Gyalogos Találkozó 1997

Gyalogos Természetjárók IV. Országos Találkozója

Esztergom, Sípolóhegy
1997.05.16-19.

 

A Fővárosi Önkormányzat köszöntője
A BTSSz elnökének köszöntője
Esztergom
Pilisi Tájvédelmi Körzet
A rendezvény védnökei
Szervező bizottság
Általános kiírás
A találkozó programja
A táborozással kapcsolatos tudnivalók
Kötelező felszerelés a versenyeken



KÖSZÖNTŐ

Tisztelt Természetbarátok!

A Fővárosi Önkormányzat várospolitikájának szerves részét alkotja a testnevelés és a sport, illetve annak támogatása. A sport különböző területeinek sorában különleges figyelmet fordítunk a lakossági sportra, a fiatalok testedzésére. A fővárosi szervező munka a budapesti sportszövetségekre hárul, akik egész évre szóló programot állítanak össze különböző sportágakban.

Így említésre méltó a Budapesti Szabadidősport Szövetség, amely az úgynevezett lakóterületi sportegyesületeket tömöríti. A tagszervezetek a sportágak széles skáláját (pl. labdajátékok, a karate különböző szakágai, testépítés, bowling, aerobic, stb.) kínálják az érdeklődők részére. Hasonló szerepet tölt be a Technikai és Tömegsportok Budapesti Szövetsége és a Budapesti Természetbarát Sportszövetség is.

Ez utóbbi az egyik legnagyobb budapesti szövetség. Nagyságát és jelentőségét érzékelteti, hogy az ország igazolt természetjáróinak több, mint fele Budapesten található. A természetjárók minden hétre kínálnak valamilyen túrázási, kirándulási lehetőséget. A szövetség részére a Fővárosi Önkormányzat Esztergomban gyönyörű környezetben lévő területet adott át, ahol már működik egy kemping, mely egyre ismertebb a külföldiek körében is. Jelentősnek mondható az a támogatás is, melyet a sportegyesületek kapnak a fővárostól. Közel 50 mFt kerül szétosztásra a különböző pályázatokon keresztül.

Az Egészségügyi és Sport Bizottság által elfogadott sportfejlesztési koncepció kijelölte a továbblépés irányait is. Egyre nő az igény a korszerű sportlétesítmények iránt, egyre többen szeretnék kultúráltan eltölteni szabadidejüket. A létesítmények építéséhez sok pénz kell, erre ma még keveset tud áldozni az ország. Ennek ellenére 1997-ben átadják a Margitszigeti Atlétikai Centrum új műanyag pályáját, ezzel párhuzamosan elkészül a világítás is.

Szeretnénk elkezdeni a főváros környékén a "zöld pont" kiránduló centrumok kialakítását. Remélhetőleg tovább bővül a kerékpárutak hálózata, és a Népligetben is megépül a kerékpáros körpálya.

Terveink megvalósításához szeretnénk megnyerni a Pilisi Parkerdő RT-t, a turisztikával foglalkozó szakembereket, a sportemberek széles táborát.

Abban a reményben köszöntöm a Gyalogos Természetjárók IV. Országos Találkozójának minden résztvevőjét, hogy ez a szépítési program éreztetni fogja hatását az erdők gyalogösvényein is, ahol egyre többen járják a természetet saját gyönyörűségükre, egészségük megőrzése érdekében.

Tóth Csaba


ELNÖKI KÖSZÖNTŐ

BTSSzSzeretettel köszöntöm a Gyalogos Természetjárók Országos Találkozójának résztvevőit!

Folyamatosan, 1888. december 28-a óta működik szervezetten a természetjárás a mai Magyarország határain belül, akkor alakult a Magyarországi Kárpát Egyesület Budapesti Osztálya. Elődünknek ezt a szervezetet tekintjük, amelynek csíráiból országos egyesület, majd szövetség alakult.

Az eltelt évek alatt új ágazatai születtek a természétjárásnak. Beleszólt a fejlődésbe több világháború, forradalom, rendszerváltás. Függetlenül mindezektől kisebb nagyobb létszámmal működött a természetjáró mozgalom. Még élő egykori tagjai máig büszkén őrizték meg a szövetség jelvényét és igazolványát összetartozásuk jeleként.

