Orvos Iglón és Poprádon, hegymászással 1930-tól foglalkozott. Magyarnak vallotta magát.

Leggyakoribb túratársai: Motyka Stanisław, Sawicki Jan és Zamkovszky István. A zakopane-i Sportklub "Tatry" nevű Hegymászó Szakosztályának tagja volt. Több új mászás résztvevője, többek között:

• Varangyos-tavi-csúcs, Krupicer-kémény, (Brüll Z., Krupicer A., Lux L., Lux Z., Reinfeld T., Ullmann J. és Winternitz M., 1930. VII. 14.)
• Kis-Hegyes-torony, D-fal a Nagy-Tarpataki-völgyből, (Brüll Z., Krupicer A. és Sawicki J., 1931. augusztus 8.),
• Hegyes-torony, DNy-fal a Nagy-Tarpataki-völgyből, (Brüll Z., Motyka S., Sawicki J. és Zamkovszky I., 1932. július 14.),
• Lomnici-csúcs, Ny-i fal, Birkenmajer út útváltozata, (Motyka S., Brüll Z., Sawicki J. és Zamkovszky I., 1932. augusztus 26.)
• Osztra-torony, K-i pillér, a Furkota-völgyből, (Brüll Z., Materny K. és Zamkovszky I., 1933. VII. 24.)
• Liptói-torony, DK-i fal, (Brüll Z. és Zamkovszky I., 1934. VI. 26.)
• Tátra-csúcs, K-fal, 1936-ban,
• Arany-torony keleti fala, a Menguszfalvi-völgyből, (Bacsányi M., Brüll Z., Dobrucki W., Motyka S. és Mrózek R., 1935. VIII. 28.)
• Keleti-Villa-csúcs, D-pillér a Sírkertből, (Brüll Z., Hudyma V., Motyka S., és Zamkovszky I., 1936. július 12.)

1944-ben a Szlovák Nemzeti Felkelés idején a Magas-Tátra elnevezésű partizán egységben tevékenykedett. Az egység felforgató tevékenységet hajtott végre a német hadsereg hátországában. Tűzharcban esett el a Kriván alatti Grunikon lévő partizán bunkereknél. Más partizánokkal együtt Kokaván, Liptó m., temették el, de hozzátartozói kérésere kihantolták és a losonci zsidó temetőben temették el újra.

Nevét Iglón egy utca és a poliklinika őrzi. A poliklinika falán 1964-ben helyezték el mellszobrát.

Irodalom:

• Ivan Bohus, Vysoké Tatry, 1965., 1. szám

Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 114. o.]
[Dr Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegyvilága, Budapest, Sport kiadó, 1985.]