Fotók a feltárásról  Fotók az új részekről

Résztvevők: Csekő Zsuzsa, Huber Kilián, Kucsera Márton, Kunisch Péter, Köblös Csaba, Németh Róbert, Nyerges Attila, Tompa Károly, Zengő Beáta

XIX.1. A 24-es felfestett számtól Jósvafő felé 21 m-re az Amphorától É-ra: Felső szint béli rövid kerülő járat, mely visszacsatlakozik a Fő-ág mennyezetébe két helyen is. Hossza kb. 20-22 m. Erősen elcseppkövesedett aljzatát agyag borítja, mely helyenként, foltokban vékony cseppkőkéreggel borított.
XIX.2. A 28-as felfestett számtól Mesterséges főbejárat felé 10-10 m-re: Ez azonos a XIX.1.-es jelűvel, ill. az ide csatlakozik vissza.
XIX.3. A 33-as felfestett számtól Jósvafő felé 8 m-re a Fő-ág déli oldalán: részletes átvizsgálása nem történt meg.
XIX.4. A 46-47-es felfestett számok között: felső szint béli kerülő járat, mely visszacsatlakozik a kanyonszerű Fő-ág mennyezetébe több helyen is. Hossza kb. 10-12 m. Erősen elcseppkövesedett.
XIX.5. Az 51-es felfestett számtól Ény-ra: rövid felső szint béli kerülő járat, mely visszacsatlakozik a Fő-ág mennyezetébe.
XIX.6. A 61-62-es felfestett számok között: felső szint béli kerülő járat, mely visszacsatlakozik Fő-ág mennyezetébe.
XIX.7. A 64-es felfestett számtól Jósvafő felé 8 m-re jobbra +4 m magasan (kelet felé, a Vas-kapu előtt): Az itt feltárt új rész hossza (poligon alapján): 112,65 m. A letörés után rövid emelkedő, elagyagosodott folyosó vezet a Fő-ág felett 15-el magasabban lévő 15x10 m-es terembe, aminek mennyezetébe egy kb. +40 méter magas nagy átmérőjű (2x5 m) kürtő csatlakozik be, aminek teteje még nem került kimászásra. Bár a nagyából bevilágítható mennyezet, nincs egyértelműen tisztázva. Ezt később Égi Dagonya névre kereszteltük.
A kürtő alatti törmelék lejtő meredeken halad a terem oldalának, ahol hatalmas kőtömbök képezik a mennyezetet és megakadályozzák a tovább haladást a feltételezhetően hasonló meredekséggel emelkedő ősi víznyelő járatban.
A terem közepéről kiinduló törmelékes mélypontjáról (kelet felé) vissza lehet jutni a Fő-ág Vas-kapu utáni törmeléklejtő oldalába (nem a tetejébe, de onnan is kiindul egy törmelékes járat, ami a terem törmeléke alá fut fel, azonban nincs jelenleg járható összeköttetés a kettő között). A terembe vezető agyagos járat baloldalából kiinduló sáros kuszoda szintén visszavezet a Fő-ágba, közvetlenül a felmászás utáni oldalba +4 m magasra.
A terem aljzatát hatalmas tisztáramosott (csepegésből) kőtömbök, és nagyfelületű elagyagosodott felületek alkotják, szép agyagképződményekkel és számos kisebb cseppkőbevonattal és állócseppkővel. Ezen kívül még számos - a barlangra jellemző - függőcseppkő és heliktit található.
XIX.8. A 68-as felfestett számnál a Malomkövek felett a járat déli oldalán jobbra: Egy kb. +10 m magas erősen oldott csipkés tisztára mosott száköves kürtő, mely láthatóan összezáródik, de a felette lévő felső szintű járatot csak néhány méter választhatja el tőle.
XIX.9. A 71-es felfestett számnál a Bronz-kapu és az Öt-tufa között a járat déli oldalán jobb oldalt: fokozatosan elkeskenyedő hasadék, mely kb. 8-10 m magasa ember számára járhatatlan méretűre csökken. Belőle agyag "folyik ki", majd arra cseppkő bekéregzés települt.