Elsőként az MTSZ vált olyan civil szervezetté, amely kész minden társadalmi réteghez tartozó szimpatizánst magába fogadni, és elsőként a környező nemzetek közül a magyar természetjárók lehettek a nagy család, az NFI tagjai. Az MTSZ-nek saját tulajdonú székháza van, amelyhez önerőből jutott.

Dr. Zsitvay Tibor egykori igazságügy-miniszter mondta: "A turistaság és a hegymászás a legideálisabb amatőrsport, amely nem ismer versenyt és nem takar üzletet. Gyakarlását nem korlátozza az évszakok változása, sem az életkor haladása."

Változatlanul igazak az elhangzottak, ám szükség van arra, hogy erről mind többeket meggyőzzünk. Ezért is nagyjelentőségű ez a találkozó: megmutathatjuk magunkat mindazoknak, akik bármit is tehetnek a természetjárásért, és azért is, hogy további közös feladatainkat egymással megismertethessük.

Ugyancsak Dr. Zsitvay Tibor mondta: "Ma a turistaság már nemcsak egyesek kedvtelése, hanem a nagy tömegek sportja, oly nemzeti szükséglet, amelynek elismerése elő1 senki sem zárkózhatik el, hatóság éppoly kevéssé mint közösség."

Ha ez így van (és így van), akkor nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy mi budapestiek kaptuk a felemelő és felelősségteljes feladatot az MTSZ-től a rendezvény lebonyolítására.

Egyidejűleg örülnék annak, ha az ezredforduló évében a természetjárás valamennyi ágazata részvételével öszszövetségi magyar természetbarát találkozón köszönthetnénk egymást, a ktövetkező évezredet, a barátság, a béke, egymás iránt és a természet iránti tisztelet jegyében.

Élménydús programot, jó időt, jó táborozást kívánva hívnak és várnak minden természetjárót a Gyalogos Természetjárók IV. Országos Találkozójára a budapesti "bakancsosok".
Bubla Gyula
a BTSSz elnöke,
az MTSZ alelnöke



ESZTERGOM

A Dunakanyar nyugati kapujában fekvő Esztergomot történelmi emlékei, gazdag közgyűjteményei a legszebb magyar városok közé emelik.

A Várhegy a patinás város látnivalókban leggazdagabb része. A középkori királyi palota, az Árpád-házi királyok hajdani székhelye az ország legrégibb, kőből épített erődítménye, amelyben ma a Magyar Nemzeti Múzeum Vár-múzeuma működik. A hegy fennsíkján épült a múlt században a magyar katolikus egyház legmonumentálisabb épülete, a Bazilika. Ezen a helyen építette fel Szent István a Szent Adalbert Székesegyházat a XI. század elején. Mellette épült fel a XVI. században az ún. Bakócz kápolna, a magyarországi reneszánsz építészet egyik legfontosabb emléke, mely teljes szépségeben látható a jelenlegi Székesegyházban. A Bazilikában helyezték el a Főszékesegyhází Kincstárat, a magyar egyházi művészet leggazdagabb gyűjteményét. Az ötvös és textilművészet remekei közül kiemelkedik Mátyás király kálváriája, a középkori európai ötvösművészet talán legszebb alkotása.

A Prímási Palotában az Esztergomi Keresztény Múzeum anyaga átfogó képet ad az itáliai festészetről és a magyar középkori táblafestészetről. Itt látható a középkori magyar faszobrászat egyedülálló darabja, a Garamszentbenedeki úrkoporsó, amelyet a középkorban liturgikus célokra használtak.

A Magyar Vízügyi Múzeum "Duna Múzeuma" a város egyik érdekes közgyűjteménye, a Duna és a Duna menti népek vízgazdálkadásának történetét mutatja be.

Az idegenforgalmi idényben élénk a város zenei élete. Kiemelkedő esemény a két-évente megrendezésre kerülő nemzetközi Gitárfesztivál, valamint a szezonban több alkalommal megrendezésre kerülő orgona hangversenyek a Bazilikában. Egyre több látogatót vonz a Várszínház, mely patinás környezetben igényes előadásokkal várja a hazai és külföldi látogatókat egyaránt.

