Sepsiköröspatakon született BEDŐ ALBERT
A hazai erdészet egyik nagy alakja. Államtitkár, országos főerdőmester, országgyűlési képviselő. Jogi tanulmányai után elvégezte a Selmecbányai Erdészeti Akadémiát. Nagy része volt az 1879. évi erdőtörvény előkészítésben és szakszerű végrehajtásában. Erdészeti szakíró, az MTA levelező tagja (1880). Az Erdészeti Lapok munkatársa, később szerkesztője. Az Orsz. Erdészeti tagja (1888-91) és az MTE Budapesti osztály választmányi tagja (1892 - 1902). Az Egyesület titkára, majd első alelnöke. Emlékére 1957-ben az egyesület emlékérmet alapított. Fenyőháza (Lubovnya) nyaralótelep megalapítója. Az MKE Budapesti osztály alapítója, választmányi EKE Székesfővárosi osztály választ-mányi tagja. (1894 -). A Bükk-hegységben eredetileg forrás (Berda-kút), fenyves (Csanyik-völgy) és újabban a Molnár-szikla feletti hegy őrzi a nevét. Az Országos Erdészeti Egyesület 1957-ben nevét viselő Emlékérmet alapított.
M: Erdészetünk leírása (1874), Erdő-őr, vagy erdészet alapvonalai kérdésekben és feleletekben (1874), A magyar királyi államerdők gazdasági és kereskedelmi leírása (1878 franciául és németül is), Magyarország erdőségei (1885), Az erdőművelés jelentősége hazánkban (1887).

1839-ben született KARDOSS KÁLMÁN
Ügyvéd, majd Baranya megye aljegyzője. Később Pécs és Baranya megye főispánja (1887 - 1876), képviselőházi alelnök. A Mecsek Egyesület elnöke (1891-1906), díszelnöke. Róla nevezték el a Mecsek első turistaútját a Mecsek-kaputól a Roboz pihenőig vezet. Hidason van eltemetve. (BJ).

155 ÉVE

1844 Gyertyámoson született RŐSER JÁNOS
Polgári és felsőkereskedelmi iskolatulajdonos, igazgató. Az MTTE tiszteletbeli tagja (1897), elnöke (1906 - 1912 -) képviselője az MTSZ megalakításánál (1913), az MTSZ társelnöke (1913-18).

145 ÉVE

1854-ben született KOVÁCS PÁL DR.
Jogtanár és szerkesztő, az MKE helyi képviselője, Kecskemét (1884 - 92 -).

110 ÉVE

1889 XII. 24-én Budapesten hunyt el BARTSCH LAJOS
Ékszerész, az MKE Budapesti Bizottság pénztárosa (1877).

95 ÉVE

1904. XII. 28-án Pomázon hunyt el LUPPA PÉTER
Pomázi földbirtokos, mérnök, országgyűlési képviselő. Az MKE Budapesti osztály vidéki választmányi tagja (1888-91) Egyetemi évei alatt, 1857-ben, öt társával Bécsből csóna-on mentek le a Fekete tengerig. Erről a Napkelt című újságban számolt be 1858-ban. Nevét sziget őrzi a Dunán.

85 ÉVE

1914-ben hunyt el KÁLLAY ZOLTÁN DR.
Főispán, országgyűlési képviselő, az MKE Egri Bükk osztály elnöke, (1891 - 97 -).

65 ÉVE

1934-ben hunyt el RAUCH JÁNOS
Pécs városi villamosvasúti igazgató, városi műszaki főtanácsos, a mérnöki hivatal vezető-je. tervei alapján készült a Nagy-Tubesen a kilátó 1910-ben, amelyet később róla nevez-tek János-kilátónak. A Mecsek Egyesület alapító tagja, alelnöke (1922 -) és mérnöke . Az MTSZ Műszaki bizottság tagja (1917 -).

1934 Budapesten elhunyt OLÁH ISTVÁN DR.
Ügyvéd, kúriai bíró, az MTE Hegyaljai osztály elnöke. (- 1930 -).

55 ÉVE

1944-ben hunyt el POSSEVITZ TIVADAR (II)
A Kassa-Oderbergi vasút mérnöke. Az MKE Fátra osztály ügyvivő elnöke. (1917 -), elnöke (- 1930 - 43 -), az MKE társelnöke (-131-), MTSZ munkabizottság tagja (1917 -).

40 ÉVE

1959. XII. 24. Budapesten hunyt el JORDÁN KÁROLY DR.
Vegyész, Kossuth-díjas matematikus (1956), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A valószínűségszámításon és matematikai statisztikán kívül munkássága kiterjedt a meteorológiára, geofizikára és természetesen vegytanra is. Hegymászó, barlangász. Az MTE Budapesti osztály (1903-5) és a Központi vá-lasztmány tagja (1911-13), a Svájci Alpen Club /SAC./ tagja. Az MTSZ tanácstagja, a Feltáró és kirándulási- és a Műszaki Bi-zottság tagja (1917 -). Fiatal korában kerékpárjával járta be Európát, majd a vezetőnélküli- és a téli hegymászás úttörője (Márta csúcs, Ganek 1899). Az Öt-tótól a Lomnicra vezető, általa elsőként bejárt út őrzi a nevét.
I: Kristóf Sándor: Híres magyar hegymászók dr. J.K. Turisták Lapja 1943.