A természetjáró polihisztorok körébe tartozott. Kimeríthetetlen lexikális tudása széleskörű gyakorlati tapasztalatokkal párosult.
Ifjúkorában elsősorban az ifjúsági természetjárás, későbbiekben a természetvédelem, a műemlékvédelem, a természetjárás kulturális tartalma, helytörténet, néprajz, és még felsorolni is nehéz mi minden tartozott érdeklődési körébe. Szinte minden, ami valamilyen módon kapcsolható volt a természetjáráshoz. Hitet tett az erdész-vadász-turista barátság mellett épp úgy, mint a falu népe és a turisták barátsága mellett. Hirdette és szorgalmazta a tudományos szervezetek, intézmények és a természetjáró szervezetek együttműködését. Egyike volt azon keveseknek, akik az Alföldön nemcsak megtalálták a szebbnél szebb túralehetőségeket, hanem fennen hirdették az alföldi természetjárás szépségeit.
Kiváló előadó és jó tollú író volt. Ugyancsak gondban lenne az, aki a folyóiratokban és a napilapokban megjelent leírásait, turista vonatkozású cikkeit szeretné egybe gyűjteni. 1925-től kezd írni a turistaságról az Ifjúsági Testnevelés hasábjain. Haláláig nemcsak turista lapok (Magyar Turista Élet, Természetjárás, Turista, Turista Magazin stb.) rendszeres munkatársa, de megjelennek írásai a napilapokban (pl. Magyar Nemzet) és folyóiratokban is. Újságcikkeinek száma több százra tehető.
Az egyébként nem túl magas, törékeny, a magánéletben csendes, halk szavú ember minden fórumon harcosan kiáll a Remete Szurdok védelmében. Nem véletlen, hogy egykori egyesülete, a KPVDSZ Vörös Meteor itt helyezte el emléktábláját.
Tíz éven át szerkesztette a Meteor évkönyveket. Kíváló munkája a Budai-hegyek útikalauza.