Nyerges Attila - Nyerges Miklós - A Tornai-Alsó-hegy magyarországi barlangjainak bejárási útmutatója
 NN-ETV

Vecsembükki-zsomboly

 
   "Az összes zsombolyok között a látszólag legmélyebb és legfélelmetesebb a Vecsembükki-zsomboly, óriási nyílása rendkívüli mélységet sejtet."
Egyéb névváltozatok: V/7, Nagyvecsembükki-zsomboly, Pongrác 5.sz -zsombolya.
Mélység: -236 m
Hossz: 900 m
Bejárat tszf.magassága: 521,5 m

Térkép:    hosszmetszet
 
Megközelítés: Bódvaszilasról (3.5 km) a kék +, majd a kék barlang turistajelzésen, kb. 1 óra gyaloglással érhetjük el. Bejárati szádája jellegzetesen nagy, (4-5 m átmérővel) előtte barna védőkorlát húzódik.
 
Beszerelés: E zsomboly esetében bonyolultsága miatt egy vázlatos leírást is adunk táblázatos formában, ahol a bejáráshoz feltétlenül szükséges információk mellett rögtön a szükséges felszerelés igény is megtalálható:

Táblázatok:
 
Bejárati-aknán keresztül a Végpontig
Túraútvonal változatok
Egyéb mellékágak
 
Részletes leírások:
 
Bejárási útmutató
Egyéb mellékágak
 
 
Hideg-álom (Giherrel)
 
 
Bejárati-aknán keresztül a Végpontig
3 Kgy, 14K, (Klasszikus útvonal)
 
 
Hely
Ereszkedés-mászás
hossza
Kötéligény
Rövid leírás
  
 
 
Bejárati akna
E 2 
E 30
E 30
 
 
70 m
Indulás a korlát bal oldalán lévő fától. RN rögtön az akna tetején a korlát alatti szálkőfalban.  

Elhúzás 2 m-rel lejjebb a túloldali repedésből. RN egy jellegzetes kőél jobb oldalán. 

Talajfogás a törmeléklejtőn, egy látványos ereszkedést követően.

 
II. akna
Kh 4
E 14
21 m
Balra a törmeléklejtőn RN a jobb falon, 4 m-t traverzálva az akna felett a jobb falon RN, felette TK, 2.5 m-es KGY-val a felette levő cseppköves lyukból lebiztosítható.
  

  

90-es akna
E 12
 
E 24
 
 
 
94 m

 

Omladék között elmászva a lebetonozott résznél, beszállás az aknába egy beszorult kőtömb alatt (!). TK (fűzőlyuk) és RN a kőtömb felett, s a kötelet a kőtömb mögött vezetjük be, amit a kő alól könnyen elérhetünk.  

12 m után cseppköves párkány alján a jobb falon RN. 24 m-el lejjebb a cseppköves Párkány.

   
  
Párkány alatt
 E 24
 
E 23
A Párkánnyal szemben lévő falon RN. 24 méterrel lejjebb RN. (A Párkány alatt 11 m-rel elágazás az Új rész felé!)  

Látványos ereszkedés a cseppköves aknában az akna aljáig.

  
Záporos
Fel 5.5 m létrán 

Le 13.5 m létrán

15 m biztosító-kötél
2 m felmászás a 90-s aknából, majd 5.5 m-es létrán fel a Záporos-akna tetejére. 

Lemászás a létrán, vigyázva a még megmaradt képződményekre.

200-as Depó
Kh 4
E 17
22 m
Létra mögötti kő (TK), majd az akna feletti RN-ről ereszkedés az akna aljáig.(200-as Depó-hoz)
  
Végpontra 
vezető akna
 
P 15
P 17 
 
 
 56 m
Ereszkedés beszállása a vaspalló túloldalán két kőél között (TK) egy Y bekötéssel. 15 m ereszkedés után egy párkány és CSN. (Elágazás a Cseppköves-teremhez) 

17 m ereszkedés az egyre táguló aknában, jobbra CSN.