XIX.10. A 83-es felfestett szám felet az Acél-kapun túl a járat keleti oldalán jobb oldalt: fokozatosan elkeskenyedő hasadék, mely kb. 8-10 m magasa ember számára járhatatlan méretűre csökken. Belőle agyag "folyik ki", majd arra cseppkő bekéregzés települt.
XIX.11. A 92-es felfestett szám felet a járat keleti oldalán jobb oldalt: fokozatosan elkeskenyedő hasadék, mely kb. 8-10 m magas ér véget, de nem egyértelműen (10 % esély a tovább jutásra) azonban odajutni csak a falakat borító hófehér cseppkőlefolyás megrongálásának kockázatával lehetne.
XIX.12. A 93-as felfestett szám felet a járat déli oldalán bal oldalt: felső szint béli kerülő járat, mely visszacsatlakozik Fő-ág mennyezetébe.
XIX.13. A 98-as felfestett számtól a Mesterséges főbejárat felé 3 m-re a járat keleti oldalán jobb oldalt +3,5 m magasan: felső szint béli kerülő járat, mely visszacsatlakozik Fő-ág oldalába. Hossza: 10m. Agyagos aljzatát rendkívül sok letört szalmacseppkő borítja.
XIX.14. A 99-as felfestett számtól a Mesterséges főbejárat felé 2 m-re a járat keleti oldalán jobb oldalt +2,5 m magasan: felső szint béli kerülő járat, mely visszacsatlakozik Fő-ág oldalába. Ez azonos a XIX.13.-es jelűvel, ill. az ide csatlakozik vissza. Itt már jártak előttünk.
XIX.15. A 99-as felfestett számtól Jósvafő felé 2 m-re a járat Ény-i oldalán bal oldalt +5-8 m magasan: felső szint béli kerülő járat, mely visszacsatlakozik Fő-ág mennyezetébe.
XIX.16. A 99-es felfestett számtól Jósvafő felé 11 m-re a járat Dk-i oldalán jobb oldalt +5-8 m magasan: felső szint béli kerülő járat, mely visszacsatlakozik Fő-ág mennyezetébe. Ez azonos a XIX.15.-es jelűvel, ill. az ide csatlakozik vissza. A járat igen magasra kb. 12-15 m magasra is felnyúlik, azonban csaknem teljesen bevilágítható a Fő-ág szintjéről.
XIX.17. A 102-es felfestett számtól a Mesterséges főbejárat felé terjedő 20-30 m-es szakaszon járat keleti oldalán jobb oldalt: felső szint béli kerülő járatok, melyek több ponton visszacsatlakoznak Fő-ág oldalába, mennyezetébe. Ezek kb. +5-8 m magasan húzódnak, de a legmagasabb szakaszaik +12-14 m-re is felnyúlnak.
XIX.18. A 102-es felfestett számtól a Mesterséges főbejárat felé 8 m-re a járat bal (nyugati) oldalán +4-6 m magasan: felső szint béli kerülő járat, mely visszacsatlakozik Fő-ág oldalába, azonban a mennyezetébe egy hasadékkürtő csatlakozik, melybe egy ragadós agyaggal kitöltött szűkületen keresztül lehet bepréselődni. A +9 m magas cseppköves keskeny kürtőt Manó sipkának neveztük el. A feljáratot egy hófehér cseppkőlefolyás szegélyezi, amit a felette meredeken fölédöntött létrán való közlekedéssel sikerült megóvni a szennyeződéstől.
XIX.19. A 103-104-es felfestett számok között a járat jobb (Ék-i) oldalán kb.+5 m magasan: felső szint béli kerülő kezdemények, mely inkább egy magasan lévő párkányra emlékeztetnek és az több helyen vissza csatlakoznak Fő-ág oldalába, azonban csaknem teljesen bevilágítható a Fő-ág szintjéről is.
XIX.20/a. (Dr. Szunyog G. nem írta le) A 110-es felfestett számtól a Jósvafő felé 15 m-re a járat bal (nyugati) oldalán: +8 m magas agyagos kürtő hasadékban bezáródó mennyezettel.
XIX.20. A 110-es felfestett számtól a Mesterséges főbejárat felé 15 m-re a járat jobb (keleti) oldalán +8-10 m magasan a Ferde-kő felett: láthatóan bezáródó cseppköves meredek kürtő.

