| 55. szám | 1998. január |
Összefoglaló a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 1997 évi tevékenységéről
10 éves a PTTE
Vándorsport Természetbarát Szakosztálya
Kilátótorony a Tubesen - az építkezés
állása
Baranyai Pepsi Ötpróba
Koszonyatetőn jártak
a nyugdíjas természetjárók
Rockenbauer Pál emléktúra
Túrák
a Budai-hegységben és környékén
Erdőfelújítás Kisrét-Kantavár környékén
Hírek
Rendezvények
Nyílt túrák
Összefoglaló a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 1997. évi tevékenységéről - a cikket lásd külön lapon.
10 év nem nagy idő történelmi léptékben mérve, de egy lelkes kis közösség számára már jubileumot jelent. Alkalmat ad a közös küzdelmek és szép emlékek felidézésére.
A szakosztály 1987. december 14-én alakult, 14 fővel. A névválasztással egy régi mecseki turista egyesület hagyományait újították fel. Kezdettől fogva hetente járták a Mecsek gyönyörű tájait, előre tervezett túraprogram szerint. Baráti kapcsolatok révén bővült a taglétszám. Hamarosan felvetődött az igény egy, a szakosztálynak is otthont adó kulcsosház létrehozására. Sikerült kezelésbe kapni egy romos épületet a Tettye fölött, gyönyörű kilátással a városra.
És megkezdődött a nagy munka. Vámos Mihály szakosztályvezető - a túrák vezetése mellett - szervezte, irányította és végezte az építési munkákat a lelkes tagsággal karöltve. Ma már csak a fényképek idézik fel az építkezés egyes fázisait, a hozzájuk fűződő kedélyes és küzdelmes emlékeket. Két év alatt elkészült a ház, amely 20 fős kirándulócsoportok fogadására is alkalmas. De az építkezés nem akadályozta az aktív turistaéletet. A szakosztály nevéhez híven vándorutakra is sor került. A több napos túrák a Börzsönyben, a Vértesben, a Mátrában, a Bakonyban és a Zempléni-hegységben az Országos Kék Túra egy-egy szakaszának teljesítését is jelentették. Külföldi túratársi kapcsolatok révén cserelátogatásokra is sor került a környező országokba.
Napjainkban közel ötvenes létszámmal, töretlen lelkesedéssel működik a szakosztály, és reméljük, hogy a következő tíz év is sok szép élményt tartogat a tagok számára.
Simai Margit
Lassan 10 éve kilátótorony épül a Tubesen. Nem megfeledkezve a Kiss Lajos áldozatos munkájával épült "Betyár tanyáról" és más létesítményekről, a természetjárókért végzett munka az elmúlt évek legnagyobb építkezése, amely az erdőt és a Mecseket szerető pécsiek és nem pécsiek összefogásával történik. A helyszínt felkeresők többsége rendszeres látogatója a hegyeknek, de a Tubes 611 méter magas csúcsát sokan csak azért veszik célba, hogy lássák: tovább épült-e a kilátótorony? Mikor használhatják, első vagy második szintjére mikor mehetnek föl biztonságosan? Mert engedély nélkül a nem veszélytelen tornyot sokan megmászták, hogy a saját szemükkel láthassák, mennyivel többet mutat magából a táj, ha a kilátó elkészül.
A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség lehetőségeihez mérten mindent megtett, hogy segítse az építkezést. Sokat jelentett a tagság rendszeres tájékoztatása a Mecsek Híradóban és a szövetség összejövetelein. A kilátótorony építését szervező Tubes Kilátó Alapítvány vezetői ezt többször megköszönték és e kis írás kapcsán is köszönik!
A munkát még nem fejeztük be, de a ma látható és használható építmény reményt ad a teljes felépülésre. Sokat és sokaknak kell dolgozniuk, hogy eljöjjön az a nagy és csodálatos nap, amikor közös munkánk eredményeként az új János-kilátót ünnepélyesen felavathatjuk, és büszkén mondhassuk turista barátainknak, utódainknak, hogy: "látjátok, meg tudtuk építeni!"
Kérjük a János-kilátót felkeresőket, ha az 58 lépcsőn fellépdelve elérték az első kilátószintet, ne csak a Mecsek hegység innen látható csodálatos völgyeiben, csúcsaiban és a csillogó víztükrök látványában gyönyörködjenek, de gondoljanak a saját segítő és a mások itt végzett munkájára is. E torony adjon erőt további létesítmények megvalósítására és a ma meglévők felújítására. Azt is érezzék át, hogy ha ilyen nagy, és sok ember áldozata kell egy kirándulókat szolgáló építmény elkészítéséhez, sokkal jobban kell óvni, védeni a már meglévő létesítményeinket. Nem véletlenül használtam a tulajdonunkra utaló szót. Ezek valóban értünk készültek, és ha azt szeretnénk, hogy sokáig azok is maradjanak, vigyázni kell rájuk. Ne féljünk rászólni a rongálókra, ne érezzük elvesztegetett időnek, ha valamit teszünk a Mecsek szépítéséért.
