A BETE bélyege.
A bélyeget a tagok menedékház könyvekbe ragasztották, oda, ahová túráikat
beírták.
A bélyeg a Tátra-csúcsot ábrázolja.
Készítette Berán Nándor iparművész, a BETE tagja.
A BETE jelvénye.
Készítette Berán Nándor iparművész, a BETE tagja.
Az MTE Egyetemi Osztályaként alakult 1892-ben. Az alapítók azt tűzték ki célul, hogy az egyetemi ifjúsággal a természetjárást megszerettessék, majd tanulmányai befejezése után az országban szétszéledve a turistaság eszméjét terjesszék. E jó szándékú törekvés a közöny, a nem törődömség erőin felmorzsolódott.
Az 1904-ben újjászerveződő Egyetemi Osztály bölcsőjénél ott állt Lóczy Lajos a neves Ázsia kutató, aki éveken át az egyesület védnöke volt. Új korszak kezdődött nem csak az Egyetemi Osztály, hanem a magyar hegymászás történetében is. Tevékenységük egyre inkább alpin jelleget öltött. Ez nem csak abban nyilvánul meg, hogy az osztály tagjai már 1905-ben a Magas-Tátrában túráztak, hanem módszeresen készültek terveik megvalósítására. Kirándulásaik alkalmával rendszeresen végeztek sziklamászó gyakorlatokat és elsőnek ismerték fel a síelés jelentőségét a magashegymászásban. Megrendezték az első turista tárgyú fényképkiállítást és síversenyt. Könyvtárat is létesítettek a hazai és külföldi turista (alpin) irodalomból.
A Budapesti Egyetemi Turista Egyesület a Magyar Turista Egyesület Egyetemi
Osztályából 1908-ben vált ki a hegymászásról vallott nézetkülönbségek miatt. Végső ok
Wachter Jenő 1907-ben a Simon-tornyon bekövetkezett balesete volt.
Serényi Jenő sürgetésére
1908. október 11-én Lovasberényben a Cziráki kastélyban ünnepi közgyűlésen
döntöttek az Egyetemi Osztály tagjai az önálló egyesület megalapításáról.
A BETE Évkönyve 1904-1909 így ír többek között erről a közgyűlésről:
"
A meggyőződés legőszintébb megnyilatkozásával egyhangúlag szentesítette az
Egyetemi Osztály minden elvét, zsinórmértékül szolgáló szokásait, melyek
szerint cselekedett, működött öt éven keresztül, pótolva, helyettesítve a
Magyar Turista Egyesület nyújtotta ügyrend hiányait.
A Magyar Turista Egyesület megszűnt Egyetemi Osztálya és az új Budapesti
Egyetemi Turista Egyesület egy és ugyanaz a szerves testület. A régi cél felé
a megkezdett ösvényen a kipróbált eszközökkel haladunk.
"
Az egyetemisták már 1905-ben hangsúlyozták az önnálló, hegyivezetők nélküli hegymászást. 1906-1914 között nagy szerepük volt a tátrai hegymászás fejlődésében, sok új utat másztak (a BETE-gárda eredményei). Az Alpokban is túráztak. A BETE sohasem volt nagy egyesület, ha a nagyságot a tagok számával mérjük, de igenis nagy volt, ha azt nézzük, kiket adott a magyar turizmusnak, annak minden vonalán.
A BETE gondozásában jelent meg a legnívósabb hegymászó folyóirat: a Turistaság és Alpinizmus. A BETE rendezte az első magyar turista fényképkiállítást (1908), az első alpin fényképkiállítást (1925), az első barlangkiállítást (1933). Az egyesületnek értékes könyv- és szertára volt.
A BETE első elnöke Komarnicki Gyula volt (1911-ig) majd öccse Komarnicki Román (1911-1913). A BETE szenior tagjaiból alakult 1918-ban a Magyar Hegymászók Egyesülete.
A trianoni határváltoztatás következtében a BETE magas-tátrai tevékenysége meggyengült, tevékenységük a lecsonkított ország barlangkutatására öszpontosult. 1920-ban alakult meg a sok sikerrel dolgozó barlangkutató szakosztály. 1928-ban a BETE forrást foglalt elhunyt elnöke, Kolbenhayer István emlékére a Mátrában Péterhegyese oldalában.
Komarnicki Gyula, a megalakulás
után 35 évvel, az 1943. április 18-án Kétágúhegyen megtartott öreg Betések
találkozóján (ahol 38-an jelentek meg) így fogalmazta meg az egyesület ars poeticáját:
"
A BETE a megalakulása idején az alpinizmust írta célkitűzésként zászlajára.
A magas hegyek és a Tátra járatlan csúcsainak feltárása azonban csak termékeny
talaj volt annak a tulajdonképpeni Betés eszmének, mely a mindenkori törekvéseink
igazi rúgója. Ez egy csodálatos sugallat ösztönözte vágy az ifjúság örök
hivatásának teljesítésére: mindenkor és mindenben keresni az újat, lenni a kovász,
a lendület, az úttörő, elsősorban a turistaságban.
"
A BETE-t 1948-ban oszlatták fel. A BETE neve az Egyetemi-csúcs tátrai helynévben maradt fent.
A BETE megszüntetése után, a 10 évig hontalan egyetemiek a Magyar Földrajzi Társaság Hegymászó csoportjában gyülekeztek. Ez a csoport ápolja a BETE hagyományait.
Irodalom:
