KIRÁNDUL A CSALÁD

Zalai-dombság

A piros sáv jelzésű turistaút a valaha volt Nyírfa-csárda mögött, kitaposott lejtős ösvényen, nagy átmérőjű bükkfákra festve vezet bennünket. Az erdőből a bazitai közlekedési útra érünk ki, melyen pár száz méter megtétele után egy bal kéz felé leágazó, keskeny "hegyi úton" folytatódik a jelzés. Ezt az utat könnyű megtalálni a kezdetén lévő keresztről, melyet a térkép is feltüntet.

A Becsali-hegy pincesora között haladunk, mígnem az eger-szeghegyi kápolnához érünk, mely körül temető van. A panoráma csodálatos, szinte az egész város belátható innen. Továbbhaladva az közúton a faluba érünk.

Ebergény hajdani neve Ebergényvölgye vagy Belyánvölgy, de volt Keresháza is. Már a középkor óta lakott település. Az Ebergényi, majd a Sárkány család birtoka.

A falu déli végénél gyalog-utcácskán térünk le jobb kéz felé lejtős terepen, melynek alján a Csukás patakban ömlő kis patakocskát találunk. Innen emelkedve haladunk Újhegyre. Kiérve a városba tartó közlekedési útra, láthatjuk a dombgerincre épült Szent Erzsébet kápolnát. Utunk előtte ér fel a gerincre. Érdemes itt megpihenni. A templomba sajnos nem tudunk bemenni, de a kilátás minden irányba kiváló. Északi irányba a Zala széles völgyét, mögötte már a vasi erdős dombhátakat láthatjuk. délkeleti irányban a Egerszeg hegy dombjait, háttérben a tv toronnyal. Bal kéz felől, (nyugati irány-ban) a Teskándi téglagyár épületeit és a kis, Zalába tartó Szent-mihályfai patakocska völgyét a "szegek"-be tartó közlekedési úttal, de láthatjuk innen a pár száz méterre, bal kéz felől a domboldalban lévő 400 éves, védett gesztenyefát is.

Utunkat folytatva lejtős úton érjük el a Zalaegerszeg-Zalalövői vasútvonalat, majd a "szegek"-be vezető közlekedési utat, Vorhotán vagyunk. Innen közúton érjük el a Zala hídját.

Közben jobb kéz felé a Hűtőház, Baromfifeldolgozó Telepét látjuk, kissé távolabb a Gabonaipar silói magasodnak.

Ha fáradtak vagyunk, innen a 1-es helyijáratú autóbusszal a városközpontba vagy a vasútállomásra utazhatunk. Ha tovább folytatjuk utunkat, átkelünk a hídon és máris Andráshida városrészben vagyunk.

Andráshida 1969-ig Zalaegerszeghez csatolásáig, önálló település volt a Zala bal partján. Neve arra utal, hogy egy András nevű személy itteni birtokán hidat vezetett át a Zalán. Forrásainkban 1426-ban tűnik föl.

Itt az első jobbra forduló utcán haladva - útjelző tábla mutatja az irányt Sümeg, Vasvár felé - pár száz méter megtétele után a Gébárti-tóhoz érünk. Nyáron strandolhatunk, büfé áll rendelkezésünkre. A népművészet házában mesteremberek tudományával ismerkedhetünk meg. A büfében való felfrissülés után a közúton folytatva utunkat a Neszele nevű városrészbe jutunk.

Neszele neve bizonytalan eredetű. Talán egy szláv Novoselje, Újfalu helynév rejlik benne.

Itt jobb kéz felé letérünk a folyó partjára, a gátra, hogy a Kaszaházi turistaházhoz érjünk. A Zala másik partján, szemben velünk a Zala Bútorgyár hatalmas telepét látjuk, majd a Magyar Olajipari Múzeum tornyait véljük felfedezni a zsupptetős házairól híres Göcseji Falumúzeum szomszédságában. Látjuk távolabb a volt megyeháza, ma a Megyei Bíróság magas épülettömbjét, mögötte a városközponti kéttornyú plébániatemplommal. A turistaháztól akár autóbusszal, akár gyalogosan is átkelve a Zalán a városközpontba jutunk.

A felsőpliocén korban (kb. 2 millió évvel ezelőtt) az Ős-Rába fattyúága, majd kis mellékpatakja volt a Zala.

A Felső-Zala a Marcal-medence felé folyt, mivel a Duna visegrádi áttörése után a szárazon maradt Türje-Dabróc közötti Ős-Duna-medret foglalta el. A középpleisztocén korban (kb. 1,5 millió évvel ezelőtt) a Zalai ill. Dél-Somogyi tábla süllyedése nyomán dél felé, a Balaton süllyedék felé vette útját. Forrásvidéke az Őrség. Finom, iszapos üledékével a Kis-Balatont már feltöltötte, most a Keszthelyi-öblöt töltögeti, a Kis-Balaton helyreállítása első ütemének elkészültéig.

Bélyegzési lehetőség: Ebergény bolt, vendéglő; Gébárti-tó, büfé, turistaszálló