Az 1989 decemberi események hatására mélyreható változások történtek az ország életében. 1990 első hónapjaiban megindultak az önszervezések, sorra alakultak a különböző egyesületek, szervezetek, társaságok, szövetségek, közöttük a különböző turista egyesületek. Megkezdődik az erdélyi magyar turista mozgalom újjászervezése. Turista egyesületek jönnek létre Kolozsváron, Aradon, Brassóban, Csíkszeredában, Szilágysomlyón, majd később a többi megyékben is. Így felvetődik az Erdélyi Kárpát Egyesület újjászervezésének kérdése is. Ennek alapgondolata Kolozsvárról indul el.
1990. február 14-én, Kolozsváron, az Apáczai Csere János Líceumban, Egri László tanár és Varga Alfonz mérnök javaslatára összeült a természetjátók egyesületének újjászervezését kezdeményező bizottság, amelyben még résztvettek: dr. Tövissi József egyetemi tanár, Kovács Nemere tanár, Wanek Ferenc kutató geológus, Korodi Zoltán főerdész, Inczeffy Géza nyugdíjas, Gyurka László mérnök, Imecs Zoltán tanár, Kapcza Imre jogász, Szigeti Rudolf tanár, Imecs László közgazdász, Vetési László teológiai tanár, Kozán Judit jogász, Köllő Katalin tisztviselő, Géczi Róbert tanár és Hantz Péter diák. Az ülésen két programtervet ismertettek, melyből az egyiket dr. Tövissi József és Wanek Ferenc, a másikat Kovács Imre és Egri László állították össze. Ezután megválasztották az ideiglenes elnökséget, melynek tagjai a következők voltak:
Elhatározták, hogy az egyesület neve ideiglenesen Kárpát Turista Egyesület (KTE), románul Associatia Turistica Carpati (ATC). Jóváhagyták a KTE alapszabályzat tervezetét.
Az 1990. február 23-án tartott közgyűlésen dr. Tövissi József ismertette az alapszabályzatot, az ideiglenes vezetőség névsorát, az egyesület hivatalos bejegyzésének szükségességét, melynek hatásköre Kolozsvár és Kolozs megye. Itt hangzik el először az a javaslat, hogy fel kell venni a kapcsolatot a többi erdélyi turista egyesülettel és újjá kell szervezni az Erdélyi Kárpát Egyesületet. A KTE fő célkitűzése volt a természetjárás megszervezése és a környezetvédelem. Más célkitűzések voltak: sátortáborok szervezése, útjelzések felújítása, idegenvezetők képzése, források kiépítése, diavetítéssel egybekötött előadások tartása tájainkról és műemlékeinkről. De azonosak voltak a többi erdélyi egyesületek célkitűzései is.
A 90-es év első felében több természetjáró egyesületet bejegyeztek, mint jogi személyiséget, így Kolozsváron, Aradon, Csíkszeredában. A KTE szintén megkapta a Kereskedelmi és Turisztikai Minisztérium 807/1990. április 7-i jóváhagyását, majd benyújtotta kérését a Kolozsvári Bíróságra, amely 1990. április 20-án 268 szám alatt bejegyezte mint jogi személyiséget. A taglétszám ekkor 117 volt. Székház hiányában a vezetőségi gyűléseket különböző intézmények előszobáiban vagy a parkokban tartották, mivel a polgármesteri hivatal csak 13 hónapos ügyintézés után utalt ki egy 9 négyzetméteres ablaknélküli helyiséget az Egyesület számára. E kálváriát Imecs László gazdasági ügyintéző járta végig. A közgyűléseket az "Akarat" (Vointa) klub helységeiben, vagy az Egyetemi Könyvtár egyik termében, végül az Apáczai Csere János Líceumban tartották.
Az 1990. április 27-i gyűlésen megszavazták az egyesület pecsétjét. Varga Alfonz javasolta egy turista közlöny kiadását. Kitartó munkája eredményeként 1991 áprilisában jelenik meg ennek első száma, "GYOPÁR" néven. Szintén e gyűlésen hagyták jövá ifj. Imecs László grafikus tervei alapján az EKE jelvényét, melynek elkészítését az aradi "Ardeleanca" gyárnál rendelték meg 1991 januárjában.
Az 1990. november 2-i vezetőségi gyűlés változást hozott az EKE újraszervezésében: konkrétan felvetődik a kapcsolatfelvétel szükségessége a többi turista szervezettel és az EKE centenáriumának megszervezése.