 
P 16
 16 m ereszkedés az akna aljáig, majd 3 m lemászás az igen sáros Végpontra (-236 m).
 

Túraútvonal változatok

 
Hely
Ereszkedés-mászás
hossza
Kötéligény
Rövid leírás
Párkány alatt
E 11
 
E 4
41 m
Párkánnyal szemben RN, 11 m-rel lejjebb jobbra, oldalra traverzálva RN 

4 m-rel lejjebb folytatva az oldalazást a hasadékban RN a jobb falon.

  
"Új rész"  

  

 

E 3
 3 m-el lejjebb azonos oldalon RN a keskeny hasadékban, 4 m oldalazás, átbújás egy szűkületen egy terem tetejére. Szűkülettel szemben cseppköves fűzőlyuk (1.5 m KGY, TK).
E 10
 Ereszkedés a terem aljáig, ahonnan 3 féle útvonal lehetséges: 1. és 2. le a 200-s Depóra, míg a 3. felfelé, a 71-es Mikuláshoz.
  
1. változat
E 23
 
E 12
32 m
 
16 m
A terem túloldalán a lejtő tetejéről 2 RN. Y-bekötés  

Az akna alján kibújás a 200-s depó fölé. TK (átfúrt kőél - 9 mm-s kötél jó)

200-s Depó
E 8
9 m
Nitt 12 m-rel lejjebb. Ereszkedés a 200-as Depóra.
  
 2. változat
 
 E 8
  E 26
 
 55 m
Indítás az Y-bekötésről, le a lejtős terem alján lévő lyukba, ott a bal falon CSN elhúzásra (ereszkedésre nem alkalmas), 2 m KGY, 8 m ereszkedés után cseppköves lejtő, balra az aknában EN. 

26 m ereszkedés a 200-s depóra.

3. változat:  
71-es Mikulás
M 15
M 20
 A terem túlsó oldalán induló beépített kötél felfelé. 

Beépített kötél.

 

 Egyéb mellékágak

1 Kgy, 4K.
 
Hely
Ereszkedés-mászás
hossza 
Kötéligény Rövid leírás
 
M27 
 a 200-s Depóról induló beépített kötélen felfelé, 11 méter magasan egy elhúzás, felette agyagpárkány. 
Hideg-álom
M 12
M 4 
87 m
beépített kötél 
beépített kötél 
 
M 6 
 
M 13 
 beépített kötél, széles átlépés(!) az elhúzás után, majd E 25 a párkányról. 
Beépített kötélen a kürtő elszűkűlő teteje felé (-121 m).
 
E 25 
25 m
ereszkedés a párhuzamos aknában lefelé a Párkányról, kötél több helyen felfekszik! 
Titokzatos oldalakna Bejárati aknából indulva
E 2 
E 30 
38 m
Lásd fenn! 
Lásd fenn!, majd nem lefelé, hanem oldalra a másik aknába. 
Párhuza-mos oldal-akna
Kh 4 + 2
 
E 7
25 m
Az RN után jobbra 4 m-t eltraver zálva bemászás egy szűk lyukon, majd megint 2 m traverz. 
Cseppkő fűzőlyukból (Tk) E7 egy kőlejtőre, majd ott szűkületsor, majd bent eN és csN. 
 
E 40
40 m
Az ereszkedés alján átkommunikálhatunk a 90-s akna Párkányához (nem átjárható).
 

Bejárási útmutató

 
1. Bejárati akna: A korláttal szemben állva a baloldalon lévő fához célszerű a kötelet kikötni (Tk, semmiképpen nem a korláthoz!). Az ereszkedést megkezdve rögtön balra fejmagasságban van az ereszkedőnitt (RN), a sima szálkőfalon. Innen 2-3 m ereszkedés után a további felfekvések elkerülése végett elhúzást kell alkalmazni a még elérhető túlsó falon található repedés (TK, fűzőlyuk) segítségével. Mintegy 30 méter ereszkedés után (E30) az egyre táguló aknában, szinte az utolsó ponton, ahol még elérjük a falat, egy jellegzetesen kiálló kőél jobb oldalán találjuk a következő nittet (RN). Innen újabb 30 métert ereszkedhetünk (E30) szabadon a zsomboly talán leglátványosabb, tágasabb aknájában a törmelékes aljzatig. (70 m kötél)
 
