A Násznép-barlang mondavilága (kattints ide):
Násznép-barlang
Kiemelt jelentőségű
 
Kép: a Násznép-barlang bejárata, kifelé tekintve.

Szinonima:-
Helye, kataszteri száma: Naszály; 5221
Hossza: 200 m
Mélysége: +15 m
Bejárat tszfm: 510 m

200 m-es hosszával a Naszály 2. legnagyobb barlangja. A Naszály ÉK-i letörésének talán legismertebb, turisták által leggyakrabban látogatott barlangja. 510 m tszf. magasságban nyílik. Bejáratához (W jelzésű) turista út vezet.
A nagy bejárati száda miatt valószínűleg az ősidőktől fogva ismert, neve is mondai eredetű, miszerint a tatárjárás idején a (környező lakosok) egy lakodalmat ülő vendégsereg ide menekült az üldöző ellenség elöl. Kincsásók is többször kutattak benne, mert azt hiszik, hogy a XVIII. század ban ezen a vidéken is garázdálkodott Ilcsik és Janusik rablók ide rejtették el kincseiket. A barlangban a század elején (1913, 1919) Mayer I. vezetésével ásatásokat végeztek, melyről Kadic Ottokár számol be. A próbaásatások során az első teremben ősállatok csontjait, valamint kő és bronzkori edénytöredékeket találtak. Az '50-es években Gánti Tibor foglalkozik a barlanggal és elkészíti a leírását és vázlatos térképét, valamint keletkezésével kapcsolatban is állást foglal. 1991-ben a MAFC csoportja készítette el a barlang térképét és rövid hiánypótló leírást is közölt arról. 1995-ben több ponton is bontotta a Naszály csoport, de jelentősebb továbbjutást nem értek el akkor, viszont a bejárati terem ÉNy-i irányba tartó járatának agyagos földes kőtörmelékkel kevert kitöltéséből rézkori cserépdarabok és edénytöredékek kerültek elő (váci Helytörténeti Múzeum).
Ősi forrásszájbarlang, mely valószínűleg hajdan nagy aktivitással működött.
Három nagy és több kisebb teremből áll. Az első terem — közvetlenül a tágas bejárat után, 15 m hosszú és 15 m széles és meglehetősen száraz. A terem alját vastagon borítja törmelék és barlangi eredetű agyag. A második nagy terem (8x10 m) alját vastag guanó réteg borítja. A harmadik terem mennyezetébe lévő felfelé tartó kürtők gömbüstszerűen végződnek el. A barlang falain máshol is gyakoriak a gömbüstös formák. A kisebb-nagyobb oldaljáratok vörösagyaggal és törmelékkel telített végpontokban záródnak le. A barlang legvégső szakasza két felé ágazik: a jobb oldali végpont egy becseppkövesedett hajdani patakmeder képét mutatja, ahol egy ökölnyi lyukon a folytatást sejtető nagyobb üregbe lehet bekiabálni, belesni. A baloldali emelkedő végpontot omladék képezi, amely össze van cseppkövesedve. Az itt érezhető huzat felszíni eredete nem zárható ki.
 
Télen denevérek kedvelt búvhelye. Jelenleg a belső szakaszaihoz vezető rész le van zárva. A lezárást többizben megrongálták.