Tamási Áron szülőföldjén

A száz éve született Tamási Áron szülőföldje a Hargita és a Görgényi havasok nyugati lejtője, az egykori Udvarhelyszék, később Udvarhely megye. A táj északi, részben marosszéki része a Kis-Küküllő forrásvidéke, a Sóvidék, déli része a Hargita lejtője.

A Sóvidék nevét az alatta fekvő nagy sótömzsnek köszönheti, amely a szovátai sósvizű tavakat táplálja és a parajdi sóbányák anyagát adja. Marosvásárhely felől vagy végig a Kis-Küküllő völgyén át közelítjük meg. Ebben vasút is vezet, amely Balázs-falvánál (Blaj) ágazik ki a fővonalból. Vásárhelyről az út dombvonulatokat keresztezve a Nyárád-patak vidékén, a zöldségtermesztéséről ismert Murokországon át visz a Küküllő-völgybe. Itt sok ház előtt áll díszes székelykapu, ami annak is köszönhető, hogy erre már sok az erdő. Erre utal a völgyszakasz legnagyobb falujának, Erdőszent-györgynek a neve is. Erdőszentgyörgyön született az a Rhédey grófnő, akinek unokája V. György angol király felesége volt. Tovább felfelé 4-5 falun át érünk Szovátára.

Szováta város felett erdőkkel körülvéve fekszik a sós vizű, kerek Medve-tó, a fürdőzők Mekkája, amely körül Erdély egyik leglátogatottabb gyógy- és üdülőtelepe alakult ki. Lejjebb még néhány kis sósvizű tó bújik meg az erdőben. Hideg, sós vizük reumás és női betegségekre hat kedvezően. Ismeretes, hogy a sós vízben az úszni nem tudók sem süllyednek el. A Medve-tótól lefelé jobbára favázas szerkezetű, 1914 előtt épült villák sorakoznak. Bennük és új nagy szállodákban szállhatunk meg.

Fizetővendéglátás is van a városban. A Medve-tó felett jelzett turistaúton, vagy gépkocsival is elérhető helyen a hosszú Tivoli-tó (Tineretului) bújik meg a Görgényi havasok egyik erdős völgyében. Fürdenek is benne, de inkább a csendes nyugalomra vágyók, csónakázók keresik fel.

A Görgényi havasok közeli legmagasabb pontjára a Mezőhavasra (1777 m) a Szováta-fürdő (520 m) felett a Cseresnyéssel (912 m) induló és a Cserepeskővel (1519 m), Asztalkővel (1640 m) folytatódó gerincen, jórészt bükkösben, feljebb lucfenyves-ben lehet feljutni. Az utóbbi már az erdőhatár fölé emelkedik. A gerincet délkeleten a Sebes-patak völgye kíséri. Ezen a legcélszerűbb felmenni. A Mezőhavasról jó időben lenyűgöző kilátás nyílik északon a Kelemen havasokra, keleten a közeli Tatárkőn (1688 m) túl a Gyergyói havasok Nagyhagymás, Egyeskő stb. csúcsaira, délen a Hargi-tára, nyugaton a fokozatosan alacsonyodó erdős helyekre. A Mezőhavas és a vele szemben álló Tatárkő északi nyúlványa, valamint a tőlük délre emelkedő Felleszilasa egy hatalmas krátermaradványt, kalderát vesznek körül patkó alakban, amelyben a Székelyó-patak folyik északra, a Görgénybe. A kaldera fenekén évmilliókkal ezelőtt olyan krátertó csilloghatott, amilyen a Szent Anna-tó, de a tótól északra, a Görgény felől pedig délre vágódó patak fokozatosan hátrálva átvághatta a kalderát körülvevő helysort, és a tó lassan lefolyt. A Görgény-völgy lakói nem székelyek, hanem románok, köztük az 1990 márciusa óta ismert hodákiak.

A Kis-Küküllő elkaranyarodó völgyében Szováta felett Parajd következik, amely már Udvarhelyszékhez tartozott, míg Szováta Marosszék része volt. Ez az elkülönülés megmaradt a mai román megyebeosztásban is, amely szerint Szováta Maros, Parajd Hargita megyéhez tartozik. Parajd különlegessége a nagy, csupasz sószikla, és alatta a sóbánya. Itt a Kis-Küküllő derékszögű kanyarja fölötti völgyén vezet az út a Bucsin-tető hágójába (1237 m), ahol menedékház áll, és a hágóból le a gyergyói medencébe. Parajdnál folyik a Kis-Küküllőbe, ennek eddigi irányából a Nagyvíz, amelynek völgyében Felsősófalva után a fazekasok faluja, Korond következik. A völgyet nemcsak a Hargita felől, de a nyugati oldalról is ezer méternél magasabb helyek kísérik, köztük Parajd felett a Silódkő (1025m) sziklacsúcsa, Korond felett pedig a várrommal koronázott Firtos (1062 m). Az egykori Firtos várhoz egy jó és egy gonosz tündér harcának mondája fűződik. Korondon is van sósfürdő.