November 13-i keltezéssel a Kárpát Turista Egyesület elnöksége a következő körlevelet küldte szét minden erdélyi megyébe:
Kedves barátaink!
Ezúton hozzuk tudomásukra, hogy f. év február 14-én Kolozsvárt, 65 alapító tag részvételével turista egyesülelet alapítottunk.
Célunk, mint jogutódok, a közel 100 éve (1891. január 11-én) alakult Erdélyi Kárpát Egyesület hagyományainak a folytatása.
Alapszabályunk, valamint a megalakulási jegyzőkönyv és a Turisztikai Minisztérium 1990. április 7-i keltezésű 807 számú engedélye alapján Kolozsvár városi bírósága 1990. április 20-i, 268 számú határozatával egyesületünket jogi személlyé nyilvánította.
Célunk a szervezett amatőr turizmus, a környezet- és műemlékvédelem, ismeretterjesztő előadások rendezése és turisztikai tájékoztatók szerkesztése.
Amennyiben hetyi turista egyesületet alapítottak, vagy szándékukban van alapítani, kérjük a kapcsolatfelvétel jelzéseként mielőbb válaszoljanak az alábbi címre:
Dr. Tövissi József, 3400 Kolozsvár, Pasteur utca 24/36.
ELNÖK Dr. Tövissi József
TITKÁR Imecs
Zoltán"
1990 decemberében megkezdik a Centenárium szervezési munkálatait. Határozatot hoznak, hogy az ünnepséget 1991. május 10-12 között szervezik meg Gyergyószárhegyen, a Lázár-kastélyban. 1991. január 16-án újabb körlevelet küldenek szét:
"Első körlevél
AZ ERDÉLYI KÁRPÁT EGYESÜLET CENTENÁRIUMA
Gyergyószárhegy 1991. május 11-13.
Tisztelt ..............................
Értesítünk, hogy f. év május 11-l3 között az Erdélyi Kárpát Egyesület alapításának 100 éves évfordulója alkalmából Gyergyószárhegyen és a Gyilkos-tónál turista találkozót rendezünk. Kezdeményező a kolozsvári KTE. Szervező: a KTE által kiküldött szervezőbizottság.
A találkozó programjából (előzetes) ............
Amennyiben találkozónkon szándékod van résztvenni, kérünk jelezd ezt a mellékelt űrlap kiállításával ........................
Dr. Tövissi József A Szervezőbizottság
A KTE elnöke"
1991. február 22-én Gyergyószentmiklóson találkoztak az erdélyi turista szervezetek vezetői, ahol hét egyesület kimondta az egyesülést. A következő határozatok születtek:
1991 márciusában szétküldik a második körlevelet, amelyben kérik a résztvevők pontos névsorát, az előadások címeit.
1991. május 11-12, az EKE Centenáriumának ünnepe. Az ünnep méltóságát emelte annak színhelye is, a gyergyószárhegyi nemrég felújított Lázár kastély, ahol Bethlen Gábor erdélyi fejedelem nevelkedett. Az ünnepélyen több mint háromszázan vettek részt, Kolozsvár 98 személlyel, valamint Arad, Beszterce, Brassó, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Máramarossziget, Nagybánya, Nagyenyed, Nagyszeben, Segesvár, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Szilágysomlyó, Temesvár, Torda, Zilah küldöttei. Jelen voltak Bukarestből a Román Alpin Klub részéről Nicolae Baticu, Szebenből a Német Turista Egyesület részéről Reinhold Gutt, Magyarországról a Magyar Természetbarát Szövetség részéről Szabó Imre, a Magyar Turista Egyesület részéről Peták István, a Vasutas Természetjárók Szövetsége részéről Szentgyörgyi Tamás.
