Háncs Péter:

VI. TÚRA-, TÁBORSZERVEZÉS ÉS VEZETÉS

Egy kirándulás az élet kellemes élménye, de túrázónak lenni egész más életmódot jelent. A két fogalom tehát minõségi különbséget rejt, de mindkettõ természetjárás, és ez a fontos!

A kirándulás bárki számára elérhetõ, "könnyed" séta, a túra már komolyabb fizikai és pszichés testedzést, teljesítményt jelent.

A kiránduló	A túrázó
- ismerkedik a természettel	- megismeri a természetet
- alkalomszerûen, esetlegesen készül fel	- tudatosan, tervezetten készül fel
- nem akar elfáradni	- tudatosan edzi a testét
- a természetbe vendégségbe megy	- a természetben otthonra lel
- a partnereit nem mindig válogathatja meg	- a túratársakat az eredmény érdekében megválogatja

Túravezetés, túraterv

A túravezetés "szakma", tehát tanulni kell! Az ismeretek elsajátíthatók önképzéssel is, de jobb, ha szervezett keretek között (a Magyar Természetbarát Szövetség /MTSZ/ szervezésében) történik és vizsgával zárul. Sajnos az alkalmasságra még ez sem garancia! A felelõsség ugyanakkor nagy: erkölcsi, szakmai és büntetõjogi téren egyaránt! Ezért is fontos az alapos felkészülés! Gondos elõrelátással a problémák - ha ki nem is zárhatók, de - minimalizálhatók.

A túravezetõ akkor alkalmas feladata ellátására, ha ahhoz megfelelõ tulajdonságokkal rendelkezik. Hogy mik ezek, azt nem könnyû megfogalmazni, mert a nélkülözhetetlen természetbarát szemléleten túl szinte mindenhez kell értenie, így a felkészült túravezetõ igazi polihisztor.

A túravezetõi munka követelményei - legalább- három fõ területre bonthatók:

• szakmai ismeretek: az a tudásanyag ami természetbarátok számára szükséges,
• vezetõi-pedagógiai ismeretek: azon ismeretek és képességek, melyek révén a túracsoport közösségként mûködik,
• egészségi állapot: életmód, erõnlét, kitartás, kiegyensúlyozottság.

Állandó követelmény a folyamatos önképzés. A túravezetõ személye állandóan elõtérben van, így példaként szolgál. Az ifjúsági, a bronz és ezüstjelvényes fokozat vizsgával, míg az arany pályázat útján szerezhetõ meg. A túravezetõi fokozatot vizsgabizonyítvánnyal, igazolvánnyal és jelvénnyel ismerik el.

A túravezetés önként vállalt társadalmi tevékenység. Bár nehéz, de igen hálás feladat, mely sok örömet nyújthat. Ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a túravezetõnek komoly kötelezettségei is vannak:

Jogok:

• a túra tervezése, vezetése,
• a túraterv megváltoztatása (pl. idõjárás romlás, fakitermelés miatt),
• a résztvevõk utasítása, figyelmeztetése, végsõ esetben kizárása a túrából (a többiek sikeres túrája érdekében).

Kötelességek:

• a túra vezetése legjobb tudása szerint
• az állandó önképzés (szellemi, fizikai) a fentiek érdekében.

Felelõsség:

• nem terjed túl az egyébként mindenkire érvényes törvények hatályán az élet- és vagyonbiztonság tekintetében,
• felelõssé tehetõ szándékosan vagy gondatlanul, ill. tudatlanság következtében elkövetett törvény-, vagy szabálysértésért a túrán résztvevõk után is.

A túra résztvevõivel tudatosítani kell, hogy saját elhatározásukból vállalták a nehézségeket, az esetleges veszélyeket, és azokon a túravezetõ segítségével úrrá tudnak lenni. Itt kell felhívnunk a figyelmet arra, hogy a túravezetõ által meghirdetett túra, abban az esetben, ha a feltételeket az érdeklõdõ elfogadja és jelentkezik a túrára, a költségeket befizeti, polgári jogi szerzõdésnek minõsül. Ez azt jelenti, hogy a túravezetõ felelõs a meghirdetett program betartásáért az abban leírtaknak megfelelõen. A program változásáról a résztvevõket idõben értesítenie kell, akadályoztatása esetén helyettesrõl kell gondoskodnia. Ellenkezõ esetben a jelentkezõk kártérítési igénnyel léphetnek fel ellene.

