15.§ (1) Az erdő elsődleges rendeltetése szerint
a) védelmi,
b) gazdasági,
c)
egészségügyi-szociális, turisztikai,
d) oktatás-kutatási
célokat szolgáló lehet.
(2) A körzeti
erdőterv és az üzemterv az erdő elsődleges rendeltetése mellett meghatározhatja az erdő további rendeltetését,
melyeket az erdőgazdálkodási tevékenység során az elsődleges rendeltetés mellett fokozottan figyelembe
kell venni.
(3) Az állam az erdő elsődleges rendeltetéséhez kapcsolódó előírások érvényesülésének
elősegítése érdekében a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatást nyújt.
16.§
(1) Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során
e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.
(2) Az erdő elsődleges rendeltetését erdőrészletenként
kell megállapítani.
(3) Új erdő telepítésekor - az erődgazdálkodó javaslata figyelembevételével -
az erdőtelepítési terv jóváhagyásakor a feltételek vizsgálata alapján - az elsődleges rendeltetés szerint
illetékes hatóság szakhatósági hozzájárulásával - az erdészeti hatóság állapítja meg az erdő elsődleges
rendeltetését. Ennek során az állami támogatás igénybevétele nélkül jogszerűen telepített erdő gazdasági
rendeltetésének jóváhagyását az erdészeti hatóság nem tagadhatja meg.
17.§ (1) A természet- és környezetvédelmi,
valamint egyéb védelmi szempontok megvalósítása érdekében védelmi rendeltetésű az a védett, illetve védő
erdő, amely különleges kezelést igényel, és ezért abban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozására
lehet szükség.
(2) A védő erdő elsősorban a természeti környezet, a létesítmények védelmét vagy egyéb
védelmi célokat szolgálja. Ennek megfelelően védő erdőnek minősül:
a) a meredek hegyoldalon, a sekély
termőtalajon az erodált területeken levő, valamint a víz és a szél káros hatásának kitett tulajok védelmét
szolgáló talajvédelmi erdő;
b) a szomszédos mezőgazdasági terület védelmét szolgáló mezővédő erdő;
c) a honvédelmi miniszter által kijelölt honvédelmi érdekeket szolgáló erdő;
d) a határrendészeti
és nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló erdő;
e) az erdei vadállomány védelmét, életkörülményeinek
javítását szolgáló vadvédelmi erdő;
f) a talaj vízháztartását szabályozó, a források vízbőségét és
tisztaságát, víztározók és egyéb víznyerőhelyeknél a víz tisztaságát biztosító vízvédelmi erdő;
g)
az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló erdő, a csatorna, a folyó, a tó és
holtág partszakaszait védő partvédelmi erdő;
h) a városok, a községek, a lakótelep és más települést
védő településvédelmi, valamint belterületi erdő;
i) a természeti táj szépségének megőrzését, vagy
a tájban történt káros beavatkozás takarását szolgáló tájvédelmi erdő;
j) az utak és műtárgyaik, a
vonalas vízilétesítmények, a vasutak és tartozékaik védelmét, takarását - a közlekedés biztonságát - szolgáló
műtárgyvédelmi erdő.
(3) Védett erdőnek minősül a különleges védelmet igénylő, természeti értéknek
minősülő erdő, illetőleg az az erdő, amely különlegesen alkalmas a természetközeli erdei életközösség,
a biológiai sokféleség megőrzésére, valamint az erdőfejlődés kutatására, továbbá az erdőterületen lévő
történelmi emlékhely területe. Ennek megfelelően védett erdőnek minősül:
a) a fokozottan védett természeti
területen lévő erdő;
b) a védett természeti területen lévő erdő;
c) az erdei génkészletek, az
erdészeti szaporító-anyaggazdálkodás biológiai alapjainak megőrzését szolgáló erdei génrezervátum;
d)
a természetközeli erdei életközösség megőrzését, fejlődésének kutatását szolgáló erdőrezervátum;
e)
a történelmi emlékhely területén levő erdő.
(4) Az erdő elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a talajvédelmi hatóság,
b) a (2) bekezdés e) pontja
szerinti esetben a vadászati hatóság,
c) a (2) bekezdés f), g) pontjai szerinti esetben a vízügyi
hatóság,
d) a (2) bekezdés h) pontja szerinti esetben az építésügyi hatóság,
e) a (2) bekezdés
i) pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti esetben a természetvédelmi hatóság,
f) a (2) bekezdés
j) pontja szerinti esetben a közlekedési hatóság
kezdeményezésére, illetőleg szakhatósági hozzájárulása
lapján; továbbá
g) a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a honvédelmi miniszter,
h) a (2)
bekezdés d) pontja szerinti esetben a belügyminiszter kijelölése alapján
állapítja meg.
18.§ Gazdasági
rendeltetésű erdőnek minősül az az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása
és hasznosítása, így különösen:
a) a faanyagtermelést szolgáló erdő,
b) a szaporítóanyag-termelést
szolgáló erdő,
c) az intenzív vadgazdálkodásra kijelölt bekerített erdő (a továbbiakban: vadaskert),
d) az erdőterületen létesített karácsonyfatelep,
e) bot, vessző és díszítőgally termelését szolgáló
erdő.
19.§ Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőnek minősül:
a) a gyógyintézet
területén, valamint annak környezetében levő erdő (gyógyerdő);
b) a sport, turisztika és üdülés céljára
kijelölt üdülőerdő (parkerdő).
20.§ Oktatás-kutatás célját szolgáló erdőnek minősül:
a) a szakoktatási
tevékenység célját szolgáló tanerdő;
b) az erdészeti kutatás, kísérlet céljára kijelölt kísérleti
erdő;
c) az erdőterületen a külön jogszabály rendelkezései szerint kialakított vadaspark.
21.§ (1) Az erdő elsődleges
rendeltetésének megváltoztatását - a 17.§ (2) bekezdésének c) és d) pontja kivételével - az erdészeti
hatóság engedélyezi.
(2) A tájvédelmi, valamint a védett erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatásához
be kell szerezni a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulását.
(3) A védő erdő
elsődleges rendeltetésének megváltoztatására a 17.§ (4) bekezdése szerinti szakhatóság döntése, illetve
hozzájárulása alapján történhet.
(4) Az erdő elsődleges rendeltetésének a közérdekből történő megváltoztatását
kezdeményezheti
a) a miniszter,
b) a természetvédelemért felelős miniszter,
c) az oktatásért
felelős miniszter,
d) az egészségügyért felelős miniszter,
e) a honvédelemért felelős miniszter,
f) a belügyminiszter,
g) a vízgazdálkodásért felelős miniszter,
h) a közlekedésért felelős
miniszter, tovább
i) az érintett települési önkormányzat jegyzője.
Az erdő rendeltetésének közérdekből
történő megváltoztatásából eredő többletköltség megtérítéséről a kezdeményező köteles gondoskodni.
(5)
Erdő, valamint fásítás külön törvény alapján történő védetté nyilvánításához a miniszter egyetértése szükséges.
22.§ Amennyiben - a gazdasági rendeltetés kivételével - az erdő elsődleges rendeltetésének meghatározására,
illetőleg megváltoztatására közérdekből kerül sor, az erdőgazdálkodó az ebből eredő ténylegesen felmerült
termelési többletköltségének és kárának megtérítésére jogosult, melynek biztosításáról a kezdeményező
szerv az elsődleges rendeltetés fennállása alatt köteles folyamatosan gondoskodni.