| 56. szám | 1998. február |
Január 24-én, szombaton tartotta 1998. évi közgyűlését a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. A közgyűlésen a tagszervezetek (szakosztályok, egyesületek) hivatalos képviselőin kívül sok természetbarát is megjelent. Vendégeket is köszönthettünk: a közgyűlésen részt vett és felszólalt Szabó Imre, a Magyar Természetbarát Szövetség főtitkára, Dománszky Zoltán elnök és Chlebovits Miklós a Tolna Megyei Természetbarát Bizottság képviseletében, Tallósi István Baranya megyei sportigazgató, Kaszap János a Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége részéről, valamint Nagy Gábor, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság mecseki tájegységvezetője.
A közgyűlés elfogadta a szövetség 1997. évi tevékenységéről előterjesztett beszámolót és az 1998. évre szóló terveket (ld. a januári Mecsek Híradóban), majd határozott arról, hogy a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség a továbbiakban önálló jogi személyiségű társadalmi szervezetként működik. Megválasztották a szövetség tisztségviselőit is. A szövetség elnöke Baronek Jenő, elnökhelyettese Strasser Péter, titkára dr. Lakatosné Novotny Sarolta, az elnökség tagjai: Börcsök György, Kiss Lajos, Márton Zoltán, dr. Novotny Iván, az elnökség póttagjai: Adorján Rita, Varga Ferenc. Az ellenőrző bizottság elnökévé dr. Gundrum Károlyt, tagjainak Geisz Ferencet és dr. Tihanyi Lászlót, póttajának pedig Tóth Klárát választották.
A közgyűlés a napirendi pontok megtárgyalása után kötetlen, baráti beszélgetéssel zárult.
Ezután tartotta meg közgyűlését a Pécs Városi Természetbarát Szövetség is, melyen a szakosztályok, egyesületek képviselői szintén a szövetség önálló jogi személyiségű szervezetté válásáról döntöttek. A Pécs Városi Természetbarát Szövetség elnökévé Strasser Pétert választották.
|
|
Arany fokozatot ért el: Rónoki Eszter, Bota János, Csuport András, Lakatos Péter (PITE); Temesi Péter, Lévai Gábor (Pécsi Túrakerékpáros Klub)
Érdemes fokozatot ért el: Sáfár József (PTTE Nyugdíjas Szakosztály), Eperjesi József (Pécsi Túrakerékpáros Klub), Varga István (egyéni tag)
Kiváló fokozatot ért el: Jankovich Béla (MATÁV SE; másodszor).
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Baranya megyei jelvényszerző túramozgalmak teljesítése, 1997.
Dél-dunántúli
Piros Túra: 6 fő
Mecseki barangolások: 16 fő
Mecsek turistája: 16 fő
Baranyai várak: 16 fő
Kincses Baranya 8 fő
Baranyai kerékpáros körtúra: 1 fő
Baranya legszebb templomai: 4 fő
Dél-Zselic
Turistája: 4 fő
Az 1997-es nyílt túrák számadatai
Nyílt túrák száma: 41
Összes
résztvevő: 866 fő
Egy túrára jutó átlag létszám: 21,1 fő
Szakosztályunk taglétszáma 83 fő volt, ebből 41 nyugdíjas, 26 fő aktív dolgozó és 16 tanuló. A túráinkon rendszeresen vagy alkalmanként 63-an vettek részt. 68 túra alkalmával összesen 1134 km-t gyalogoltunk. Nyolcan végigjárták a Dél-dunántúli Piros Túrát, a jelvényeket ünnepélyes keretek között kapták meg.
A tavalyi évben két teljesítménytúrán (Mecsek 1000, Esti Mecsek) vettünk részt; a legidősebb résztvevő 65, a legfiatalabb 10 éves volt. Mindkét túrán az előírt távot szintidőn belül teljesítettük. Munkatúráink többsége útjelzés-festés, ill. útbejárás volt. Király László lelkes segítőivel 21 alkalommal közel 200 km-es útvonalat tett rendbe, ebből kb. 120 km útjelzés-festés volt. Három alkalommal kulcsosházunk ügyes-bajos dolgait intéztük. A Vörösfenyő kulcsosházat az év során 15 alkalommal vették igénybe diákok, turisták. Összesen 219 vendéget fogadtunk, akik 25 éjszakát töltöttek el a házban.
1997. decemberében elnökünk, Eperjesi Ernő - egészségi állapotára hivatkozva - lemondott tisztségéről, Miklovits Györgyné gazdasági vezetőnk pedig egyéb elfoglaltsága miatt kérte felmentését. A kulcsosház gondnoka, Váczi Sámdor és a ház kiadásával foglalkozó Kovács Árpád szintén lemondtak. Az 1998. január 8-án megtartott ez évi első gyűlésünk legfontosabb napirendi pontja az új tisztségviselők megválasztása volt. Elnöknek Király Lászlót, gazdasági vezetőnek Mitukné Váraljai Annát, gondnoknak Nagy Jánost választottuk, míg a ház kiadásának intézésével Német Margitot bíztuk meg (akinek címét ezúton is közöljük: 7300 Komló, Kossuth L. u. 50. V/14; tel.: 72/485-304; munkahelyi telefon: 72/481-518/30).
Fájó szívvel vettük tudomásul a lemondásokat, de tiszteletben tartva mindenki akaratát, elfogadtuk azokat. A lemondottak továbbra is tagjaink maradnak, tapasztalataikkal segítve utódaik munkáját.
Rácz Jánosné
A szitáló eső fehér gyöngyöket fűz az ágakon. Lassan haladunk a csúszós erdei úton, nagyokat lélegezve a friss, tiszta levegőből. Már látni a vihartépte madáretetőt, majd később az Ordas-tanya fekete gerendái és zöld ajtaja tárulnak szemünk elé. Kattan a vaskos lakat, kitárul az ajtó és lepakoljuk hátizsákjainkat. Előkerülnek a zsákokból a lélekmelegítő folyadékok. Koccannak a kis kupicák, és boldog új évet kívánva egymásnak, eltűnik tartalmuk a torkok "odvában". Újabb pakolás, rendezkedés az ágyakon. Kintről lépések zaja hallatszik, majd már látjuk is két fáradt turista közeledtét. Szabó Laci és Orbán Jutka közelednek felénk. Örülünk a váratlan vendégeknek. Újabb kupicák kerülnek elő a szekrényből. Az újévi köszöntő jókívánságok után jól esik még egyszer egy kis pálinka. Laciék elmondják, hogy Bükkösdről jönnek és a Jakab-hegyen keresztül mennek Pécsre. Mi is elmondjuk nekik: azért jöttünk ki a házhoz, hogy Csokonay Sanyi bácsira emlékezzünk, aki 1998. január 6-án lenne 100 éves.
Rövid pihenő után egy régi ösvényen lemegyünk a Csokonay-kúthoz. Már kész a kút és a túlfolyó végén a csepegő forrás. Még a támfalakat kell a tavasszal elkészíteni és becementezni a névtáblákat. A csepegőn most ceruza vastagságban folyik a kristálytiszta ivóvíz. Szárazság idején a kútból merítő segítségével lehet ivóvízhez jutni. A kút kövezetén már virágzik a telepített moha és kacéran virít a lónyelvű csodabogyó. Kis kitérővel elmegyünk a Lenke-forráshoz, megnézni az állapotát. A szépen kiépített forrás sajnos még mindig száraz.
Barátainktól elbúcsúzva elindulok Kiss Lajos bácsival fel a hegyre. Hátizsákomban egykedvűen lötyög tíz liter forrásvíz. Amerre megyünk, az átázott avar illata tölti meg az erdőt. Mire a házhoz érünk, izzadtságcseppek csillognak az arcomon. Papp Lenke néni már finom disznótorossal vár bennünket. Az ízlésesen megterített asztalon egy kis vázában Csokonay Sanyi bácsi egyik kedvenc növénye, a szúrós csodabogyó nyújtogatja tüskéit. (Ennyi "természetvédelmi kihágást" megérdemel Sanyi bácsi emléke. A szerk.) A szemközti fenyvest aranysárga sugaraival simogatja a lemenő nap, koronaként szivárványt lehel a pára a hegytetőre. Gyönyörű látvány tárul szemünk elé. Ritkaság ez januárban, a természet egy csodája. Lassan sötétedik, még néhány rönk fát fűrészelek az esti tüzeléshez.