A túra megvalósítása tervezésre, szervezésre, a túra lebonyolítására (vezetésére) és utólagos feladatokra bontható.

Tervezés

• túravezetõ kiválasztása;
• a túrán résztvevõk összetétele;
• a túra célja (hová, miért; a program összeállításánál vegyük figyelembe a jelvényszerzõ túramozgalmak, a Tájak-Korok- Múzeumok mozgalom lehetõségeit is);
• évszak, idõjárás;
• a túra útvonala, idõtartama;
• technikai eszközök (szakági sporteszközök, tájékozódási eszközök);
• várható költségek felmérése (anyagi források, támogatás);
• közlekedés;
• szálláshely(ek);
• védett, zárt területekre engedély.

Szervezés

• tájékozódás, adatgyûjtés az útvonalról;
• túraterv készítés, idõbeosztás, utazási idõ, útvonalvázlat, menetidõszámítás, látnivalók, pihenõk terve, ideje, tartalékidõ tervezése;
• költségvetés;
• szálláshely-foglalás;
• a túra kiírása és "reklámozása" (az érdeklõdés felkeltése).

Túrakiírás tartalma

• a túra célja;
• vezetõje (elérhetõsége);
• útvonala, nehézsége, (útvonaltáv, szintkülönbség);
• ideje;
• gyülekezés és érkezés helye és ideje;
• étkezés módja;
• szükséges felszerelés (ami a megszokottól eltér);
• részvételi költségek (a befizetés módja);
• jelentkezés módja, határideje;
• egyéb tudnivalók (pl. MTSZ igazolvány, diákigazolvány)
• szükséges felszerelés biztosítása (vásárlása, kölcsönzése);
• esetlegesen csoportos utazási jegyek megváltása (hely- és szakaszfoglalás);
• rossz idõ esetére "B" program készítése;
• jelentkezett résztvevõk felmérése (anyagi lehetõség, idõigény, túrával szembeni igény, egyéni felszerelés, elméleti, technikai, fizikai, pszichikai felkészültség).

A túra lebonyolítása (vezetése)

A túra tervezése és szervezése, vagyis az elõkészítés elsõsorban elméleti és szervezési felkészültséget követel, maga a túravezetés vezetõi képességet igényel. A vezetõnek az egész túra alatt - lehetõleg "észrevétlenül" irányítani kell a túra résztvevõit úgy, hogy a tagok ne "parancsnokot", hanem segítõ barátot lássanak benne.

Találkozóhelyen:

• jelenlévõk regisztrálása;
• felszerelés ellenõrzése;
• egészségi állapot felmérése (pl. lázas tünetek, betegség);
• igazolványok, iratok, engedélyek, jegyek ellenõrzése;
• szükséges egyéb felszerelés ellenõrzése;
• rövid tájékoztató: bemutatkozás, vázlatos program, haladási sorrend, utazás, átszállások.

Túramenetben

• sorrend: elöl a túravezetõ, hátul a helyettese;
• a haladási tempó a túratársakhoz igazodik;
• a túratársak közötti távolság a terepadottságoktól függ (sík szabad terület, omladékos lejtõoldal, visszacsapódó ágak);
• indulás után fél órán belül "szerelvényigazítás" (ruha és felszerelés rendezése, vetkõzés, hátizsákpántok és cipõfûzõ igazítása);
• kb. óránként 5-10 perces rövid pihenõ;
• naponta 1-2 alkalommal hosszabb, 1-2 órás pihenõ;
• lejtõn óvatosan, lassan, nem elõzve és lökdösõdve haladunk;
• ahol lehet, magyarázunk (látnivalók, összefüggések), "magyaráz-tatunk";
• figyelemfelkeltés ehetõ- és gyógyító növények esetén;
• tûzvédelmi szabályok betartatása;
• hulladékok megfelelõ elhelyezése;
• esetleges balesetveszélyre, veszélyes növényekre figyelemfelhívás.