Ehhez kívánok bátorságot, erőt, egészséget, és boldog 1998-as esztendőt!
| Kovács Szabó János a Mecsek Egyesület titkára, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség tagja |
A november 22-i gyalogtúrán 111-en vágtak neki a 10, illetve 25 km-es távnak. A gyönyörű időben minden résztvevő szintidőn belül teljesítette az általa kiválasztott távot.
A szokásos csokoládé és üdítő (tea, cola) mellett különféle ajándékok vártak a szerencsés résztvevőkre. A Bártfa utcai Általános Iskola a tőle megszokott módon jó házigazdája volt a rendezvénynek. Köszönet érte Tóth Klára igazgatónak és kollégáinak! Nagyon sajnáljuk, hogy ezúttal utoljára lehettünk az iskola vendégei.
Ezzel a gyalogtúrával befejeződött a Baranya Megyei Szabadidősport Szövetség Baranyai Pepsi Ötpróba 1997. évi rendezvénysorozata.
Néhány adat az ötpróbáról: négy "sportágban" (gyalogtúra, futás, kerékpártúra, úszás) összesen nyolc rendezvény volt, ezeken több mint ezren vettek részt több-kevesebb rendszerességgel. Százharmincan vehették át az ötpróbásoknak járó emblémás pólót és kitűzőt. Bár a rendezvények fele nem a megyeszékhelyen volt, mégis 16-an (1996-ban csak öten voltak!) mind a nyolc próbát teljesítették: Balázs Péter, Baritz István, Csekme Bernadett, Csuzi András, Fejes Sándor, Hívert Attila, Kormos Erzsébet, Kovács Kitti, Lukács Tímea, Nagy Hajnalka, Rabóczki Sára, Rudolf Judit, Rudolf Melinda, Szűcs László, Tóth Klára és Villányi Lajos. A legaktívabb iskolák az abaligeti, a kozármislenyi, a pécsi Bártfa utcai és a szentlőrinci Ifjúság úti általános iskolák voltak. A legaktívabb családok: az Angster, a Kiss, a Kopjár, a Nemes és a Varga család.
Az eredményekhez gratulálunk, a különdíjak átadására 1998. január 26-án 17 órakor kerül sor az Aranykacsa Étteremben.
Szeretném a rendezőknek is megköszönni egész éves munkájukat! A legaktívabbak: Bánáti Zoltán, Fazekas István, Gergely Tünde, Karácsony Péter, Kumli Júlia, Mislyenácz Péter, Pákozdi Andrea, Szerednyei János, Váler Barbara.
Ötpróba jövőre is lesz - "A víz az élet" néven. Az 1998-as rendezvénysorozat fő támogatója a Pécsi Vízmű Rt. Mindenkit szeretettel várunk!
Papp Csaba
1997. november 27-én hűvös, nyirkos, ködös időben indultunk el a megszokott csütörtöki túránkra. 22 fő vett részt, valamennyien a PTTE Nyugdíjas Szakosztály tagjai.
Uticélunk Koszonyatető volt, ahová a mindenki által szeretett Kiss Lajos hívott meg bennünket a kulcsosházba. A hátizsákból előkerültek a harapnivalók, na meg egy kis innivaló is; Lajos pálinkával köszöntött bennünket. Később finom rumosteával és kávéval kínált, igazi vendéglátásban volt részünk, amit a magam és csoportom nevében köszönök
Tiszta szívből kívánunk erőt, jó egészséget Kiss Lajosnak, hogy még sokszor tudjuk egymást vendégül látni!
Minden év november utolsó szombatján Rockenbauer Pál emléktúrát szervezünk Zengővárkonyba, a Gesztenyésbe, ahol az emléktúra névadója nyugszik.
Így volt ez most is immáron tizedik éve. A túrát én vezettem, mivel aki sokáig vállalta, lemondta. Rockenbauer Pálnak nagy tisztelője vagyok, a csoportomnak és a szakosztályomnak is sokat meséltem róla.
