(Természetbarát Híradó 1996. március)
Rába-túra után a Sió-csatornán, Balatonon és a Zalán szerettük volna folytatni a Du- nántúli Nagy kör jelvényszerző túrát. A területet ismerő sporttársak azonban arra figyelmeztettek, hogy a Zala folyó szinte hajózhatatlan, a sok bedőlt fa (pár száz méterenként) szinte lehetetlenné teszi a haladást. Terveinket módositottuk és figyelmünket a Mosoni-Duna és a Duna felé irányitottuk.
Túránkat 16 fővel a Rajkát és a Dunakilitit összekötő út hídjánál kezdtük, itt található meg ugyanis a 2. sz. rajkai zsilip. Az általunk fellelt összes tájékoztató a Mosoni-Dunát lassú víznek írja, a mi tapasztalataink szerint azonban Mosonmagyaróvárig legalább 3-4 km/órás sebességgel folyt a vize, így mi is gyorsabban haladhattunk. Ezen a szakaszon a viszonylag nagyobb sebesség, a sok bedőlt fa a Rábához tette hasonlóvá a folyót. Egy-egy esetben a tavalyi Rábás tapasztalat mentett meg minket a borulástól. A folyók közepén található szigetek kerülésénél sok esetben az ösztöneink segítettek. Néha így is visszafordulva a másik ágban kellett próbálkoznunk. A tájékozódásban sokat segített a Dunáról a közelmúltban kiadott kerékpáros turistáknak szóló térkép. Nagyon jó lenne kiegészíteni és így a vizesek számára is használhatóvá tenni. Aki a Mosonmagyaróvári várat szeretné megtekinteni, annak javasoljuk a város elején való kikötést, vagy a Lajtán való felevezést. A város túlsó végén kikötőnek akár 3-4 km-t is kell gyalogolniuk, hogy a várat elérjék. Mosonmagyaróvár alatt az átemelés szükséges, a fenékgát nem teszi lehetővé a továbbhaladást. De ez az átemelés öröm volt, mert csak pár métert kellett kézben vinni a hajókat. Utána bosszankodtunk is, mert 50 méter megtétele után újra át kellett emelni a magas iszap és a dús növényzet miatt. Alacsony vízállásnál erre számítani lehet. A kanyargó folyó a Tiszához hasonlóan csodákat képes tenni. A piciny falvakat valósággal körbefolyja. Kimle mellett elhaladva 4-5 km újabb megtétele után ismét ott jártunk, mert a folyó visszakanyarodott a falu mellé. A Hédervári kastély megtekintését az udvarias kapus megakadályozta, így csupán a parkban sétálva kárpótolhattuk magunkat. Vízitúrázókra sok helyen nem számítottak ezen a szakaszon. Néhány helyet azonban megemlítek, ahol érdemes megállni és szálláshelyre számítani. Halászi, Mecsér, Győrben a Rába torkolat előtti szabad strand, a Véneki piciny falu megfelelő táborhelyet jelenthet. A Mosoni-Dunán sok kiépített fürdőhelyet nem talál az ember, de a folyó vize Győrig szép tiszta, fürdésre csábító. Győrtöl a Duna torkolatáig azonban a helyiek véleménye és a mi tapasztalataink szerint sem szabad fürödni - a víz nagyon piszkos. Aki erre az útra vállalkozik, számítson nagyon sok szúnyogra és szerezzen be szert a távoltartásukra. A Duna óriási méretével, gyors folyásával meglepett egy kicsit bennünket. Évek óta vízitúrázunk, a Tiszán is sokat jártunk, de jellegében, méreteiben össze sem hasonlítható a két folyó. A szigetek közötti átjárók, a tiszta víz, a folyó közepén csábító homokpadok mind vonzóvá, széppé teszik legnagyobb folyónkat. Mégis mire hívom fel a figyetmet? Sok-sok mindenre.
A Szentendrei-sziget csücskét elhagyva Verőce és Vác irányába folytattuk utunkat Budapest felé. Javaslom tapasztalataim alapján, hogy kezdő túrázók ne a Dunán próbálkozzanak első túráikkal. Aki mégis ezt választja, az számíthat jelentős hajóforgalomra, a nagy vízfelület miatt a széltől származó jelentős hullámzásra. Ezeknek a kivédését, a hajók és eszközök kezelését célszerű kisebb folyókon kipróbálni. Tapasztalt vízituristáknak mindenképpen javaslom a két folyót vízitúrázásra. A Dunán töltött nyolc nap meglepett, hogy milyen kevesen indulnak csoportosan túrázni két folyónkon. Túránk alkalmával a Mosoni-Dunán és a Dunán is csupán 1-1 nagyobb vízitúrázó csoporttal találkoztunk. Jelentősebben a Dunán a Dunakanyarban nőtt meg a vízitúrázó csoportok száma. Felejthetetlen nyolc napot töltöttünk el és a 264 km komoly sportértéknek tekinthető. Jövőre valahol majd folytatjuk, döntötte el csapatunk és máris hozzákezdtünk a tervezéshez.
| Papp László Egri 4. sz. ált. isk. és gimn. természetjáró szako. |