Legyünk rugalmasak, szükség esetén tudjunk változtatni a túraterven. Értékeljük a túrát a résztvevõkkel közösen!

Túra utáni teendõk

• adminisztratív tevékenységek (költségek elszámolása, túrajelentés készítése)
• felszerelés karbantartása
• a kölcsönzött felszerelés visszajuttatása.

Táborozás

A táborozás a természetjárás több napos, kizárólag a szabad természetben megvalósított formája, amely a természetjárás elvi és gyakorlati szabályaira támaszkodik.

Tábort szervezni csak nagy körültekintéssel szabad, mert több ember programját ronthatjuk el hosszabb idõre.

A tábor mindenképpen terheli környezetét, s ezt minimalizálni kell!

Két táborozási fajtát különböztetünk meg. Ezek a

• mozgótábor és az
• állótábor.

A mozgótábor jellemzõi:

• alkalmi jellegû, minden nap más helyszínen épül fel,
• berendezése és felszereltsége szegényes, csak a szállást adó sátrak felállítására kerül sor, felszerelése csak az egyéni eszközökbõl áll,
• a sátrak elhelyezése szórványos, függ a terep adottságaitól,
• nélkülözi a kényelmi szolgáltatásokat.

Az állótábor jellemzõi:

• több napig, esetleg hetekig tart,
• helyhez kötött,
• berendezése kényelmes, felszereltsége igényes,
• tábori szolgálatok mûködnek,
• program lehetõségek,
• jármûvel is megközelíthetõ.

Állótábor esetén a tábor jellegénél és céljánál fogva lehet:

• élmény és ismeretszerzõ
  (alapvetõ célja a pihenés - jellemzõi: látnivalók, játékok, versenyek, egyéb programok),
• oktató
  (tanfolyami, szakági - jellemzõi: programja kötött, napirend, idõbeosztás, egyénekre kiszabott feladatok, tananyag ismertetés, nappali és éjszakai, egyéni és csoportos gyakorlatok),
• kutató
  (gyûjtõ - geológiai, ökológiai, meteorológiai, néprajzi, történeti, madártani)
• építõ
  (pl. természetjáró létesítmények létesítése, karbantartása - menedékház, védkunyhó építés, forrásfoglalás, jelzésfestés),
• téli (sajátságos feltételeknek kell eleget tennie).

A táborszervezés legfontosabb tennivalói: az elõkészítés, a táborépítés, a tábor programjának megvalósítása, a táborhely visszaállítása eredeti állapotába, a tábor munkájának értékelése.

A tábor elõkészítése

Általában a terveinkhez keresünk helyszínt, de a táborhely adottságai is segíthetnek a program összeállításában.

Terepszemle

• A helyszín feleljen meg a tábor tervezett tevékenységének (a szûkebb és távolabbi környezet adta lehetõségek);
• táborozó felszerelésünk legyen alkalmas - némi kiegészítéssel - az adott helyszínen tábor mûködtetésre;
• esztétikus, szép táj legyen;
• elegendõ hely legyen a tábor életéhez;
• a hely megfelelõen vízszintes, sík és száraz legyen;
• megfelelõ mikroklíma legyen a kiválasztott helyszínen;
• elegendõ ivóvíz és mosdásra alkalmas víz álljon rendelkezésre (vagy a közelbõl lehessen odaszállítani);
• megfelelõ WC álljon (majd) rendelkezésünkre;
• a hulladék tárolása, elszállítása megoldható legyen;
• a keletkezõ szennyvíz (mosogatás, mosakodás) minél kevésbé terhelje a környezetet;
• legyen elegendõ gyûjthetõ (beszerezhetõ) tüzifa;
• az élelmiszer vásárlása és az étkezés megoldható legyen;
• legyen a közelben (gyorsan elérhetõ) orvos, kórház, telefon, posta, rendõrség, elöljáróság, erdészet;
• tisztázott legyen a terület tulajdon- és kezelõjoga;
• a természet- és környezetvédelmi elvek betarthatóak legyenek. Gondok: védett terület, növények taposása, állatok zavarása, vízszennyezés.

