(Hrenko Pál, Természetbarát Híradó 1994. május)
A legsikeresebb turistakalauzunk, Thirring Gusztáv "Budapest környéke" c. kiskönyve 1900-ban jelent meg. Turistatérkép nem készült hozzá, bár közli, hogy a Budapest turistatérkép Sohanzl Ede rajzában már sajtó alatt van és az év folyamán megjelenik. A Turisták Lapjában 1901 nyarán hirdette az egyesület Budapest környékének az útjelzéseket feltüntető, egyszersmind rövid kalauzzal ellátott, színezett térképét 30 krajcárért. Valószínűleg csak őszre készült el, amikor árát 60 krajcárra emelték.
A térképnek egy viseletes példányára antikváriumban sikerült szert tennem. Címe: Budapest környékének turista térképe. A cs. és kir. katonai földrajzi intézet lapjaira szerkesztette és magyarázattal ellátta Plökl Nándor, a Magyar Turista Egyesület Budapesti osztályának útnagya.
Az egészlap nagysága 68x85 cm, azon belül a térkép tükörmérete 50x62 cm. Méretaránya 1:75.000-es. Rátaláltam a Bécsben készült előnyomatra is, amelyet katonai 75.000-es szelvényekből montíroztak össze. Tartalmát előzetes kérés alapján felújították, az elavult és német írásmódot részben kijavították. St. Andräból Szentendre, Neupestből Újpest, VVörösvárból Pilisvörösvár, Huta-Szt.Lélekből Szentlélek, Izbékből Izbég, Monostorszigetből Szigetmonostor, Villa Annethalból Annavölgy, St.Andräer Donauarmból Szt.Endrei Dunaág lett. Megjelent a lapon Angyalföld, Római-fürdő. A kivitelezés ügyét felirat szerint Benkó Kálmán cs. és kir. udvari kiadó képviselte. A térképre az öt kilométerenkénti, illetve 5000 lépésenkénti keresőhálózatot Wabits A. mérnök szerkesztette fel, és azt a több színű turistatartalommal együtt itthon nyomták felül a bécsi alaptérképre. A lap szélén helyezték el a használati útmutatót, a jelmagyarázatot, valamint a kirándulások és túrák leírását. A litográfia Lengyel Lipót Visegrádi utca 3. alatti műintézetében készült. A munkát a Plökl és Haas cég (Andrássy út 13.) adta ki.
A hatféle jelzett turistautakat különféle jelek ábrázolták, de csak piros színben. A jelöletlen turistautakat sötétkék vonal, a nevezetesebb turistahelyeket szintén sötétkék felirat mutatja. Ilyenek: Hős Dobozy emlékfák, Erzsébet királyné vadászkunyhó, B. Eötvös L. turitaház, Csaba kút, Hausmann kert, Rám hasadék. Békásmegyernél pedig az új tisztvieslő telep. Az alaptérképen is találunk érdekességet. Tahi-Tótfalunál pl. a Duna vizén horgonyjellel kombinált kocsi szállító komp, másnéven repülőkomp jele látható. Ezen keltek át a Vácról érkező turisták a Kis-Dunán. Régi találmány volt ez. A 18. században ilyen alkotmányok bonyolították le Pozsony, Komárom és Pest-Buda átkelőforgalmát. A komp a Duna közepén lesüllyesztett horgonyhoz rögzített lánc végén a víz sodrásától hajtva ingázott a két part között.
Térképünk az eleve sűrű hegyrajz, valamint a sötét raszter-felülnyomás miatt szinte olvashatatlan volt. Csupán a kékeszöld Duna és a rőtvörös településfoltok rítak ki a fekete-barna tónusú térképből. Ugyanis az egész térkép halványkék raszterrel, a magasabb részeket ezen felül a földrajzi kistájak határoló őzbarna raszterével is felülnyomták. A tájelhatárolás és azokon belül megnevezésük feltüntetése egyébként ügyes megoldás volt. A túravezetők ránézésre megállapíthatták a Dunakanyar belső zugának tájbeosztását. Az én erősen megfakult és megkopott példányomon nehezen betűzhetők ki:
Jellemző, hogy a múltszázadi geológiai feltárásokban gyökerező tájfelosztásban a Pilis legfeljebb egyötödét teszi ki annak a térségnek, amelyet sommásan Pilisnek neveznek.
A széleken a félnapos és egésznapos túrák leírása mellett az érdekesebb és látogatottab pontok, valamint az 500 méter feletti magasságok felsorolása is helyet kapott. A túraleírásokban és a térképeken egyaránt megtatláljuk a mai Lajos-forrást, de nem azonos megnevezéssel. Az alaptérképen Dobra voda, mellette kékkel felülnyomva pedig Podmaniczky L. forrás. A keretben szintén kékkel felülnyomva két helyen magában Dobravoda, egy helyen pedig kettős névvel: (b. Podmaniczky Lajos kút) - "Dobravoda", mintha két különböző helyet jelölne a túrában. A hajdani pocsolya szerű forrást az üreg beboltozásával az MTE Budapesti Osztályának Pénteki Asztala létesítette. Avatása 1908. június 21-én történt, amikor a forrást a birtokos család nemrég elhunyt tagjáról, Podmaniczky Lajos báróról nevezték el. Az avatáson a Podmaniczky család köszönetét Tiszovszky Lajos uradalmi intéző tolmácsolta. Egyúttal felemlítette, hogy a hagyomány szerint Nagy Lajos király is ivott a forrásból, amikor visegrádi tartózkodása idején a környéken vadászott. Lajosokból tehát nem volt hiány. Korábban a Dobra vodát tükörfordítással Jóvíz forrásnak is nevezték, sőt később még 1945 után is felbukkan ez a név a Jóvizű-major mellett, amikor éppen nem bárókról kapta neveit. Számunkra azért izgalmas a forrás kettős megnevezése, mert vagy azt igazolja, hogy korábban is viselte a báró Podmaniczky Lajos nevet, vagy térképünk 1908 körül újabb felülnyomással készült.
A felülnyomásos eljárás még az 1910-1920-as években is alkalmazott kényszermegoldás volt. Így készült a Pilis és Börzsöny hegység turistatérképe is az egykori útnagy, vitéz Csókakőy (Plökl) Nándor kiegészítésével, de már a M. kir. Állami Térképészet által felújított 75.000-es katonai térképen.
A nyomat érdekessége, hogy az időközben felépült Almássy-híd rajza alatt - inkább feledékenységből, mint hagyománytiszteletből - ott maradt a patinás repülőkomp eredeti bécsi rajza.