1998-ban a Mosoni-Dunán

(Rajka-Gyõr)

Az idei évben a magyarországi folyók áradása miatt sok vízitúrázó változtatta meg terveit és választotta céljául a Mosoni-Dunát.

Mi eredetileg is ide terveztük a túrát, ez azonban nem könnyítette meg az elõkészületeket, mert errõl a folyószakaszról igen kevés információt találtunk.

A túrához a következõ segédanyagokat sikerült beszerezni:

• Bokody József: Magyarország folyóinak kilométer-mutatója, Magyar Tájékozódási Futó Szövetség, Budapest, 1995.
• Szigetköz, Tájtérkép, Magyar Térképház Kft., Budapest

A helybeliek elmondása szerint egy-két éve a vízszint kb. egy méterrel megemelkedett. Ennek megfelelõen a régebbi leírásokban szereplõ adatok egy része (vízsebesség, vízmélység) jelenleg nem felel meg a valóságnak.

A Mosoni-Duna partjai növényzettel erõsen benõttek ezért fõleg a felsõ szakaszon nehéz alkalmas táborhelyet találni.

A felsõ szakaszon (kb. Mosonmagyaróvárig) a folyó sodrása meglehetõsen erõs, a meder hajózható része gyakran leszûkül akár 10-15 méterre is, a haladást belógó növényzet, behajló fák, faágak nehezítik, melyek borulásveszélyt is jelentenek. Ezekben a szûkületekben a folyó sebessége (becslésünk szerint) akár 8-10 km/h is lehet. A vízmélység a sodorvonalban kb. 1,5-3 méter. A meder szélessége kb. 15-60 méter.

Az idei sikeres szúnyogirtásnak köszönhetõen a vérszívók mennyisége elviselhetõ volt (ez nem mindig van így), a túra során összesen egy kullanccsal találkoztunk. A víz meglepõen tiszta (legalábbis szemre).

A tájékozódást nehezíti, hogy ez a folyószakasz nincs ellátva folyamkilométer mutató táblákkal. Ottjártunkkor azt hallotuk, hogy tervezik a táblák felállítását.

A vízitúra kiindulópontja a rajkai híd lehet. A híd a vasútállomástól 4-5 kilométerre van, tömegközlekedési eszközzel nem közelíthetõ meg, így a csomagok szállításáról és saját odajutásunkról magunknak kell gondoskodni.

A híd a zsilippel van egybeépítve, ha a helybeliektõl érdeklõdünk holléte felõl, említsük "mûtárgyként". Hivatalos neve az emléktábla szerint Víg zsilip (építette Víg Zoltán) - Mosoni-Duna tápláló zsilip. A hajókat a szomszédos öreghíd alatt lehet vízretenni. A híd környékén több táborozásra alkalmas hely található. Bolt, vendéglátóhely, nyilvános vízvételezési lehetõség legközelebb Rajkán van.

Feketerdõig a folyó sebes, kanyargós, gyakran összeszûkül és a haladást belógó fák, ágak nehezítik. Ezen a szakaszon táborhelyet nem láttunk. Feketeerdõnél táborozni (vagy csak megállni) nem egyszerû. Az általunk használt térképen nem látszott, hogy a közúti híd elõtti kanyar egy holtág. Megállással kísérletezhetünk a híd felett a bal oldalon, a kanyar által bezárt félszigeten, vagy közvetlenül a hídnál ill. a híd alatt a jobb oldalon. Ez utóbbi helyeken a partrajutást sûrû növényzet nehezíti. A híd alatt a bal oldalon kis horgászházak vannak, az elõttük levõ telkek magánterületek. Az érdekesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy a holtág alsó vége egy "kürtõvel" kapcsolódik a Dunához. A kürtõ egy betoncsõ, amely átvezet az út alatt. Néhány éve ezen a kürtõn át lehetett evezni és tábort lehetett verni a félszigeten a híd és a hosszúkás épület közti réten. A jelenlegi vízállásnál a kürtõ teteje kb. 50 cm-re van a víz felett.

Feketeerdõ alatt kb. 2 km-re a jobb parton kikötõhely és kisebb, nomád táborhely van. 2-3 km-rel tovább a bal parton legelõ húzódik, több kikötésre alkalmas hellyel.

Halásziban a hídtól néhány száz méterre, a Party Csárdánál találjuk a füves szabadstrandot és a kempinget.

Mosonmagyaróvárnál (ha jól figyelünk), jobbra találjuk a Lajta torkolatát. Ha az óvári várat vízen kívánjuk megközelíteni, kb. 2 km-t kell feleveznünk a Lajtán. A híd felett 100-150 méterre találunk olyan helyett, ahol kisebb nehézségek árán ki tudunk szállni és a vár(os)nézés idejére a hajókat ki tudjuk kötni egy kis zsilipszerû alkalmatossághoz. A hajók kiemelése a meredek parton nem könnyû. Ez a felevezés az erõs sodrás miatt szép sportteljesítmény.

A Lajta torkolat után 1 km-el, a játszótér, a szabadstrand és a büfé alatt közvetlenül nagyobb méretû füves táborozóhelyet találunk, hagyományos fa illemhellyel.