A szobában kellemesen meleg a levegő, nyugodtság, csend mindenütt. Előkerül a képes album, és a lapok közül előbújnak az elmúlt évtizedek emlékei. Csak hallgatok és nézek, ahogy a két "Öreg" felidézi Sanyi bácsiról az emlékek sokaságát. Próbálok minél többet megjegyezni az elmondottakból. Boldogság csillog szemükben, szinte látom őket, miként dobálják a nehéz köveket a forrás építésénél, hallom a sárban cuppanó lapát hangját. Mint valami csoda, sárgán pislogó petróleumlámpák fényénél Sanyi bácsit vélem látni. Vékony hajlott háttal, fején svájcisapkában. Barázdált homlokán most nem a gond redői látszanak. Talán mosolyog is, de ezt már nem látom, mert a kályhában nagyot pattan a rönk, és eltűnik a varázslat. A rönköt lángnyelvek ölelik körül, az évgyűrűk mentén füstkarikák sokasodnak. Vörös borral koccintunk Sanyi bácsi emlékére.
Kiállva a tornácra, a Göncölszekér fényei ragyognak szemünkbe. Az egész égbolt szikrázóan csillogó hatalmas tenger. Az élményektől dobogó szívvel kívánunk jó éjszakát egymásnak.
Herma-hegy, 1998. január 3-4.
Baumann József
Tavaly november végén jelent meg a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 33/1997. sz. KTM rendelete a polgári természetőrökről. Röviden és közérthetőbben szeretném összefoglalni a rendelet lényegét, rendelkezéseit.
Az 1996. évi LIII. törvény (természetvédelmi törvény) 66. §-ának (2) bekezdése értelmében a polgári természetőr jogosult meghatározott területen védett területekre belépni, szolgálati jelvényt és igazolványt használni, természeti értékeket veszélyeztető vagy károsító személyt figyelmeztetni, távozásra felszólítani. A fenti törvény részletes szabályozására hivatott a KTM rendelet. Ennek értelmében a polgári természetőr önként vállalt - díjazások nélküli - feladatának ellátásával a nemzeti park igazgatóságok, továbbá a települési önkormányzatok természetvédelmi közfeladatait, tájékoztató munkáját segíti. Őrzési feladatokat a helyi önkormányzat vagy az Országos Természetvédelmi Őrszolgálat tagjaival közreműködve vagy önállóan teljesíthet. Önálló szolgálat esetében legalább három fős csoportban, kijelölt csoportvezetővel tevékenykedhet. Az előbbiekről határozott időtartamra szóló megállapodás megkötése szükséges, melyben meghatározott időpont után lehet csak a szolgálatot elkezdeni.
A polgári természetőr feladata ellátása során köteles szolgálati jelvényét és igazolványát magánál tartani, határozott és udvarias intézkedése során ezeket felmutatni, valamint az észlelt jogellenes cselekményt az igazgatóságnak haladéktalanul bejelenteni. Polgári természetőr csak az a nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, aki legalább középfokú szakirányú (mezőgazdasági, geológiai, kertészeti, erdészeti, vízügyi) vagy középfokú végzettséggel rendelkezik. A nem szakirányú végzettségűeknek és a középfokú végzettséggel nem rendelkező korábbi TTSZ (TeSz) tagoknak természetőri ismeretekből még vizsgát kell tenni, amely vizsga természetvédelmi és jogi ismeretekből áll, és előzetes, kötelező tanfolyam kapcsolódik hozzá. Alkalmassági feltétel még, hogy évente legalább két alkalommal lásson el polgári természetvédelmi feladatot, és hogy a megállapodás megkötését megelőző két éven belül természetvédelmi szabálysértésért nem marasztalták el.
Az igazgatóság és a helyi önkormányzat a polgári természetőrökről nyilvántartást vezet, jelvénnyel és igazolvánnyal látja el őket, amelyben a működési területet is rögzíti. A fent említett tanfolyamok indulásáról és a jelentkezés feltételeiről a Mecsek Híradó és egyéb médiák útján értesíteni fogjuk az érdeklődőket.
