Aggteleki Karszt Baradla-Domica-barlangrendszer

Baradla-Domica-barlangrendszer Fokozottan védett

Helye, kataszteri száma: Aggteleki-karszt; 5430/1
Hossza: 23916 m
Mélysége: -116 m

Két mesterséges bejárata Jósvafő mellett, három mesterségesen átformált természetes és két mesterséges bejárata Aggtelek határában nyílik, valamint 5,2 km-es szakasza, a Domica-barlang Szlovákia területe alatt húzódik.
A 23 916 m hosszú, -116 m mély . A középső-triász gutensteini, steinalmi és wettersteini mészkőben kialakult járatok egyes részeiben földtani alapszelvényeket jelöltek ki.

A barlang természetes bejárata ősidők óta nyitott, ott az újkőkor embere is menedéket talált. Az ásatások során előkerült több ezer lelet legnagyobb része a csiszolt kőkorból való. A nagymennyiségű töredék mellett számos ép, a bükki kultúrához tartozó vonaldíszes cserépedény került a felszínre. A hat-hétezer évvel ezelőtt élt ember vékony falú, formás edényeit kézzel, korong nélkül készítette és párhuzamos vonalakkal díszítette. Számos lelet került elő a későbbi időkből is, így a korai vaskorból, valamint a tatárjárás idejéből. A barlang első írásos említése 1549-ből származik, első felmérését 1794-ben Sartory József végezte el. 1825-ig csak 1,8 km hosszban volt ismert. Ezt ábrázolja, a Raisz Keresztély, Gömör vármegye földmérője által 1802-ben készített térkép. Ez a barlang első, nyomtatásban is megjelent rajza. A barlang mintegy 5 km-es főágát 1825-ben Vass Imre mérnök tárta fel, aki az addigi végpontot jelentő Vaskapu vizén áthatolt. A barlangról és a felszínről pontos térképet és leírást készített, mely munka, 1831-ben jelent meg magyar, majd német nyelven. A barlanglátogatás megkönnyítése érdekében az első kiépítést József Nádor látogatása alkalmával, 1806-ban végezték el. 1890-ben a Vörös-tónál mesterséges kijáratot létesítettek. A közel 100 évig végpontot jelentő Színpad folytatásában 1922-ben 500 m új szakaszt tártak fel, melyre 1927-28-ban Jósvafő felöl tárót hajtottak. A Baradla és a Domica kapcsolatát, a Styx-patak szifonjain áthatolva, 1932-ben sikerült bebizonyítani. Jelenleg a két barlangot a föld alatt elhelyezett határrács választja el. A látogatók számára megnyitott szakaszokba a villanyvilágítást 1935-ben vezették be. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995-ben a Világörökség részévé nyilvánították.

Hazánk legrégebben kutatott, legismertebb, leghosszabb, évszázadok óta látogatott barlangja. Kialakulása a víz oldó és koptató hatásának köszönhető. Természetes bejárata az Aggtelek község határában messziről látható, 51 m magas sziklafal tövében nyílik. A Jósvafő községig húzódó 7 km hosszú, kanyargós főág egy felszínalatti folyó medre. A sziklaalagút átlagosan 10 m széles, 7-8 m magas, néhány helyen pedig hatalmas teremmé szélesedik. A főághoz több mellékág csatlakozik. A járatokat változatos színű és formájú, egyedülálló látványt nyújtó cseppkőoszlopok, -lefolyások és -zászlók, valamint függő- és álló cseppkövek díszítik. A legnagyobb állócseppkő, a 18 m magas Csillagvizsgáló ajósvafői szakaszban található. Az Aggtelek határában fekvő Acheron víznyelőből eredő Acheron, valamint a Domica felől érkező Styx-patakok egyesült vize ma már csak árvizek idején folyik végig a főágon, s jut a barlangi víznyelőkőn át, a 30-40 m-rel mélyebben húzódó Alsó-barlangokba. Egymástól függetlenül két alsó szint létezése ismert, melyek közül az ún. Rövid-Alsó-barlangba az összefüggő szifonok leszívásával kb.1 km hosszban sikerült behatolni.

A barlangfolyosók időszakos vízfolyásai barlangi víznyelőkön át a Jósva forráscsoportba jutnak. Az oldalfalakat a kipreparálódott ősmaradványokon kívül (mészalgák, crinoideák, csigák, brachiopodák, ammoniteszek) elsősorban kagylós oldásformák, eróziós és korróziós színlők, sík főtefelszínek jellemzik. A járatok talpán jelentős patakhordalék - agyag, homok, kavics - halmozódott fel, helyenként az oldalfalakon tanúfalakban is fellelhetők. A járat egyes szakaszai jelentős régészeti tárgyi emlékeket szolgáltattak, ritkán ősállati csontmaradványok (barlangi medve, hiéna) is előkerültek.

Idegenforgalom számára megnyitott barlang. Látogatható: április 16-tól október 15-ig 9-17 óra, október 16-tól április 15-ig 9-16 óra között. A túrák hossza és időtartama: aggteleki túra 1,3 km, 1 óra, vörös-tói túra 2,3 km, 2 óra, hosszútúra (előzetes bejelentés alapján) 7 km, 5-6 óra. Üzemeltető: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága (3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. Tel.: 48/ 350-006). Felvilágosítást ad: Barlangüzem, tel: 48/ 343-073.