Budapest 1999. I.
Nyerges Attila

A tavaly év végén elkezdett béke-barlangi kürtőátvizsgálások nem álltak le, ha lassabb ütemben is, de folytatódnak. Az ez évi kiszállások időrendi sorrendben:

1999. 02. 06.
Három csoportban folyt a kutatgatás. Az egyik csapat (BEAC + MAFC) a decemberben talált kürtő (Égi Dagonya; a 64-es pontnál) továbbmászásával foglalatoskodott, ahol +25 m-ig sikerült feljutni, de a kürtő továbbra is a sötétség felé tart. A másik csoport fényképezett az új szakaszban.
Résztvevők: Elekes Balázs, Hlavács Judit, Köblös Csaba, Nyerges Attila, Zengő Beáta.
 
A harmadik csoport egy már január 1.-én átnézett kürtőhöz ment vissza, ahol egy szűkületen átmászva egy kb. 20x10m alapterületű, 10m magas termet talált. A terem képződményekkel dúsan díszített, jellemzőek a nagyméretű cseppkőoszlopok, valamint a rengeteg heliktit. Található még továbbá egy kisebb méretű de állandó vízszintű tó is a teremben (a Fő-ágtól 20m-el magasabban!). A terem képződményeinek érdekében a bejárást akkor is, és az óta is csak levetett gumicsizmában (zokniban illetve bevitt TISZTA talpú tiszta tornacipőben) végeztük. Térképezése azóta megtörtént, valamint fotódokumentációja is elkészült. Az új járat hossza 103,17 m. Legmagasabb pontja -13,5 m-el van a Mesterséges Főbejárat szintje alatt, mely a felszínen egy töbör oldala alatt kb. -40 m-re helyezkedik el.
A megtalálók a termet Fekete nylon-zsák termének térkép nevezték el (a név eredete nem titok, bárkinek szívesen elmondjuk, de nem egy nagy durranás). A terembe való bebújás előtti agyagdugó megbontásával esetleg érdemes lesz még foglalkozni a későbbiekben.
Résztvevők: Invics Gábor, Kucsera Márton, Lakat Fecó, Zengő Beáta.

1999. 02. 26.
Ismét két csoportban ténykedtünk. A BEAC kutatói a Fekete nylon-zsák termének poligonvonalát mérték. A többiek pedig fotóztak, valamint tovább haladtak a kürtőmászással. Egy 6m-es mászórúd (3db 2m-es elem), valamint egy 4m-es pecabot segítségével a 118-as pontnál egy "projecten kívüli" kürtőt másztak, ami +15m magasan bezáródik (?), de egy szűkületen át belátni egy terembe (?), vésését tervezzük.
Résztvevők: Gallai Szabolcs, Gulyás Ágnes, Kucsera Márton, Köblös Csaba, Lakat Fecó, Németh Tamás Rományi Orsolya, Szemerédi Ferenc Szikszai Gábor Szekeres Tibor.

1999. 03. 14. - 15.
A kétnapos ünnepet kihasználva ismét folytattuk a mászásokat és ekkor készült el a Fekete nylon-zsák-teremének felrajzolása is.
A 120-as pontnál található egy nagyméretű, szépen oldott falú kürtő (Tavasz-kürtő), amiben felmásztuk +25 m-t, és a kötelet egy kisebb teremben kikötve hagytuk, ahol semmi nem gátolja a továbbhaladást, csak az idő.
Az Égi Dagonyában is folytatódott a mászás, ahol egy kellemetlenül sáros traverz és némi feljebbjutás lett az eredmény +30 m-ig, de mennyezet még mindig nem mutatkozik. Emellett biztosítás nyugodt perceiben a termet dokumentáltuk (fotó, térképezés).
Résztvevők: Elekes Balázs, Enhoffer Csaba, Huber Kilián, Invics Gábor, Kucsera Márton, Kunisch Péter, Nyerges Attila, Zengő Beáta.

