MECSEKI TÁJAKON

Dr. Gábriel András

A Mecsekben Orfű tóvidéke annak idején hat kiemelt üdülőkörzetünk egyike volt, a Jakab-hegy pedig hat legérdekesebb kirándulóhegyünk egyike.

A Jakab-hegyre Pécsről a már a városhoz tartozó Magyarürögről, Patacsról és a még önálló Cserkútról lehet felmenni. Patacsról lenne a legrövidebb, de kevésbé érdekes. A mára már átépült Ürögről, az egykor kis hegyi faluból az Égervölgyön át visz az út. Az ötvenes évek elején az Égervölgy patakján gondolták kialakítani. Pécs Lillafüredjét, de ehhez nincs benne elég víz. Közvetlenül Űrög felett kis duzzasztott tó kínál kellemes felüdülést. Felette a hegyoldalon a Delelőkút forrásból csillapíthatjuk szomjunkat. A környező ritkás erdőben legelt egykor a falu csordája. A völgyben feljebb épített bukón magas vízesés zuhog le. Jóval tovább, a völgy kanyonszerűvé szűkülő szakasza felett a Farkas-forrásnál pihenhetünk meg.

Utána az eddigi irányt tartva elhagyjuk a völgyet és hamarosan a Jakab-hegy tetőjét körbefogó, a turistatérkép szerint "kelta földvár /avar gyűrű/" helyenként 6-8 m magas sáncának bevágásán át jutunk a hegy nagy fennsíkjára. A tetőn kolostorromok állnak. A sánc 800 x 500 m területet fog közre. Feltehetően illírek építették mintegy 2700 éve. A romok előtt kerek mocsár mélyed be, amely körül egykor nagy fenyők és szelídgesztenyefák álltak. A középkorban a kolostor tava volt, halak is lehettek benne. A kolostort a magyar alapítású pálos rendnek építtette Bertalan pécsi püspök, aki összegyűjtötte a környező erdők remetéit, és 1225-ben alapszabályt adott nekik. Ezt a pilisi remeték is átvették. Ezért a Jakab-hegyit tekinthetjük a pálosok anyakolostorának, amelyet később szervezetileg egyesítettek a pilisi remetekolostorral. Az utóbbi főnöke, Özséb szerezte meg 1260-ban a pápától a Remete Szent Pál szerzetesrend alapításához az engedélyt. A középkorban Patacson is volt pálos kolostor. A Jakab-hegyi kolostornak és templomának északi fala magasan megmaradt. A romokon belüli kútból 60 éve még jót lehetett inni, A kolostort a török időkben elhagyták a pálosok, Utána újra megtelepedtek benne, egy akkor emelt torony meg is maradt: De a lő század elején a remeteség már nem dívott. Ezért Mecsekszentkúton pasztoráló lelkészséget indítottak, Pécsett a mai Király utcában pedig ma is működő gimnáziumot, amelyben addig tanítottak, amíg II. József nem oszlatta fel a szerzetesrendet. A kolostor a múlt század elején még állt, de 1819-ben lebontották, "hogy ne legyen zsiványok tanyája".

Cserkútra a Pécs-uránvárosi buszpályaudvarról induló autóbusz végállomásától és Mecsekalja-Cserkút vasútállomásról juthatunk el. Cserkút nevezetessége a feltehetően a tatárjárás előtt román stílusban épült kis templom bélletes kapujával, diadalívén helyi munkákat, szülőművelést, mezei- és kádármunkát ábrázoló freskókkal. A szentélyfal megmaradt alsó részének freskóin a ruhák, lábbelik bíbor színe azt jelenti, hogy az oltárt az Árpád-házi szentek "állták körül". A freskók, vagy legalább egy részük, 1335-ben készültek, amit egy felirat mutat.

A templomtól egyenesen fölfelé visz a jelzés. Az útnak már fent az erdőben balra forduló szerpentin kanyarjában az utat elhagyva a Babás-szerkövek különös sziklacsoportjához jutunk. Ez a monda szerint két egymással szembemenő, de kitérni nem akaró lakodalmas menet kővéválásából keletkezett. A sziklák annak köszönhetik megmaradásukat, hogy bennük az egész Jakab-hegyet alkotó permkori vörös homokkőbe kemény kvarcdarabok ágyazódtak.