Esztergom kellemes, kulturált strandja is sok látogatót vonz. Aki a természetes vizeket kedveli, bizonyára örömmel keresi fel a Palatinus tó partján kiépített strandot is.

Esztergom környéke, a Pilis hegység lehetőséget ad az erdei sétákra, hosszabb hegyi túrákra egyaránt.

Esztergom várja az 1997. május 16 -19-e között megrendezendő Gyalogos Természetjárók Országos Találkozójának résztvevőit.
Dr. Könözsy László
polgármester



PILISI TÁJVÉDELMI KÖRZET

A Dunántúli-középhegység északkeleti tagja a Dunazug-hegység. Itt található a mintegy 3000 km hosszú Duna egyik legszebb szakasza, a folyam hajtű alakú áttörése a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között. E területen, a Duna mentén alakult ki Magyarország, de elsősorban Budapest olyan kiránduló- és üdülőkörzete, mely Dunakanyar néven vált európai hírűvé. A táj gazdag felszíni formakincse hosszan tartó földtörténeti változások során formálódott mai képére. A terület észak-keleti része geológiailag és geomorfológiailag két részre osztható, a délnyugati Pilisre és az északkeleti Visegrádi-hegységre. A Pilis-hegység Esztergom - Aquincum között húzódó hosszú, de keskeny ÉNy - DK-i irányú sasbércszerű vonulat, mely másodkorú dolomitból, mészkőből és erre települt kevés ó-harmadkorí fedőrétegből, fóleg homokkőből áll. Legmagasabb pontja a névadó csúcs, a 757 m magas Pilis. Jellemzője a nagyobb tűszerű rögökre való tagozódás, nehezen pusztuló mészkő és dolomit takarók. A Visegrádi andezit hegység üledékes kőzetre települt fiatal vulkanikus felhalmozódás. A vulkanikus tevékenység főbb kitörési központja Dobogókő, Nagy-Csikóvár, és Visegrád környéke. Az andezit tömegek az idők során gömbölyded hegyhátakká, megbillent, patakvölgyekkel szabdalt tömbökké, vagy merészen kipreparált kemény szikla sorokká alakultak (Vadállókövek). Legmagasabb pontja a 699 m magas Dobogókő. A két hegy között a pomázi Dera-patak és a szentléleki Cserepes-völgy a geológiai határ.

A vidék erdeinek jelentős része középhegységi erdő, ahol az erdők fenntartása természetszerű erdőkezeléssel történik.

Uralkodó fafajok a kocsánytalan tölgy, északi oldalakon a bükk, míg a mészkő és dolomit kopárokon a telepített fekete fenyveseket találjuk. Az aljnövényzet a tölgyerdőben gazdagabb, mint a lényegesen kevesebb fényt átbocsátó bükkösökben.

A Pilis védett növényritkasága az un. magyarföldi husáng, a dolomitlen és a perók árvacsalán. Az erdőkben csapadékos időben sok gomba található. A vidék állatvilága is igen gazdag. Különösen figyelmet érdemel a gazdag madárvilág. A védett fajokból a hollót sikerült a fokozott védelemmel elszaporítani.

Területének nagysága 23318 ha és 1978 óta tájvédelmi körzet, a Visegrádi-hegység 1981-től nemzetközileg nyilvántartott bioszféra rezervátum. Az egész táj a benne lévő összes élőlénnyel, tájképi értékkel együtt védett!

A Pilisi Tájvédelmi Körzet gazdája és kezelője az 1969 óta működő és időközben részvénytársasággá alakult Pilisi Parkerdő Rt. Célunk a hagyományos erdő- és vadgazdálkodás mellett, hogy a parkerdőgazdaság tevékenységi köre terjedjen ki az erdők közjóléti és kulturális szerepének, parkerdő jellegének, tájvédelmének, természetvédelmének, valamint az ezzel összefüggő idegenforgalmi tevékenységnek összehangolására és eIlátására. Ennek jegyében az anyagi nehézségek ellenére folyamatos a közjóléti tevékenység a gyalogos és az autós turizmus megsegítésére.