II. akna: Ez gyakorlatilag az első akna behullott törmelék menti folytatása. Az első szakasz végén az elöregedett ácsolattal is megtámogatott törmeléklejtőn óvatosan mozogva, a lejtő tetején jobb oldali falon található nittet használva (RN), biztosítás mellett 4 métert vízszintesen betraverzálva (Kh4) közelítjük meg a következő nittet (RN), amely a hasadéknak szintén a jobb oldali falán található, és a fellette lévő cseppköves fűzőlyukból egy 2,5 m hosszú kötélgyűrű segítségével lebiztosítható (Tk, 2 m Kgy). Innen újabb 14 métert ereszkedhetünk a már ember közelibb aknában (E14). Itt néhány kőtömbön átmászva érkezhetünk el egy lebetonozott talapzatú kis fülkébe. (21 m kötél)
 
"90-es akna": A betonozott részek mentén kis lemászáson nyugodtan lecsusszanhatunk, mert az akna bejárata meglehetősen szűk, nem fenyeget a veszély, hogy beleesünk. Az akna bejárata felett közvetlenül egy kőzettömb van beszorulva, a kötelet e felett egy fűzőlyukba, és egy lejjebb található nittbe akasztjuk (Tk, RN). A kötelet a felfekvések elkerülése végett a kő fölött vezetjük be az aknába, míg mi magunk a kötelet kihorgászva és magunkat rászerelve a kő alatti résen (!) préselődünk be (ez a tágasabb, sokan megjárták már akik a kötél mentén próbáltak be, illetve kiszállni ebbe az aknába !). Innen mintegy 12 métert kell ereszkedni az első nittig (E12, RN), amely balra egy lejtős cseppköves terasz aljánál található. Erről 24 métert ereszkedünk (E24) és akkor a ma is aktív cseppkövekből felépülő Párkányra érkezünk, ami szinte a falra tapadva fogadja látogatóit. Itt szemben, a falon láthatjuk a kővetkező nittet (RN). (A párkány alatt lehet elágazni a 90-es aknával párhuzamosan futó ún. ,,Új rész” felé.) Itt az akna szelvénye időlegesen szűkebbé válik, majd újra kitágul és újabb 24 méter ereszkedés után a cseppkövekkel is dúsan díszített aknában érjük el az utolsó megosztást (E24, RN). Erről még 23 métert ereszkedünk (E23) az akna agyagos talpáig (94 m kötél - nem tévedés, sajnos az újabb felmérések ezzel egyezően azt mutatták a "90-es akna" nem is kilencven méter mély...83.).
Innen a talajfogással ellentétes sarkában az aljzatnak, kínálkozik a továbbhaladást jelentő 3 méternyi felmászás, ellentétben a leérkezéssel szembeni derékmagasságban hívogató emberfejnyi lyukkal, mely alig mélyebb 4-5 méternél
 
Záporos-akna: Szabad mászással, egy...méteres létrán haladhatunk felfelé, az aknácska tetején átmászva a túloldalra lefelé is egy beépített létrán tehetjük meg az utat. Sajnos a névadóként ismert szép képződmények a gyakori nagy forgalom miatt már jószerivel teljesen megsemmisültek.
 
Rom-akna: A létra mögött található követ lehet körülkötni (Tk), majd a kötélen magunkat biztosítva az aknába vezető lyukon bebújva, egy elég nagy nyújtózkodással érhetjük el az akna fölé helyezett nittet (RN). Ezen 17 métert ereszkedhetünk (E17), a monumentális teremszerű aknában, míg elérjük a "200-as depót" (ami, csupán -183 m-en van). (22 m kötél)
 A következő akna beszállását, egy keskeny hasadékban, egy akna felett keresztülfektetett vaspallón átaraszolva az utána elért teremben jobbra lefelé találjuk.
 
