Nagy zergevadász, felkai kereskedő és közbirtokos. 1869-1874 között az Ótátrafüredi szanatórium igazgatója. Közreműködött az MKE alapításában, később az MKE Magas-Tátrában végzett munkáiban: utak és menedekházak építése (ő építette az első menedékházat a Felkai-völgyben - saját költségén, közreműködött a Szalóki-tavak melletti kunyhó és a Menguszfalvi-völgyben a Hincó-tavi- és a Békás-tavi-patak összefolyásánál épült első menedékház felépítésében), hegyivezető szolgálat megszervezése. 1882-ben a felkai Tátra Múzeum egyik alapítója. 1840. július 30-án egy másik zergevadásszal, a 60 éves stólai id. Ruman Jánossal feljutott a Tengerszem-csúcsra a Hunfalvy-hágó felől. Bár e könnyen elérhető csúcson már jártak előttük más zergevadászok és térképészek, mégis ezt tartják a csúcs első megmászásának. 1845. október 6-án Lux Jakab és id. Breuer János hegyivezetőkkel megmászta a Jég-völgyi-csúcsot a Jég-völgyi-csorba felől. Ez volt e csúcs második megmászása. 1873. január 15-én Gelhof Jakab hegyivezetővel feljutott a Nagyszalóki-csúcsra. Az út nem volt nehéz, havas lejtőn vezetett, de mégis ez volt az első téli tátrai csúcsmászás. Sílécet nem használtak, mivel ez akkor még ismeretlen volt a Tátrában. 1853-1886 között tizenkilenszer volt a Tengerszem-csúcson, utoljára 1886. augusztus 29-én 66 éves korában. Több tátrai turista és utazó, pl. Déchy Mór is, az ő tanácsaival és útmutatásaival élt.

1869-1883 között németül és magyarul több tátrai témájú cikket publikált. Leírta az 1840-es Tengerszem-csúcs túráját is:
A Tengerszem-csúcs első megmászása vagyis inkább felfedezése, (Tátravidék 1, 1883., 13. és 15. szám).

1891-ben a Tengerszem-csúcson emlékére egy márványtáblát helyeztek el Blásy Ede emlékére felirattal, de a táblát 1892-ben összetörték. Neve néhány helynévben azonban megis megmaradt: Blásy-horhos, Blásy-völgy, a Felkai-völgyben 1871-ben általa épített menedékház, amelyet 1873-ban a Gránát-falról lezúduló lavina söpört el, a ház alapja még ma is látható.

Irodalom:

• Weber Sámuel, (Zipser Bote, 1888., 29. szám)
• Strauch Béla, (Turisták Lapja 4, 1892., 7. szám)
• Weber Sámuel, Strauch Béla, Ehrenhalle ..., Igló 1901.

Forrás:
[B. Chwascinski: "Z dziejów taternictwa", Sport i turystyka kiadó, Varsó, 1979., 29. o.]
[Z. Radwanska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 94. o.]
[Magyar Turista Lexikon, szerkesztette Polgárdy Géza, Budapest 1941., 28. o.]