Napjainkban mintegy 800 km jelzett turistaút áll a gyalogos természetjárók rendelkezésére. Ezen kivül a Visegrádi Kiránduló Központ, Füvészkert, Bemutató terület, Erdei Művelődés Háza, táborozó helyek, Erdei iskola programja biztosítja az aktív pihenést és a természetvédelmí, ökológiai gondolkodás kialakítását.

Pilisi Parkerdő Rt


A RENDEZVÉNY VÉDNÖKEI

Fővédnök:

TÓTH CSABA
Budapest Főváros Önkormányzata
Főpolgármesteri Hivatal Egészségügyi Ügyosztály Sportalosztály ügyosztályvezető-helyettes

Védnökök:

DR. KÖNÖZSY LÁSZLÓ
Esztergom város Polgármestere

DOBÓ ISTVÁN
Pilisi Parkerdő Rt Vezérigazgatója


SZERVEZŐ BIZOTTSÁG

Elnök: Vondráné Kisházy Mária
Titkár: Lengyel József
Társrendező: Pálmai Vencel
Gazdasági ügyintéző: Mészárosné Gasparovits Borbála
Szállásmester: Mészáros Lajos
Információs központ: Vondra Erika
Sajtó - rádió: Tholt Albert
Verseny és túrafelelősök: Bartha Elek
Lengyel József
Matolcsi György
Mészáros Lajos
Vondráné Kisházy Mária

BTSSZ GyTRB



ÁLTALÁNOS KIÍRÁS

A találkozó célja:

A találkozó helye, ideje:

A találkozó rendezői és védnökei:

A találkozó résztvevői:

Nevezési cím:

Nevezési határidő: 1997. április 22.

Szállás: Kempingben.

Étkezés:

Egyéb:

A találkozóról érdeklődni lehet

A tábor megközelítése

Esztergom vasútállomástól az 1-es autóbusszal a Vaskapu (Panoráma) úti végállomásig, onnét gyalog kb. 800 m a Kemping bejárata. Gyalog a vasútállomástól a piros sávjelzésen a Vaskapu útig (letérést jelöljük).

A VOLÁN pályaudvarról ki kell menni a Sissay K. utcán vagy a Magyar utcán a Kossuth Lajos útra és ott lehet felszállni az 1-es autóbuszra. Gyalog a zöld sáv jelzésen a kemping mögötti földútig (letérést jelöljük).

Autóval és különjáratú autóbusszal a Vaskapu úton egészen a kemping bejáratáig.


A TALÁLKOZÓ PROGRAMJA

Május 16. (péntek):

A résztvevők beérkezése 12.00 -18.00 óra között - regisztrálás, elhelyezkedés, sátorépítés

Május 17. (szombat):

Május 18. (vasárnap):

Május 19. (hétfő):


A TÁBOROZÁSSAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK, INFORMÁCIÓK

A részvétel költségeit a küldött átutalási postautalványon kérjük kiegyenlíteni. A nevezési lap és a befizetést igazoló szelvény fénymásolatának beérkezése után a jelentkezést visszaigazoljuk és kérésre számlát adunk a találkozón. A végleges szervezés megkönnyitése érdekében kérjük a nevezési és befizetési határidő pontos betartását.

A nevezési lap tetszőleges példányban sokszorosítható.

A tábor területén minden résztvevő a regisztráláskor kapott kitűzőt kötelesviselni.

A táborban információs iroda működik.

Bárki bármilyen rendellenességet észlel, azonnal jelezze az ügyeletes táborvezetőnek.

Gépkocsik, autóbuszok csak az erre kijelölt helyen parkolhatnak! Az autóbuszos túra részvételi költsége nem foglalja magában a belépők árát és az egyéb kiadásokat, ezt a túra vezetője szedi össze az autóbuszon valutában. Ennek kőltsége 130 korona, az útra szánt költőpénzen felül! Az autóbuszos túra Szlovákiába minimum 30 fő, a gyalogtúra a Burdára minimum 10 fő jelentkezése esetén indul a jelzett napokon.

