(Ivan Bajo)
Az első mászócsapat szerette a csillagokat, a zivatarokat, a napnyugtát és a napkeltét. | |
A második csapat modellezett edzés keretében tapasztalatot akart szerezni. | |
És a harmadikak is váratlanul bivakoltak. |
Az első mászócsapatnak valahogy bedöglött a főzője. | |
A második páros elaludt. | |
És a harmadikaknak se akaródzott taposni a friss havat. |
Az első mászócsapat eltévedt a fal közepén, és a csúcstól és a kigondolt útvonaltól jobbra mászott ki. | |
A második páros nem talált az útvonalba már a beszállásnál, és túlságosan balra mászott. | |
És a harmadikok is egy jelentős elsó mászás szerzői lettek. |
Az elsö a veséjét gyógyíttatta itt. | |
A második köszvénnyel és reumával volt itt. | |
A harmadik is valaha hegymászó volt. |
Az első kettes a másfél órás kuloárban nem egészen két perc alatt ereszkedett le. | |
A második csapat fel perc alatt. | |
És a harmadikak is lezúgtak a lavinával. |
Az elsők visszatértek a beszállástól a házba, mert az egyiküknek fájt a hasa. | |
A második kötélpáros is meggondolta magát a fal alatt, mert nem a legjobb az időjárás - felhösödik. | |
A harmadikak is a házban felejtették a kötelet. |
A falban lévő hegymászó újonc az alatta lévő hegyi medvére rákiált:
- És most fölöttem egy nehéz rész következik, mit tegyek?
- A nehéz részt nyugodtan hagyd
ki - tanácsolja a veterán - és majd fölötte folytasd.
Nyolc nap után lejöttünk a Tátra főgerincéről. Feri beront a házba:
- Gondnok úr! Adjon gyorsan egy tükröt! Hadd lássak egy hét után végre egy intelligens és kedves arcot!
De nem ilyen macskát!
(a hágóvasat nevezik sokan macskának)
Őszi este a mászóiskolában. Milo és Gyuri az utolsó hétvégi túra előtt állnak, a Banya pillére alatt. Töredezett pillér, felül egy masszív, nem túlságosan csábító áthajlással. A fiúkat egy kissé elriasztja. Reggel óta már tényleg elegük van - de aki a Weber északi falára készül, annak nem szabad mérlegelnie.
Gyuri száll be. 88 kilós súlya ellenére gyorsan és ügyesen mászta ki a pillér alsó részét, és belekezdett az áthajlásba. 30 méteres magasságban bevert egy jó szöget, beleakasztott egy karabínert, abba a kötelet, vagy két méterrel a szög fölé húzódzkodott, elérte a nagy fogást - és már repült is vele lefelé. 88 kiló élősúly száguldott pontosan a gravitációs törvények szellemében a föld felé. A kötél szaladt a karabinerben, megfeszült - az 58 kilós Miro pontosan a csiga törvényei szerint repült vele szembe, felfelé a szöghöz. Félúton összeverődtek, elrepültek egymástól, és mindegyikük folytatta az eredeti irányát. Gyuri sűrű bokrok közé esett, és súlyával igyekezett Mirot áthúzni a karabiner szemén. Mindez váratlan volt, és túl gyorsan jött, a fiúk egészen eltájolódtak. Gyuri, aki híres volt arról, hogy lassan esett le neki a tantusz, feltápászkodott a bokrok közül:
- Miro! Tarts! Kiestem!
Miro maga föle nézett, és ordltotta:
- Tartlak! Hol vagy?
És igyekezett kivenni a szöget, amelyen éppen csüngött. Gyuri a borkok közül bambán nézett az áthajlásban függő Mirora:
- Miro! Te másztál elsönek?
Bárgyuságok - szavak és tettek - további sorozata után világosság gyúlt fejukben. A helyzetet megoldották, leltárba vették a sebesüléseket, és egy közös közleményt adtak ki a hegymászó nyilvánosság számára:
Tanúsítjuk a csiga törvényének érvényességet a hegyek közt. Bevált!
- Gyuri ...
- Na?
- Leesek.
- Ahogy akarod ...
-
Nem akarom, de az sem segít.
- Legalább nem ágyban, párnák közt halsz meg.
- Te, de tényleg ...
-
Mi tényleg?
- Na leesek!
- És ... és ... tulajdonképpen miért ... ?
- Mert egy mozgó kövön
függök, és az őő... az ... az lejön velem ...
- Várj ... - Tarts! Gyuri! Tarts! - Te ... na várj ...
ne hülyéskedj ... itt. . pillanat. . erre a szögre még rá kell verni ... várj még ... hogy aztán ... na.
. így ... most már lehet ...
- Mit?
- Leesni.
- Köszönöm, de már nem kívánom.
- Fúj! Remek!
Vagyis kár. Volt egy olyan szép biztosításom.
- Te Tóni.
- Hm?
- Mit gondolsz, melyik hangszert lehetne
a legjobban megmászni?
- Mit, hangszert? Ezek, azt hiszem, a bivak-agónia tünetei. Legjobb lesz, ha
lerúglak a falról, hogy ne szenvedj sokáig.
- Nem, de tényleg mit gondolsz?
- Na várj ... hm ...
talán a klarinét ... vagy az az ízé ... hogyishívják ... szaxofon .. remek lépések és fogások.
- De
képzeld el azt a murit a dob falán vagy a nagybőgő élén. Semmi a kéznek, semmi a lábnak, két hatalmas
áthajlás.
- De a nagybőgőben biztosan jobban bivakolnánk, mint ezen az éles, szellős pilléren.
-Azt
igén, de ott .. meteor! Gyorsan kívánj valamit!
- Te mit kivántál?
- Hogy kitartson az időjárás.
És te?
- Hogy változz át azzá a barna bőrű felszolgálólánnyá a Csorba-tónál.
- Eressz!
- Miii?
- Ereeeessz!
- Micsodaaaa?
- Meg-e-rész-te-ni!
- Jobban nem leheet ...
- Ereszd ... meg ... a ... kő-te-leeet!!!
-
De hiszen behúztaaaaam!
- Ne tarts! Ereeessz! Eressz kiii!
- Ne félj, húúúúúúúúzom!
- Te jó
ég! E-resz-te-ni! Nem húz-ni!
- Nem halloom ... De ne félj ... tartlak, mint a beton ... Húú-zom ...
-
Remek! Csak szépen tarts! Ma péntek van, ez még három szabad napot jelent. Addigra talán abbahagyod!!!!!
Mosoly a kötélen - tartalomjegyzék
A Magyar Természetbarát
Szövetség honlapja
Készítők - Szerzői
jogok - Kérdések - Megjegyzések