Remélve, hogy minél többen ajánlják fel önkéntes segítségüket a természeti értékek megőrzésére, tisztelettel várjuk jelentkezésüket.
| Nagy
Gábor tájegységvezető Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság |
1996-ban Karl Robatsch osztrák botanikus a Kelet-Mecsekben egy új nőszőfű kisfajt fedezett fel. Tudományos szaklapokban leírta a növényt és így a nómenklatúrába Epipactis mecsekensis, azaz mecseki nőszőfű néven került be.
1997-ben Gergely Tibor természetvédelmi őr kollégámmal Abaliget környékén is felfedeztünk egy kisebb populációt, ezáltal biztosabbá vált, hogy nem esetleges hibridizációról, hanem valóban új kisfaj előkerüléséről van szó. A mecseki nőszőfű a gyakori széleslevelű nőszőfű autogám (önmegporzó) kisfaja. Tőle termőhelyigényében, virágzási idejében, valamint levél- és virágalakjában, méretében tér el.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 1997 őszén határozta el, hogy felújítja a teljesen "lepusztult" állapotú Jakab-hegyi tanösvényt. A régi táblák szövegének beszerzése után további táblák kihelyezése céljából tájékoztató szöveget kértünk a Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályától.
December folyamán állították fel a masszív, tartós, akácból készült tartó-táblákat, amelyekre rövidesen felkerülnek a tájékoztató szövegek is. A régészeti témájú táblákkal kiegészítve most 11 tábla fogja segíteni, hogy a természetbarátok, kirándulók, érdeklődők mind jobban megismerjék és megértsék a Nyugat-Mecsek e gyönyörű táján végbement geológiai, és a sokkal rövidebb ideig tartó, de hasonlóan érdekes kultúrtörténeti folyamatokat.
| Nagy Gábor mecseki tájegységvezető |
Immár negyedik éve indítunk a fenti néven természetismereti vetélkedőt, hívjuk mecseki sétákra Pécs város és Baranya megye általános és középiskolás tanulóit. A verseny tanévenként általában 2-3 fordulós, ősztől tavaszig elméleti és gyakorlati feladatokkal, kutatómunkával, riportok készítésével, majd májusban egy zárófordulóval, amely egy túrával egybekötött terepgyakorlat. A versenyben 3 fős csapatok vesznek részt a 12-16 éves korosztályból.
Először 1994-ben tettük közzé a felhívást. Ebben az évben a csapatok feladatokon keresztül ismerkedtek a Jakab-hegy geológiájával, növény- és állatvilágával. Foglalkoztak az uránércbányászattal és annak környezetvédelmi problémáival is.
1995-ben a Keleti-Mecsek volt a vetélkedő fő témája. A résztvevők ismerkedtek a tájegység földtörténetével, jellemző kőzeteivel, a tájvédelmi körzet védett növényeivel, valamint a Zengő és Püspökszentlászló mondájával.
1996-ban a Közép-Mecsek került sorra. A feladatok a mecseki természetvédelem helyzetéről, a természetjárás általános szabályairól ugyanúgy szóltak, mint a "mecseki dinoszauruszról", a feketeszénbányászatról vagy a mecseki víznyelők, zsombolyok, barlangok világáról (ez utóbbiban Rónaki László volt segítségünkre).
A gyerekek által a legkedveltebb a záróforduló. Itt egyaránt figyelni kell a változatos feladatokra (pl. az erdő fáinak, növény- és állatvilágának ismerete, felismerése, erdőgazdálkodás, fafeldolgozás, kőzetfelismerés), tájékozódni a Mecsek turistatérképen és ügyelni a versenyidőre.
A Nyugati-, Keleti- és Közép-Mecsek biológiai, földrajzi, kultúrtörténeti, környezet- és természetvédelmi vonatkozásainak sokféle módszerrel történő megismerése és feldolgozása után az idei, 1997-1998-as tanévi verseny témája Pécs parkjai, zöldövezetei, természetvédelmi értékei, a Mecseki Parkerdő földrajzi, kultúrtörténeti, turisztikai nevezetességei, valamint Pécs város és Baranya megye környezet-, természet- és egészségvédelemmel foglalkozó szervezeteinek, törekvéseinek megismerése, munkájuk segítése (a nem pécsi csapatok a lakóhelyük szerinti hasonló irányultságú szervezetekkel is foglalkozhatnak). A feladatok között szerepel a mecseki szervezett természetjárás megismerése, a Misina-Tubes vonulat egy-egy nevezetes kilátójának, pihenőjének felismerése, a Mecsek turistatérkép, a mecseki turista útvonalak története, a pécsi időjárásjelző házikó kalandos útja, a régi és az új Mecsek Egyesület története.
