TÖRTÉNETI ADATOK HOLLÓKŐRŐL |
A vár ősi birtokosa a Kacsics nemzetség. Illés fia Péter öt fia közül Mikusé volt Hollókő, amint ezt tanúsítja az 1313-ból származó adománylevél. Károly Róbert király a mellette hűségesen harcoló nemzetség Folkus ágából származó Szécsényi Tamás lublói várnagynak adományozta a várat és a birtokot. Szécsényit ténylegesen 1327-ben iktatták be, Hollókő és tartozékain kívül több várat és földbirtokot is megszerzett. Ettől kezdve pályája felfelé ívelt: főispán, a királyné tárnokmestere, erdélyi vajda, főtárnokmester, országbíró haláláig. A Szécsényi család vagyonosságát Ő alapozta meg, és utódai is zömmel befolyásos emberek voltak. A Szécsényiek az 1411-es osztozkodáskor Lászlónak juttatták Hollókőt, kinek fia László 1439-ben további birtokokat kapott a királytól. Mivel fiúörökösei nem voltak, 1455-ben vejeinek, Guthi Országh Mihálynak és Losonczy Albertnek zálogosította el hatalmas vagyonát.
A középkori falu a vártól délnyugatra fekvő Elötyi dűlő nevű helyen feküdt, a felszínen előkerült Árpád kori kerámia töredékek, paticsok és egy feltárt szemétgödör utalnak erre. A közeli Pusztaverem dombon a kutatás feltárt egy középkori egyenes szentélyzáródású templomot is. A település a török korban elpusztult, a falu mai helyén települt újra. Hollókő végvár, kapitánya Kapitány György, akinek vitézi párviadalát a szandai agával - amely 1550-ben a bujáki mezőn zajlott le - Tinódi Lantos Sebestyén örökítette meg históriás énekében:
"Ez esztendőben, mely
dolog történék, Kit ha hallanátok meg beszéllenék, Hollókőben egy jámbor vitéz lakik, Hogy kit hívnak az jó Kapitán Györgynek. Nám Zandában (Szanda) egy hírös terök vala, Hubiar aga ki jó vitéz vala, Egy rabért ketten öszve vesztek vala, Kit Hubiar hitire ki kért vala." |
Ali budai basa a még magyar területek meghódítására 1552-ben indult katonáival. Drégely elfoglalását követően könnyen nagyobb ellenállás nélkül került török kézre Szécsény, Gyarmat és Hollókő, ahol a két főtiszt, Zsáki András és Imre viszálya is elősegítette a vár elfoglalását.
A török megszállta a megye teljes területét és a déli részeket három kerületbe osztotta, melyek székhelye Szécsény lett. Ide tartozott Hollókő is. A török defterek számos értékes adatot őriztek meg a várak őrségéről és hadifelszereléséről. Itt 1556-ban 18 gyalogos és három tüzér tartózkodott, Szanda és Buják mellett a legkisebb létszámú erősségek közé tartozott.
A 15 éves háború (1591-1606) idején Tieffenbach Kristóf kassai főkapitány és Pálffy Miklós 6000 főnyi seregével visszafoglalta a töröktől Füleket. Ezt követően 1593-ban Prépostváry Bálint egri főkapitány Somoskő, Ajnácskő, Hollókő várát tárgyalások útján szerezte vissza. Véghely lett még Vác, Gyarmat, Buják, Drégely és Nógrád.
A várak állapotát felmérő bizottság 1596-ban Hollókőn is végzett vizsgálatot. Megállapították, hogy teteje rongyos, falai részben leomlottak, vagy nyitottan állnak. Elhatároztatott, hogy a kőfalakat legalább fával kell pótolni, míg rendes építkezés nem történik a váron. Amikor Köprüli Ahmed nagyvezér 1663-ban megindította hadjáratát Érsekújvár bevétele után a többi nógrádi várral együtt Hollókő ismét a török kezére került. Evlia Cselebi török utazó 1664-66 között járt itt és a következőket írta róla: "A vár alakja magas halmon fekvő kicsi ötszögű vár, fa kapuja van, benne mintegy száz üres ház van. Egyetlen templomát dzsámivá alakították át a padisah nevére. " A száz házról szóló leírás nyilvánvalóan téves, a dzsámivá átalakított templom esetében a vár kápolnájára kell gondolnunk.
A párkányi győzelem után 1683-ban Szobieszky János lengyel király Nógrád megyén átvonult és útközben felszabadította a töröktől Hollókőt. A 18. század elején a várat a lakosok őrizték. Császári rendelet alapján, az ország békéjére és nehéz anyagi helyzetére hivatkozva elbontották a vár bejáratát, hídjait, egyes falszakaszait. A vár teljes pusztulása elmaradt, ma a későbbi rongálások, elemi csapások ellenére is a Cserhát hegység és Nógrád megye legjobb állapotban megmaradt vára.
Könyöki József rajza a hollókői várról (1891)
Folytatás: A hollókői vár építéstörténete