A szerkövek, után hamar felérünk a Jakabhegy fennsíkjára. Itt a vársánc legmagasabb /593 m/, nyugati szakaszán áll az István kilátó. Tetejéről leginkább azt látjuk, hogy milyen messze nyúlik a Jakabhegy fennsíkja. Jobb kilátóhely a romok közelében mesterségesnek tünő magaslat /602 m/, amelyről jó időben a Badacsony is látszik.

Kedves kilátópont a hegy délnyugati öblében a Zsongorkő, amelyröl a Dráva ezüstös csíkján túl a Papuk hegységig ér a láthatár, kőhöz Zsongor vitéz mondája fűződik, aki lovával leugratott röla, miután aráját kiszabadította a török várrá alakított kolostorból.

A Jakabhegyről a Déldunántúli Kék jelzésen indulunk északkeletre, a Patacsi-mező tisztásán pedig a kék kereszt jelzésen balra letérünk róla a Szuadó felé, Ebbe ott érünk le, ahol a jelzés mentén forrás mellett is vezető patak a nagyobb, Rákos patakkal egyesülve folyik tovább. A Szuadó észak-déli irányú, azaz meridionális száraz völgy. Száraz, mert benne a búvópatakot hamar elnyeli a mészkő, ahol az váltja fel a jakabhegyi homokkőt. Száraz jellegét mutatja szláv eredetű Szuado(l), Száraz völgy neve. Két víznyelő van benne.

A felsőben sziklalyukban búvik le a víz egy része. Itt a medret úgy alakították, hogy az alsóba is jusson víz. Az utóbbinál már olyan szűk a völgy, és oldalai olyan rneredekek, hogy csak fákba-bokrokba kapaszkodva lehet a víznyelőhöz leereszkedni. Itt kevésbé látványos földlyukban tűnik el a víz. Rajta túl 20-25 m-en ellenesése van a medernek, úgyhogy a víz csak akkor folyhatna tovább a mederben, ha annyi gyülne össze, hogy a lyuk nem győzné nyelni, és hosszú tóból túlfolyna. De erre nemigen volt példa.

Az itt eltűnő víz Orfün a legközelebbi karsztforrásban, az időszakos Sárkánykútban, a nagy Vízfőben vagy az abaligeti barlangban tör elő. Tudomásom szerint nem állapít ották meg hogy hol.

Az alsó víznyelő alatt sem a Szuadóban, sem messze lejjebb a közvetlenül Orfü feletti Sárkányszakadékban nincs víz, még nagyon nedves időszakbkian sem, noha a térkép a völgyben végig patakot jelöl. A szomszédos Körtvélyes völgyben is csak indul a patak, de ott is hamar eltűnik a mészkőben.

Orfü kis sváb törpefalu, ahol, mint a többi hasonlóban, az iskola és harangtorony egybeépült. Néhány, épületkekkel teljesen körülvett gazdaudvar, "frank udvar" is van itt. Az Orfü nevű mai faluegyüttes székhelye eredetileg szintén sváb Mecsekrákoson van. Rákos alatt egy berendezett vízimalmot és a környék élővilágát bemutató kiállítást tekinthetjük meg, A tóvidéken különböző szállás- és sportolási lehetőségek között választhatunk.

A völgy felső tavát a Vizfő táplálja. A tótól a hegyoldalra nyúló üdülőtelep feletti tetőn kilátó áll, ha ebbe felmehetünk /ha van létra/, szép kilátást élvezhetünk a Jakabhegy erdős, északi lejtőire, a tavakra és a környező dombokra.

A Sárkánykút a felső, az Orfüi tó duzzasztógátjának vanalában tör elő időszakosan. A felső tó főleg a fürdőzőké. A következő legnagyobbat, a Pécsi-tavat a Mecsek-szakáliaktól kisajátított réten duzzasztották fel. Ez főleg a vízisportolóké és horgászoké. A Tekeres alatt sorakozó alsó, a Hermann Ottó tóba különböző halfajokat telepítettek.

A Pécsi-tó gátjáról műút indul a dombon át a gyógyfürdőjéről nevezetes Magyar-hertelendre. Itt a falu alatt folyik a Baranya-patak, régi nevén Széki-víz, amely a Mecsek középső részének nagy karsztforrásiból kapja vízének nagyobb részét.