A feladatok megoldása sokoldalú felkészülést, a feladatok jó ütemezését, megfelelő együttműködési és problémamegoldó készséget kíván és alakít ki a versenyzés során. Így aki végigkűzdi, felnőttként is minden bizonnyal a környezete és a természet iránt elkötelezett emberként él majd és reméljük, megtalálja helyét ilyen irányú tevékenységekben a civil szervezetekben is.
A verseny szervezése a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet "szárnyai" alatt indult, és munkánkhoz sok segítséget kaptunk a Mecseki Erdészeti Rt-től, a Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesületétől, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságtól, a Környezetünkért Alapítványtól, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya Megyei Csoportjától. Örülünk, hogy ez évben a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Mecsek Egyesület is támogatja munkánkat. A verseny szervezői: Adorján Rita, az árpádtetői Erdei Iskola vezetője és dr. Bálint Józsefné, Bodáné Gálosi Márta, dr. Jelenszkyné Fábián Ildikó, dr. Tóbiás Jánosné általános- és középiskolai biológia-földrajz tanárok (valamint korábban Mészárosné Császár Zsuzsanna és Sereginé Deák Róza).
Ez év őszén szeretnénk folytatni és egyben újból indítani a versenyt a Nyugati-Mecsekkel, hogy a következő négy év során újabb "iskolás generáció" ismerkedjen közelebbről a Mecsekkel.
Jelenszkyné Fábián Ildikó
A Mecsekalja - Ormánság - Dráva vidéket bemutató részletes (turista)térkép - a hátoldalán olvasható településismertetőkkel - nélkülözhetetlen e terület értékeinek, látnivalóinak bemutatásához, s mint ilyen, hiánypótló kiadvány. A közelmúltban létesült Duna-Dráva Nemzeti Park, a harkányi gyógyturizmus, Pécs és a Mecsek közelsége és a határon túli békésebb napok megteremthetik a feltételeit annak, hogy a Mecsekalja - Ormánság terület méltóbb helyet foglalhasson el a hazai turisztikai kínálatban. Ehhez szükséges e részletes, pontos, mérethelyes turistatérkép, mely a táj topográfiai bemutatása mellett a hátoldali aprófalvas, fényképes, címeres ismertetők révén egyúttal "utikönyvként" is szolgál. A történelmi, műemléki látnivalók, ipartörténeti, közlekedési emlékek (pl. a Sellye-Zaláta elbontott vasútvonal) bejelölése, a horgászati és egyéb lehetőségek pontos ábrázolása, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park határának pontos jelölése igen fontos feltételei a turizmus (térképi) szabályozásának. A múlt emlékei bemutatásának fontos része a menthetetlenül felejtődő régi területnevek, dűlőnevek összegyűjtése és térképi - megfelelő helyre történő - beírása. Ez szinte egyetlen lehetőség a sok esetben történelmi gyökerekre utaló földrajzi nevek fennmaradására, helyes használatára. A térkép továbbá jó alapja a majdan létesítendő (tervezett) jelzett turistautak jelölésének.
Az Ormánság térkép megjelenésével a Kaposvár-Szigetvár-Sellye-Harkány "vonal" egységes bemutatása vált lehetővé. A térkép kapcsolódik a Zselic, a Mecsek és a Villányi-hegység turistatérképekhez, így a négy térkép által a megye turistatérképekkel gyakorlatilag "lefedett" lett.
A térképet a Mecsekalja Térség Területfejlesztési Önkormányzati Társulás és az Ormánságfejlesztő Társulás megbízásából a Cartographia Kft. adta ki, könyvárusi forgalomba a tavasz folyamán kerül.
| Mátis István Szentlőrinc város polgármestere, a társulás elnöke |
A Komlói Bányász Természetjáró Szakosztályának túrái, melyekre mindenkit szeretettel várnak (komlói kiindulással):
:
(72) 310-226; fax: (72) 312-019. Ügyeleti idő: kedd 16-19 óra)