1999. 04. 03. - 05. (Húsvét)
Az Égi Dagonyában, +40 magasságban egy, a kürtő (É-i) oldalában lévő omladékos párkányról kiindulva 30 m-es folyosó (meander) további +15 m-el magasabbra vezetet fel, ahol több ponton is némi járat tágítás után tovább lehet majdan követni a gyenge befelé áramló huzatot.
Magában a kürtőben akadálytanul tovább lehet mászni. A mennyezet azonban még legalább +10 m-el feljebb lesz. Visszatekintve a talajtól számított 15-18. m-nél egy nagyméretű ablak, párkány vár a további felderítésre, az akna átellenes (D-DK-i) oldalában.
Résztvevők: Nyerges Attila, Zengő Beáta.
 
A Tavasz-kürtőben a mászást folytatva egy 8m magas termecske jelentette a véget, amihez küzdelmes, "nyögve mászós" szakasz vezetett. A kürtő magassága +45m, továbbjutásra itt csak a +18-on lévő igen-igen szűk ablakon való bemászás adhat lehetőséget.
A 1118. pontnál lévő kürtő tetején a szűkületet a Szabó József Barlangkutató Csoport kutatói átvésték, és sajnos egy kucorgót találtak csak, így innen a térkép megrajzolása után a kötelet lehúztuk.
Ugyancsak ők a Fekete nylon-zsák termének bebújása előtti agyagdugót megbontották, benne 2,5 m légrést találtak, majd a folytatásban ugyanolyan kitöltést leltek. A járat szelvénye nem változik.
Résztvevők: Holupkó Antal, Kucsera Márton, Kunisch Péter, Köblös Csaba, Mező Péter, Mikolovits Vera, Nagy András.

1999. 04. 29. - 05.02.
A Fekete nylon-zsák termében a hátsó agyagos terem feletti kürtőt másztuk ki, és benne 20 m-t haladtunk felfelé. A teteje egy cseppköves termecskével bezáródik. Fele magasságban egy szűkület nehezítette a mászást, amit csak második nekifutásra sikerült leküzdeni. Kb. 16m magasan a kürtő bal oldalán egy kb. 1m széles járat indul, amibe sajnos idő és látószervek hiányában nem volt módunk bemászni, de a huzat arra megy, és a bekiabálás is visszhangzik. Ide még visszajövünk mászni!
Résztvevők: Invics Gábor, Kucsera Márton.

1999. 05.15.
Az Égi Dagonya 40 m magasan lévő folyosójában egy oldalhasadék kitágításával sikerült átbújni egy kis cseppköves kürtő aljába, ahonnan még 5 m-el feljebb mászva bejutottunk egy kis hasadék termecskébe. 5 m-el feljebb a mennyezetet egy beforrt hasadék alkotja, amiben fejletlen meander formák, valamint néhány elszűkülő lyuk mutatkozik.
Az elébb említett szűkületen kívül a hasadékban felmászva a mennyezetben egy másik szűkületen felbújva 3 m-el feljebb elértük ennek a hasadéknak is a tetejét, ahonnan még 4 m-t lehetett lemászni egy kis hasadékaknába.
Visszafelé felmértük az egész oldaljáratot és az aknát (P38). Így a teljes Égi Dagonya új részének felmért hossza 184,86 m-nek adódott. Az aknát még tovább lehet mászni legalább a +10-12 m-el feljebb lévő omladék tömbökig.
Leereszkedéskor belendültünk az akna déli oldalában lévő párkányra, ahonnan sajnos nem vezet sehová se további járat.
Résztvevők: Kucsera Márton, Nyerges Attila, Zengő Beáta.