Kapcsolatfelvétel

• a terület tulajdonosától és a területileg illetékes természetvédelmi hatóságtól az engedély megkérése,
• önkormányzat,
• orvos, gyógyszerész,
• rendõrségi megbízott,
• élelmiszer bolt vezetõje,
• erdészet vezetõje,
• közüzemi szolgáltatók (pl. zárt tartályos, hordozható WC-k rendelése és szállíttatása, szemétszállítás)

Szervezési és programterv

A többoldalas tervnek - melynek tartalma a célok és programok miatt mindig más - csak a csomópontjait vázoljuk fel:

• a tábor célja és feladatai;
• a tábor idõpontja;
• a tábor pontos helye;
• a tábor megközelíthetõsége;
• a résztvevõk száma, felkészültsége, neme, kora, érdeklõdése;
• a táborvezetõség összetétele, gyakorlata, feladat megosztása;
• a táborhoz szükséges felszerelés (meglévõ, beszerzendõ);
• a tábor építésének és bontásának terve;
• a tábor rendje;
• elhelyezési rend (személyi és mûszaki);
• általános napirend;
• túraterv;
• szabadidõs terv;
• ügyeleti rend (konyha, õrség, táborügyeletes);
• esõprogram;
• a tábor részletes programja;
• a tábor - és elõkészítésének - költségvetése;
• a szükséges engedélyek beszerzése, szerzõdések megkötése;
• a tábor kiírása, népszerûsítése;
• részfeladatok kiosztása.

A tábor építése

A tábor helyszínének ismeretében készítjük az elhelyezési tervet az alábbiak figyelembevételével:

• a tábor "szerkezete" áttekinthetõ, praktikus legyen;
• jó ha a tábor területe lezárt, körülhatárolt;
• a tábornak legyen közösségi tere, fõtere, gyülekezõ helye (mely mellett állhat a zászló és loboghat a tábortûz);
• a táborvezetõi sátorból legyen áttekinthetõ a tábor egésze;
• a tábor építményeit csak szakszerûen szabad felállítani.

Tábori építmények

Ezek lehetnek: lakósátrak, parancsnoki sátor, raktársátor, konyhasátor, étkezõ sátor, mosdósátor, rendezvény sátor, elsõsegély sátor, tûzrakóhely, zászlótartó oszlop, élelmiszer tároló verem, szeméttároló verem, kerítés, stb.

A táborépítés gyakorlatilag folyamatos munka. A munkák célszerû sorrendje lehet az alábbi:

• a sátrak felállítása,
• forrás foglalás, vagy vízhordás,
• a WC helyének kijelölése, építése, vagy elhelyezése (hordozható WC- fülkék esetén),
• egyéb építmények megépítése (utak, kerítés, vermek, tûzrakóhely, zászlórúd).

A lakósátrakat utcásan vagy kör alakban helyezhetjük el. A sátrak telepítésénél alapvetõ szempontok az alábbiak:

• A domborzati viszonyok (sík, egyenetlen, köves, lejtõs, buckás, stb.).
• A növényzeti viszonyok (füves, cserjés, bozótos, fiatal erdõ, szálerdõ, homokos csupasz talaj, stb.).
• Talajnedvesség viszonyai
1. száraz talaj, csak idõszakonként nedves (pl. esõ),
2. nedves, állandó vizek (vizenyõs terület, vagy csak esõzés után marad vissza a víz),
3. vizek elfolyási viszonyai, a táborhely vízgyûjtõ jellegû, vagy van elfolyása; vízfolyás útjában van-e.

A sátrakat nem szabad mélyedésbe tenni, mert ott gyûlik össze a víz.

• A vadjárás viszonyai (a sátor ne legyen vadcsapás utjában).
• Az uralkodó szélirány megállapítása.
• Szélvédettség megállapítása. (Nyílt terület, szélvédõ növényzet, fák, bokrok sûrûsége, minõsége, nagysága.) A sátor mindig a legkisebb felületével nézzen a szélirányba!
• A sátor ne legyen villámveszélyes kitett helyen.
• A sátrak harmat elleni védelme, ennek lehetõsége. A napsütéses és árnyékos helyek aránya.
• Kellõ terület álljon rendelkezésre a sátor és a kifeszítõ kötelek részére. Köztük biztonságosan el lehessen járni.
• A tûzrakóhely ne okozzon tûzveszélyt, a füst ne a sátrak felé szálljon.
• A sátrakat ajánlatos sátorárkokkal körülvenni. A sátorárok legmélyebb pontjából kiinduló vízelvezetõ árok kialakításánál ügyelni kell arra, hogy ne a szomszédos sátrak alá, vagy a tábor fõtere, illetve közlekedési útvonalai felé vezesse a vizet.

Forrásfoglalás esetén nagyon gondosan kell eljárnunk. A fertõzött ívóvízzel tömeges megbetegedést okozhatunk. Emiatt a területileg illetékes szervektõl (erdészet, orvos, önkormányzat, stb.) érdeklõdni kell a vízvételi lehetõségekrõl, a környezõ források állapotáról. A forrás csak akkor lehet megfelelõ, ha van öntisztulása, kifolyása. Az erdei források vízhozama ritkán elegendõ egy egész tábor ellátására, ezért legtöbb esetben meg kell szervezni a legközelebbi kútról a vízhordást. A forrás közelében lehetõleg ne mosakodjunk, illetve ne mosogassunk. Ha nem forrásból, hanem vízfolyásból (ér, patak, stb.) szerezzük be az ivóvizet, gyõzõdjünk meg arról, hogy a vízvételi hely, illetve a vízfolyás mentén 200 m-es körzetben nincs-e szennyezõdés (pl. elhullott állat teteme). Az utóbbi idõszakokban bekövetkezett nagyfokú víz- és talajszennyezések miatt inkább a vezetékes ivóvízet javasoljuk.

A tábori WC felállításánál alapvetõ szempont, hogy minél távolabb legyen az élelmiszerektõl, a konyhától, a vízvételi helytõl, és a szél a szagot ne vigye a tábor felé. Általában 15-20 fõ után számítsunk egy fülkét. Szükség esetén körül kell keríteni. Ha saját építésû latrinát állítunk fel, a tábor bontásakor a kiásott gödröt földdel be kell temetni, esetleg klórmésszel fertõtleníteni. A WC közelébe telepíthetjük a szeméttárolót is. A komposztálható anyagokat gödörbe, a nem bomló anyagokat (mûanyag, fém, üveg, papír, stb.) mûanyag zsákokba gyûjtsük. Ez utóbbiakat megfelelõ rendszerességgel, de legkésõbb a tábor bontásakor el kell szállítanunk, vagy szállíttatnunk!

A mosakodás biztosítására célszerû nõi és férfi mosdósátrakat felállítani. Ezek alj nélküli sátrak legyenek. A földre deszkarácsozatot helyezzünk, vagy kövezzük ki, amire a táborozók rá tudnak állni, a kiömlõ víz viszont a talajba el tud szivárogni. A sátorban egy lábazaton álló, vagy más módon megemelt lavort helyezzünk el. A ruhák számára készíthetünk faágakból fogast, a mosdóeszközök tárolására pedig kis asztalkát.

A konyha-, és étkezõ sátrat az élelmiszertároló veremmel egymás közelében építhetjük fel. Ugyanilyen csoportosítás alkalmazható a raktár-, elsõsegély- és parancsnoki sátrak esetében is. A rendezvény sátor állhat a tábor közepén.

A tábort célszerû jelképes kerítéssel körülvenni. Ez ugyan nem akadályozza meg illetéktelenek bejutását. de jelzi a tábor határait. Ez lehet gallyakból, kövekbõl kirakva. Esetleg kötéllel körbekerítve.

