Porva-Csesznek - Gézaháza - Cseszneki vár - Porva-Csesznek
Jelzés: ,
,
és
Táv: 12 km, szintemelkedés: 210 m
Veszprémből vagy Győrből érkezhetünk vonattal
a Porva-Cseszneki vasútállomásra. Ez a vasúti megálló két községről kapott nevet, de mindegyik 3-4 km
távolságra van. Az állomás falán turisztikai tájékoztató táblát találunk, melyet érdemes szemrevételezni.
Ismét lefelé, a fahídon átkelve kezdjük utunkat a Cuha völgyében. A jelzést követve az erdei pihenőhely után elhagyva a völgyet jobbra kanyarodunk
felfelé kapaszkodva.
Balról letér a
és a
jelzés, itt a
-en maradva jobbra fordulunk és a Vadasárkon fenyvesben
érünk fel a Gézaházi-fennsíkra. Kiérve az erdőből a Gesztenyést hagyjuk el, majd a szántóföldek közötti
fasoron (keresztezve a 82. sz. utat) beérünk Gézaházára.
Valamikor valóságos arborétum volt itt, a
fák nagy része azonban kiszáradt, néhány órás csertölgyet még most is megcsodálhatunk. Jobbról elhagyjuk
a kápolnát és leereszkedünk az egykori Eszterházy vadászkastélyhoz. Ez még néhány éve turistaházként működött
étteremmel, később büfével. Most magánkézbe került, ezeket a szolgáltatásokat nem nyújtja. A jelzésen leereszkedünk a fasoron az erdő széléig. Itt
a
jelzést kell megkeresnünk, ezen haladunk
tovább a Kő-árokban. A patak kiszáradt, sziklás medrébe értünk, lefelé haladva a bükkösben. Balról mellékvölgyek
nyílnak, a sziklafalak egyre jobban összeszűkülnek. Mindkét oldalról barlangjelzéseket találunk, amelyek
kisebb kőfülkékhez vezetnek. Jobbról magas mészkőfal kíséri utunkat, ebben is van két kőfülke. Innen kezdve
már szélesedik a völgy. Fenyőket is látni, majd kiérve az erdőből, csodálatos kép tárul a szemünk elé.
Ez a Cseszneki-medence, középpontjában a sziklaszinten magasodó romantikus várrommal. Rátérünk a műútra,
majd a temető mellett beérünk a faluba. A
jelzésen a várba érünk. A műemlék körül állagmegóvást végeznek, így csak egy része járható be. Feltétlenül
kapaszkodjuk fel, mert a kilátás ezt megéri. A várat a Bána nemzetségbeli Cseszneki család építette az
1200-as évek elején. Majd a Csák nemzetiségé, utána királyi birtok lett. A király a XIV. sz. elején a
Garaiaknak adományozta a megerősített várpalotát. A török időkben kisebb a jelentősége, 1563-tól 3 évig
a törököké volt. 1645-től az Eszterházyak bortoka. 1820 körül villámcsapás okozta tűzvész pusztította
el a várat. Felérve a várkapu maradványai után jobbról a vártemplom romjait találjuk. Ablakából tiszta
időben Pannonhalmát is látjuk. Balról a gazdasági épületek maradványait találjuk. Az alsóvárban körbehaladva
a várbörtön különálló tornyát találjuk.
Visszatérve a márványtáblához, a vár legrégebbi részét az ötszög
alaprajzú Öregtornyot, a várpalota maradványát láthatjuk. Leereszkedve a várból a jelzésen balra kanyarodva a Kőmosó-völgybe jutunk. Óvatosságot
igényel a leereszkedés! Ez a környék legszebb szurdokvölgye. Az út rövid, de veszélyes, ezért nagy figyelmet
érdemel. Leérve eltörpülünk a sziklafalakat látva. Mindkét oldalról barlangot is találunk. A legszűkebb
részen csodálatos zuhatagot, hatalmas sziklaüstöt találunk. Kiérve a völgyből, a faluba balra kanyarodunk,
a közúti híd alatt a
jelzésen balra
kanyarodva haladhatunk tovább, a fatelepet is elhagyva. Károlyházáig felfelé megyünk, majd ismét lefelé,
bejön a
jelzés is. Bármelyiket figyelhetjük,
néhány perc múlva a Porva-Csesznek vasútállomásra érünk.
Bélyegzési lehetőség: Csesznek, Porva-Csesznek vá.