KERÉKPÁRON
A Tétényi-fennsík peremén

(Dr. Nagy Sándor, Természetbarát Híradó 1996. szeptember)

Törökbálint - Érd - Sóskút - Biatorbágy - Törökbálint. Táv: 30 km.

Noha nem kifejezetten hegyi túráról van szó, azok fogják leginkább élvezni ezt az utat, akiknek MTB-jük van. Jómagam - más-más körülmények között - sokszor bejártam ezt a kört (legutóbb pl. a viszonylag keskeny gumijú, hajlított kormányú hibridemen, hátam mögött az el-elszenderedő 13 hónapos Évivel), és mindig kellemes kikapcsolódást szerzett számomra. Az Érd utáni meredek, köves, olykor vízmosásos lejtő azonban csak akkor jelentett többet leküzdendő akadálynál, amikor a Berta Istvántól kölcsön kapott elsőteleszkópos MTB-vel jártam arra. Akkor igazán nyeregben éreztem magam!

(0) A törökbálinti buszvégállomásnál lévő Barátságkúttól indulunk. Akik kocsival jönnek idáig, azok az I. világháborús emlékműn túl bőven találnak parkolóhelyet maguknak. Száraz időben két változatot ajánlok az első 3 km-re. Az első földúton vezet a Nagy-erdőn keresztül, a másik az Érd-Parkvárosba tartó országutat használja fel.

Földutas változat: a Munkácsy Mihály utcán felfelé indulunk el. Minthogy elég rövid túráról van szó, édemes egy rövid kitérőt tenni a Kálváriahoz, melynek feljáróját tábla jelzi jobbra, a kórházzal szemben (0,22).

0,60 A Dióskertnél Y elágazáshoz érünk. Jobbra térünk, a Felsővár utcába.

l,10 Az erdő szélét elérve a bal oldali földutat választjuk a jobb oldali mélyút helyett. Ha az olvasó nincs sokkal jobb formában, mint én, akkor a következő kb. 200 m nagyjából a biciklitolás jegyében telik el.

1,28 A gerincet elérve útkereszteződés következik. Balra megyünk tovább a gerince.

1,43 Elágazás jobbra. Az újabb földút az M0-s fölötti hídra visz (1,60), ahonnan jobbra tekintve a biai Iharos- és Kő-hegy innen trapézra emlékeztető kettős csúcsát látjuk. A szemközti domboldalon szétszórt házakat pillantunk meg: az ott már Érd-Parkváros.

1,69 A szántóföld előtt T elágazás: balra térünk.

1,78 A barackos sarkát elérve jobbra fordulunk.

2,08 Újabb T elágazás: ismét jobbra fordulunk.

2,74 Az érdi országutat elérve balra, hamarosan elérjük az első buszmegállót (3,00).

Országúti változat: a kúttal szemben betorkolló Szent István utcán indulunk Érd felé.

0,22 A Haranglábnál kereszteződéshez érünk. Balra megyünk tovább, a főúton, és le se térünk róla Érdig. Közben megküzdünk egy csaknem 1000 m-es emelkedővel, amely kicsivel a Hosszúréti-patak után kezdődik (1,30). Az emelkedőt követő lejtő lendülete egészen az első érdi buszmegállóig repít minket (3,12).

3,12 Az első érdi buszmegállónál újabb emelkedő következik. A rákövetkező lejtő alján lámpás kereszteződés (4,30): egyenesen megyünk tovább.

4,70 Az Első Érdi Sörfőzde után a főút élesen balra kanyarodik. Mi azonban a Völgy presszó előtt az ellenkező irányba, jobbra, fordulunk. Ez az aszfaltozott mellékút egy fordított Z kanyarral átvisz minket az M7-es alatt (5,00), majd egy újabb fordított Z kanyarral az ugyancsak aszfaltozott Asztalos utcáig (5,25), amelyen balra térünk, fel, a fennsík irányába.

5,48 Az első keresztutcánál balra fordulunk. Az utca neve - stílusosan - Földmunkás út, mintegy jelezve, hogy innen kezdve jó darabon földutakon fogunk haladni. (Megjegyzem, nem minden érdi utca elnevezéséből lehet következtetni az útburkolatára. A Betonozó út pl. nemcsak betont nem látott még, de aszfaltot sem. Legalábbis tavalyig, amikor utoljára döcögtem végig rajta.) Az utca sarkán kis élelmiszerbolt, az utolsó bevásárlási alkalom Sóskútig (ahol délben bezár az ABC).

5,80 A harmadik keresztutcánál (vélhetően: Sóskúti út) jobbra térünk. Ez az utca egyenest kivisz minket a "prérire".