A volt barátai, munkatársai minden évben eljönnek a halála évfordulójára, rá emlékezve. Mi 36-an dagasztottuk a sarat, sietnünk kellett, hogy odaérjünk, mert a budapestiek 11 órára jelezték érkezésüket. Elmúlt dél, mire odaértek. A csoportommal vártunk negyed kettőig, a megemlékezésnek még semmi nyoma nem volt. A buszunk 13.50-kor indult Pécsváradról vissza, így mi eljöttünk. Közel két órai álldogállás után mindannyian fáztunk és nemcsak az idő volt borongós, hanem a csoportom hangulata is. Nem így képzeltük el. Magam részéről sajnálom, hogy így történt.
| Keczeli
Vilmosné túravezető |
Kis csapatunk, a "Felhőtlenek" 1997. október 22-től 30-ig Budapesten tartózkodott, és onnan csillagtúrákon ismerkedett a Budai-hegységgel és környékével. Szép, tiszta, de nappal is fagyos időben, jó látási viszonyok között túráztunk. Túráinkra elkísért bennünket egy budapesti szakosztály túravezetője is, akit egy Pécsről elszármazott túratársunk szervezett be.
Október 23-án a Moszkva térről busszal mentünk fel a Normafáig, ami a pestiek legkedvesebb kirándulóhelye, valamennyi évszakban. A lejtője jó síterep. Az öreg bükkfa - Normafa - már rég kidőlt, a helyette telepített két tölgy is a múlté, helyette ma már csak egy magányos hársfa áll és előtte emlékkő, amit a Pestről-Budáról idejáró művészek emeltek. Ma már a Normafa elnevezés a környék megnevezésére szolgál. A név eredete: 1840-ben operaénekesekből és színészekből álló társaság kirándult a nagy fához, és itt a kor ünnepelt primadonnája, Sódelné elénekelte Bellini Norma c. operájának nagyáriáját.
A Normafától igen sok túralehetőség kínálkozik a környék megismerésére. Mi először a János-hegyi kilátóhoz mentünk, ami a Budai-hegység legmagasabb pontja. Korábban Erzsébet-kilátónak is nevezték, melyet a királyné tiszteletére építettek a pesti polgárok. Maga a királyné is sokat tartózkodott itt és gyönyörködött a főváros és környéke szépségében.
Innen a piros sáv jelzésű úton Makkosmáriára mentünk, ahol megnéztük a barokk templomot, melyet korábban a tölgyfa ágak között talált Mária-kép emlékére emeltek. Megmásztuk a 349 méter magas Kő-hegyet, voltunk a Hármashatárnál, majd a Gyermekvasúton (korábban Úttörővasút) a Szépjuhászné megállóig utaztunk, s onnan tovább gyalog Hűvösvölgybe.
Október 24-én HÉV-vel utaztunk Gödöllőre, ahol az újjáépülő kastélyt és környékét tekintettük meg. A kastély főszárnyait részben már újjáépítették, és remény van rá, hogy az ezredfordulóig az egész épület újjáéled, mert alapítványt hoztak létre e célra, és a pénzösszeg rendelkezésre áll. Az itt lévő kávéházban korhű öltözetben szolgálták fel az ír kávét, amely kávéból, whiskyből és tejszínhabból állt. Igen finom volt elfogyasztani a múlt századi körülmények közé varázsolt helyiségben.
Voltunk a kerepesi temetőben is, ahol történelmi nagyjaink nyugvóhelyeit tekintettük meg. Itt nyugszanak hazánk nagy politikusai, művészei is; ide ma már csak kivételes alkalommal, kivételes személyeket temetnek.
Október 25-én a Parlamentet néztük meg. 1884-1902 között épült, Steindl Imre tervei alapján. Az épület azóta szinte Budapest jelképévé vált. Neogótikus stílusú, hosza 268, szélessége 118 méter. Magassága a kupola csúcsánál 98 méter. Az épületben összesen 691 helyiség van, külsejét 88 szobor díszíti. A Parlament épülete szimmetrikus elrendezésű, közepén a kupola, és annak két oldalán kiemelkedik a képviselőház és a volt főrendi ház ülésterme. Ez utóbbit szokták az ide látogatóknak bemutatni. Mi a másik, az élő parlamentet nézhettük meg, ahonnan az üléseket közvetíteni szokták.
Ezután jártunk az Operaháznál - amely Ybl Miklós fő műve, 1875-1884 között épült - , nemrég "újjávarázsolták" belsőleg és külsőleg egyaránt. Az Operett Színház előtt láthattuk azoknak a művészeknek lábnyomait és kézjegyeit, akik a közönségszavazatok alapján arra érdemesnek találtattak.
A Margit-szigetet is körüljártuk, ami a főváros legnagyobb parkja. A sziget sok költőt, írót ihletett meg és számos művük itt íródott, vagy erről a helyről szólt.
Október 26-án Esztergomba utaztunk, ahol megtekintettük a bazilikát és a püspöki kincstárat, valamint a Keresztény Múzeumot. Esztergomból jól látszanak a Duna túloldalán lévő Párkány házai és az egyetlen dunai híd roncsai, amely nem épült újjá a háború után.
