A Vegyiművek által bérelt autóbusszal három napos túrát tettünk az Ó-bükk és a Medves tájain. Pétervásárán a kollégiumban szálltunk meg. A település három fő nevezetessége a Keglevich-kastély (melynek kapuzatát Fassola Henrik készítette), a tekintélyes méretekkel büszkélkedő - kéttornyú - neogót templom, és egy szépen konzervált körkápolna. A Tarna-vidék Tájvédelmi Körzet sokak által teljesen ismeretlen, viszonylag érintetlen hegyvidéket takar. Különleges, vad szépségét meredek oldalai, mély völgyei-vízmosásai, borókával díszített rétjei és különösképp erózió által "mintázott" sziklaalakzatai adják. Ezek a bizarr homokkősziklák általában a völgytalpaktól vehetők szemügyre. A felettük emelkedő ormok többnyire erdősek, vagy áthatolhatatlan bozót fedi őket. A turistajelzések jó része elhanyagolt, nehezen követhető. Miután a hegyvidék szívében alig van ember által lakott hely, nem árt, ha tapasztalt, jól tájékozódó vezető van a csapatban. Még az ilyenek figyelmét is felhívnám arra, hogy a máshol simán megodlható, jelzetlen ösvényeken való rövidítés sem egyszerű. A "Karancs, a Medves és a Heves-Borsodi-dombság" néven kiadott turistatérkép már megnevezésében is megtévesztő - hát még tartalmában... Ha a Vértest hegységnek titulálja a földrajztudomány, akkor nem igazán értem, hogy ezek a jókora kaptatókkal megáldott büszke ormok miért tartoznak dombvidéki kategóriába. Továbbá elégedetlenségem tárgya a szintezéssel kapcsolatos "nagyvonalúság" is. A leleszi Nagy-kő és a Nyilaszó-tető környéke - melyet bebarangoltunk - telis-tele van mély árkokkal, suvadásokkal. A térkép tudomást sem vesz róluk. Régi szekérutak, melyek még járhatóak, szintén hiányoznak néhol a térképről. A távolsági arányok itt-ott megint csak hibádzanak. Sietnék megjegyezni, hogy "viharvert" túravezető társaim is osztották véleményemet.
Ha már a Nagy-kőnél tartunk, Tarnaleleszről indultunk felfelé a Nagy-völgyi patak mentén. Az itt hivatalos zöld-sáv jelzésnek csak néhány - alig láthatóan halvány - példányát észleltük. A tónál kell nekivágni a meredek hegyoldalnak. Lehetőleg kerüljük a bozótosba vezető régi utakat. Célszerű szálerdőkben haladni felfelé. A Szénégető északnyugatra tartó szekérútján kell megkerülni a mélyen bevágódó Mocsolyás-patak völgyfőjét. Az út alsóbb szakaszáról fenséges panoráma tárul a vándor elé. A Bükk-fennsík és a kéklő Mátrabérc is idesejlik. Egy ritkás erdőrészen lehet elkanyarodni - balra - majd délkeletre tartó úton a Nyilaszó-tető vehető célba. Ahol az út élesen - jobbra - lekanyarodik, a fák közé 50 m-re bemenve a Kis-kő sziklafalát látjuk. Az úton lefelé mindig a gerincéleken haladjunk. Negyedóra múltán - egy irtásnál - bal kézről trónol a Nagy-kő látványos formátuma. A Darázs-patak völgyébe leereszkedve, már csak egy séta Bükkszenterzsébet. Ózd, Salgótarján, Budapest és Eger felé járnak a Volán autóbuszai. A környék falvai, templomai közül kiemelkedő műemléki látványosság Váraszó kicsiny románkori temploma. Szakrális emlékünk Kissikátor temetődombján álló hófehér kerektemplom is.