Végpontra vezető akna: A "200-as depóról" lefelé vezető akna felett két kőél között egy kötélgyűrű segítségével egy "Y"-bekötést készítünk (Tk, Kgy), és itt 15 métert ereszkedhetünk egy nem túl tágas, sáros hasadékban (E15). Itt egy párkányra érkezünk, ahol mellmagasságban egy nitt található, ahová egy csavart nittfület (csN) csavarhatunk be. (itt a kötélről kiszállva, lehet elmászni a labirintusos járatokon keresztül a kétszintes Cseppköves-terembe.) Innen további 17 métert ereszkedve (E17) az egyre táguló aknában jobbra van az utolsó megosztás (csN), ahonnan már csak 16 méter választ el (E16) minket az egyik leghíresebb, nótákban is megénekelt Alsó-hegyi sártengertől. (56 m kötél)
 
Túra a 200-as depóra az oldalaknákon ("Új rész") keresztül:
 
A "90-es akna" párkányáról a mellmagasságban található rögzített nittet (RN) felhasználva 11 métert ereszkedünk (E11), majd egy újabb nitthez érkezve (RN), oldalt haladunk lefelé a hasadékban mintegy 4 métert a hasadék végében lévő nittig (E4, RN). Ez alatt 3 méterrel egy újabb megosztás van (E3, RN) ,majd a nittel szemben lévő hasadékban egy kis szűkületen átbújva az ott megpillantott akna szemben lévő oldalán található cseppkő fűzőlyukról (Tk, 1,5 m KGY kell) ereszkedünk további 10 métert (E10), immáron az oldalaknában, amelynek alján egy terembe érkezünk (összesen: 41 m kötél szükséges!).
 
Innen három útvonalon haladhatunk tovább: két különböző úton juthatunk a 200-as depóra, illetve megtekinthetjük az oldalakna felfelé tartó, ún. "71-es Mikulás" nevű szakaszát:
 
  1.  Y-akna: A terem tetejéből nyíló akna felett egymással szemben két nittet találunk (2RN), amelyek szinte önként kínálják az Y-bekötés lehetőségét. Innen 23 métert ereszkedhetünk (E23, 32 m kötél). Itt elérjük a közvetlenül a 200-as depóra vezető látványos akna beszállását, amelynek beszállásánál egy átfúrt kőélhez rögzíthetjük kötelünket egy kötélgyűrű segítségével (Tk, csak 9 mm átmérőjű fér bele). (16+9 m kötél) Az akna oldalából kibukkanva 12 m-t ereszkedhetünk (E12) a hatalmas kövekből felépült párkányra. Erről tovább, egy megosztást alkalmazva (Tk) juthatunk le.
  2. Rom-akna: A teremben levő lejtő alján nyíló aknába a fent már említett 2 nittből (2RN) kezdhetjük meg az ereszkedést olyan módon, hogy a lejtő alján lévő nittbe (csN, 2 m Kgy) helyezve egy kétméteres kötélgyűrűvel elhúzással biztosítjuk a kötél felfekvésmentességét. (az a nitt ereszkedésre nem alkalmas!) 8 m ereszkedés után (E8) egy cseppköves lejtőre érkezünk, amelynek végénél balra jócskán kinyúlva egy egyenes nittfület csavarhatunk be (eN). Innen 26 m ereszkedés következik (E26), s így talán a leglátványosabb, legimpozánsabb irányból landolhatunk a 200-as depón (55 m kötél).
  3. 71-es Mikulás: Ez a kürtő három ágra szakadva halad függőlegesen a felszín felé az oldalaknából indulva, hogy azután 25 méter magasságban a kiindulópontunk felett egy kis cseppköves járatban újra egyesülve véget érjen. Kimászása szép, és egyben nagyon nehéz feladat. A legtetejéből letekinteni nem egy átlagos élmény!