1999. 07. 31.
Újra az Égi Dagonya 40 m magasan lévő folyosójában (Légi-folyosó) kutattunk, ahol az akna kiszállásától 5 m-re - még a folyosó elején - jobbra egy keskeny, szépen oldott, kerek oldalkürtőben 13 m-t másztunk fel. A kürtő tetejében egy szűk elcseppkövesedett átbújón át egy, még 4 m magas hasadékba jutottunk, aminek egyik falát összecseppkövesedett omladék alkotja. Az elszűkülő mennyezetén pedig egy kis elcseppkövesedett lyuk látszik, de azon ember nem fér keresztül. A hasadékban szépen oldott karrosodott szálkő felületek vannak, köztük egy teljesen körbeoldódott kőpenge, ami egy lófejénél is nagyobb (Bamba Ló).
Innen leereszkedve a fő kürtőbe visszatraverzálva, már egy magasabb szintre juthattunk. A mászás szépen oldott kőpengés (hajdan intenzíven mosott) kürtőben folytatódott. A Légi-folyosó felett kb. 10 m-re került rögzítésre a kötél standja, ahonnan még további 8-10 m-i magasság látszik biztosan a kb. 2x3 m átmérőjű kürtőben.
Jelenleg az akna kb. 50 m magas. A felső szakaszon egyértelmű huzatot lehetett érezni, ami talán a felszíni nagy meleg miatt volt ilyen intenzív.
A Fő-ágból az Égi Dagonyához vezető 4 m-es felmászáshoz a könnyebb megközelítés érdekében lépőcsavarokat helyeztünk el.
Résztvevők: Huber Kilián, Kucsera Márton, Nyerges Attila, Zengő Beáta.

1999. 10. 16.
Az Égi Dagonya fő kürtője +58 m (a patak felett 73 m) magasan varázsütésszerűen véget ért. A standtól már csak 4 m-el magasabban lévő meredek párkányra felmászva már tisztán látszott az 5 m hosszú 2 m széles hasadék szinte teljesen sima agyaggal és némi kőtörmelékkel kitöltött vízszintes mennyezete (6 m-el feljebb). A keskeny (0,5 m széles) agyagos párkány gerincén túl vissza lehet látni a kürtőbe. A párkányról még egy meredek agyaglejtőn 4-5 m-t lehet felmászni a (DK-i oldalba) egy hatalmas (3x2 m) kőtömb alá, ahonnan kisebb járhatatlanul elagyagosodott lyukak vezetnek tovább. A párkány mellett (lefelé nézve jobboldalon) keskeny ablak látható. Ezen némi légiparádé után bekúszva látható a keskeny (0,5x1,3 m) hasadék szintén agyagos kitöltésű 4-5 m-el magasabban lévő mennyezete. Az akna felső zónája is teljesen épp inaktív szépen oldott, - helyenként karrosodott, éles felületeket mutat. Cseppkőképződmények nincsenek benne (csak a Légi-folyosóba).
A mászás végeztével a kürtőt feltérképeztük, ahol a teljes (Égi Dagonya) felmért hossz: 228,83 m-nek adódott. A kürtő legmagasabb pontja 364,28 m tszf magasságban, a felszínen a felette lévő hosszan elnyúló töbör (200x100 m-es) mélypontja 365,8 m-en található. A kettő különbsége csupán 1,5 m, ami nem azt jelenti, hogy ennyi választja el a felszíntől, mivel a kürtő teteje nem esik pontosan a töbör alja alá. Ennek pontos meghatározása még további felméréseket igényel a felszínen is (GPS-el) és a barlangban is (bányász kompaszos felméréssel, esetleg geofizikai mágneses módszerekkel). Valószínűsíthető, hogy további feltárási lehetőség már csak a Fő-akna hasadékának DDK-i végén a legfelső szakaszának átvizsgálásával adódhat.
Az Égi Dagonya kürtőjét két egymással "L" betű alakra emlékeztető módon kapcsolódó hasadék határozza meg. Az alsó szakaszon (+15 m-ig) a 155o irányú sokkal markánsabb: 7 m hosszú és 1,5-2 m széles, míg a másik 60o irányú alul 2-3 m hosszú és fokozatosan kezd elnyúlni, ami a keskenyedéséhez is vezet. Az akna közepén már csak 1-2 m el hosszabb a 155o-os hasadék, míg a felső 10 m-nél lévő hatalmas beékelődött kőtömbökön lévő legfelső párkánynál már a 60o-os hasadék a dominanciája kissé erőteljesebb. A +38 m-en lévő Légi-folyosó eleje a 155o-os hasadékra illeszkedik (ellentétes irányba), majd a továbbiakban kereszthasadékokkal tagolva csigavonalszerűen emelkedik a két párhuzamos és egy őket összekötő törés mentén.
Összességében elmondható, hogy itt egy mára már inaktív nyelő rendszert tártunk fel, ami a barlang eddig megismert vízbefolyási pontjaitól ellentétesen jellemzően vertikális, "zsombolyszerű".
Résztvevők: Kucsera Márton, Lakat Fecó, Nyerges Attila