Mint ilyen, legkorábbi keletű az országban. Hagymakupolás huszártornya alatt ma már "műemléki-zsindely" fedi tetőszerkezetét. A távolabbi Szentsimon temploma festett, kazettás famennyezetéről híres, míg Zabaron igen mozgalmas külsejű Árpád-kori templom látható. A román stílusban emelt épületet későgótikus részletek gazdagítják.
Egyébiránt a Zabar-Ózdi műútról indítottuk másnapi túránkat, a sárga sáv jelzésen. A megyehatárt jelző táblánál húznak fel a jelek az erdőbe. Már az elején figyelni kell, mert a jelzés nemsokára letér a szekérútról. (Egy fán apró, jobbra mutató nyíl van.) Nehezen járható, bozótos szakasz következik, de jó negyedóra múltán, már szálerdőben ereszkedünk lefelé. Több kaptató visz egyre feljebb, míg bal kézről pompás bükkerdőket rejt a meredeken "lezuhanó" hegyoldal. A jelek sok helyütt kimaradnak, de segít az a körülmény, hogy ez a túra mindig gerincélen halad. Időnként káprázatosan szépek a jobbra nyíló panorámák. Nagy kanyarral érjük el a zöld sáv jelzést, melyen dús erdőkön átvezető úton jutunk le a Hangony-patak vizenyős völgyébe.
Csak száraz időben lehet nehézség nélkül átkelni az ingoványon, ezért Domaházát csak ilyenkor válasszuk célpont gyanánt. Más esetben célszerű ezt a remek gerincutat a kiágazó jelzéseken folytatni. Tudvalevő, hogy az Ózdról Salgótarjánba tartó Kohász-kék jelzés talán legszebb szakasza Istenmezeje és Bárna között járható. A jelzések errefelé jól követhetők, bár Istenmezejére elég körülményes eljutni. Ezért javasolnám az autóbusszal Budapestről is közvetlenül elérhető Ivádnál kezdeni a túrát. Piros jelzés vezet a Szénégető-patak völgyén felfelé. Közben megcsodálható a Kis- és Nagy-lyukas-kő fantasztikus sziklavonulata. Sokan magyar Kappadókiát emlegetnek erre járván. Gyönyörű borókások és nyíresek váltakoznak, mígnem a felsőbb részeken lomberdőkbe jutunk. A kék jeleket elérvén balra térve a Rákos-lápa-bérc és a Nádas-orom felé kanyarog az út. (A később letérő piros sáv Szilaspogonyba vezet.)
A bárnai Nagy-kő megint csak széles panorámát nyújt. Jó időben ideális pihenőhely. Bárnára leérve Salgótarjánba buszozhatunk tovább. A alutól északra kivezető kék ? szép fenyvesben vezet egy jellegtelen magaslatra. A Szér-kő-tető ad ugyan némi látást a fák közül, de a Szér-kőhöz a nyugati oldalán vezető szekérúton juthatunk le. Nagy kanyarokkal fordul az út vissza, miközben a Szilvás-kő 628 m-es oromzatát is láthatjuk. Alant - a Bárna-patak völgyében - fölénk magasodik a Szér-kő pazar sziklaoldala. Nemcsak eme vizuális élmény (meg persze geológiai), hanem az eldugott völgyelés flórája és faunája is egyedi.
A helyet Bárna északi végétől egy kis balra átívelő fahídon átkelve negyed óra alatt el lehet érni. A jelzésen indulva körtúra tehető, melyet '98 őszén fedeztem fel. Egy túratársam meg is jegyezte: "mintha nem is Magyarországon lennék..."
Aki engem jelenlétével megtisztel, annak tudnia kell, hogy mindig kockáztatok, és mindig kuriózumokat keresek. Valahogy így válaszoltam, s közben aggódásom tárgya lett ez a táj (is).
Sajnos nincs természeti kultúránk. Ezért nem is bánom, ha csak "beavatottak" jutnak el ebbe a "hegyi mennyországba".
Szerencsére az útépítési költségek nem kedvezőek...
Gyenes Péter