Dr. Tövissi József megnyitó beszédét ökumenikus istentisztelet követte. Igét hirdettek Bíró Sándor református, Simén Domokos unitárius lelkipásztorok és Simon József római katolikus plébános. A házigazdák részéről Simó Ádám tanár Gyergyószárhegy történetét, Borsos Júlia múzeológus a helység kultúrtörténetét mutatta be. Ezután Ajtay Ferenc az EKE százéves történetét ismertette. Nicolae Baticu a Román Alpin Klub történetéről, küzdelmeiről, Binder Pál az Erdélyi Szász Turista Egyesület életéről beszélt. Majd a következő előadások hangzottak el: Kristó András: Az EKE Csíkszéki osztályáról; dr. Vollsori László: Az EKE Udvarhelyszéki osztályáról; Kisgyörgy Zoltán - Kónya Ádám - Gazda László: Az EKE Háromszéki osztályáról; Bagaméri Béla: Az EKE karszt- és barlangkutató tevékenységéről; Bajusz István: Emlékezés Téglás Gáborra; Dénes István: A homoródalmási Orbán Balázs-barlangrendszer kutatás-történetéből; dr. Molnár Jenő: A természet és a természetjárás Áprily Lajos költészetében. Délután a zsúfolásig megtelt kultúrházban Vofkori László tanár Székelyudvarhely nevezetességeit, Sófalvi István és Venczel Márton, Nagyváradról, a barlangok csodálatos világát mutatták be diapozitívjeiken keresztül.
A vetítéssel egyidőben a különböző egyesületek vezetői félrevonultak az iskola egyik termébe, ahol megbeszélésre került sor az EKE újraalakításáról. Időhiány miatt nem született megegyezés az EKE felépítését illetően. Elhatározták, hogy a vitát Kolozsváron folytatják majd augusztusban.
Este a kastély lovagtermében közös vacsorára került sor, ahol a felköszöntők után a magyarországi társszervezetek adták át meghívásaikat saját rendezvényeikre. Az este tábortűzzel zárult. Másnap, május 12-én, a résztvevők kirándultak a Békás-szorosba és a Gyilkos-töhoz.
Az EKE újjászervezése 1991. augusztus 16-17-én történt a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet épületében. Az újjászervezés érdekében, hogy legyünk az EKE jogutódja a Kolozsvári Bíróság 1929. április 17-i határozata alapján, megalakították a Régi EKE Visszaállításának Kezdeményező Bizottságát, melynek tagjai voltak: a kolozsvári Kárpát Turista Egyesület, az Aradi Turisták Szövetsége részéről Ghiucesa György és Siclovan György, Besztercéről a "Kockás Liliom" Turista Kör részéről Kramer Tamás, Székelyudvarhelyről a "Budvár" Turista Egyesület részéről Kovács Kendi Lehel, Marosvásárhelyről a Kárpát Természetjáró Kör részéről Kerekes Péter Pál és Kerekes Ibolya, Brassóból Nagy Béla és Papp Anna, a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület részéről Kristó András Zsigmond Enikő és Sólyom László, Nagyváradról Dukrét Géza, Mécler Árpád, Hadnagy Árpád és Szilágyi István, Tordáról Molnár Lajos és File Ferenc. A kolozsváriak részéről a Csatlakozási nyilatkozatot aláírták a következők: Tövissi József, Gyurka László, Farkas Lajos, Imecs László, Szabó Ferenc, Fazakas Fe renc, Vas Géza, Kiss Margit, Hosszú Béla, Varga Alfonz, Zárug István, és Baga méri Béla. A Kezdeményező Bizottság megválasztott vezetősége a következő volt:
A következő megegyezések születtek:
Mindezek figyelembevételével, egy jogtanácsos segítségével, újrafogalmazták román nyelven az alapszabályzatot. Sajnos az idő rövidsége, a kapkodás miatt hibák csúsztak be a fogalmazásba, főleg jogi szempontból, amelyek a későbbiek folyamán nézeteltérésekhez vezettek.
Az újjáalakuláshoz szükséges dokumentumok, mint a gyűlés jegyzőkönyve, a turista egyesületek küldötteinek aláírásai, a csatlakozási jegyzőkönyvek és egy kérvény bemutatása után Románia Kereskedelmi és Turisztikai minisztériuma kibocsátotta a működési engedélyt: T.3-2821/1991. szeptember 18 szám alatt. Ennek alapján az Erdélyi Kárpát Egyesületet bejegyezték a Kolozsvári Bíróságon, mint jogi személyiséget, 123/1991. október 4 szám alatt. E tényt az EKF Kezdeményező Bizottsága - közzétette a "GYOPÁR" 1991/5-ös számában, kinyilatkozva a következőket:
"Így megteremtődtek az EKE működésének jogi keretei, mely keret érvényes Erdély egész területére. Ezek után sorra kerülhet az újjászervezés, a vezetőségek újraválasztása, az egyesület dokumentumainak a megtervezése, valamint a természetjáró és ismeretterjesztő tevékenység magasabb szintre való emelése."
Folytatás: Az újjáalakult EKE története (1991-1993)