TÖRTÉNETI ADATOK HOLLÓKŐRŐL

A vár ősi birtokosa a Kacsics nemzetség. Illés fia Péter öt fia közül Mikusé volt Hollókő, amint ezt tanúsítja az 1313-ból származó adománylevél. Károly Róbert király a mellette hűségesen harcoló nemzetség Folkus ágából származó Szécsényi Tamás lublói várnagynak adományozta a várat és a birtokot. Szécsényit ténylegesen 1327-ben iktatták be, Hollókő és tartozékain kívül több várat és földbirtokot is megszerzett. Ettől kezdve pályája felfelé ívelt: főispán, a királyné tárnokmestere, erdélyi vajda, főtárnokmester, országbíró haláláig. A Szécsényi család vagyonosságát Ő alapozta meg, és utódai is zömmel befolyásos emberek voltak. A Szécsényiek az 1411-es osztozkodáskor Lászlónak juttatták Hollókőt, kinek fia László 1439-ben további birtokokat kapott a királytól. Mivel fiúörökösei nem voltak, 1455-ben vejeinek, Guthi Országh Mihálynak és Losonczy Albertnek zálogosította el hatalmas vagyonát.

A középkori falu a vártól délnyugatra fekvő Elötyi dűlő nevű helyen feküdt, a felszínen előkerült Árpád kori kerámia töredékek, paticsok és egy feltárt szemétgödör utalnak erre. A közeli Pusztaverem dombon a kutatás feltárt egy középkori egyenes szentélyzáródású templomot is. A település a török korban elpusztult, a falu mai helyén települt újra. Hollókő végvár, kapitánya Kapitány György, akinek vitézi párviadalát a szandai agával - amely 1550-ben a bujáki mezőn zajlott le - Tinódi Lantos Sebestyén örökítette meg históriás énekében:

Ali budai basa a még magyar területek meghódítására 1552-ben indult katonáival. Drégely elfoglalását követően könnyen nagyobb ellenállás nélkül került török kézre Szécsény, Gyarmat és Hollókő, ahol a két főtiszt, Zsáki András és Imre viszálya is elősegítette a vár elfoglalását.

A török megszállta a megye teljes területét és a déli részeket három kerületbe osztotta, melyek székhelye Szécsény lett. Ide tartozott Hollókő is. A török defterek számos értékes adatot őriztek meg a várak őrségéről és hadifelszereléséről. Itt 1556-ban 18 gyalogos és három tüzér tartózkodott, Szanda és Buják mellett a legkisebb létszámú erősségek közé tartozott.

A 15 éves háború (1591-1606) idején Tieffenbach Kristóf kassai főkapitány és Pálffy Miklós 6000 főnyi seregével visszafoglalta a töröktől Füleket. Ezt követően 1593-ban Prépostváry Bálint egri főkapitány Somoskő, Ajnácskő, Hollókő várát tárgyalások útján szerezte vissza. Véghely lett még Vác, Gyarmat, Buják, Drégely és Nógrád.

A várak állapotát felmérő bizottság 1596-ban Hollókőn is végzett vizsgálatot. Megállapították, hogy teteje rongyos, falai részben leomlottak, vagy nyitottan állnak. Elhatároztatott, hogy a kőfalakat legalább fával kell pótolni, míg rendes építkezés nem történik a váron. Amikor Köprüli Ahmed nagyvezér 1663-ban megindította hadjáratát Érsekújvár bevétele után a többi nógrádi várral együtt Hollókő ismét a török kezére került. Evlia Cselebi török utazó 1664-66 között járt itt és a következőket írta róla: "A vár alakja magas halmon fekvő kicsi ötszögű vár, fa kapuja van, benne mintegy száz üres ház van. Egyetlen templomát dzsámivá alakították át a padisah nevére. " A száz házról szóló leírás nyilvánvalóan téves, a dzsámivá átalakított templom esetében a vár kápolnájára kell gondolnunk.

A párkányi győzelem után 1683-ban Szobieszky János lengyel király Nógrád megyén átvonult és útközben felszabadította a töröktől Hollókőt. A 18. század elején a várat a lakosok őrizték. Császári rendelet alapján, az ország békéjére és nehéz anyagi helyzetére hivatkozva elbontották a vár bejáratát, hídjait, egyes falszakaszait. A vár teljes pusztulása elmaradt, ma a későbbi rongálások, elemi csapások ellenére is a Cserhát hegység és Nógrád megye legjobb állapotban megmaradt vára.

Folytatás: A hollókői vár építéstörténete