A tábor szervezete

A tábort a tábor vezetõsége irányítja. Ennek létszáma függ a tábor jellegétõl, céljaitól, a tábor létszámától, a feladatok mennyiségétõl és milyenségétõl. Egy nagyobb létszámú tábor vezetõsége állhat az alábbi reszortfelelõsökbõl:

• táborvezetõ,
• mûszaki felelõs,
• gazdasági felelõs,
• szervezési felelõs,
• élelmezési felelõs,
• egészségügyi felelõs.

A felsorolás nem lehet teljes, csak ötleteket próbálunk adni. Kisebb létszámú tábor esetében ezeket a feladatokat össze lehet vonni, más jellegû táborok esetében további reszortfelelõsök kinevezése is szükségessé válhat.

Röviden vázoljuk, milyen feladatok adódhatnak az egyes reszortfelelõsök számára:

Táborvezetõ

• nyilvántartja a jelentkezõket,
• irányítja a reszortfelelõsöket,
• szervezi az elõkészületeket,
• beszerzi az engedélyeket,
• felveszi a kapcsolatot a területileg illetékes szervekkel (erdészet, önkormányzat, rendõrség, posta),
• tájékozódik a helyi szokásokról, viszonyokról,
• segít összeállítani a tábor programját,
• elkészíti és közreadja a tábor kiírását.

Mûszaki felelõs

• a tábor területének és környezetének felmérése, megtervezése, berendezése,
• a szükséges anyagok beszerzése,
• felszerelések ellenõrzése, karbantartatása, javíttatása,
• intézi az egyes felszerelések kölcsönzését,
• a táborépítés és bontás irányítása,
• mûszaki létesítmények építésének irányítása (út, kerítés, vízelvezetõ árkok, tûzrakóhely, zászlórúd, stb.),
• káreseménykor az elhárítás irányítása (pl. vihar-, víz-, tûzkár)

Gazdasági felelõs

• felméri a várható egyéni és szervezeti költségeket,
• beszedi a részvételi díjakat,
• részletes költségvetést készít, a tábor végén elszámol,
• rendezi és nyilvántartja a bizonylatokat, számlákat,
• kezeli a tábori pénztárat,
• megvásárolja a menetjegyeket.

Szervezési felelõs

• összeállítja az egyéni és tábori felszerelések listáját,
• összeállítja a napirendeket, a napi programokat,
• megszervezi és irányítja a tábori szolgálatokat (táborügyeletesi, konyha-, õrszolgálatok, vízhordás, tüzifagyûjtés, stb.),
• utazás megszervezése,
• a túrák részletes megszervezése,
• csomagok szállíttatása.

Élelmezési felelõs

• felveszi a kapcsolatot a környék élelmiszer boltjaival, elárusító helyeivel,
• felméri a napi élelmiszer szükségletet,
• megszervezi a vásárlást, szállítást,
• biztosítja a változatos étrendet.

Egészségügyi felelõs

• felveszi a kapcsolatot a terület orvosával, gyógyszerészével,
• ügyel a tábor higiéniai viszonyaira,
• betartatja az egészségügyi elõírásokat,
• összeállítja a tábor elsõsegély és gyógyszerkészletét,
• szükség esetén elsõsegélyt nyújt,
• szükség esetén intézkedik a beteg, vagy sérült azonnali szakintézménybe szállításáról.

Tábori programok, napirend, szolgálatok

A tábori program gyakorlatilag a táborozás fajtáinak és célkitûzéseinek megfelelõen olyan sokszínû lehet, hogy annak mindegyikét számbavenni lehetetlen vállalkozás. A jelen esetben a tábori program összeállításakor egy oktató tábort veszünk alapul.