2000 június (?)
Kötélcsere és nittelés a Fekete-zsákba. Új kürtőmászás a 12-es és a 13-as mászási pont között (149-150-es felfestés között) jobb oldalon kb. 12 m magasságig. A 1-1,5 m széles meredeken emelkedő hasadékjárat tovább folytatódik. Később mászandó.
Résztvevők: Kucsera Márton, Holupkó Anti, Török Ágnes.

2000. szeptember 16.
A 14-es mászási pontnál (149-150-es felfestés között) a bal oldali kürtő alá egy kisebb kötélhidat építettünk be, ahonnan állvánnyal 15 m-t másztunk fel. A 3x5 m-es átmérőjű kürtő magasságát legalább 40 m magasnak becsüljük. A jobb oldali hasonlóan tágas és magas kürtőben szintén kb. 15 m haladtunk fel, megcélozva egy ablakot, ami alatt néhány méterre álltunk meg. Mindkét kürtő rendkívül ígéretes, bár a falakon lévő vékony agyagréteg nagyban csökkenti a mászási kedvet.
Résztvevők: Homoki Nagy Mária, Kertész Balázs, Kucsera Márton, Nyerges Attila, Zengő Beáta.

2000. december 9.
A 14-es mászási pontnál (149-150-es felfestés között) a bal oldali kürtőt másztuk tovább. 30-35 m magasságban változatlan szelvény mellett már látható a további 8-10 m-el magasabban lévő mennyezet, amit valószínűleg agyagos törmelék zár le. A kürtő egyik oldalában még egy kissé takart lyuk vezethet tovább. Ennek bemászása még lehetséges feladat. A kürtő a főág felett 6 m magasságban egy oldalmélyedésből indul, amit Pletykafészek-re kereszteltünk.
Résztvevők: Bodony Szilárd, Huber Kilián, Köblös Csaba, Nyerges Attila

2001. március 15.
A 14-es mászási pontnál (149-150-es felfestés között) a bal oldali kürtőt másztuk tovább a Pletykafészek felett. A mászást 4 nittel, azaz kb. 6-7 m-el feljebb megállásra kényszeríttette a mászóállvány kettétörése. Így még mindig befejezetlen a kürtő kutatása, ami már közel 40 m magas, a Fő-ág felett.
Résztvevők: Kucsera Márton, Holupkó Anti, Invics Gábor, Nyerges Attila

2001. április 14.
A Szanatóriumi bejárat irányából próbáltunk behatolni a barlangba, de a rács után a Szanatóriumi-szifon teljesen víz alatt állt, így aznapra meghiúsultak Béke-barlang béli feltárási terveink. Egyébként a Bejáratban a szinte semmi huzat nem volt tapasztalható, ami már előre jelezte a légrésmentes szifont.
Átnéztük ezért a Szanatóriumi termek zónáját, de semmi érdemlegeset nem találtunk.
Résztvevők: Kertész Balázs, Kucsera Márton, Nyerges Attila