7,00 Kb. 200 m-rel az utolsó érdi házak után Y elágazás. A bal oldali csapást választjuk. Az úttól balra, a távolban, láthatjuk a százhalombattai erőmű kéményeit. Ezektől balra alacsony domb tűnik fel, mely Érd-Ófalu határában van, jól érzékeltetve Érd hatalmas kiterjedését. Innenkezdve nagyjából lejteni az út.. Csakhamar elágazáshoz érünk (7,16), ahol ismét balra térünk, elhaladva egy régi levendulás mellett.

7,94 Röviddel azután, hogy balról újabb földút csatlakozott hozzánk, a lejtő igazán meredekké kezd válni. Ha most megállunk egy csöppet nézelődni, akkor odalent a fák közt, jól láthatjuk annak a rövid műútszakasznak az enyhén jobbra dőlő függőleges csíkját, amelyen menni fogunk, miután kereszteztük a sóskúti országutat. Aki országúti kerékpárral van, az számítson rá, hogy a következő 1000 m-en görcsöt kap az ujja a fékezéstől.

8,93 A sóskúti országutat elérve egyenesen megyünk tovább azon a műúton, amit odafentről láttunk.

9,35 Mihelyt átmentünk a Benta-patak felett, jobbra letérünk arra a földútra, amely a patakhídról jól láthatóan itt indul el Sóskút felé a Benta kies völgyében. A táj elragadó, egy baj van csupán: amit hallunk, az nagy valószínűséggel nem madárcsicsergés lesz, hanem a közeli M7-es fárasztó zúgása. Aki ezt egy igazi "zúgó" hangjára óhajtja felcserélni, az 200 m-rel odébb, jobbra, a halmok mögött lehetőséget kap rá, mert itt a patak medrébe kis vízesést építettek be.

10,50 Az első sóskúti házakat elérve az út tengelyében megpillantjuk a templom tornyát, amely mellett el fogunk menni. Nem toronyiránt kerékpározunk azonban, hanem egy fordított Z kanyarral a temető mellett elhaladva (11,45) kimegyünk az országútra.

11,58 Az országúton jobbra térve jutunk el a templomig, ahonnan a túra egyik leglátványosabb pontját, a Kálvária-hegyet fogjuk megközelíteni.

12,11 A templom és a cukrászda közt balra, jobbra, majd ismét balra fordulunk. A Hegy u., amelyre jutottunk, hamarosan járdává szőkülve kibukik egy szélesebb útra (Gárdonyi Géza u.), amelyen újfent jobbra térve érjük el a hegy tetejét borító gyep szélét (12,43). Az utca felső végétől balra látszanak már a stációk, amerre az alig kivehető keréknyomokat követve elindulunk.

12,78 Az egykori feszületek helyéről érdemes jobbra elsétálni vagy 20 m-t (nem 30-at, mert akkor már lent találnánk magunkat a szakadékszerű hegyoldal tövében húzódó Sziklahegy utcán). Onnan, ahol most állunk, jól látszik, hogy a Kálvária-hegy (vagy Kőszikla-hegy, ahogy itt nevezik), annak a Tétényi-fennsíknak a folytatása, ahol Érd után jártunk. A túloldali lejtőt szabdaló horhosokból nem nehéz következtetni azokra az erőkre sem, amelyek a lábunk előtt húzódó völgy kialakításában szerepet játszottak: bármilyen vékonynak látszik is innen a Benta csíkja a hegy és a biai országút között, az erózió törmelékeit nyilván ez a patak és elődei hordták le szép lassan az Ós-Dunába. A túloldalon fehérlő mészkőfejtő rétegződéséből sejthetjük azt is, hogy a fennsík földútjainak murvás "burkolata" nem "feljavítás" eredményeként került oda, hanem mindig is ott volt, csak a záporok lezúduló vize elragadta közülük a kerekek által feltört csekélyke talajt. A Kálváriától egyenesen megyünk tovább, s a hamarosan elenyésző földúttól kissé jobbra megkeressük azt a gyalogutat, amelyik leereszkedik a domb nyugati lejtőjén. Miközben lefelé toljuk a bringát (csak MTB-vel érdemes biciklizve megpróbálni), lent a réten, kissé jobbra, láthatjuk a földutat, amelyet most célba veszünk. Távolabb kivehető az a kis kőhíd is, amelyen átkelünk majd a Benta felett, hogy aztán a fasor mentén elérjük az országutat.

12,98 Az odaföntről látott földúton addig megyünk egyenesen a Benta közelében, amíg egy T elágazáshoz nem érünk (13,31). Itt jobbra térve hamarosan elérjük a patak feletti kőhidat (13,40), amelytől jobbra, a felduzzasztott patakban fürödni is szoktak.

13,70 Mielőtt balra kikanyarodnánk a biai országútra, érdemes egy pillantást vetni jobbra a hegyre, amelyen jártunk. Jól látszik a patak felőli oldalon az a szögletes sziklaüreg, amely nyilván kőfejtés nyomán keletkezett.

15,28 Az első (hosszú) emelkedő végén erdős részre érünk. Az árnyas lejtőn suhanva figyeljük a bal oldalt. Azt a meredeken lejtő aszfaltutat (16,10) keressük, amelyik a Biai-horgásztóhoz (16,30) visz le.(A tavacskát a Benta vizével táplálják, ami a helyszínre érve elég különösnek tűnhet, minthogy a patak szintje 4-5 méterrel a tóükör szintje alatt van.) Kövessük a patak felett átvivő műutat.

16,53 A T elágazásnál jobbra térünk. A nyaralótelep vége felé a kanyargós földút lassan visszakanyarodik a patak közelébe, majd gyalogúttá keskenyedve átvezet a túloldali földútra, amely balra kivisz az országútra (17,67).

18,25 Mielőtt átmennénk a Benta egyik mellékága felett (Füzes-patak), arra a földútra, térünk amelyik jobbra, a nagy nyárfák közé vezet. A kiszemelt útvonaltól lehet követni innen a lassan balra ívelő vezeték alapján, amely sehol se lesz messze tőlünk, bár a fák miatt jobbára láthatatlanul kísér bennünket. További támpont: a fennsík letörésének alján, a hegy lábánál kívánunk maradni, sehol se válasszunk meredeken a hegy felé vagy azzal ellentétes irányú utat.

19,04 Az első hétvégi házakat elérve egyenesben vagyunk már: a kutyahegyi Alsó dűlő kivisz egészen addig a keskeny műútig, amelyik balra a viadukthoz, jobbra az Iharos utcai nyaralókhoz és a sportpályához tart. A dúló elején számos régi présházat látunk. A bejárat fölötti évszámok (1859,1883 stb.) elárulják, hogy ezen a vidéken már több mint 100 éve szőlőtermesztés folyik.

20,88 A T elágazáshoz érve balra kanyarodunk a keskeny aszfaltozott úton.

21,00 Újabb T elágazás. Jegyezzük meg ezt a helyet, ha ugyanis a régi vasúti töltés járhatatlannak bizonyul az összehajló bokrok miatt (ez kb. 850 m-rel innen jobbra fog kiderülni), akkor ehhez a ponthoz visszatérve érhetjük el az innen balra látszó viaduktot, amely alatt jobbra térve hamarosan kijutunk a Budakeszi, Budaörs és Törökbálint megközelítésére egyaránt alkalmas 100-as útra.

21,62 A keskeny műút hirtelen jobbra tér attól a vezetéktől, amelyik mentén eddig haladt. 30-40 méterrel odébb földút ágazik le balra a műútról (21,66), célba véve ismét a vezetéket. Ezt tesszük mi is.

21,84 Az első villanyoszlopot elérve nem jobbra térünk, amerre a nyilvánvaló földút vezet (a nagy semmibe), hanem balra. Kb. 20 m után aztán (21,86) jobbra megcélozzuk a következő villanyoszlopot. Ha erről a helyről balra pillantunk, könnyen megítélhetjük, hogy jó helyen járunk-e. Ha igen, akkor épp egy olyan nyiladék tengelyében állunk, amelyet a régi vasút vezetéktartó oszlopai fognak közre. Ezt a nyomvonalat fogjuk követni jobbra a vezeték mentén a következő kb. 3 kilométeren át. Az idén háromszor jártam arra. Tavasszal és nyár elején némi nehézség árán átvergődtem, szeptemberben viszont meghiúsult a kísérletem, mert elmulasztotta magammal vinni hűséges jatagánom. A jövőre vonatkozóan ígéretet kaptam Gyarmati Mihály törökbálinti képviselőtől, hogy a biatorbágyi önkormányzattal és a Budavidéki Kertész RT vel együttműködve évente kétszer megtisztítják az utat az őserdei burjántól. Remélem, egyúttal Laczkó Sándor biatorbágyi képviselőnek a vágya is teljesül majd, aki a viadukt tetején kívánja továbbvezetni a bicikliutat, kényelmes átjárást teremtve ezzel a két község között.

24,64 A vezeték mentén kibukkanunk arra a műútra, amelyik a Hosszúréti-patak túráról ismert módon visz el bennünket az M0-s fölött a törökbálinti Kazinczy Ferenc utcára (26,99), majd a Szent István utcán át a Munkácsy Mihály u. és a Szent István u. kereszteződésében álló a Barátságkúthoz (29,51), utunk végállomásához.


Természetbarát Híradó 1996. szeptember
Kerékpáros információk
Úton: rövid túraleírások
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja
Magyar Természetbarát Szövetség honlapja
Magyar Természetbarát Szövetség honlapja
Magyar Természetbarát Szövetség honlapja