| 53. szám | 1997. november |
25 éves a püspökszentlászlói Bazsarózsa kulcsosház
IN MEMORIAM:
Muskát Ede
Gadó József
Örökség
(Ordastanya)
A Komlói Bányász SK természetjárói a Dél-dunántúli
Piros Túrán
Gemenci kirándulás
Nyílt túrán Szászvártól
Zobákig
Nyugdíjas ének
elSant Őszi Kupa tájékozódási
túraverseny eredményei
Hírek
Rendezvények
Nyílt túrák
Október 24-én ünnepelte a Pécsi Vörös Meteor SK Természetbarát Szakosztálya Püspökszentlászlón a Bazsarózsa kulcsosház fennállásának 25. évfordulóját. A megemlékezésre meghívtuk az egykori és a mai szakosztálytagokat. A régiek közül szép számmal személyesen jelentek meg, illetve írásban üdvözölték a résztvevőket. Örömmel fogadtuk, hogy más szakosztályok is képviseltették magukat. Összesen 36 fő vett részt a rendezvényen, melyen megjelent Baronek Jenő, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöke és Fenyősi Gyula, a Pécsi Vörös Meteor SK ügyvezető elnöke is.
Dr. Gundrum Károly szakosztályvezető megemlékezésében visszatekintett a kulcsosház 1972. évi létrejöttére - melyben nagy szerepe volt Karádi Károlynak, a szövetség akkori főtitkárának -, valamint az évek folyamán elvégzett munkákra: padlózás, teraszépítés, vakolás, betonozások, tetőcserép átrakása stb., amit mind a szakosztály tagjai végeztek el. Egyedül a ház ez évi teljes elektromos felújítását végezte szakember, de azt is társadalmi munkában. A kulcsosházban a vendégek évente átlagosan 1400 éjszakát töltenek el, ami 25%-os kihasználtságot jelent.
A megemlékezés után Fenyősi Gyula jóvoltából finom ebédet költöttünk el, melyhez az innivalót a szakosztály szőlősgazdái biztosították. A délután baráti beszélgetéssel, az emlékek felelevenítésével és diavetítéssel telt.
A következő 25 évnek azzal az elhatározással vágunk neki, hogy kulcsosházunk működtetésével még több barátot szerezzünk Mecsekünknek.
dr. Gundrum Károly
Egész élete, munkássága Pécs városához és Baranya megyéhez kötődött. Aktív munkaéveit szabómestersége, szabadidejét az amatőr sport kötötte le. Szabómesterségének kiválósága birtokában a pécsi Minőségi Szabó KTSZ vezetője lett nyugdíjazásáig.
Ifjú éveiben igazolt labdarúgó játékos volt, és szerepelt a megyei válogatottban. 1935-ben kapcsolódott be a megye természetjáró mozgalmába. Tagja volt a Mecsek Egyesületnek és a TTE Pécsi Csoportjának, később a Pécsi Spartacusnak, végül a PTTE Nyugdíjas Csoportjának. 1950-től 1974-ig a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöki tisztét töltötte be.
Tiszteletre méltó egyéniség volt, a politikailag nehéz években is eredményesen képviselte a természetbarátok érdekeit. Nyugdíjas éveiben többször találkozhattunk vele sportrendezvényeinken, de az utóbbi években már egyre kevesebbszer láthattuk kedvenc Mecsekünkön, kisebb sétái keretében.
Emlékét kegyelettel megőrzik a baranyai természetbarátok.
Kiss Lajos, Molnár István
Mecsekszabolcson született bányász családból. Szerette szülőfaluját, s nálánál a környéket jobban senki nem ismerte. Minden évben ő szervezte a csertetői bányász emléktúrát. 1984 óta volt tagja a Pécsi Spartacus természetjáró szakosztályának. Szeretett túrázni. Nem az a "vágtázó" jelvényszerző túrázó volt, nem ezért ment ki a természetbe. Minden évben részt vett a szakosztály vidéki nagy túráin, unokájával együtt. Büdös-kútra, a kulcsosházhoz vasárnaponként kijárt, legtöbbször egyedül jött. Szeretett, s jól tudott beszélni; mindenkivel megtalálta a megfelelő hangot, a legegyszerűbbtől a legiskolázottabb emberig. Személyében egy csendes, szorgalmas túratársat vesztettünk el: amilyen szerényen, csendben élt, úgy is ment el közülünk.
Lafferton Henrik
Már egy éve, hogy a Nagy Öregek ránk hagyták az Ordastanyát. Azt kérték tőlünk, hogy őrizzük meg az utókornak fiatalságuk emlékét, a szép erdőben egy kis tisztáson gerendákból épült kis házikót.
Amikor odamentünk, az erdő már kezdte visszakövetelni területét. Körbe bozótos, felnövekedett kis cserjék sorakoztak a ház körül. Az ajtót kinyitva évek nehéz szaga csapta meg orrunkat. Leszakadt mennyezet, fekete falak, riadtan szaladó bogarak csodálkoztak ránk. Pókhálók őrizték a közel évtizedes titkokat. Fogasok sokaságán munkában megfáradt ruhaneműk lógtak vigasztalanul. Valamikor régen források csobogása, madarak csiripelése vidította őket. A nagy szekrényben régi dolgos kezek munkáját őrzik a tárgyak még mindig fegyelmezett vigyázzállásban. Gondosan címkézett dobozok, precízen tárolt szerszámok, eszközök, mind a régmúltat idézik. A falakon petróleumlámpától megsárgult képek figyelik mozdulatainkat. Sanyi bácsi* és Lucu bácsi** néz le ránk egy fényképről megszakítva a szalonnasütést. Szigorú pillantásuk szinte a téglából rakott padlóhoz ragasztja lábainkat. Levéve az ablak spalettáját, a napfény kacéran kacsint szemünkbe, bíztatva: tegyük rendbe a dolgokat, legyen újra élet a falak között.
S lám eltelt egy év, s a sebeket begyógyítva tisztaság öleli körbe a házat. Az öreg ablaküvegeken fénysugarak vidám táncot járnak. A mázolások festékillatától még fintorog az erdő, de a madarak és az állatok már rácsodálkoznak a megszépült kis tanyára. Tavasszal meglepődve dughatják ki fejüket a hóvirágok, héricsek, bazsarózsák és a többiek a szépen megtisztított sziklakertben. A padláson élő kígyók visszatérő barátként tekeregnek a gerendák között, fogasra akasztva megunt bőreiket. Most már alszanak a szaladgáló gyíkok, a lódarázs sem rémisztgeti lépteinket. A madáretető még romosan, szomorúan vár a sorára, hogy ő is megújulva fogadhassa éhes barátait. A falon lógó képről Sanyi bácsi már megnyugvással tekint le ránk. Látja, a dolgos kezek miként állították vissza omladozó háza régi varázsát. Tárgyai, emlékei most is itt élnek velünk békességben. Szeretnénk megőrizni az utókornak a ház szellemét, azt a magatartást és becses példát, amit ők képviseltek.
Baumann József és felesége
(*Csokonay Sándor (1898-1983), a mecseki források "atyja"
** Gergyei Tirob: a Pécsi Vörös Meteor nyugdíjas természetjárója - a szerk. megjegyzése.)
A Komlói Bányász SK természetjárói a Dél-dunántúli Piros Túrán - lásd külön lapon.
Október 19-én rendezte meg a Túravezetők Klubja a szokásos őszi autóbuszos kirándulását. Tele autóbusszal indultunk reggel a Domus-parkolóból. Bonyhádon szállt fel a buszra túravezetőnk, Dománszky Zoltán, a Tolna Megyei Természetbarát Bizottság elnöke.
Először Mórágyon álltunk meg, ahol megnéztük a felhagyott gránitbányát, majd a tájházat. Amint azt a tárlatvezető elmondta, egy régi malom épületében rendezték be - minden segítség nélkül - a faluban élő német nemzetiségűek lakásberendezéseit, régi szerszámait, iskolai eszközeit bemutató kiállítást. Tovább utazva Baja-fürdőn szálltunk le. Végigmentünk a Gemenci-erdőben lévő kék jelzésű úton a vízügyi múzeumig. Gyönyörködtünk a holt Duna ágban, a nekünk szokatlan fákban, növényekben. Sajnos nagyvaddal nem találkoztunk, csak messziről láttunk három szarvastehenet. De unokáim rengeteg levelibékát, gyíkot találtak, meg egy szalamandrát. Érdekes volt a múzeum és a szivattyúház is. Még egyszer megálltunk a Gemenci-erdőben a Disznófoki-pihenőnél. A trófeakiállítást még nem nyitották meg, kívülről nézhettük csak meg a faépületet. Végül Decsen a faluháznál álltunk meg, itt egy kis múzeum is van. Csodálatos volt a faluház igazgatójának lelkesedése; furulyázott, énekelt nekünk, s beszélt a falu múltjáról, jelenéről. Egyik társunkat, Szilágyi Ágit beöltöztette a népviseleti ruhába, így magyarázta a népi szokásokat, a ruhadarabok elnevezését.
Úgy gondolom, mindenki sokat nyert ezzel a kirándulásunkkal is.
Lakatosné Novotny Sarolta
Az október 11-iki nyílt túra során először Szászvárt tekintettük meg. Ezen a közel 3000 lelket számláló településen először a mai templom mellett található régészeti feltárásokat néztük meg. Nagy szerencsénk volt, mert épp a pécsi püspököt és kíséretét várták az ásatások megtekintésére. Mivel mi hamarabb érkeztünk, nekünk is jutott az ismeretek átadásából. Valamikor itt püspöki rezidencia és vár volt, melynek maradványait most tárják fel.
Elmentünk a Helytörténeti és Bányászati Múzeumba is, ahol a bánya bezárása után már csak itt láthatók azok az eszközök, tárgyak, amelyek a bánya műveléséhez használatosak voltak.
Szászvár szülötte Kiss György szobrász, akinek alkotásait Pécsett, Szombathelyen és Esztergomban is megcsodálhatjuk. E település a környék közigazgatási, oktatási és egészségügyi központja is.
Gyalogtúránkat ezután kezdtük. Felkapaszkodtunk a közel 600 méter magas Dobogóra, ahonnan csodálatos kilátás nyílt északra, Kárász, Vékény, Szászvár, Máza, Váralja és Nagymányok településekre. Látható volt a szászvári horgásztó kék vize, és a települések magasba törő templomtornyai. Szerencsénkre napsütéses, tiszta időnk volt, így a panoráma kitárult előttünk.
Túránk során érintettük a Szószéket, a Cigány-hegyet és Pusztabányát is. Pusztabányán a "titkot" nem sikerült megfejtenünk, pedig nagyon vágytunk a "titok vizének" megkóstolására, hogy további erőt adjon az út folytatásához. Felmentünk a Csengő-hegyre, majd megnéztük a nemrég felavatott forrást, amely a Völgység kutatójának emlékére foglaltatott. Utunk végén Zobákpusztán szálltunk buszra.
Nagy dicséret illeti túravezetőnket, Rónaky Gizellát, aki annyira feltérképezte a terepet, hogy már előre közölte velünk a kidőlt fák helyét és az így tönkretett utak állapotát. Gyönyörű őszi időnk volt, sajnálhatják, akik nem vettek részt ezen a túrán, amelyen most is igazolódott a sokat hangoztatott jelmondat: "reggel el kell indulni és úgyis kiderül az idő".
dr. Koncz Eszter
Szeptember utolsó csütörtökjének délutánján a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat (BÁÉV) Nyugdíjas Klubja, Harka Jani bácsi PTTE nyugdíjas természetjáróval az élen ellátogatott a Kardos úti turistaházba, ahol Exner Miklós és Pap József fogadta a több mint 30 fős társaságot. Mivel én is a BÁÉV-nél dolgoztam 23 évet, a buszon engem is odacsalogattak. Gyönyörű napsütéses időben a szabadtéri erdei asztalokra előkerültek a hazulról hozott hideg ételek, sütemények, s engem is - mint régi kollégát - több mint nyolc féle borral kínáltak meg. Természetesen ezután az éneklések következtek, és felfigyeltem a "Nyugdíjas ének"-re, amit a "Kis lak áll a nagy Duna mentében" dallamára énekeltek mindannyian. Elkértem a szövegét, amit nagy örömmel a nyugdíjas társaimra gondolva közreadok:
Nyugdíjas ének Elszaladnak
az évek felettünk, Nyugdíjasnak nincsen semmi vágya, Nyugdíjas-klub, hova összejárunk, Közöttünk már soknak nincsen
párja, Anyák, apák családot neveltünk, Mi lehet a Nyugdíjas-dal vége? |
Sáfár József
Október 25-én rendezte meg az idei őszi túraversenyt a Pécs Városi Természetbarát Szövetség és a Pécsi Ifjúsági Természetbarát Egyesület, ezúttal az "elSant" támogatásával.
A versenyen az "A" kategóriában 3, az "A 50"-ben 1, a "B"-ben 6, míg a "C" kategóriában 16 (összesen 26) csapat indult.
Eredmények:
"A" kategória: 1. Grisa Team, Pécs (Bötkös Tamás - Bötkös Szabolcs); 2. Almás Pite, Pécs (Bota János); 3. Gyalog-galopp, Pécs (Mázik Jenő - Iván László - Mázik Dávid);
"A 50" kategória: 1. Tóth család (Tóth János - Tóth Jánosné - Tóth Ágnes);
"B" kategória: 1. Katolikus Gimnázium DSK (Fodor Péter - Koch Eszter - Herner Ágnes), 2. Viktória DSK (Kardos Gábor - Kardos Gáborné), 3. Bakancsos Ördögök /Viktória DSK/ (Schrek Ottó - Gandi Richárd);
"C" kategória: 1. Mamodi poto papilio polivesar polito (Radó Ágnes - Radó Cecilia - Jillek Réka - dr. Radó Erzsébet); 2. Utánunk a vízözön (Bozó Tamás - Kabai Zsófia - Hildebrand Anikó); 3. Gyökér (Dávid András - Kósa Eszter - Miklós Ákos - Sobján Balázs).
A Komlói Bányász Természetjáró Szakosztályának túrái, melyekre mindenkit szeretettel várnak (komlói kiindulással):
Mecsek Híradó. A Baranya Megyei és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti az elnökség. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni. (7623 Pécs, Rákóczi ú. 34, (72) 310-226; fax: (72) 312-019. Ügyeleti idő: kedd 16-19 óra)