Szántóföldet ebben a magasságban keveset látunk. Az utat jobbára üde rétek kísérik. A falu sok portáján működik fazekasműhely és kemence. Termékeiket, a díszes tányérokat, csuprokat, vázákat, újabban pánsípokat, vesszőből, csuhéból, szalmából font kosarakat, szatyrokat a ház előtt vagy kis boltban árulják. A sok átépített vagy épülő ház és az új székelykapuk mutatják, hogy ezt meglehetős sikerrel teszik. Nagyon várják a Magyarországról érkező látogatókat, vevőket.

Korond után az úton következő nevezetes falu Farkaslaka, Tamási Áron szülőfaluja. Vize a Fehér Nyikó, már nem a Kis-, hanem a Nagy-Küküllőbe folyik. Tamási Áron szülőháza emlékmúzeumnak van berendezve. Ezt a szintén író Gáspár öccse gondozta, amíg élt. Tamási Áron síremléke a falu felett a műút mellett álló templom székelykapus kertjében áll. Szervátius Jenő és Tibor faragványa. Nagy kvarcit tömb, rajta az író műveinek jellegzetes alakjai.

Sírfelirata szerint:

A Nyikó völgyében lejjebb következő falu, Szentlélek is, mint Farkaslaka, távolabb van a műúttól, de a temploma az egyik legrégibb középkori székely templom, az út mentén áll, közelében pedig egy eredeti, fából épült régi ház is. Tovább a Nyikó-völgyből átkelve a következő, már Székelyudvar-helyre lenyúló völgybe, abban Szejkefürdő-re jutunk. Az út mentén a fürdő előtt borvízforrás fakad. A fürdő vizének mozgásszervi betegségek ellen van gyógyhatása. Medencéjén túl a helyoldalon székelykapuk meglepően hosszú sora felett nyugszik síremléke alatt Orbán Balázs (1830-1890), aki nagyrészt itt írta az egész Székelyföldet ismertető hétkötetes munkát.

Szejkfürdő szinte már Székelyudvarhely határában van, amely a Nagy-Küküllő völgyében fekszik. Szovátától udvarhelyig a 64 km-es utat természetesen autóval a legalkalmasabb végigjárni, de gyalog is vállalkozhatunk rá néhány autóbuszjárat közbeiktatásával.

Székelyudvarhely Udvarhelyszéknek, később Udvarhely vármegyének a székhelye volt. Virágos főterének alsó szélét a ferencesek kéttornyú barokk temploma zárja le. A tér díszes épülete az egykori megyeháza. Itt áll a barokk református templom is. Valamivel feljebb a Szent Mihály-hegyen emelkedik a szintén barokk plébániatemplom, közelében ugyancsak a hegyen a Tamási Áron líceum nagy épülete. Alatta a tanítóképző Udvarhelyszék egy másik nagy író fiának, a mesemondó Benedek Eleknek nevét viseli, akinek mellszobra áll előtte. A város alsó szélén az 1200-as években épült, fallal körülvett, Jézus kápolna idézi a középkort. Udvarhelyen is várják a magyarországi látogatókat, akik - mint mondják - többet jelentenek nekik, mint valamilyen pénzadomány és örülnek, hogy a Duna TV-n magyar adást foghatnak.

Udvarhelyről a Nagy-Küküllő völgyében végig felfelé haladva Zetelakán és a Sik-aszó hágón (875 m) át a Gyergyói-meden-cébe jutnánk. Ha Csíkba szándékozunk kerülni, akkor az Udvarhelyhez közeli Fenyédnél keletre elhagyjuk a Küküllő völgyét, és a festett székelykapui-ról híres Máréfalván túl átkelünk a Homoród-pata-kok völgyébe, amelyek vizei már az Oltba folynak. Itt először a Nagy-Homoród erdős völgyében Homoród-fürdőt érjük el, ahol szálloda, sátorozóhely vár vendégeket. Itt fakad a Mária borvízforrás, kissé feljebb a bővizű Lobogó-forrás. Az utóbbi vizét palackozzák is. Tovább keletre már a Kis-Homoród völgyében a 800-nál magasabban fekvő Kápolnás-falun, majd Szentegyházfalun át a Var-gyas völgyét, tovább más völgyeket is keresztezve az út a Hargita tolvajos hágójába (985 m) vezet. A Szentegyházfalu alatti Szent-keresztbányán működött a szabadságharc idején Gábor Áron egyik ágyúöntő műhelye. A Szentkeresztbánya felső szélén fekvő Lobogófürdő és az alsó végén álló Dobogófürdő borvizekre települt. A Vargyas vízgyűjtőjében lejjebb fekvő Királyfürdőn a dévai ferencesek ifjúsági alkotótábort szerveztek.

A Tolvajos hágóból északra a hargita főgerincén vezető műúton Hargitafürdő (1310 m) érintésével a hegység legmagasabb pontjára, a Madarasi Hargitára (1801 m) gépkocsival is feljuthatunk. A hágóból tovább keletre lefelé tartva, a szerpentinező út egyik kanyarjában pedig feltűnik Csíkszereda és felette Csíksomlyó kéttornyú búcsújárótemplomával, amely egy öreg csángó szavával élve Jeruzsálem és Róma után a legszentebb hely a világon.

Dr. Gábriel András