Október 27-én Pilisszentkeresztről a kék sáv jelzésű úton gyalogoltunk fel a 700 m magas - és akkor havas - Dobogókőre, ahol megtekintettük az Eötvös Loránd Turistamúzeumot. Elmentünk a Thirring-sziklához, a sípályához és a Teréz-pihenőhöz is. A Téry-úton, a Szabó-nyergen át az Ilona-pihenőt érintve értünk Dömösre, ahol buszra szálltunk.
Október 28-án Budapesten több múzeumot látogattunk meg. Szép volt ismét a Bazilika monumentális nagyságával; jártunk a Füvészkertben és a Néprajzi Múzeumban. Voltunk a Zsinagógában is, ahol a felbecsülhetetlen kincsek tárházában gyönyörködhettünk.
Október 29-én ismét a Budai-hegyekben barangoltunk. A Szépjuhászné környékén szálltunk le a buszról és a sárga sáv jelzésű turistaúton mentünk a Nagy-Hárs-hegyre. A Kaán Károly kilátó érintésével a továbbiakban a kék sávot követve a vitorlázó repülőtéren találtuk magunkat. Itt sok-sok turistával találkoztunk, akik különböző irányba mentek. Elmentünk a mellett az erdészház mellett, ahol a Szomszédok c. filmsorozatot forgatják. Az erdészház ténylegesen lakott. Jártunk a 377 m magas Látó-hegyen álló Árpád-kilátónál, és megtekintettük a Siesta-villa közelében található és egyedül álló libanoni cédrust is. Ez az egyetlen a Budai-hegységben, de az országban sincs sok belőle. A túra további részében felkerestük az Oroszlán-sziklát, a Tündér- és Kecske-sziklákat, és jártunk az Ördögárok környékén. Jelzett és jelzetlen utakon barangoltunk.
Ismét gazdagabbak lettünk e tájegység részbeni megismerésével. A Budai-hegység nem olyan vadregényes, mint például a Zempléni-hegység vagy a Mecsek, de érdemes azért megismerni, hogy összehasonlítást tudjunk tenni a hegyek, tájak között.
dr. Koncz Eszter
Kedves Erdőjáró Barátunk!
A Kisrét-Kantavár környékén fekvő erdők túlnyomó része idős, kocsánytalan tölgyes. A századforduló táján itt tarvágással kitermelték az erdőt, majd a területet magára hagyták. A kivágott fák tuskóiból többnyire csoportosan sarjak növekedtek. Ezért látunk gyakran errefelé egy tőről két-három felé ágazó fákat, megvastagodott, beteg tuskóval. Ezen fák életképessége, minősége gyenge és helyzetüket tovább nehezíti, hogy a területen a talaj termőrétege vékony és vízellátása gyenge. Mindennek következtében már látható a fák elöregedése, kiszáradása. A folyamat megállíthatatlan, és egyre több balesetveszélyt jelent az erdőben járókra.
1996 őszén különlegesen jó minőségű és nagy mennyiségű makk termett a területen, aminek köszönhetően hektáronként közel ötszáz-ezer facsemete indult növekedésnek. Így jó esély nyílt arra, hogy az elöregedett sarjeredetű erdő helyén egy sokkal jobb minőségű, mageredetű, kétszáz évig is egészségesen fejlődő új tölgyest neveljünk. Ahhoz, hogy a mageredetű csemetéből erdő növekedjék, szükséges az elöregedett sarjerdő kivágása.
Tekintettel arra, hogy a Kantavár és Kisrét környéke kedvelt kiránduló- és üdülőhely, a fakitermelést kis területű, mozaikszerű vágásokkal indítjuk. Közöttük 20-40 m-es védősávokat hagyunk a terület látványának megőrzése érdekében.
A rendkívül gazdag facsemete állomány és szakmai hozzáértésünk a garancia arra, hogy ezeken a területeken néhány év múlva fiatal erdőben gyönyörködhetünk.
Mecseki Erdészeti Rt.
A programokról további felvilágosítás, ill. jelentkezés az következő címen: Outward Bound Magyarország Egyesület, 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 31; tel.: (1) 311-2467, ill. (20) 679-152.
A Komlói Bányász Természetjáró Szakosztályának túrái, melyekre mindenkit szeretettel várnak (komlói kiindulással):
Új vasúti és autóbusz tarifák - lásd külön lapon.
Mecsek
Híradó. A Baranya Megyei és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti
az elnökség. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni. (7623 Pécs,
Rákóczi ú. 34, 
: (72) 310-226; fax:
(72) 312-019. Ügyeleti idő: kedd 16-19 óra)
Természetjáró
folyóiratok
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja