Szent Imre vándorút

Szent Imre Vándorút

Első nyílt bejárás

A Hegyek Vándorai Turista Egyesület Szent Imre Vándorút elnevezéssel 35 km hosszú, új jelzett turistautat alakított ki a Felső-Őrségben az egykori "vasfüggöny" mögötti területen, Szentgotthárd - Horvátnádalja vasúti megálló között.

Az útvonal első nyílt bejárására 1997. november 1-2-án került sor, amelyen részt vett Walter Wenzel, az Osztrák Turistaklub képviseletében, valamint Orbán Róbert, a Vas Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ részéről. Az ünnepélyes megnyitó november 1-én 8 órakor volt Szentgotthárdon, a műemlék katolikus templom előtt, ahol Pálmai Vencel, az egyesület elnöke tartott egy rövid ismertetőt az útvonal kialakításának nehézségeiről és néhány mondatban ismertette Szent Imre herceg életét. Ezután Enzsel István úr, Szentgotthárd város alpolgármestere köszöntötte a megjelenteket és köszönetet mondott az egyesület munkájáért, majd megnyitotta az új jelzett turistautat.

A kissé hideg, de igazi túraidőben 27 fő indult az útvonal bejárására. Az első pihenőhely a Felső-Csóka 354 m-es csúcsán volt, ahol felmásztunk az ez alkalomra kinyitott vasbeton geodéziai torony tetejére, ahonnan pompás, majdnem körkilátásban gyönyörködhettünk. Déli 12 órára érkeztünk a Szent Imre templomhoz, ahol már várt ránk Rilli László plébános úr, hogy ismertesse a hányatott sorsú templom történetét. Délután 4 órakor érkeztünk Nemesmedvesre, ahol az éjszakát Egervári Gyula polgármester úr jóvoltából egy kellemes hőmérsékletre befűtött faházban töltöttük.

Másnap reggel 8 órakor ismét ünnepélyes aktusra került sor: forrás keresztelőt tartottunk, amelynek keretében az útvonal avatásának emlékére szép réztáblát helyezett el a Hegyek Vándorai Turista Egyesület és Nemesmedves önkormányzata az immáron Vándor-forrás névre hallgató, mindig hűs vizet adó forrás beton falára.

Csípős hidegben (-10 °C) indultunk második napi túránkra. Először megtekintettük a történelmi emlékparkot, ahol látható egy T34-es harckocsi, a megyéket szimbolizáló 19+1 kopjafa és egy fa harangláb, kissé odébb pedig egy alumínium harang, amely a békét jelképezi. Egy órai gyaloglás után letértünk a jelzett útról és felkerestük a Mária-kertet, ahol egy erdei Mária kegyhely található, amelyet Gasztony község lakosai emeltek, még a II. világháború előtt. Az érdekes és hangulatos hely, amely jelenleg igen elhanyagolt állapotú, mindenképpen megérte a 3 km-es kitérőt! Délben érkeztünk Kemestaródfára, ahol az útmenti kocsmában oltottuk szomjunkat. Innen gyakorlatilag végig aszfaltúton vezet a jelzett út. Először Vasaljára érkeztünk, ahol a műemlék Szent István templomot tekintettük meg, igaz hogy csak kívülről, de hát a külső oldalán található az a XIII. sz.-i bélletes befalazott kapu, amiért műemlékklé nyilvánították az épületet.

A túra résztvevői az útvonal végigjárásáért a templomkertben vehették át az alkalmi, dátumozott kitűzőket.

Mivel a Nap is kisütött és a vegyesbolt is kinyitott (kizárólag a mi kérésünkre), Vasaljáról több kisebb csoportban indultunk Horvátnádalja vasúti megállóhely irányába, ahol ki erre, ki arra a vonatra szállt...

- Pálmai Vencel -

A Hegyek Vándorai TE. rövid leírást tartalmazó igazoló füzetet adott ki az útvonalról. Ára:150 Ft, amelyben a teljesítés után járó kitűző ára is benne van. Beszerezhető az MTSZ központjában, hétfői napokon.



Természetbarát Híradó 1998. január
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja
>A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja
>A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja
>A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja