VI. Fejezet
AZ ERDŐT KÁROSÍTÓ HATÁSOK ELLENI VÉDEKEZÉS
Az erdővédelem általános szabályai

45.§ (1) Az erdőt veszélyeztető és a faanyag értékét csökkentő károsító hatásnak minősül:
a) a külön jogszabály szerinti növényi és állati károsítók károkozása;
b) a vadállomány károsítása;
c) az erdőt veszélyeztető káros tevékenység;
d) az erdő talaját veszélyeztető tevékenység;
e) az erdőtűz;
f) az erdőt ért káros természeti hatás.
(2) Az erdő fejlődésének, egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése és ellenőrzése céljából az állam - az erdőt károsító hatások megfigyelésére, valamint az erdészeti növényvédelmi előrejelzés készítésére - erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszert tart fenn és működtet.
(3) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer feladata:
a) a faállomány egészségi állapotának és fejlődésének folyamatos megfigyelése;
b) az erdőben keletkezett károk országos szintű becslése;
c) az erdei talajok állapotváltozásának vizsgálata;
d) az erdőre ható káros külső- és belső tényezők, valamint az erdei életközösség és annak termő-, s élőhelyének változása közötti összefüggések vizsgálata;
e) a károsítók elszaporodásának előrejelzése, valamint az ellenük való védekezés tervezése.
(4) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer működésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
46.§ Az erdei életközösség védelme érdekében az erdőgazdálkodó köteles
a) az erdő egészségi állapotát folyamatosan figyelemmel kísérni;
b) az erdőt veszélyeztető káros hatások kártételének megelőzéséhez és az ellenük való védekezéshez szükséges intézkedéseket megtenni;
c) amennyiben az erdőt károsító hatást észlel, azt az erdészeti hatóságnak haladéktalanul bejelenteni.

Védelem a károsítók károkozása ellen

47.§ (1) A növényvédelemről szóló jogszabályokban meghatározott növényi, állati vagy fertőzést okozó egyéb szervezetek (a továbbiakban együtt: károsítók) erdőterületen történő tömeges elszaporodása esetén az erdészeti hatóság - a növényvédelmi hatóság, valamint védett természeti területet érintő rész vonatkozásában a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - határozatban kötelezi az erdőgazdálkodót a szükséges védekezés elvégzésére.
(2) A külön jogszabály szerinti zárlati (karantén) és veszélyes károsítók elleni védekezést - az erdészeti hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a növényvédelmi hatóság rendeli el.
(3) Ha az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság határozatában foglaltaknak nem tesz eleget, a szükséges munkálatokat - az erdészeti hatóság, valamint a védett természeti területet érintő részre vonatkozóan a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával a növényvédelmi hatóság az erdőgazdálkodó költségére elvégezteti (közérdekű védekezés).
(4) A (2) bekezdés alapján hatóságilag elrendelt védekezés költségeinek megtérítésére a külön jogszabályban foglaltak szerint állami támogatás vehető igénybe, kivéve, ha az erdőgazdálkodó elmulasztotta a növényvédelemről szóló jogszabályban előírt, illetve az erdészeti hatóság határozatában elrendelt védekezési kötelezettségét.
48.§ (1) A károsítók elszaporodásának megelőzése érdekében az erdőterületen tárolt erdei fa és egyéb termék kezeléséről a termék tulajdonosa vagy az erdőgazdálkodó egyetemlegesen köteles gondoskodni.
(2) Amennyiben a tárolt erdei fa és egyéb termék kedvező feltételeket teremt a károsítók elszaporodásához, az erdészeti hatóság a termék tulajdonosát, valamint a erdőgazdálkodót egyetemlegesen kötelezi annak kezelésére, illetve elszállítására.
(3) Ha az erdei fa és egyéb termék tulajdonosa vagy az erdőgazdálkodó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, az erdészeti hatóság a szükséges munkálatokat a termék tulajdonosa és az erdőgazdálkodó költségére levégeztetheti.
(4) Ha káros természeti hatás miatt az erdő állapotában jelentős romlás következik be, a károsítók elszaporodásának megakadályozása érdekében az erdőgazdálkodó köteles a veszélyforrást jelentő beteg és elhalt fákat az egészségügyi fakitermelésre vonatkozó szabályok alapján eltávolítani. Az erdőgazdálkodó kérelmét az erdészeti hatóság köteles - védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - legalább tizenöt napon belül elbírálni.
(5) A káros természeti hatások miatt bekövetkezett erdőkárok enyhítéséhez, illetőleg felszámolásához az erdészeti hatóság véleményét, vagy javaslatát is figyelembe véve - a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel - állami támogatás vehető igénybe.

Védelem a vadállomány károsítási ellen

49.§ (1) Az erdőterületen - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -, illetve az erdőterülettel közvetlenül határos vadászterületen
a) az erdei életközösség tagjainak fennmaradását,
b) az erdő talajának épségét,
c) az erdősítés állapotát,
d) az erdő faállományának termőhelye szerint várható mennyiségi és minőségi fejlődését veszélyeztető, valamint
e) az erdő természetes felújítását akadályoz
létszámú és fajösszetételű vadállomány nem tartható fenn.
(2) Az erdészeti hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával létesített vadaskertben és vadasparkban olyan mértékű vadlétszám is fenntartható, amely az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában foglaltak érvényesülését nem biztosítja.
(3) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglalt veszélyeztető tényezők észlelése megjelölésével köteles kezdeményezni a vadászati hatóságnál a vadállomány apasztására, illetve a veszélyeztetés egyéb módon való megszüntetésére teendő intézkedés elrendelését. Az erdészeti hatóság megkeresésére a vadászati hatóságnak tizenöt napon belül kell határozatot hoznia.
(4) Az erdőgazdálkodó a vadállomány károsítása elleni védekezése során köteles figyelemmel lenni a vad természetes élőhelyének védelmére.

Védelem a káros tevékenységek ellen

50.§ (1) Tilos erdőterületen
a) legeltetni és makkoltatni;
b) bármilyen szemetet és hulladékot elhelyezni;
c) az erdei élőfáról, a cserjéről gallyat, díszítő lombot gyűjteni, kivéve a bot, vessző, díszítőanyag termelését szolgáló erdőt, és a minőségi törzsnevelést elősegítő nyesést; valamint
d) erdészeti szaporítóanyagot gyűjteni, ha az az erdőfelújítás sikerességét veszélyezteti.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megszegése az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

Az erdő talajának védelme

51.§ (1) Az erdő talajának védelmét a káros folyamatok megelőzésére alkalmas erdőgazdálkodási tevékenységgel, valamint talajvédő létesítményekkel kell biztosítani.
(2) Az erdő talajának védelméről - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni.
(3) Az erdő talaját a szomszédos területekről ért károsító hatások megszüntetéséről és következményeinek felszámolásáról a kár előidézője köteles gondoskodni.
(4) Az erdő talajának védelméhez az állam a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatást nyújt.
52.§ (1) Az erdő talajának védelme érdekében az erdőgazdálkodó köteles:
a) a külön jogszabályokban meghatározott termőföldvédelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi és vízvédelmi követelményeknek is megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységet folytatni;
b) az erdőfelújítás, az erdőnevelés, a fakitermelés, a faanyag mozgatása, valamint a feltáró úthálózat kiépítése során az erdő talajának erózió és tömörödés elleni védelméről gondoskodni.
(2) Az erdő talaja szennyezésének megakadályozása céljából az erdőterületen szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya vagy egyéb talajszennyező anyag elhelyezése tilos.
(3) Az erdőterületről az erdei avar és a talaj humuszos termőrétegének összegyűjtés és elszállítása tilos.
(4) Az erdőben szakszerűtlen gazdálkodás következtében keletkezett talajkárosodás, valamint az erdőterülettel szomszédos mezőgazdasági vagy egyéb rendeltetésű területek erdőből továbbterjedő károsítása esetén az erdőgazdálkodónak kell gondoskodnia a kár okának megszüntetéséről.
(5) Az erdőterületen a talajvédelmi hatósági jogkört az erdészeti hatóság gyakorolja.
(6) Az erdő talajának védelmére e törvény rendelkezéseit a talajvédelemre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseivel együttesen kell alkalmazni.

Védelem a tűz ellen

53.§ (1) Az erdő tűz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtéséről az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni.
(2) Az erdő tűz elleni védelméhez az állam a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatást nyújt.
54.§ (1) Tilos tüzet gyújtani erdőterületen, valamint annak kétszáz méteres körzetében, ha a tűz továbbterjedésének feltételei különösen kedvezőek. Ugyancsak tilos az erdőterületen tüzet közvetlenül vagy közvetve okozó tárgyak elhelyezése, tárolása és eldobása. Védett természeti területen lévő erdőben tűz gyújtására a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
(2) Erdőterületen tűz gyújtására és fenntartására - az erre acélra kijelölt helyek kivételével - csak az erdőgazdálkodó, illetve az erdőgazdálkodó írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult. Az erdőterület határától számított kétszáz méteres távolságon belül levő ingatlanon csak az ingatlan tulajdonosa, vagy annak megbízottja gyújthat és tarthat fenn tüzet a tűzvédelmi rendelkezések betartásával.
(3) A vágástéri hulladék égetése az erdőgazdálkodó által arra kijelölt területeken és csak abban az esetben megengedett, ha a tűz az újlatot és a környezetében lévő erdőt, az erdőn kívüli területek élővilágát, valamint a természeti képződményeket és egyéb műtárgyakat nem veszélyezteti.
(4) Az erdőgazdálkodó a parkerdő területén turisztikai célból és tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos tűzrakó helyet köteles kialakítani. A kialakított tűzrakóhelyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni.
(5) Az erdőgazdálkodó az erdőterületen létesített mészégetőt, illetve faszénégetőt az erdészeti hatóságnak, továbbá az illetékes önkormányzati tűzoltóságnak köteles bejelenteni.
55.§ (1) A tűz őrzéséről, valamint annak - a helyszínről való távozás előtti - biztonságos eloltásáról a tűzgyújtásra jogosult köteles gondoskodni.
(2) Aki erdőtüzet vagy tűzveszélyt észlel és azt eloltani, illetve elhárítani nem tudja, köteles az illetékes tűzoltóságot, vagy a települési önkormányzat polgármesteri hivatalát, és az erdőgazdálkodót haladéktalanul tájékoztatni, és a tűz oltásában a tőle elvárható módon közreműködni.
56.§ (1) Fokozott tűzveszély esetén a miniszter - a belügyminiszterrel való egyeztetés mellett - az ország egészére vagy meghatározott területén lévő erdőre, valamint az erdőterület határától számított kétszáz méteren belüli területre - átmeneti időre - általános tűzgyújtási tilalmat rendelhet el. A tűzgyújtási tilalom kihirdetésétől, annak feloldásáról a miniszter a Magyar Közlönyben való közzététel, továbbá a sajtó, rádió, televízió útján vagy egyéb módon gondoskodik.
(2) A fokozott tűzveszély miatti tűzgyújtási tilalom esetére tűzjelző szolgálatot kell szervezni. A tűzjelző szolgálatot az erdőgazdálkodók a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság és az erdészeti hatóság közreműködésével kötelesek megszervezni és működtetni, illetőleg a működést ellenőrizni.
(3) Az általános tűzgyújtási tilalom elrendelése esetén, annak feloldásáig az erdőgazdálkodó az erdőbe való belépést és az ott tartózkodást korlátozhatja, illetve megtilthatja.

Védelem a káros természeti hatások ellen

57.§ (1) Az erdőt veszélyeztető káros természeti hatásnak minősül
a) a vadászható állatfajnak nem minősülő, vadon élő állatfajok túlszaporodásából eredő károkozás,
b) a hó, a jég vagy a szél okozta fadöntés és -törés, a légszennyezés, az árvíz, a talajvízszint változása, a fagy, az aszály, valamint
c) az ismeretlen eredetű károkozás.
(2) Az erdőt veszélyeztető káros természeti hatások kártételeinek mérsékléséhez a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel állami támogatás vehető igénybe.