A Mosonmagyaróvár alatti zsilipnél a hajókat könnyen át tudjuk emelni.

Kimléig a növényzettel benõtt partokon ismét nem találtunk megfelelõ táborhelyet. Magyarkimle elején/elõtt, a "KOCSMA 200m" táblánál van táborozóhely. Ha ez foglalt, felette 50 méterrel próbálkozhatunk, de ez sokkal kisebb és rosszabb. A horgászok elmondása szerint a kimlei kanyarban levõ szigeten is lehet táborozni a szigetet jobbról kerülve, de ezt a helyet nehéz megtalálni. A kanyar után Horvátkimle 10-es úthoz közeli szélén -Új telep- kis kempinget találunk (Cvika büfé és kemping).

Novákpusztánál a Szigetköz kemping közvetlenül a sziget végénél van, alatta 50-100 méterrel kis méretû, végszükségletben vadkempingezésre alkalmas hely a házak között.

A Máriamajor és Lickópuszta közti kanyarban enyhén lejtõs, náddal és sással kissé benõtt part van. A lickópusztai híd felett levõ sziget elõtt a jobb parton szimpatikus, valószínûleg nomád táborhely.

Ha meg szeretnénk állni Hédervárnál, figyelnünk kell a kikötésnél. Csak a sziget végétõl 50 méteren belül tudunk kiszállni, a horgászcsónakok kikötõhelyeinél. Nincs sok hely és a hajókat sem lehet kiemelni. A Héderváry kastély jelenleg szépen felújítva, szállodaként üzemel. Az udvar és a park megtekinthetõ. Érdemes felkeresni a temetõkápolnát, kertjében a védett "Árpád fájának" nevezett 700 éves tölgyfával. A zárt temetõkertbe a kápolna bal oldalán levõ házban kérhetünk bebocsátást.

Mecsérnél a híd felett a jobb oldalon van a füves szabadstrand, ahol tilos táborozni. Közvetlenül a híd felett a jobb oldalon van a nagyon kicsi kemping (ottjártunkkor nem vízitúrázók népesítették be). A híd alatt 800 méterrel találunk egy alkalmas táborhelyet, a horgásztó magasságában, a falu szélétõl 200 méterre. Ha ez foglalt, felette 50 méterrel próbálkozhatunk, a fák mögött 10 méterre van sátorverésre alkalmas rész.

Mecsér alatt, a szigettõl kissé lejebb a jobb parton enyhén lejtõs, füves part nomád táborozásra.

Dunaszentpálnál a bal parton felbukkanó mezõgazdasági épületek alatt 200 méterrel füves, fás táborhely padokkal, asztalokkal. Lejjebb 200 méterrel, a faluba vezetõ út végénél kis, iszapos öbölben találjuk a Strand büfét, a toalettet és egy másik, az elõbbinél forgalmasabbnak tûnõ táborhelyet.

Dunaszentpál után 1,5 km-re a bal parton hosszú, füves tehénlegelõ. Utána kevéssel a jobb oldalon szintén füves part (itt nem láttunk teheneket), majd füves part vízparti fákkal, kevés vízinövényzettel. A Dunaszentpál és Dunaszeg közti híd után kb. 1km-re a bal parton 1 méter magas, hajókiemelésre még alkalmas füves part, ritkás fákkal, mögötte rét.

Dunaszegnél nagyobb méretû kavicsos partot találunk a töltés és a víz között. A part szabadstrandként is mûködik, sok helybeli látogatja. A kemény, kavicsos parton a sátorverés komoly erõfeszítést igényel. A szabad terület szélei erõsen el vannak aknásítva, melynek orral és lábbal fogható jelei vannak. A töltés túlsó oldalán nagy teljesítményû diszkó üzemel, ahol szombaton van a csúcs. A többi napon csupán hajnalig tartó, füldugón is áthatoló dübörgést élvezhetünk.

Kunszigetnél találjuk az egyik legszebb táborozóhelyet. A jobb parton a hosszú füves rét után, a horgászcsónakok kikötõhelyénél következik a gyönyörû, fás táborhely. Érdemes megtekinteni a falu szélén levõ Szent-Antal kápolnát. Bebocsátást az egyik szemközti házban kérhetünk.

Gyõrzámolynál a szabadstrand utáni keskeny partszakaszon lehet táborozni, ha feltétlenül szükséges.

Ha Gyõr elõtt akarunk táborozni, a Duna-Rábca csatorna zsilipénél a jobb parton vagy a Püspök erdõi holtág beeresztõ zsilipénél a bal parton tudjuk nomád körülmények közt megtenni.

A túra végállomása Gyõrben az elsõ híd elõtt, a bal oldalon levõ szabadstrandnál, közvetlenül a strand alatti parton lehet. Innen szokták a hajókat is elszállítani. Sátorozni a parti parkban lehet.

A [] -ben levõ adatok Bokody József: Magyarország folyóinak kilométer-mutatójából származnak, a ?..? közöttiek tõlem.

Budapest, 1998 november 2.

Jakab Gyula (huligánok)