Aki a külföldi túrára jelentkezik, hozza magával az érvényes Útlevelét!

A faházak és a bérelt sátrak elosztása a beérkező nevezések sorrendjében történik.

A faház igényét a korlátozott férőhelyek száma miatt, kérjük telefonon egyeztetni a befizetés előtt.

A felállított sátrakban 3 személy kényelmes elhelyezését tudjuk biztosítani. Aki nem kívánja a kemping szálláshelyét igénybe venni, csak a programokon vesz részt, a programok nevezési díját és a szervezési költséget fizeti. Téves számolás esetén a jelentkezési lapot visszaküldjük!

Az időközbeni 10% feletti energia áremelkedés esetén, a részvételi díjak változtatási jogát fenntartjuk magunknak.

Jutalmak, dijak átadása kizárólag a helyszínen az ünnepélyes eredmény hirdetésen!

A kemping berendezéseiben okozott kárért a táborozó anyagi felelősséagel tartozik!

Szállás költség:

2 ágyas faházakban (korlátozott számban): 700 Ft/ház/éj
felállított sátorban: 1000 Ft/sátor/éj
saját sátorban: területhasználati díj: 150 Ft/sátor/éj
személydíj: 150 Ft/fő/éj
4 személy feletti saját sátor (elfoglalt terület) 20 Ft/m2/sátor/éj
személydíj: 150 Ft/fő/éj

Étkezési költség:

reggeli 120 Ft/fő/nap
ebéd 300 Ft/fő/nap
vacsora 200 Ft/fő/nap
napi háromszori étkezés:
"A" menü
750 Ft/fő/nap
"B" menü 600 Ft/fő/nap

Rendezési költség: 150 Ft/fő/találkozó



Kötelező felszerelés a versenyen csapatonként:

A versenyző csapatok létszáma minden kategóriában 2- 4 fő

Kategóriák:

Az összetett verseny (városismereti verseny, tájékozódási verseny, turistaműveltségi tesztlap) nevezési díja 400 Ft/csapat. Indulni lehet külön is a fenti versenyeken, a nevezési díj 200+200 Ft/csapat. A tesztlap ingyenes.

Városismereti verseny: óra, íróeszköz, fénymásolt várostérképet biztosítunk

Svédpályás tájékozódási verseny: tájoló, óra, toll, ceruza, elsősegélycsomag, Pilis és a Visegrádi hegység turistatérképe

Tesztlaphoz: íróeszköz

Díjazás: csapatonként és kategóriánként I. - VI. helyezett oklevél

Összetett verseny: I. - III. helyezett tárgyjutalom + oklevél, IV. - VI. helyezett oklevél

Teljesítménytúrán: oklevél és kitűző


"GYOPÁR 30" TELJESÍTMÉNYTÚRA

Időpontja: 1997. május 18. (vasárnap)

Indítás helye, ideje. Klotildliget vasútállomás 7.30 - 9.30 óra

Útvonala: Klotildliget v.m. - Cseresznyés-erdő - Csévi-nyereg - Vörös út - Pilisnyereg - Pilisszentlélek - Felső-Ecset-hegy - Maróti-hegyek - Fári-kút - Vaskapu - BTSSZ Gyopár Kempíng.

Táv: 30 km. Szintemelkedés: 650 m Szintidő: 8 óra

Nevezési díj: 400 Ft. (MTSZ, TTT, NFI tagoknak: 350 Ft)
Csomagszállítás díja: 50 Ft

A túrát teljesítők kitűzőt és oklevelet kapnak.
A túrázók a célban meleg ételt kapnak.

Szállás: a túra előtt és után a BTSSZ Gyopár kempingben saját sátorban (árak)

Minden további kérdésben a szervezők szívesen adnak felvilágosítást az érdeklődőknek.

A találkozóhoz jó időt, kellemes időtöltést kívánva mindenkit szeretettel vár a:

Rendezőség

Budapest, 1997 február 13.


Gyalogos Természetjárók IV. Országos Találkozója, előzetes
Részletes kiírások
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja
Szövetség honlapja
Szövetség honlapja
Szövetség honlapja