Ügyelnünk kell arra, hogy minden táborozó számára hozzáférhetõvé tegyük a részletes, napra lebontott idõbeosztást és annak tárgyát. Ennek szellemében az alábbi fõbb szempontokat érdemes figyelembe venni:

1. Ébresztõ és takarodó ideje,
2. Étkezések és fõzések ideje,
3. Szabadfoglalkozások ideje,
4. A foglalkozások ideje, tárgya, a szükséges felszerelések, eszközök, a foglalkozást vezetõ neve,
5. A gyakorlati túrák ideje, témái, feladatai,
6. Az éjszakai gyakorlatokra való felkészülés, gyülekezés ideje, a gyakorlat tárgya, idõtartama,
7. Személyre kiszabott feladatok,
8. Rossz idõ esetére tartalék feladatok,
9. Értékelések, megbeszélések, eligazítások ideje, helye,
10. Ügyeletesek, szolgálatosok beosztása,
11. A tábor bontásának kezdete,
12. A tábor elhagyásának ideje.

Tábori etika

• Lezárt sátort tilos a tulajdonos engedélye nélkül felnyitni, abba bemenni.
• Tilos egymás felszerelési tárgyait engedély nélkül használni, vizét meginni, élelmiszerkészletét megdézsmálni.
• Sátorba bakanccsal bemenni nem szabad, fõleg akkor, ha az másé.
• Kerüljük a hangoskodást, zajongást, mert elõfordulhat, hogy néhány túratársunk napközben is lepihen.
• Dohányozni csak a kijelölt helyen szabad, hiszen a táborozás során a jó levegõ lényeges szempont. Tiszteljük a nemdohányzó embertársainkat! Égõ cigarettával sátorba ne lépjünk be!
• Mindenki tartsa be a kultúrált emberi viselkedés szabályait. Ez vonatkozik a beszédre is.
• Tartsuk magunkat tisztán, ápoltan.

A tábor bontása

A táborbontás során a tábor területét az eredeti állapotnak megfelelõen kell visszaállítani. A tábor bontásának sorrendje lehet az alábbi:

1. a tábori építmények bontása (kerítés, táborkapu, pince, vermek, stb.),
2. a közös felszerelés megtisztítása,
3. a szemét összeszedése,
4. a helyszíni anyagokat összeszedjük és egy helyre hordjuk (gallyak, ágak, kövek, stb.),
5. a tüzet eloltjuk és földdel letakarjuk,
6. egyéni felszerelést összecsomagoljuk,
7. sátrat bontunk,
8. a vízelvezetõ árkokat és a WC-t, komposzt gödröt betemetjük,
9. az összecsomagolt hátizsákokat egy helyre gyûjtjük,
10. a tábor területének átvizsgálása, a hiányosságok megszüntetése,
11. a tábor elhagyása. A tábort utolsónak a táborvezetõ hagyja el.

A táborozás utáni teendõk

• A kölcsönkért felszerelések karbantartása és visszaadása,
• Összefoglaló jelentés készítése a rendezõ szerv és a támogatók, szponzorok számára,
  (a rendezõ szerv neve, a táborvezetõség tagjai, a tábor helye, ideje, résztvevõk száma, utazási és tábori események, programok és azok eredményei, sikerei, hangulat, mûsorok, túrák, múzeum látogatások, rendkívüli események, tényleges költségek, a helyi környezet értékelése, a táborozás tapasztalatai, stb.),
• Végsõ pénzügyi elszámolás, a túlfizetések visszafizetése,
• Élménybeszámoló tartása (kiegészíthetõ dia-, vagy filmvetítéssel), esetleg helyi, vagy természetbarát újságban cikk megjelentetése, fotókiállítás készítése, helyi kábeltévé, vagy rádiómûsor a táborról, stb.). Erre meg lehet hívni a vendéglátó szervezetek vezetõit, támogatókat is.
• Köszönõ levelek megírása a támogatók, szervezetek vezetõi számára.

Felhasznált Irodalom:

• Németh Imre - Némethné Katona Judit: Zöld kalandra fel. Ezredforduló Alapítvány.
• Dr. Tóth József: Útmutató kiránduló pedagógusoknak. Fõvárosi Pedagógiai Intézet, 1995.
• Túravezetõi tanfolyamok jegyzetei