Egyéb mellékágak

"Hideg álom"
Ezt a kürtőt a BEAC-os kutatók 1993-ban mászták ki egy dermesztő téli táborozás során (amikor a barlang térképe is készült), innen hát az elnevezés.
Akkor találhatjuk meg, ha a normál útvonalon, a 200-as depó előtt említett pallókkal ellentétes irányba térve az ott található kürtőbe felnézünk. Ez kezdetben csak egy vékony kőhíddal van elválasztva az eredeti aknától, majd később újra egybe nyílik azzal, de nem sok kal ezután végleg magára marad. Ebben a helyenként kissé elszűkülő, hasadékalakot öltő, majd újra kitáguló aknában 65 méterrel mászhatunk a 200-as depó szintje fölé (M62, ami megosztásokkal: M27, M12, M4, M6, M13). A kürtő középső szakasza azonos szintben van a Záporos-aknával, és hasonlóan bámulatosan gazdag képződményekben, de mivel ezek jelenleg még nincsenek, letarolva szépségük a barlang hajdani állapotát tükrözi vissza, vigyázzunk hát rá. 13 méterrel a tetőpont alatt egy kecsegtetően szellős, hosszúkás kapun átléphetünk egy párhuzamos, lefelé haladó akna párkányára, amely 25 m mély (E25), az alján egy huzatos, ez eddig átjáratlan szűkülettel. Ez az akna nincs bekötelezve, ezért a bejárásához 25 m kötél szükséges, amelyet a beépített kötelek kikötési pontjaihoz rögzíthetünk (2K, 2N)
 
"A titokzatos oldalakna" (az első aknából nyíló párhuzamos oldalakna): Megközelítése az első aknában a nittről ereszkedve történik, elnevezését nehéz megtalálhatóságából következő csekély felkeresettsége, és az ebből fakadó téves elmesélések elterjedtsége indokolja. Az elhúzást, még ugyanúgy betesszük, mintha a normál útvonalon haladnánk lefelé, s leereszkedünk az első nittig (E30). Ott 4 m-t jobbra elingázva egy kis odúban találjuk magunkat (Kh4), s bele is bújunk gyorsan. Bent 2 méter után egy kereszthasadékot találunk, melynek túloldalán cseppkő fűzőlyukban oszthatjuk meg kötelünket egy kötélgyűrű segítségével (Tk, Kgy) az itt következő 7 m-es ereszkedés előtt (E7). A kőlejtőnek, melyre érkezünk, kb. a közepénél a kereszthasadékban történő behatolás irányát követve egy lefelé haladó szűkületsoron megyünk keresztül. Itt érjük el a tulajdonképpeni akna tetejét. A két nittet becsavarva 38m ereszkedés után (1 eN, 1 csN, E38, innen még 40 m kötél), az akna aljára érkezve egy igen szűk lyukon átkommunikálhatunk a 90-es akna párkányán álló társunkkal. Az akna megtekintése bizonyos testméret határokhoz kötött (szűk!).
 
Egyéb információk: A barlang a legrégebbi idők óta ismert zsombolyok közé tartozik, s ma is az egyik legismertebb Alsó-hegyi zsomboly.
 "...a Magyar Földtani Társulat még 1911 ben jól felszerelt expedíciót küldöt neves barlangkutatók részvételével e barlangok kikutatására. Sikerült is óriási nehézségek árán egynéhány zsombolyba leereszkedniök, de a legmélyebbekben, közöttük a Vecsembükki-zsombolyban, nem értek feneket."
 
Először 1927-ben Kessler Huberték járták be, egészen a 90-es akna tetején található eltömődésig(-90 m). Ezt az álfeneket 1970-71-ben bontották át Szenthe István vezetésével a kutatók, lejutva egészen a barlang végpontjáig, és a legtöbb oldalaknát is feltárták ekkor. A végponton történt igen nagy ráfordítással megszervezett és végrehajtott bontási kísérletek ellenére sem sikerült további eredményt elérni az ott található rendkívüli mennyiségű agyagkitöltés miatt. A barlangot többen, többször is térképezték, azonban az első jószerivel minden részletet megfelelő igényességgel és pontossággal ábrázoló térkép csak napjainkban született meg a BEAC munkája nyomán.